KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8016)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D. 279/6/2001.
Tárgy: a TOM Controll Rt. jogorvoslati kérelme a Margit Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A TOM Controll 2001 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Rt. (1035 Budapest, Szentendrei út 10., képviseli Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 58. III. 20., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Margit Kórház (9300 Csorna, Soproni út 64., a továbbiakban: ajánlatkérő) "takarítási szolgáltatás 6783 m2 alapterületre az ajánlati dokumentációban felsorolt helyszíneken" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) és (7) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, kérelmező részére 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított
15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. február 28-án ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési értesítő 9. számában nyílt eljárás megindítására (0706/2001) a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat: A felhívás 13. b) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontjai a következők:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár és fizetési feltételek 35
– minőség és garanciális feltételek 30
– a dolgozók továbbfoglalkoztatására tett ajánlat 25
– a műszaki leírásban szereplő feladatok vállalásának részletezése és tartalma 10
Az értékelés során adható pontok: 1–5 között.
Az ajánlattételi határidőig 2001. április 10-ig a Food-Clean Kft., a Plural Hungary Kft., a Browning Securite Kft., a Piepenbrock Szolgáltató Kft., a Profi Komfort Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő 2001. április 25-én eredményt hirdetett, mely szerint az eljárás nyertese a Piepenbrock Kft. (továbbiakban: nyertes), a második helyezett a Profi-Komfort Kft.
Ajánlatkérő a felhívás szerinti időpontban 2001. május 7-én a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel megkötötte.
Kérelmező 2001. május 3-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz.
Kérelmező írásbeli kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a Kbt. 82. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogszabálysértés megállapítását, ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek megtérítésére, ajánlatkérőnek az ajánlatok ismételt értékelésére és új eredményhirdetés megtartására kötelezését. Kérelmező vitatja az 1., 3., és 4. bírálati részszempont esetében ajánlatkérő értékelését az alábbiak szerint:
Vállalási ára – melyet 2001. december 31-ig garantált – a legalacsonyabb volt, az emelést az infláció 70%-át nem meghaladóan ajánlotta meg, továbbá 45 napos fizetési határidőt biztosított, de a maximális 5 pont helyett csak négyet kapott. A munkavállalók átvételét vállalta úgy, hogy a takarító munkakörben foglalkoztatott 20 közalkalmazottat jogutódként átveszi – határozatlan idejű munkaszerződéssel és egyéves foglalkoztatási kötelezettséggel –, míg a szerződéses jogviszonyban foglalkoztatott 10 fő átvételét elvileg vállalta, de a konkrét feltételekről tárgyalni kívánt. A teljes 30 fős takarítói létszám foglalkoztatására irányuló szándékát az is mutatta, hogy a tevékenységet ellátó személyek számát 30 főben határozta meg ajánlatában. Véleménye szerint ajánlatkérő ez előbbi tényeket figyelmen kívül hagyva határozta meg az erre a részszempontra adott pontok számát, mert ajánlatának feltételei alapján nem 3, hanem a maximális 5 pontot kellett volna kapnia. A szolgáltatás ismertetésénél is maximálisan eleget tett az ajánlatkérő követelményeinek, ISO 9002 szabvány szerint működik, ezért ennél a részszempontnál a maximális pontot kellett volna álláspontja szerint kapnia, tovább menve, az összes pontszám tekintetében legalább azonos pontszámot kellett volna kapnia a nyertes ajánlattevővel.
Egyéb érdekeltként a Profi-Komfort Kft. tett észrevételt, melyben kérelmezővel egyezően ő is sérelmezi ajánlatkérő bírálatát.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlatok értékelése során a Kbt.-nek megfelelően jártak el. Az 1. bírálati szempontnál a nyertes ajánlattevő előnyére értékelték, hogy 55 napos fizetési határidőt ajánlott, míg kérelmező csak 45 napot, ezért kapott a nyertes több pontot, mint kérelmező. A 3. bírálati szempont esetében kérelmező bizonytalan ajánlatot tett a 10 fő szerződéses alkalmazott tovább foglalkoztatására, ugyanis ajánlatában csak a tárgyalásról nyilatkozik, arról nem, hogy a 10 főből konkrétan hány főt vett volna át. A dolgozók tovább foglalkoztatására tett kérelmezői nyilatkozat ajánlatkérő számára elfogadhatatlan kitételt is tartalmaz az 56. oldal, 3. bekezdésében, mely szerint csak egy évi foglalkoztatási kötelezettséget vállalnak. Továbbá a nyertes az átvett dolgozókra átvállalta a 2001. évi 13. havi bérük teljes összegét, míg ilyen ajánlatot kérelmező nem tett. A 4. elbírálási szemponttal kapcsolatban előadja, hogy a 6 ajánlattevőből 5-öt hasonlóan értékelt és nekik egyformán 4 pontot adott. Ha a 4 pont helyett egységesen 5 pontot adott volna mind az 5 ajánlattevőnek, az nem befolyásolta volna a végeredményt, mert így a kérelmező és a nyertes egyaránt 5 pontot kapott volna. Az előbbiek alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a felhívás szerinti szerződéskötés időpontjáig rendelkezésére álló adatok alapján annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és írásban, valamint a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során alapvetően azt kellett vizsgálnia a kérelemre tekintettel, hogy ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) és (7) bekezdése szerint végezte-e az ajánlatok értékelését.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 55. § (7) bekezdése szerint, ha több ajánlatnak azonos a (6) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma és azok közül a 35. § (1) bekezdésére vagy az 59. § (4)–(5) bekezdésére tekintettel az ajánlatkérő nem köteles valamelyiket előnyben részesíteni, az eljárás nyertese az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat, azonos ellenérték esetén pedig az az ajánlat, mely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok szerint megvizsgálta ajánlatkérő pontozásos értékelését.
1. elbírálási szempont
Ajánlati ár (a fizetendő ellenszolgáltatás mértéke) és fizetési feltételek.
Kérelmező bruttó ajánlati ára 2 389 305 Ft/hó, melyet 2001. december 31-ig tart fenn.
Az ellenszolgáltatás fizetésére 45 napos határidőt biztosít.
4 pont
Nyertes bruttó ajánlati ára 2 625 000 Ft/hó, melyet 2002. június 1-jéig tart fenn. Az ellenszolgáltatás fizetésére 55 napos határidőt biztosít.
4 pont
Az értékelést az ajánlott ár nagysága, annak változatlanul tartási ideje és a fizetési határidő hossza alapján végezte ajánlattevő. A kérelmező által ajánlott ár összege több, mint kétszázezer forinttal kedvezőbb ajánlatkérő részére, de az inflációt követő áremelésre öt hónappal korábban kerül sor, mint a nyertes ajánlata szerint, így ez a különbség a szerződés teljes időtartamát tekintve csekélynek tekinthető. A fizetési határidőt tekintve kérelmező 10 nappal rövidebb határidőt ajánlott, mint a nyertes, így a nyertes ajánlatának ez a része kedvezőbb, mint a kérelmezőé. Ajánlatkérő értékelése alapján a két ajánlat e részszempont szerinti összetevőit együttesen véve figyelembe azonos pontszámot kapott. A Döntőbizottság vizsgálata szerint e részszempont alapján az ajánlatkérő által a kérelmezőnek és a nyertesnek adott pontok a valóságnak megfelelően tükrözik az ajánlatok tartalmát.
Kérelmező a 2. elbírálási szempont értékelését nem vitatta, így azt a Döntőbizottság nem vizsgálta.
3. elbírálási szempont
Pályázó javaslata az ajánlatkérő munkavállalóinak továbbfoglalkoztatására.
Kérelmező a 20 fő közalkalmazott jogutódként való átvételére tett nyilatkozatot, határozatlan idejű munkaszerződést és egy éves foglalkoztatási kötelezettséget vállalva. A 10 fő munkaviszonyban álló személy tovább foglalkoztatására – "további tárgyalás után egyeztetett feltételekkel" – ajánlatot tett és a munkarendet 30 főre határozta meg ajánlatában.
3 pont
Nyertes a 20 fő közalkalmazott átvételére nyilatkozatot tett, határozatlan idejű munkaszerződést ajánlva és a 2001. évi 13. havi illetményük teljes összegét átvállalta. A 10 fő munkaviszonyban álló személy tovább foglalkoztatására ajánlatot tett.
5 pont
Az értékelés alapja a tevékenységet az ajánlatkérőnél ellátó 20 fő közalkalmazott és 10 fő munkaviszonyban álló személy tovább foglalkoztatása és a részükre nyújtott juttatások volt. A kérelmező által ajánlott egy éves foglalkoztatási kötelezettséget az értékelés során ajánlatkérő úgy értékelte, hogy az átvett 20 fő közalkalmazottat csak eddig az időtartamig kívánja ajánlattevő foglalkoztatni és ezért a határozatlan idejű munkaszerződéshez képest ezt a kötelezettségvállalást nem többletként, hanem annak korlátozásaként értékelték. A nyertes ajánlatában a 20 fő közalkalmazott átvételénél a 13. havi illetmény átvállalását többletként értékelték a határozatlan idejű munkaszerződés mellett. Kérelmező a 10 fő munkaviszonyban álló személy tovább foglalkoztatására "további tárgyalás után egyeztetett feltételekkel" – ajánlatot tett és a munkarendet meghatározásában ezzel a munkavállalói létszámmal is számolt. Nyertes a 10 fő munkaviszonyban álló személy tovább foglalkoztatására "részükre is munkalehetőséget biztosít" megjegyzéssel tett ajánlatot. Az ajánlatok e részszempontjának vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat nem valódi tartalmuk szerint bírálta el, mert a 20 fő közalkalmazott esetében a határozatlan idejű munkaszerződést mindkét ajánlattevő vállalta és ehhez képest tették a többlet ajánlatokat (13. havi illetmény, illetve egyéves foglalkoztatási kötelezettség). Tekintettel a határozatlan idejű munkaszerződés felbontási lehetőségeire, illetve az ilyen munkaviszony megszüntetésének eseteire az egy éves foglalkoztatási kötelezettség vállalását mindenképpen többletként kell értékelni, mert ez azt jelenti, hogy rendkívüli eseteket kivéve ezen időtartam alatt a munkavállalók munkaviszonya nem szüntethető meg. A 10 fő munkaviszonyban álló személy tovább foglalkoztatására vonatkozó nyilatkozat mindkét ajánlatban inkább elvi jellegű volt, mint konkrét vállalás, de a két ajánlat tartalmában közel azonosnak tekinthető. A Döntőbizottság vizsgálata szerint e részszempont alapján
az ajánlatkérő által a kérelmezőnek és a nyertesnek adott pontok nem tükrözik az ajánlatok tartalmát, mert a két ajánlat a 20 fő közalkalmazott és a 10 fő munkaviszonyban álló személy továbbfoglalkoztatása tekintetében is lényegében azonos értékűnek tekintendők. Ennek alapján kérelmezőnek e részszempontra a nyertessel azonos pontszámot kellett volna kapnia.
4. elbírálási szempont
Műszaki leírásban szereplő feladatok vállalásának részletezése és tartalma.
Kérelmező: Ajánlatát az egészségügyi létesítményekre irányadó szakmai szabályok és az ajánlatkérő által meghatározott szervezési és technikai feltételek alapján nyújtotta be.
4 pont
Nyertes: Ajánlatát az egészségügyi létesítményekre irányadó szakmai szabályok és az ajánlatkérő által meghatározott szervezési és technikai feltételek szerint nyújtotta be.
4 pont
Az értékelés szempontja e részszempontnál az ajánlati dokumentációban meghatározott szakmai, szervezési követelmények vállalása volt. Az ajánlatkérő értékelése szerint mind a kérelmező, mind a nyertes megfelelt szakmai szempontból és a szakmai értékelés (szervezési elvek, technikai eszközök, fertőtlenítő és tisztítószerek minősége, minőségi követelmények stb.) alapján a két ajánlatnak ez a része azonos értékű. A pontozás során ajánlatkérő a maximális 5 pont helyett csak 4 pontot adott e két ajánlatra, de mivel ezek azonos értékűnek tekintendők ezért az
5 pont ki nem adása közöttük a sorrendet nem befolyásolja. A Döntőbizottság vizsgálata szerint e részszempont alapján az ajánlatkérő által a kérelmezőnek és a nyertesnek adott pontok a valóságnak megfelelően tükrözik az ajánlatok tartalmát.
A Döntőbizottság vizsgálata alapján az ajánlatok pontjait az alábbi táblázat tartalmazza:
Kérelmező
1. Ajánlati ár és fizetési feltételek 35 4 140
2. Minőség 30 5 150
3. Továbbfoglalkoztatás 5 5 125
4. Feladatok vállalásának
részletezése 10 4 40
Összesen: 455
Nyertes
1. Ajánlati ár és fizetési feltételek 4 140
2. Minőség 5 150
3. Továbbfoglalkoztatás 5 125
4. Feladatok vállalásának
részletezése 4 40
Összesen: 455
A Döntőbizottság megállapítása szerint az ajánlatkérő értékelésében szereplő kérelmező 405 pont, nyertes 455 pont helyett az ajánlatkérő által meghatározott elvek és szempontok alapján a két ajánlatot azonos pontszámra kell értékelni.
A Kbt. 55. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy, ha több ajánlatnak azonos a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma és azok közül az ajánlatkérő nem köteles valamelyiket előnyben részesíteni, akkor az eljárás nyertese az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat. Ennek a jogszabályi előírásnak a betartása esetén az azonos pontszámot elérő, de alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot tevő a közbeszerzési eljárás nyertese.
Jelen esetben ajánlatkérő téves értékelése miatt a nyertes 50 ponttal többet kapott, mint kérelmező és így magasabb pontszáma alapján őt nyilvánították az eljárás nyertesének. A Döntőbizottság vizsgálata alapján a kérelmező és a nyertes ajánlattevő ajánlatát azonos pontszámra kell értékelni. Ennek alapján azonban az alacsonyabb ellenszolgáltatást ajánló kérelmezőt kellett volna az eljárás nyertesének nyilvánítani.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
E kógens szabály alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem a kérelmező ajánlatát, hanem a PIEPENBROCK Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, majd vele szerződést is kötött, így sérült a Kbt. 59 § (1) bekezdése is.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy az megfelelő súlyú az elkövetett jogsértésre tekintettel, hiszen a megállapított bírság mértéke a hároméves nettó beszerzési érték 1%-át sem éri el, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésében szereplő 30%-kal.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem tekinthető e mérték túlzottnak, különös tekintettel arra, hogy a megkötött szerződésre is figyelemmel a Döntőbizottság az egyik legsúlyosabbnak értékelhető jogsértést már nem reparálhatta a jogorvoslati eljárás keretében.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 28.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.
közbeszerzési biztos
