KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8011)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.506/6/2001.
Tárgy: a Háló és Marco Kft. és az ÉPKAR Rt. jogorvoslati kérelme Karcag Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Háló és Marco Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft. (4028 Debrecen, Szabolcs út 25., képviseli: dr. Antal Péter ügyvéd, 4028 Debrecen, Magyari út 13/D, a továbbiakban: kérelmező) és az ÉPKAR Rt. (5300 Karcag, Kis Antal út 4., képviseli: dr. Mura Péter ügyvéd, 1066 Budapest, Teréz krt. 47., II/1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Karcag Város Önkormányzata (5300 Karcag, Kossuth tér 1., képviseli: dr. Abonyi Katalin jogtanácsos, 5300 Karcag, Kossuth tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Kátay Gábor Kórház területén lévő pszichiátriai épület külső nyílászáróinak cseréje generál kivitelezési szerződés keretében" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (6) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (6) bekezdése alapján meghozott 2001. augusztus 3-i döntését megsemmisíti, azt meghaladóan a jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmezőknek 30 000-30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárásra vonatkozó hirdetményét a Közbeszerzési Értesítő 48. számában 2000. november 29-én jelentette meg, melynek tárgya a Kátay Gábor Kórház területén lévő pszichiátriai épület külső nyílászáróinak cseréje volt generálkivitelezési szerződés keretében.
A közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtott be a Háló és Marco Kft., az ÉPKAR Rt. és a Panoráma Ablakgyártó Kft. Ajánlatkérő a 2001. január 24-i eredményhirdetésen a közbeszerzési eljárás nyerteseként a Háló és Marco Kft.-t hirdette ki, továbbá az ÉPKAR Rt. és a Panoráma Ablakgyártó Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. Az ajánlatkérő döntése ellen az ÉPKAR Rt. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, mely jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság a 2001. március 21-én kelt D.49/17/2001. számú közigazgatási határozatában az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. A közigazgatási határozatot az eljárásban érintett felek 2001. március 23-án joghatályosan átvették. Ezen határozat ellen a törvényes határidőn belül Háló és Marco Kft. nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz keresetet. Ajánlatkérő a közigazgatási határozat ellen keresetet nem nyújtott be. A Fővárosi Bíróság a határozat végrehajtását nem függesztette fel.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntése megsemmisítését követően a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelte és új döntést hozott 2001. május 4-én, illetve 2001. május 10-én. A 2001. május 4-i döntésében érvénytelennek nyilvánította a Háló és Marco Kft. ajánlatát, a 2001. május 10-i döntésében pedig az ÉPKAR Rt. ajánlatának érvénytelenségét is kimondta és ezáltal a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét állapította meg.
A Háló és Marco Kft., valamint az ÉPKAR Rt. az ajánlatkérő újabb döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság 2001. július 11-én kelt D.313/9/2001. számú közigazgatási határozatában megállapította ajánlatkérő terhére a 88. § (6) bekezdésére tekintettel az 55. § (1) bekezdésének a megsértését és megsemmisítette a 2001. május 4-én és május 10-én kelt döntését. A megsemmisítés indoka az volt, hogy ajánlatkérő a Kbt. alapján nyitva álló időn túl hozta meg a közbeszerzési eljárásban az új döntését.
Az érintett felek a közigazgatási határozatot 2001. július 12-én joghatályosan átvették. Ezt követően ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdésére hivatkozva 2001. augusztus 2-án újból értékelte az ajánlatokat és meghozta az alábbi döntését, mely szerint a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét állapította meg. Az eljárásról készült összegzésben megállapította továbbá, hogy azért lett eredménytelen a közbeszerzési eljárás, mert a Háló és Marco Kft., valamint az ÉPKAR Rt. és a Panoráma Kft. is érvénytelen ajánlatot nyújtott be a közbeszerzési eljárásban. Az ajánlatkérő ezen döntését nyilvánosan 2001. augusztus 3-án hirdette ki a jelenlévő ajánlattevőknek, illetve megküldte a nem jelenlévő ajánlattevőnek.
A kérelmezők jogorvoslati kérelmüket 2001. augusztus 6-án, illetve 2001. augusztus 9-én nyújtották be a Döntőbizottsághoz. A Háló és Marco Kft. jogorvoslati kérelmében hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdésére figyelemmel újabb döntést nem hozhatott volna a közbeszerzési eljárásban. Álláspontja szerint a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti döntését az ajánlatkérőnek 2001. április 23-ával bezárólag kellett volna meghoznia, amennyiben figyelembe vette volna azt a tényt, hogy nem építési beruházásra, hanem építési felújításra és korszerűsítésre hirdette meg az ajánlati felhívását. Mivel ezt a 30 napos határidőt elmulasztotta, így az azon túli időpontban meghozott döntése jogsértő. Hivatkozott továbbá arra, hogy álláspontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság D.49/17/2001. számú közigazgatási határozata nem jogerős, mivel azt keresettel megtámadta, így újabb döntést egyáltalán nem hozhatott volna a Kbt. 88. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő, mivel a határozat nem volt végrehajtható. Hivatkozott még a jogorvoslati kérelmében arra, hogy az ajánlatkérő az eljárásról készült összegzésben egyáltalán nem jelölte meg az ajánlata érvénytelenségének okát, holott erre köteles lett volna a Kbt. 5. sz. melléklete alapján. Az ÉPKAR Rt. szintén csatlakozott a Háló és Marco Kft. jogorvoslati kérelméhez azzal kiegészítvén a jogorvoslati kérelmét, hogy bírság szankció alkalmazását is kérte a jogsértés megállapítása mellett, mivel álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a jogsértő döntési sorozata hátrányos helyzetet teremtett az ÉPKAR Rt. számára – az ajánlatkérő –, közbeszerzési eljárását, illetve az új eljárás kiírását ezekkel a jogsértő döntéseivel feleslegesen hátráltatja. Mindkét kérelmező kérte a jogsértés megállapítása mellett az ajánlatkérő újabb döntésének a megsemmisítését és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiknek a megtérítését, valamint az ÉPKAR Rt. bírság szankció alkalmazását.
A Döntőbizottság a D.506/2001. és az ÉPKAR Rt. D.510/2001. számú jogorvoslati kérelmét egyesítette és egy eljárás keretében bírálta el.
Az ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelmek elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a 2001. augusztus 3-án kihirdetett újabb döntése megfelel a Kbt. 88. § (6) bekezdésében foglalt törvényi követelménynek, 30 napon belül hozta meg figyelembe véve a D.313/2001. számú közigazgatási határozatban foglalt ténymegállapításokat és arra figyelemmel hozta meg az újabb döntését. Az érvénytelenségi okokkal összefüggésben előadta, hogy a korábbi döntéshozatali eljárásában, illetve az eljárást lezáró döntésekor – mely 2001. január 24-én volt – közölte az ÉPKAR Rt.-vel az ajánlata érvénytelenségének okát, míg a 2001. május 4-én meghozott döntésében pedig a Háló és Marco Kft. is értesült az ajánlata érvénytelenségének konkrét okáról. Nem tartotta szükségesnek, hogy az újabb döntéshozatalnál az eljárásról készült összegzésben konkrétan megjelölje az érvénytelenség okát. Elegendőnek találta azt, hogy hivatkozik a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára, mely szerint az ajánlatok nem feleltek meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelményeinek.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Az egyéb érdekelt ajánlattevő a jogorvoslati eljárásban észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság a közbeszerzési iratok és a felek képviselőinek a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben alaposak. Alaposak a jogorvoslati kérelmek abban a részükben, mely szerint az ajánlatkérőnek a 2001. augusztus 3-án meghozott – Kbt. 88. § (6) bekezdésére figyelemmel – a döntése jogsértő. Alaptalan viszont a Háló és Marco Kft. jogorvoslati kérelme abban a részében, mely szerint az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdésére figyelemmel 2001. március 23-i határidőre tekintettel újabb döntést 30 napon belül nem hozhatott volna, mivel az ajánlatkérőre nézve a D.49/17/2001. számú közigazgatási határozat nem jogerős a keresetlevél benyújtására figyelemmel.
A Kbt. 88. § (6) bekezdése szerint ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
A Kbt. 90. § (2) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül – az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban – nyilvánosan ki kell hirdetni.
A Kbt. 8. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában építési beruházás – a felújítás és a korszerűsítés kivételével – az építmény, építményrész, építmény együttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 88. § (6) bekezdésére tekintettel nem álltak fenn azok a törvényi feltételek, amelyek alapján az ajánlatkérő 2001.
augusztus 3-i döntését megalapozhatták volna. A Döntőbizottság már korábban, a D.313/9/2001. számú közigazgatási határozatában kifejtette, hogy az ajánlatkérő, amennyiben a Kbt. 88. § (6) bekezdése alapján újból kívánja mérlegelni a döntést megalapozó tényezőket és új döntést kíván hozni a közbeszerzési eljárásban, akkor ezt a közigazgatási határozat végrehajthatóságának időpontjától számítottan 30, illetve 60 napon belül teheti meg. Mivel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által meghirdetett közbeszerzési eljárás nem minősül építési beruházásnak, hanem felújításnak és korszerűsítésnek, vagyis szolgáltatás beszerzésének, ezért a Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az újabb döntés meghozatalára 30 napos határidő állt rendelkezésre az ajánlatkérőnek. A 30 napos határidő a jelen közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság D.49/17/2001. számú közigazgatási határozatának joghatályos átvételét követően, annak jogerősségére, illetve végrehajthatóvá válására figyelemmel 2001. március 23-tól legkésőbb 2001. április 24. napjáig állt fenn az ajánlatkérő számára. Mivel az eljárást lezáró döntést követő újbóli első döntése az ajánlatkérőnek 2001. május 4-én, illetve május 10-én kelt és május 10-én értesítette az ajánlattevőket döntéséről, így ezen döntése is már jogsértő volt a határidő-túllépés miatt a Kbt. 88. § (6) bekezdésére és az 55. § (1) bekezdésére figyelemmel. Ugyanez mondható el a 2001. augusztus 3-án meghozott újabb döntése tárgyában, az ajánlatkérő szintén jogsértést követett el, ezért vált szükségessé a 2001. augusztus 3-án hozott döntésének az újbóli megsemmisítése. A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az ajánlatkérő tévesen értelmezte a Döntőbizottságnak 2001. július 9-én kelt D.313/9/2001. számú közigazgatási határozatának rendelkező részét, mivel a számára az eljárást lezáró döntés megsemmisítésének időpontjától kezdődő újabb döntési időpont 2001. március 24-től 2001. április 24-i időtartamon belül állt fenn. A D.313/9/2001. számú közigazgatási határozat rendelkező részében ezen tényre f
igyelemmel került sor a 2001. május 4-én és május 10-én kelt ajánlatkérői döntések megsemmisítésére, melyet az ajánlatkérő szintén a Kbt. 88. § (6) bekezdésére alapított.
A fenti álláspontra tekintettel a Döntőbizottság már nem vizsgálta, hogy az ajánlatkérő konkrét érvénytelenségi okokat megjelölt-e döntésével összefüggésben, mivel olyan kogens jellegű eljárási szabály megsértésére került sor, amely irrelevánssá teszi az eljárás során elkövetett egyéb jogsértéseket.
A Döntőbizottság nem látta megalapozottnak a kérelmezők kérelmének azon részét, mely egyrészt arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő már nem is hozhatott volna döntést a keresetindításra tekintettel 2001. május 4-én és május 10-én, másrészt az ÉPKAR Rt. által kifejtett indokokat – melyek a bírság alapjául szolgálnak – szintén nem látta a Döntőbizottság megalapozottnak és nem osztotta az ÉPKAR Rt. álláspontját ezzel összefüggésben. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti újabb döntés meghozatalának lehetősége attól függetlenül fennállt, hogy a D.49/17/2001. számú döntőbizottsági közigazgatási határozatot a Háló és Marco Kft. keresettel megtámadta, viszont az ajánlatkérő elfogadta az abban foglalt megállapításokat, továbbá a bírósági eljárásban a határozat végrehajtását a Fővárosi Bíróság mind ez ideig nem rendelte el erre irányuló kérelem hiányában. Az más kérdés, hogy az ajánlatkérő nem tudott élni eljárásjogi szabálysértés miatt a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti újabb döntésének jogszabályszerű meghozatalával, mivel az eljárási határidőt meghaladóan hozta meg döntését. A Döntőbizottság a 30 napos határidőre vonatkozóan figyelembe vette a Kbt. 25. §-át, azaz a közbeszerzési eljárás törvényének kógens szabályozási elvét, mely szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
Az ÉPKAR Rt. bírság kiszabására irányuló kérelmi részét azért nem tartotta a Döntőbizottság megalapozottnak, mivel az ÉPKAR Rt. jogorvoslati eljárás keretében nem tudta bizonyítani, hogy az újabb döntéssel, azaz a 2001. augusztus 3-i döntéssel, illetve az azt megelőző 2001. május 4-i és május 10-i döntéssel az ajánlatkérő milyen okból kifolyólag hozta hátrányos helyzetbe az ajánlattevőt, másrészt a Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a Döntőbizottságnak a Kbt. 88. § (1) bekezdésében megjelölt és lehetőséget biztosító intézkedése alkalmazását jogkörében együttesen is alkalmazhatja, tehát lehetőség van a külön-külön alkalmazásukra is. Mivel a Döntőbizottság nem látott indokot arra, hogy az ajánlatkérővel szemben bírság szankciót állapítson meg újabb döntésével vagy döntéseivel összefüggésben arra figyelemmel, hogy az ajánlatkérő tévedésben volt annak megítélésekor, hogy mi minősül eljárást lezáró döntésnek. Ezen tévedését megalapozhatta a D.313/9/2001. számú közigazgatási határozat rendelkező részében megjelölt eljárást lezáró döntés fogalma is. A Döntőbizottság ezekre figyelemmel arra az álláspontra helyezkedett, hogy bírság szankciót az ajánlatkérővel szemben nem indokolt alkalmazni. A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 13.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
