KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8041)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.522/8/2001.
Tárgy: a Deco Design Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest III. Kerületi Önkormányzat ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Deco Design Kft. (1118 Budapest, Ménesi u. 82., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapest III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (1033 Budapest, Fő tér 3., a továbbiakban ajánlatkérő) "510 m2 földszintes, panelos bölcsődeépület átalakítása irodahelyiségek céljára, valamint 1500 m2 parkoló kialakítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy fizessen meg kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel, a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. június 20. napján a Közbeszerzési Értesítő 25. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában. Ajánlatkérő a felhívás 3. pontjában az alábbiak szerint határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét: 510 m2 földszintes, panelos bölcsődeépület átalakítása irodahelyiségek céljára, valamint 1500 m2 parkoló kialakítása a biztosított dokumentáció szerint. A rész-, illetve többváltozatú ajánlatot ajánlatkérő nem tette lehetővé.
Az ajánlati felhívás 9. pontjában ajánlatkérő 15 napon belüli számlakiegyenlítést vállalt. A felhívás 13. pontjában pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló részszempontok és súlyszámok kerültek meghatározásra az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 40
– az ajánlat műszaki tartalma 30
– az ajánlattevő által támasztott fizetési feltételek 10
– garanciális többletvállalások 10
– a kiírásnál magasabb kötbér vállalása 10
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0–10.
Az ajánlati felhívás dokumentációja a műszaki adatokon túl szerződéstervezetet is tartalmazott, amelyben a szerződés feltételeit határozta meg ajánlatkérő. Többek között jólteljesítési garancia (bruttó ár 5%-a), bruttó szerződéses ár 5%-nak megfelelő kötbér (de legalább napi 100 E Ft), 1 éves jótállás vállalását írta elő.
A munkákra vonatkozóan mennyiségi kimutatást is csatolt. A helyiségek bútorozási tervében típus, illetve gyártmány jelölés nem szerepelt, a bútorok leírásával (méret, forma stb.) határozta meg igényeit az ajánlatkérő.
2001. július 10-én helyszíni konzultációra került sor, melyről készült jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a teljesítés során minden vonatkozásban a már elkészült Okmányiroda az irányadó.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. augusztus 1. napjára kérelmező, a Fővárosi Építő Rt., és az Uni-Invest Kft. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottsága értékelte a beérkezett ajánlatokat, meghatározva az értékelés pontos módját. A Fővárosi Építő Rt. ajánlata számítási hibát tartalmazott az ajánlati ár tekintetében, melyet ajánlatkérő figyelembe vett és elvégezte az ajánlati ár korrekcióját, s az így megállapított ajánlati árat vette figyelembe az értékeléskor. A számítás hiba korrekciójáról valamennyi ajánlattevőt egyidejűleg tájékoztatta.
A közbeszerzési eljárás eredményét 2001. augusztus 14. napján hirdette ki ajánlatkérő, s a Fővárosi Építő Rt. ajánlata lett az összességében legelőnyösebb, így az eljárás nyertese ő lett.
Kérelmező 2001. augusztus 22. napján jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja felül az ajánlatok műszaki tartalmát, azt, hogy az összehasonlított ajánlatoknak azonos volt-e a műszaki tartalma. Indoklásul előadta, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen a műszaki tartalom elbírálására vonatkozóan feltett kérdésre bizonytalan választ adott, így feltételezhető, hogy az értékeléskor nem azonos műszaki tartalmú ajánlatok kerültek összehasonlításra.
Az összegzés birtokában kérelmező vitatja valamennyi értékelési részszempont körében végzett ajánlatkérői értékelést. Álláspontja szerint ajánlata kedvezőbb volt a fizetési feltételek, garanciális többletvállalások és a kötbérvállalás tekintetében is, mint a nyertes ajánlattevő ajánlata.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kéri a megalapozatlan kérelem elutasítását.
A nyertes ajánlattevő ajánlata a költségvetést tekintve teljes mértékben azonos az ajánlati felhívásban előírtakkal. A csatolt képi anyag utal csak arra, hogy milyen megjelenésű bútorokat képzelt el az ajánlattevő. Kifejezett nyilatkozat nincs az ajánlatban arra, hogy a bútorok nem az igényelt formában kerülnek szállításra. Az ajánlat ezen bizonytalanságát az értékelésnél a pontok kiosztásánál figyelembe vette. Nyilatkozik, hogy az ajánlatok értékelésére jogszerűen került sor, az a felhívásban előírtaknak megfelel, a nyertes ajánlattevő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
A Fővárosi Építő Rt. nyertes ajánlattevő észrevételében nyilatkozik, hogy ajánlatát a felhívásban rögzítettek és a helyszíni bejáráson elhangzottak figyelembevételével állították össze. Az ajánlati költségvetésben leírtak teljeskörűen tartalmazzák az ajánlatkérő igényeit mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, ezért kérelmező kérelmét megalapozatlannak tartja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint.
A Döntőbizottság a kérelmező kérelmének keretei között elsődlegesen megvizsgálta a nyertes ajánlatának érvényessége, valamint a számítási hiba korrekciója vonatkozásában hozott ajánlatkérő döntések jogszerűségét és a számítási korrekció alkalmazásának helyességét.
A Kbt 43. § (7) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
Az ajánlattevő ajánlata tételes költségvetésében, a VII. "Burkoló munkák" tétel árazásánál a dokumentációban meghatározott tételek anyag és díj értékeit hibásan adta össze. Az anyagok összege helyesen 2 615 847 Ft (az ajánlatban szereplő 6 489 100 Ft helyett), a díjak összege helyesen pedig 1 294 785 Ft (nem pedig az ajánlatban jelölt 3 885 648 Ft). Ily módon az ajánlati ár nettó 6 464 116 Ft-tal csökken. Ajánlatkérő a fent idézett jogszabályi rendelkezés betartásával, helyes számítás alkalmazásával végezte el az ajánlati ár korrekcióját, kizárólag a helytelen összeadás korrigálására korlátozódott ajánlatkérő javítása, nem érintve az ajánlatban megadott költségvetési tételeket.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Érvénytelen az az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, amely nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Érvénytelen ajánlat pedig az eljárás további szakaszában nem vehet részt a Kbt. 53. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.
Ajánlatkérő a dokumentációban a berendezési tárgyak (bútorok) tekintetében előírásait az egyes tételek méret és mennyiségi specifikációjával adta meg, egyéb feltétel nem került meghatározásra. A nyertes ajánlattevő ajánlata a beépített és mobil bútorok tekintetében ajánlatkérő által meghatározottakkal azonos módon tartalmazza a tételkiírást, így teljes mértékben megfelel a dokumentáció feltételeinek, a műszaki tartalom egyezik a dokumentációban előírtakkal, az ajánlat érvényes és elbírálható.
Miután valamennyi ajánlattevő a dokumentáció előírásai alapján tette meg ajánlatát, így a műszaki tartalom tekintetében is ennek megfelelően készültek el a költségvetések, az ajánlatok érvényesek és a műszaki tartalmuk összehasonlítható egymással.
A kérelmező kérelme a műszaki tartalom vonatkozásában alaptalan.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta az ajánlatkérő értékelését az egyes kifogásolt részszempontok vonatkozásában.
Kbt. 55. § (6) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tette.
Az 1. értékelési részszempontként ajánlatkérő az ajánlati árat határozta meg (súlyszám 40).
Ajánlatkérő által kiosztott pontszámok: kérelmező (87 556 819 Ft ajánlati ár) 7 pont, nyertes ajánlattevő (számítási hiba korrekciójával számítottan 73 397 147 Ft) 10 pont, Uni-Invest Kft. (103 177 888 Ft) 3 pont.
Ajánlatkérő az összegzésben meghatározta, hogy az ajánlati árnál lineáris rendszert alkalmaz a pontszámok megállapításánál. A legalacsonyabb ár 10 pont, ehhez képest 5%-onként eggyel csökken a pontszám.
Ezen részszempont tekintetében ajánlatkérő az általa ismertetett módszer alapján a valós ajánlati árakat értékelve helyesen osztotta ki a pontszámokat, értékelése megfelel a törvényben és az általa a felhívásban előírtaknak.
A 2. értékelési részszempont az ajánlatok műszaki tartalma volt (30 súlyszám)
A kiosztott pontszámok: kérelmező 10 pont, nyertes ajánlattevő 8 pont.
A tételes költségvetések alapján teljesen azonos műszaki tartalommal tették meg ajánlattevők az ajánlataikat. Az ajánlattevők közül a bútorzatra vonatkozóan csak a nyertes ajánlattevő csatolt ajánlatához képanyagot, a másik két ajánlattevő – így kérelmező – ajánlata ilyet nem tartalmazott, ezt azonban ajánlatkérő nem is kérte sem a felhívásban, sem a dokumentációban.
A műszaki tartalom értékelésénél a nyertes kedvezőtlen megítélését nem eredményezhette a csatolt képanyag, hiszen e tekintetben nincs összehasonlítási alap a többi ajánlattal, az azokból hiányzó illusztrációk miatt, egyebekben pedig a műszaki tartalom azonos volt.
A fenteik alapján tehát ajánlatkérő csak a tételes költségvetést vehette volna figyelembe, hiszen összehasonlításra csak az ad alapot.
A 3. részszempont az ajánlatkérő által támasztott fizetési feltételek volt (10 súlyszámmal)
A kiosztott pontszámok: kérelmező (2. részszámla 1 végszámla, 15 napos teljesítés, 8 napon belüli fizetés esetén 2% engedmény a végszámlából) 8 pont, nyertes (1 részszámla, 1 végszámla, 15 napos átutalás) 9 pont.
Ajánlatkérő ezen részszempontnál csak a benyújtásra kerülő számlák számát vette figyelembe az értékelésnél. A kérelmező 8 napos számlakifizetés esetére tett ajánlatát nem lehetett figyelembe venni, mert ajánlatkérő 15 napon belül vállalta a számla kifizetését, ettől kedvezőbb csak a hosszabb időszak vállalása lett volna. Az árengedmény ezen részszempont keretében nem kerülhetett értékelésre. Ajánlatkérő ezen részszempont tekintetében a törvény és a felhívásnak megfelelően az ajánlatok valós tartalmi elemeit értékelve osztotta ki a pontszámokat.
A 4. részszempontként a garanciális többletvállalás került értékelésre (súlyszám 10).
Kérelmező a dokumentációban ajánlatkérő által előírt vállalásokon túl az alábbi ajánlatot tette: +1 év jótállás, ajánlati biztosíték visszafizetése az ajánlattevő részére a szerződéskötéskor, 2 M Ft bankgarancia egy év lejárattal a garanciális időre. Ajánlatkérő 8 ponttal értékelte.
Nyertes ajánlattevő a dokumentációban ajánlatkérő által előírt vállalásokon túl +1 év jótállást, az ajánlati biztosíték visszatartását a műszaki átadás-átvételig, nettó ár 3%-ának megfelelő (= 1 761 531 Ft) garanciális biztosítékot 13 hónap időtartamra bankgaranciával ajánlott meg. Ajánlatkérő 9 ponttal értékelte.
Az értékelés alapvetően a jótállási időre tekintettel történt (ebben nyertes és a kérelmező azonos), a nyertesnél +1 pontot adtak a 3%-os visszatartásra, ezzel kapcsolatban azonban nem vették figyelembe, hogy a kérelmező visszatartott garanciális biztosítéka értékben ennél magasabb összeg. A nyertes azonban itt tett egy értékelhető többletvállalást, miszerint a szerződés teljesítése időszakában 1 M Ft az ajánlatkérőnél marad a teljesítés biztosítékaként. Ezekre figyelemmel az ajánlatok e részszempont körében kiegyenlítődnek, a helyes pontozással azonos pontszámot kellett volna kiosztania ajánlatkérőnek. (9–9 pont)
Az 5. részszempontként a kiírásnál magasabb kötbér vállalása került értékelésre (súlyszám 10)
Nyertes vállalása: napi kötbér a nettó ár 0,5%-a (= 293 588 Ft), max. 10% részteljesítésekre is vonatkozóan. Adott pontszám: 10.
Kérelmező vállalása: 200 000 Ft/nap. Adott pontszám: 7.
Az ajánlatkérő által kiosztott pontszámok a kötbér összegének arányaival összhangban kerültek megállapításra, tehát tükrözik az ajánlatok valós tartalmi elemei közötti különbségeket, így megfelelnek az értékelésre vonatkozó törvényi rendelkezéseknek.
Az ajánlatok részszempontok szerint elvégzett értékelésének felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő 2 részszempont tekintetében az ajánlatok valós tartalmi elemeit nem megfelelően értékelte és pontozta. Egyik esetben a (2. részszempont: a műszaki tartalom) esetén a nyertes hátrányára értékelt olyan elemet, amelyet az értékelés során a többi ajánlattal összehasonlítani nem lehetett, így azt figyelembe nem vehette ajánlatkérő. Ezen részszempontnál tehát a nyertes számára kiosztott 8 pont nem felel meg a részszemponton belül a nyertes ajánlata valós tartalmi elemének. A helyes értékelés során a megajánlott költségvetéseket – mint a műszaki tartalom során az ajánlatok összehasonlítható tartalmi elemeit – figyelembe véve azonos pontszámot kellett volna kapnia valamennyi ajánlattevőnek, így nyertesnek is (10–10 pont).
A 4. részszempont értékelése körében ajánlatkérő a két ajánlat tartalmi elemeinek azonossága ellenére kevesebb pontot osztott ki kérelmezőnek, így ezen részszempont körében sem a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelően értékelte az ajánlatok tartalmi elemeit. Az ajánlatok valós tartalmi elemei alapján azonos pontszám kiosztása felelt volna meg a törvény rendelkezésének.
Az értékelés során az ajánlatkérő által a fent részletezettek szerint vétett hibák azonban az ajánlatkérő által a nyertes ajánlattevő vonatkozásában hozott eljárást lezáró döntésére befolyással nem bírnak. Ajánlatkérő az ajánlattevők között az alábbi pontszámok alapján állította fel a következő sorrendet: nyertes a Fővárosi Építő Rt. 920 ponttal, második helyre a kérelmezőt sorolta 810 ponttal, harmadik az Uni-Invest Kft. 680 ponttal. Amennyiben a nyertes és a kérelmező viszonylatában az értékelést a fentiek figyelembevételével módosítjuk a kettő részszempont tekintetében (műszaki tartalom, garanciális többletvállalás), nyertes ajánlattevőnek a műszaki tartalom körébe +2 ponttal növelni kell a pontszámát (súlyozottan ez 60 pont) a garanciális többletvállalás körében kérelmező pontszáma 1 ponttal emelkedne (súlyozottan ez 10 pont).
A fentiek azt eredményezik, hogy a nyertes és a kérelmező közötti pontkülönbség tovább nő (nyertes: 980 pont, kérelmező 820 pont). Megállapítható tehát, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot az ajánlatkérő által kihirdetett ajánlattevő tette.
Figyelemmel arra a tényre, hogy az ajánlatkérő által az értékelés során elkövetett jogsértés a nyertes személyére vonatkozóan meghozott ajánlatkérő döntésre érdemben kihatással nem volt, valamint tekintetbe véve a jogsértés csekély súlyát és az eset összes körülményeit, a Döntőbizottság nem látta indokoltnak egyéb jogkövetkezmény (bírság) alkalmazását.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, egyebekben a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 6.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
