KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8014)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.517/15/2001.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban Döntőbizottság elnöke) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Egry J. u. 20–22., továbbiakban ajánlatkérő, képviseli: dr. Engi Gyöngyi jogtanácsos, FŐBER Rt. 1075. Budapest, Rumbach S. u. 14., dr. Hajnal László ügyvéd, 1075 Budapest, Rumbach S. u. 14.) a »BME "K" épület D1 szárny alap- és szerkezetmegerősítési munkái« tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (továbbiakban Kbt.) 71. § (4) bekezdését és a 71/B. § (1) és (2) bekezdését és ezért ajánlatkérőt 3 000 000 Ft (azaz hárommillió) forint bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő korábban – az általa készített tenderdokumentáció alapján – a rendelkező részben írt tárgyban nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást folytatott le, amelynek eredményeként 2001. április 2-án kötötte meg az eljárás nyerteseivel – a KIPSZER Rt.-vel és a HÉROSZ Rt.-vel – az eljárást lezáró építési-szerelési szerződést.
A szerződés 3. pontjában a vállalkozói díjat 398 049 312 Ft + 99 512 328 Ft áfa összesen 497 561 640 Ft-ban állapították meg. A munkaterület átadásának időpontját a 7. pontban 2001. július 31-ben határozták meg. A 9. pontban pedig arról rendelkeztek, hogy a megrendelő az építési naplóban pótmunkák elvégzését rendelheti el és a vállalkozó többletdíj fizetése esetén azt köteles elvégezni.
A tervező 2001. május 3-án adta át ajánlatkérőnek a kiviteli tervdokumentációt. Ajánlatkérő pedig 2001. május 28-án adta át ezt a vállalkozóknak, a KIPSZER Rt.-nek és a HÉROSZ Rt.-nek.
Ajánlatkérő 2001. június 5-én megbízási szerződést kötött a FŐBER Rt.-vel. A megbízás tárgyát képezte – többek között – a 2.1. pont szerint a "K" épület D1 szárnyának alap- és szerkezetmegerősítési munkáinál a kivitelezés lebonyolítása. A megbízott részletes feladatai között a 6.2. pontban meghatározták: "Különböző munkafázisokra – megbízó igénye esetén – a szükséges közbeszerzési eljárások teljes körű lefolytatása."
A munkaterületet ténylegesen korábban, 2001. július 10-én adta át FŐBER Rt. a vállalkozóknak. Az építési naplót ekkor meg is nyitották és megkezdték az alapfeltárásokat, valamint az építészeti (válaszfalak, nyílászárók, aljzatbetonok), gépészeti, elektromos bontási munkálatokat az alagsorban és a közműalagútban. A bontási munkálatokat július 11-én – a mélypincében, statikai bontással kiegészítve – folytatták. Az építési naplóba a vállalkozók július 11-én – többek között – az alábbiakat jegyezték be: "Gépészeti és elektromos munkák. A feltárások során jelentős mennyiségű, ismeretlen funkciójú, a tervekről be nem azonosítható elektromos és gépészeti vezetékekkel találkoztunk. Ezeknek a vezetékeknek a beazonosítása az építési munkák végzését nagymértékben akadályozzák. Ilyenek például a területen áthaladó és az egész egyetem tűzvédelmét befolyásoló tűzjelző kábel-rendszer, informatikai rendszer, valamint térfigyelő rendszer. Gépészeti munkák vonatkozásában pl. a tendertervben nem szerepel a mélypincében a padlósík alatt húzódó, üzemelő szennyvízvezeték. Fentieken túlmenően a tanszékek igénye szerint a felettünk levő szintek összes vizesblokkjában és oktatási helyiségében víz-csatorna ellátást biztosítani kell teljes körű és folyamatos üzemeltetéssel. Építészeti munkák: a közműalagút területén a D-i oldal helyiségeiben és a folyosón a felbontott aljzatbeton alatt kb. 10-15 cm-re talajvizet (vagy egyéb vizet) találtunk." Jelezték továbbá, hogy több helyen nem találtak alapokat vagy csak rossz minőségű mállott szerkezeteket. Felhívták arra a figyelmet, hogy valószínűleg víztelenítés nélkül nem végezhetők a munkálatok. Kérték a bonyolító állásfoglalását.
A bonyolító FŐBER Rt. az építési naplóba július 12-én bejegyezte, hogy ezeknek az épületgépészeti, elektromos közmű, valamint építészeti pótmunkáknak a szükségességét elfogadja. Kérte soron kívül a pótmunkák mennyiségének és költségeinek a kidolgozását.
A vállalkozók július 12-én külön levélben is tájékoztatták a FŐBER Rt.-t. Ebben előadták, hogy feltárások során olyan előre nem látható jelentős műszaki tartalmi eltérések mutatkoztak, amelyek az eredeti szerződésen és pályázati dokumentáción felüli munkák elvégzését teszik szükségessé és jelentős költségtöbbletet okoznak. Kérték az azonnali egyeztetést és egyeztető tárgyalás kitűzését. Bejelentették, hogy a pótmunkák költségvetésének kidolgozását megkezdték.
A vállalkozók július 17-én adták át a FŐBER Rt.-nek a pótmunkákra készített részletes költségvetési kiírásukat. Ebben a pótmunkákkal együtt 626 604 053 Ft + 156 651 013 Ft áfa = 783 255 066 Ft-ban jelölték meg a vállalkozói díj teljes összegét.
A FŐBER Rt. a költségvetést mind mennyiségeiben, mind költségeiben átvizsgálta, javította és július 18-án rájegyezte: "Javításokkal elfogadásra javaslom". A javítások eredményeket a vállalkozói díj 596 011 187 Ft + 149 002 797 Ft áfa = 745 013 984 Ft-ra csökkent.
Az egyeztető tárgyalást 2001. július 18-án tartották meg. Ezen részt vettek az ajánlatkérő, a FŐBER Rt. és a vállalkozók képviselői. Az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvébe az alábbiakat rögzítették:
"A FŐBER Rt. mint a beruházás bonyolítója, a BME megbízásából, hivatkozva a Kbt. 70. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjaira, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva ajánlattételre szólítja fel kivitelező konzorciumot. Az ajánlat tárgya és műszaki tartalma megegyezik a jelen egyeztető tárgyaláson rögzített pótmunkák műszaki tartalmával. A mai tárgyalás alkalmával a FŐBER Rt. a BME megbízásából hivatalosan kitűzi az ajánlattétel határidejét, amely megegyezik a tárgyalásos eljárás időpontjával, 2001. július 26-a 10.00 óra."
Az ajánlati felhívással, továbbá a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárással kapcsolatban a jegyzőkönyvben foglaltakon kívül további előírást nem tettek, dokumentációt nem készítettek.
A jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a FŐBER Rt. képviselői küldik meg a tájékoztatást a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke részére.
A vállalkozók elfogadták az ajánlattételre felhívást és 2001. július 26-ra benyújtották az ajánlatukat, amely tartalmában megegyezett a FŐBER Rt. által javított, kollaudált pótmunkákra vonatkozó részletes költségvetési kiírással.
A 2001. július 26-i tárgyaláson szintén részt vettek mind az ajánlatkérő, mind a FŐBER Rt., mind a vállalkozók képviselői. A jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a jelen levő képviselők: "részletesen egyeztették a pótmunkák elvégzésére vonatkozó ajánlatokat és azt megbízó és lebonyolító képviselői külön lefolytatott konzultáció után elfogadták. A konzultáció után, de még jelen tárgyalás keretében hivatalosan kihirdették a pótmunkákra vonatkozó eljárás eredményét, mely szerint a tárgyi munkára vonatkozó alapszerződést módosítják."
A jegyzőkönyvbe foglalták, hogy a FŐBER Rt. képviselői bejelentették, hogy eleget téve a Kbt. 71. §-a szerinti kötelezettségnek, a tájékoztatást, dokumentumokkal együtt megküldik a Döntőbizottság részére.
Az alap építési-szerelési szerződés módosítását 2001. július 27-én írta alá ajánlatkérő és a vállalkozók képviselői. Az elfogadott ajánlatnak megfelelően módosították a vállalkozói díjat. A szerződésmódosítás kiterjedt továbbá a pénzügyi ütemezés, a bankgarancia módosítására, illetve a szerződésbe foglalták, hogy FŐBER Rt. látja el a lebonyolítói feladatokat.
A FŐBER Rt. 2001. július 27-én adta postára a Döntőbizottság részére a BME "K" épület "D1" szárny alap- és szerkezetmegerősítési munkák során felmerülő pótmunkákra vonatkozó hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról a tájékoztatót. Ebben bejelentette a tárgyi munkákra vonatkozó tárgyalási eljárás időpontját 2001. július 26-ra tűzték ki, melynek eredményéről és dokumentumairól szintén tájékoztatást küldenek. A tájékoztatóhoz mellékelte a 2001. július 18-i egyeztető tárgyalási jegyzőkönyv és az alap építési-szerelési szerződés egy-egy példányát. A tájékoztató keltezése "Budapest, 2001. július 18."
A Döntőbizottság részére postán a tájékoztató 2001. július 31-én érkezett meg. A tájékoztatót faxon nem küldték meg.
Ajánlatkérő írásbeli összegezést nem készített és az eljárás eredményéről tájékoztatót nem tett közzé.
A Döntőbizottság elnöke 2001. augusztus 14-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a megküldött iratokban ajánlatkérő az eljárás jogalapját nem jelölte meg, továbbá a kiegészítő beruházás szükségességét indokló körülmények fennállását megalapozó részletes indokokat nem ismertette. A rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatását lehetővé tevő feltételek megléte. Indítványozta, hogy Döntőbizottság vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségét.
Ajánlatkérő írásbeli, tárgyaláson kiegészített észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint az eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárást jogszerűen folytatta le.
Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. A felmerült pótmunkák nem voltak előre láthatóak, azok a feltárási, bontási munkák során váltak megállapíthatóakká és azokat műszakilag szükséges elvégezni (pl. víztelenítés). Ezeket a pótmunkákat aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztania korábban megkötött szerződésben rögzített beruházástól. Értékük pedig nem haladja meg a korábbi közbeszerzési érték 50%-át. Hivatkozott továbbá arra, hogy a nyertes vállalkozók ajánlatukat az alap közbeszerzési eljárás tenderdokumentációja alapján tették meg. A részletes kiviteli tervek később készültek el és azokat később a szerződés megkötését követően adták át a vállalkozóknak A tenderdokumentáció tartalma pedig nem mindenben egyezik a kiviteli tervdokumentáció műszaki tartalmával. Abban is változtatás történt, hogy a kivitelezési munkák során biztosítani kell a "K" épület 100%-os üzemeléséhez szükséges közmű-, informatikai és közlekedési kapcsolatot, míg a tenderterv csak részleges kiváltásokkal számolt.
Álláspontja szerint a konkrét pótbeszerzés lebonyolítására megfelelő volt az általa készített ajánlati felhívás, az jogszerű is.
Arra vonatkozóan nem tudott nyilatkozni, hogy az eljárás megindításáról a tájékozatót faxon miért nem küldték meg a Döntőbizottság elnöke részére.
A vonatkozásban, hogy a postára adás is csak július 27-én történt, a nyári szabadságolásra hivatkozott.
A HÉROSZ Rt. a tárgyaláson tett észrevételében előadta, hogy az alap közbeszerzési eljárásban az ajánlatukat a tenderdokumentáció alapján tették meg. A kiviteli tervdokumentációt csak később, már a szerződés megkötését követően adták át részükre. Hivatkozott arra is, hogy a munkaterület július 10-i átadását követően egyből megkezdték a bontási munkálatokat és ennek során állapították meg, hogy eltér a kiviteli tervdokumentáció és tenderdokumentáció, továbbá pótmunkák szükségessége merült fel pl. víztelenítési szükséglet, betonalap nagyon rossz állapota. Előadta, hogy ezeket az építési naplóba is bejegyezték.
Ajánlatkérő észrevételéhez – többszöri felhívást követően – többek között csatolta az alap közbeszerzési eljárás tenderdokumentációját, az alap eljárás iratait, a nyertes vállalkozók ajánlatát, a kiviteli tervdokumentációt, az építési napló vonatkozó részét, vállalkozók eredeti, kollaudált és elfogadott ajánlatát, az alap- és módosított szerződést, a 2001. július 18-i és 26-i tárgyalás jegyzőkönyvét.
A Döntőbizottság jelen jogorvoslati ügyben – figyelemmel a jogorvoslati kezdeményező iratban foglaltakra – kizárólag azt vizsgálta, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés a), b), illetve c) pontjában foglalt feltételek fennállnak-e, továbbá ajánlatkérő ajánlati felhívása jogszerű volt-e.
A Döntőbizottság elsősorban azt vizsgálta, hogy fennállnak-e a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatásának törvényi feltételei.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint:
"Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez."
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásának törvényi feltételei fennállnak.
Ajánlatkérő a július 18-i jegyzőkönyvben az eljárás jogcímeként a 70. § (2) bekezdés a) b) és c) pontját jelölte meg, míg érdemi észrevételében a 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozott.
A Döntőbizottság figyelemmel arra, hogy pótmunkák jellegük alapján nem minősülnek elválaszthatónak, ezért az a) és b) pontban meghatározott feltételek fennállását vizsgálta.
A tenderdokumentáció áttekintése alapján megállapítható, hogy az nem volt teljes körű, több tételnél csak előirányzatokat jelöltek meg az elvégzendő feladatokra, azzal, hogy a konzultáción arra hívták fel a figyelmet, hogy egyes tételeknél a mennyiségek csak a feltárások során véglegesíthetők.
A tenderdokumentáció és a kiviteli tervdokumentáció összevetése alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy – sajnálatos módon a később, az alap közbeszerzési eljárás befejeződését követően készített és átadott – kiviteli tervdokumentáció több ponton eltér (pl. gépészeti és elektromos munkák) tenderdokumentációtól. Az előre nem láthatóságot igazolja a becsatolt építési napló. Ebből megállapítható a bontási munkálatok megkezdését követően vált nyilvánvalóvá egyes pótmunkák (pl. víztelenítés, szigetelés, alapmegerősítés) elvégzésének szükségessége és azok mennyisége. Az oktatási intézménynek az építési munkák ideje alatt is biztosítandó teljes használhatóságához az épületgépészeti és villamossági feladatok szintén szükséges pótmunkák.
A Döntőbizottság a fenti tényezők együttes értékelése alapján megállapította, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásának a Kbt. fenti rendelkezéseiben támasztott feltételei fennállnak ezek a kiegészítő pótmunkák nem voltak előre láthatóak, elvégzésük a korábbi nyertes ajánlattevőkkel szükséges, aránytalan nehézség nélkül sem műszakilag, sem gazdaságilag nem választhatók szét és értékük nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát.
A Döntőbizottság másodsorban vizsgálta az ajánlati felhívás jogszerűségét.
A Kbt. 71. § (4) bekezdése szerint tárgyalásos eljárásban a nyílt közbeszerzési eljárás szabályai az irányadóak a Kbt. 71. § (4)-(6) bekezdésében, valamint a 71/A. és a 71/B. §-ban meghatározott eltérésekkel.
A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ajánlati felhívásával kapcsolatban a követelményeket a Kbt. 71. § (4) bekezdés a 71/B § (1) bekezdése és 9. számú melléklet határozza meg.
A Kbt. 71. § (4) bekezdése szerint az ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
"a) ajánlatkérő nevét címét, telefon- és telefax számát;
b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
c) a beadandó iratok megjelölését;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;
f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait;
g) az első tárgyalás időpontját."
A Kbt. 71/B § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásnak továbbá tartalmazni kell: a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt hogy ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt és ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a 9. számú mellékletből az alábbi adatokat:
– a szerződés meghatározása, aminek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak,
– a beszerzés tárgya és mennyisége,
– a teljesítés helye,
– annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot,
– a teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama,
– a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények,
– a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai
– az ajánlatok elbírálásának szempontjai,
– annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni.
Ajánlatkérő ajánlati felhívását a 2001. július 18-i jegyzőkönyv foglalja magában. A fentiekben szó szerint idézett jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő csak az alábbiakat határozta meg az ajánlati felhívásában: az ajánlatkérő neve, a beszerzés tárgya, mennyisége, az eljárás jogcíme, ajánlattétel határideje, első tárgyalás időpontja. Összevetve a Kbt. fentiekben idézett az ajánlati felhívás kötelező tartalmi elemeit meghatározó rendelkezéseivel, egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívását nagyon hiányosan készítette el. Számos – az eljárás megalapozott és Kbt. rendelkezéseinek megfelelő lefolytatásához szükséges – adatot, előírást nem tett meg és ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71. § (4) bekezdését és a Kbt. 71/B. § (1) bekezdését.
A Kbt. 71/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívást a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a Döntőbizottság elnöke részére – telefaxon is –, továbbá a meghívni kívánt szervezetek nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást is.
Egyértelműen megállapítható – maga ajánlatkérő, illetve képviselője a lebonyolító FŐBER Rt. is elfogadta –, hogy az ajánlati felhívást (az azt tartalmazó jegyzőkönyvet) telefaxon nem küldték meg a Döntőbizottság elnöke részére.
A megküldő irat 2001. július 18-i keltezésével szemben a postai bélyegző alapján azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a postán történő megküldés pedig súlyos késedelemmel történt. Nem az eljárás megindításakor – tehát 2001. július 18-án – hanem csak 2001. július 27.-én (pénteki napon) adták postára. Ami különösen azért súlyos, mert július 26-án már tárgyaltak és eredményt hirdettek és a szerződés megkötésére is sor került július 27-én.
A Döntőbizottság emiatt megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B. § (2) bekezdésében foglaltakat, mert telefaxon nem, míg postai úton is csak számottevő késéssel küldte meg az ajánlati felhívást a Döntőbizottság elnöke részére.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva – a Döntőbizottság elnöke által a jogorvoslati kérelemében megtett indítvány alapján – fenti indokokra tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71. § (4) bekezdését és a 71/B. § (1) és (2) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján szabott ki bírságot. A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint:
"A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg." Ez a minimum összeg jelenleg 1 millió Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegét ezen keretek között állapította meg. Ennek körében értékelte a többszörös jogsértést és annak súlyát.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szélesebb személyi körben teszi lehetővé a bírság kiszabását. E szerint "e törvény szabályait megszegő, illetőleg nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben".
A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben szabta ki a bírságot. Ajánlatkérő ugyan megbízási szerződést kötött a FŐBER Rt.-vel és FŐBER Rt. jelen közbeszerzési eljárás lefolytatásában – miként az iratokból egyértelműen megállapítható – aktívan részt vett, azonban maga ajánlatkérő is jelen volt minden egyes tárgyaláson – főként az ajánlati felhívást elfogadó 2001. július 18-in. Ilyen körülmények között pedig – figyelemmel a megbízó utasítási, illetve ellenőrzési jogára is – a kettejük jogviszonyában a felelősség kérdésének tisztázása meghaladja a Döntőbizottság hatáskörét.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 13.
Dr. Nagy Gizella s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
