KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8017)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.494/10/2001.
Tárgy: az Infraconsult Kft. és a Reflex Kft. jogorvoslati kérelme az Igazságügyi Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Infraconsult Kft. (1074 Budapest, Szövetség u. 17., képviseli ifj. dr. Petrik Ferenc ügyvéd 1012 Budapest, Mikó u. 14. a továbbiakban: I. r. kérelmező és a Reflex Ingatlanforgalmazási, Kereskedelmi és Üzleti Szolgáltató Kft. 3530 Miskolc, Széchenyi u. 54, képviseli dr. Bálint Éva ügyvéd 1126 Budapest, Kléh I. u. 4. a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmeit, melyeket az Igazságügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth tér 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "magyar nyelvre lefordított európai közösségi joganyag nyelvi és szakmai lektorálása, valamint angol nyelvre fordított magyar jogszabályok nyelvi és szakmai lektorálása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai és érdemi észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 20-án megjelent 25. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos eljárás megindítására.
A részvételi felhívás 3. a) pontja tartalmazta a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint: magyar nyelvre lefordított európai közösségi joganyag nyelvi és szakmai lektorálása, valamint angol nyelvre fordított magyar jogszabályok nyelvi és szakmai lektorálása. A beszerzés mennyisége 27 000 lefordított oldal. A beszerzés tárgyának részletes ismertetését a jelentkezési segédlet és a dokumentáció is tartalmazza. Az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől a szerződéskötés során felfelé legfeljebb 40%-kal eltérhet.
A részvételi felhívás szerint a teljesítés határideje, illetve a szerződés időtartama: A szerződés időtartama a szerződéskötéstől számított 10 hónap, az ajánlatban megadott részhatáridőnek megfelelően az ajánlatkérő eseti megrendelései alapján történő teljesítéssel.
A részvételi felhívás tartalmazta a részvételre jelentkezőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmasság, illetőleg az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között többek között az alábbiakat is rögzítette. Alkalmatlan, a magyar nyelvre lefordított európai közösségi joganyag szakmai lektorálása esetén, ha a mezőgazdaság területén legalább 4; a közlekedés és pénzügy területén legalább 3-3, a többi, a 13.16. pontban meghatározott szakterületen pedig legalább 2-2 az angol nyelvet felső szinten, valamint az Európai Unió egy másik hivatalos nyelvét középszinten tudó gyakorlott, a megjelölt szakterülettel kapcsolatban felsőfokú végzettséggel, vagy szakterületet kiválóan ismerő, és felsőfokú végzettségű szakmai lektort bemutatni nem tud.
A 13.16. pont a szakterületeket tartalmazta 1-től 22-ig pontokban felsorolva.
A 21. pont szerinti szakterület: a rendőrségi és igazságügyi együttműködés a polgári és büntetőügyekben/személyek szabad mozgása.
A 13.1. pontban az egyéb információk között ajánlatkérő előírta, hogy a műszaki alkalmasság körében megkövetelt szakemberek alkalmasságát a jelentkezésben a szakemberek által aláírt, másolati példányban is benyújtandó szakmai önéletrajzzal kell alátámasztani.
Ajánlatkérő már a részvételi felhívásban megjelölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 80
– vállalt részhatáridő 20
Adható pontszám mindegyik részszempontra 1–20-ig.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elkészítéséhez úgynevezett segédletet is biztosított, amely tartalmazta a feladat meghatározását, a jelentkezések elbírálásának menetét, az útmutatót a jelentkezések elkészítéséhez, a mellékleteket, továbbá időrendbeli táblázatot.
Ajánlatkérő 2001. június 29-én konzultációt is tartott a részvételre jelentkezőknek. A részvételi jelentkezés határidejéig 2001. július 6-ig a következő cégek nyújtották be jelentkezésüket: Euroscript S.a.r.l., Suprex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Intercontact Budapest Kft., Millennium Multilingual Services Kft., Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt., és kérelmezők.
Ajánlatkérő az I. r. kérelmező számára hiánypótlási lehetőséget biztosított formai hiányosság – nem megfelelő aláírás – pótlására.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket érdemben elbírálta és 2001. július 18-án a részvételi szakaszt lezáró döntését kihirdette.
Ennek alapján az I. r. kérelmező részvételi jelentkezése a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján alkalmatlan, mert az ajánlati felhívás 13.16 pontban meghatározott szakterületen az előírt legalább 2-2, az angol nyelvet felső szinten, valamint az Európai Unió egy másik hivatalos nyelvét középszinten tudó, gyakorlott, a megjelölt szakterülettel kapcsolatban felsőfokú végzettséget szerzett vagy a szakterületet kiválóan ismerő és felsőfokú végzettségű szakmai lektort bemutatni nem tudott.
A II. r. kérelmező részvételi jelentkezése a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, mert az ajánlati felhívás 13.1 pontban előírt azon követelménynek, hogy a szakemberek által aláírt szakmai önéletrajzot kell benyújtani, nem tett eleget.
Ajánlatkérő továbbá a Millennium Multilingual Services Kft., és a Supre Kft. jelentkezését sem fogadta el.
I. r. kérelmező 2001. július 30-án terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, melyet a tárgyaláson kiegészített. Jogorvoslati kérelmében kérte a részvételi jelentkezésének érvénytelenségét megállapító döntés és ennek okán a részvételi jelentkezések elbírálását lezáró ajánlatkérői döntés megsemmisítését. Ideiglenes intézkedésként kérte az eljárás felfüggesztését továbbá ajánlatkérő kötelezését az eljárás során felmerült költségek viselésére.
Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. § (3) bekezdését azáltal, hogy a részvételi felhívásában pontosan nem határozta meg az alkalmatlanná minősítés kritériumait. Kérelme indoklásában előadta, hogy sem a részvételi felhívás, sem a részvételi segédlet nem tartalmazott előírást a részvételi felhívás 9. b) pontban foglaltakon túl, hogy milyen irányultságú szakképesítéssel rendelkező lektort követel meg az ajánlatkérő az egyes szakterületek vonatkozásában. Konkrét esetben nem írta elő, hogy a 21. pontban rögzített szakterület tekintetében csak és kizárólag jogász vagy rendőrtiszt végzettségű lektort fogadna el. Részvételi jelentkezésükben megnevezett dr. Kismartoni Péter 1993. évtől kezdődően igazságügyi szakértői tevékenységet végez a bíróságok, illetve a rendőrségek kirendelésére, kinevezése az ország egész területére szól. Tevékenységi köre elsődlegesen közlekedési balesetekkel, bűncselekményekkel kapcsolatos szakértő szakértelmét, mind a rendőrség, mind a bíróság igénybe veszi.
A 21. pontban rögzített szakterület jelentős részét képezi a közlekedés akár polgári, akár büntető ügyekben, amely kérdésben az érintett szakember európai szinten elismert szakértelemmel rendelkezik. Ennek alapján pedig a részvételi jelentkezése érvényes. Álláspontjuk szerint ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy utólag határozzon meg követelményeket a részvételre jelentkezőkkel szemben, tehát, hogy az egyes szakterületeken belül milyen szakképesítéssel rendelkező lektorokat követel meg. Ezzel a magatartásával ajánlatkérő nem biztosítja a jelentkezők számára az esélyegyenlőséget, illetve sérti a verseny tisztaságát.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a részvételre jelentkezők esetében eltérő módon vizsgálta az egyes bejelentett lektorok szakképesítését, illetőleg szakterületekhez való ismeretségét. Egyes jelentkezők vonatkozásában vizsgálat nélkül elfogadta, hogy a bejelentett alkalmazni kívánt lektor az érintett terület tekintetében ismeretséggel és gyakorlattal bír, ugyanakkor a kérelmező esetében indokolás nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a megjelölt lektor a konkrét szakterületben képesítéssel nem rendelkezik, illetve a szakterületet nem ismeri.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatkérő az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. (továbbiakban: OFFI Rt.) jelentkezését érvényesnek minősítette. Az OFFI Rt. tulajdonosi jogait az Igazságügyi Minisztérium gyakorolja, ennek alapján a Kbt. 31. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel ajánlattevő ebben a közbeszerzési eljárásban az OFFI Rt. nem lehetett volna.
II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét 2001. július 31-én terjesztette elő, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő kötelezését hiánypótlás felszólítására és a hiánypótlás teljesítésének megfelelően állapítsa meg, hogy kérelmező részvételi jelentkezése érvényes. Kérte ideiglenes intézkedés elrendelését, továbbá költségeinek megtérítését. Indoklásként előadta, hogy a részvételi jelentkezések összeállítására rövid idő állt rendelkezésükre és a részvételi jelentkezésükben becsatolt önéletrajzokat minden esetben aláírva nem tudták benyújtani. Az önéletrajzokon szereplő aláírások hiánya hiánypótlás keretében pótolható, érvénytelenség megállapítására okot ez a körülmény nem ad.
A Döntőbizottság a beérkezett jogorvoslati kérelmeket a D.494/2001. szám alatt egyesítette.
Ajánlatkérő érdemi észrevételeiben a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte. Az I. számú kérelem vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy az érvénytelenné nyilvánító döntést követően a kérelmező az eljárás lebonyolító cégnél kifogásolta a jelentkezése érvénytelenné nyilvánítását. Erre vonatkozóan részletes választ adott az ajánlatkérő lebonyolítója, amely még utalás szinten sem tartalmazott olyan állítást, miszerint "az érintett szakterületre jogászi, illetőleg rendőrtiszti végzettség a követelmény". Ilyen követelményt az ajánlatkérő nem is támaszthatott volna, mivel az ellentétes az általa a részvételi felhívásban megfogalmazottakkal. A válaszlevélben említett végzettségekre csupán lehetséges megoldásként utalt. Ajánlatkérő nem vitatta, hogy a kérelmező által becsatolt szaklektor gépjárművekkel kapcsolatos műszaki és oktatási feladatok kiváló ismerője, azonban mint műszaki szakember a gépjárművekkel kapcsolatos szakterületekre specializálódott. Ez pedig nem teszi őt alkalmassá az adott szakterület tartalmát érintő jogszabályok szakmai lektorálására.
Ajánlatkérő nem sértette meg az esélyegyenlőség törvényi előírását sem tekintettel arra, hogy a jelentkezések elbírálásakor egyetlen piaci szereplőt sem hozott hátrányos helyzetbe, nem szolgáltatott információkat, valamely kedvezményezett részére, valamint nem is titkolt el információkat a potenciális jelentkezők elől. Valamennyi jelentkezést azonos szempontok alapján, azonos módon értékelt.
Kérelmező összeférhetetlenséggel kapcsolatos felvetésére vonatkozóan ajánlatkérő előadta, hogy tény, hogy az OFFI Rt. tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam nevében az Igazságügyi miniszter gyakorolja az 1997. évi LXXVI. törvény alapján. A tulajdonos azonban a magyar állam. Az ajánlatkérő szervezeti és működési szabályzat értelmében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat az I. sz. helyettes államtitkár látja el, aki az eljárásban nem vett részt, miként maga az igazságügyi miniszter sem.
Ajánlatkérő részéről a döntéseket a közigazgatási államtitkár hozta meg.
A közbeszerzési eljárásban tehát sem a tulajdonos (Magyar Állam), sem annak törvény által kijelölt képviselője (igazságügy-miniszter), sem az SZMSZ által a jogok gyakorlására kijelölt személy (I. sz. helyettes államtitkár) nem vett részt, ennek alapján a Kbt. 31. §-a sérelmet nem szenvedett.
Ajánlatkérő a II. r. kérelem vonatkozásában előadta, hogy a részvételi jelentkezés érvénytelenné nyilvánítása részéről jogszerű volt. Eljárása során nem szegte meg a Kbt. 43. § (4) bekezdésben foglaltakat tekintettel arra, hogy az önéletrajzokon szereplő aláírások hiánya álláspontja szerint hiánypótlás keretében nem orvosolható. A kérelmező részvételi jelentkezésében az önéletrajz aláírásának elmaradása tartalmi hibának tekinthető, amelyre vonatkozóan hiánypótlás nem lehetséges.
A Suprex Kft. érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte. Álláspontja szerint ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárás jogszerű volt.
A Döntőbizottság rendelkezésére álló iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek nem megalapozottak.
I. r. kérelmező hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 63. § (3) bekezdését, mely szerint:
"A részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)–(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére."
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezését a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 20-án megjelent számában tette közzé. A részvételi jelentkezés tartalmazta a részvételre jelentkezők alkalmassága igazolásának módját és annak megítélése szempontjait, valamint azt, hogy a szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A részvételre jelentkezők a részvételi jelentkezésben foglaltakat megismerték, ennek alapján tettek ajánlatot 2001. július 6-án.
A részvételi jelentkezésben megjelentekkel kapcsolatos esetleges ajánlatkérői jogsértő magatartást a rendelkezésre álló törvényes határidőben egyik részvételre jelentkező, így kérelmező sem kifogásolta.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján ugyanis a eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni, vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdése szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
A fenti törvényhelyek alapján a I. r. kérelmező által 2001. július 31.-én benyújtott jogorvoslati kérelem a jogvesztő határidőn túl érkezett, így az elkésett.
Ennek alapján a részvételi felhívás kérelmező által kifogásolt rész vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő döntése jogszerű volt-e a tekintetben, hogy
I. r. kérelmező részvételi jelentkezését érvénytelennek minősítette. Nevezetesen, hogy a jelentkezés nem felelt meg a részvételi felhívás 13.16/21-es pontjában meghatározott azon követelménynek, hogy legalább két-két az angol nyelvet felsőszinten, valamint az Európai Unió egy másik hivatalos nyelvét középszinten tudó gyakorlott, a megjelölt szakterülettel kapcsolatban felsőfokú végzettséggel, vagy szakterületet kiválóan ismerő és felsőfokú végzettségű lektor bemutatása ajánlattevő részéről kötelező volt.
A kérelmező által becsatolt dr. Kismartoni Péter önéletrajzából kitűnően megállapítható, hogy idegen nyelvismeret vonatkozásában az ajánlatkérő elvárásának megfelelt.
Az ajánlati felhívás 13.16/21 pontja szakterületként a rendőrségi és igazságügyi együttműködés a polgári és büntetőügyekben személyek szabad mozgása területet jelölte meg. E területen várta el ajánlatkérő, hogy a jelentkező szakterülettel kapcsolatos felsőfokú végzettséggel, vagy a szakterületet kiválóan ismerő és felsőfokú végzettségű szakmai lektor legyen. Nevezett gépészmérnök, illetőleg közlekedési szakértő szakmérnök, akinek szakértői tevékenysége elsősorban gépjárművekkel kapcsolatos műszaki és oktatási feladatokra terjed ki. Az igazságügyi műszaki szakértői tevékenysége közlekedési balesetekkel kapcsolatos. A közlekedési szabályok ismeretében kell elemeznie a létrejött baleseteket. Az igazságügyi műszaki szakértői feladatai másik része a gépjárművekkel kapcsolatos műszaki vonatkozású tevékenység. E területeken vizsgálnia kell, hogy a vonatkozó közlekedési szabályokat miként értelmezi a külföldi, miként a hazai jogszabály. Nem vitatható, hogy e tevékenység csak szűk szegmense a 13.16/21 pontban előírtaknak. A becsatolt önéletrajza alapján nem állapítható meg a polgári ügyek, illetőleg a személyek szabad mozgása vonatkozásában, hogy a szakterületeket kiválóan ismeri, vagy e körben felsőfokú végzettséggel rendelkezne.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ennek alapján az ajánlatkérői döntés jogszerű volt.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy kérelmező számára, amennyiben nem volt egyértelmű a 13.16/21 pontban megjelölt szakterület vonatkozásában, hogy milyen felsőfokú végzettségű szakember, illetőleg milyen területet kiválóan ismerő szakember elfogadását várja el ajánlatkérő, úgy a Kbt. 38. § (1) alapján további tájékoztatást kérhetett volna. Kérelmező e jogával nem élt, így utólag eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy ajánlatkérő előírása nem volt számára egyértelmű.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a közbeszerzési eljárás során a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség alapelvi rendelkezése sérelmet szenvedett-e. A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratanyagának, illetve az ajánlatok tartalmának áttanulmányozása alapján eljárás tisztaságát sértő eseményt megállapítani nem tudott. Kérelmező maga sem fogalmazta meg konkrétan azt a magatartást, amely álláspontja szerint az esélyegyenlőség sérelméhez vezetett.
A rendelkezésre álló iratokból nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő eljárása során bárkit előnybe részesített, illetőleg bárki hátrányára szolgáló magatartást tanúsított.
A részvételi jelentkezések értékelését objektíven a részvételi felhívásban és a részvételi segédletben megadott útmutatók alapján végezte el.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy az OFFI Rt. jogszerűen vett-e részt jelen közbeszerzési eljárásban.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint: Az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A Kbt. 31. § (5) bekezdése szerint: Ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
A Kbt. összeférhetetlenségi szabályai arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetve az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve aki az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdonosi részesedéssel rendelkezik.
A Döntőbizottságnak vizsgálnia kellett, hogy az OFFI Rt. ajánlattevői minőségben jogszerűen vett e részt jelen közbeszerzési eljárásban.
A becsatolt iratokból az alábbiak voltak megállapíthatók.
Az OFFI Rt. Részvénytársaság formájában működő gazdasági szervezet a cégkivonata tanúsága szerint a részvényes az Igazságügyi Minisztérium.
Az OFFI Rt. tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam nevében az igazságügyi miniszter gyakorolja az 1997. évi LXXVI. törvény alapján. A Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat a miniszter által átruházott hatáskörben az I. sz. helyettes államtitkár gyakorolja.
Jelen eljárásban az ajánlatkérő, a minisztérium mint jogi személyiséggel rendelkező szervezet volt, az I. sz. helyettes államtitkár, mint tulajdonosi jogkör gyakorlója az eljárásba bevonásra nem került, az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárás egész szakaszában nem vett részt.
Az összeférhetetlenségi szabályok akkor sérültek volna meg, ha a tulajdonosi jogkört gyakorló I. sz. helyettes államtitkár a közbeszerzési eljárás menetébe bevonásra került volna, illetve a részvételi jelentkezése elbírálására vonatkozó döntési folyamatba került volna bevonásra.
A Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérültek továbbá azért sem, mert az OFFI Rt. az ajánlatkérő nevében eljáró szervezetként a közbeszerzési eljárásba bevonásra nem került az ajánlatkérői oldalon.
A Döntőbizottság megállapította, hogy II. r. kérelmező kérelme nem megalapozott.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint: Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíz napos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 13.1 pontjában előírta, hogy a szakemberek alkalmasságát az általuk aláírt szakmai önéletrajzzal kell alátámasztani. E körben ajánlatkérő nem követelte meg, hogy eredeti példányban kerüljön ez benyújtásra, lehetővé tette a másolatban történő önéletrajz becsatolását is.
A részvételi segédlet "F" melléklete kifejezetten előírta, hogy aláírt önéletrajzokkal kell bemutatni a lektorokat a részvételre jelentkezőknek.
A Döntőbizottság megvizsgálva a kérelmező részvételi jelentkezését megállapította, hogy az ügyvezető által történt aláírás egyrészt nem helyettesíti a lektor aláírását, másrészt a segédlet "F" melléklete szerint elkészítendő önéletrajz olyan nyilatkozatot is tartalmaz, amely nem teszi lehetővé, hogy a lektor helyett az ügyvezető írja azt alá, hiszen abban a tényleges önéletrajzot adó lektor egyben vállalja a munka elvégzését. Jelen esetben nem egy formai aláírás hiányról, pl. figyelmetlenség miatti lefelejtésről van szó, hanem a részvételi jelentkezés keretében történő tudatos magatartásról, amely során a jelentkező nem vette figyelembe, hogy személyes felelősségvállalásról van szó, így az a személy, aki a nyilatkozatot adja az önéletrajzával egyben a konkrét feladat elvégzésére való rendelkezésre állásról is nyilatkozik.
Az önéletrajzok becsatolásával kellett alátámasztani az alkalmasságot, az önéletrajz becsatolása tartalmi követelménye volt az ajánlatnak.
Az önéletrajz egy olyan irat, amelyet magának az elkészítőnek kell aláírásával tanúsítani, hogy az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak, önéletrajzokon más aláírás nem szerepelhet.
Jelen esetben az önéletrajzok becsatolásával kellett az ajánlattevőknek alkalmasságukat igazolni, így az önéletrajzok a részvételi jelentkezések tartalmi elemei voltak, így a részvételi jelentkezés szerves részét képezte, mely egyúttal a részvételi jelentkező alkalmasságának igazolásául is szolgált.
Kérelmező által sem vitatottan ennek az előírásnak nem tettek eleget, a szakemberek szabadság, illetve külföldi tartózkodása miatti elérhetetlenségükre hivatkozással.
Kérelmező által aláírás nélkül becsatolt önéletrajzok tartalmilag értékelhetetlenek voltak, azokat úgy kellett tekinteni, mintha becsatolásra sem kerültek volna, és ez a hiányosság a törvény jelenlegi szabályozására tekintettel nem lehet hiánypótlás tárgya.
Ennek alapján a részvételi jelentkezése kérelmezőnek nem felelt meg a részvételi felhívás 13.1. pontjában foglaltaknak, így az érvénytelen volt.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltétele nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogorvoslati kérelmeket elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 6.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
