KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8096)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.502/14/2001.
Tárgy: a MÁV MTM Rt. jogorvoslati kérelme a MÁV Beruházás-lebonyolító Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a MÁV MTM Mélyépítő, Tervező, Magasépítő, Kereskedelmi és Ügyviteli Szolgáltató Rt. (3527 Miskolc, Kandó Kálmán tér 1/2.), képviseli dr. Dunai Sándor ügyvéd (1118 Budapest, Osztyapenko köz 1999/6/D/2. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a MÁV Rt. Beruházás-lebonyolító Igazgatóság (1087 Budapest, Kerepesi út 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest, Soroksár állomás átépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad. A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (7) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint összegű pénzbírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a pénzbírság összegét a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számlájára utalja át.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kérelmezőnek fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. április 11-én a Közbeszerzési Értesítő 15. számában megjelentetett részvételi felhívással a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározta az alkalmasság és az alkalmatlanság kritériumait.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is készített és a jelentkezések beadásával kapcsolatos kérdéseket is megválaszolta.
2001. május 7-ig a részvételi jelentkezési határidőig 6 db jelentkezés érkezett. Jelentkezett a kérelmező, a MÁV Hajdú Vasútépítő és Mélyépítő Kft., a MÁV BK. Kft., a Szentesi Vasútépítő Kft., a Soroksár Állomás Konzorcium és a Soroksár I. Konzorcium.
Ajánlatkérő valamennyi jelentkezőt alkalmasnak találta, és ennek megfelelően ajánlati felhívással 2001. május 25-én valamennyit felhívta ajánlattételre.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő meghatározta a teljesítési határidőt: "2001. július–2001. október 31., 2002. február–2002. május"
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített.
Az ajánlati dokumentáció az alábbiakat tartalmazta:
– utasítások ajánlattevők számára,
– ajánlati mintalapok,
– szerződés formanyomtatványa,
– technikai specifikáció, tervdokumentáció,
– mennyiségi kiírások.
Az ajánlati dokumentáció 1.28. pontjában ajánlatkérő az alábbiak szerint meghatározta az elbírálás részszempontjait és a hozzájuk tartozó súlyszámokat:
részszempontok súlyszámok
– műszaki tartalom 15
– megfelelően és megalapozottan összeállított ütemterv 30
– alkalmazott minőségbiztosítás kidolgozottsága 5
– javasolt alvállalkozók teljesítésben való részvételének aránya és a projekt szervezeti felépítése 20
– ajánlati ár 30
Adható pontszámok: 1-2-3-4-5 pont.
Ajánlatkérő 2001. június 19-én helyszíni konzultációt tartott, majd a konzultáción felvetődött kérdéseket írásban megválaszolta.
2001. július 9-ig, az ajánlattételi határidőig 4 ajánlat érkezett. Ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a Soroksár Állomás Konzorcium, a MÁV BK. Kft. és a MÁV Hajdú Vasútépítő Kft. Az ajánlatok bontására 2001. július 9-én került sor.
Az ajánlatokban a választott technológiák miatt jelentős tartalékidők szerepeltek, ezért ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőhöz kérdést intézett 2001. július 12-én, arról, hogy az ajánlati ár változatlanul hagyása mellett határozzák meg azt a legkésőbbi vágányzár kezdési időpontot, amelynek ismeretében az alapfeladatra vonatkoztatottan, 2001. október 31-i befejezési határidőt változatlanul megtartják. A válaszadás határideje: 2001. július 16. 10.00 óra volt. Valamennyi ajánlattevő határidőben válaszolt.
Ajánlatkérő 2001. július 26-án tartotta az eredményhirdetést, melyen nyertesnek a MÁV BK. Kft. ajánlatát hirdették ki 1 368 271 138 Ft + áfa ajánlati árral. Ajánlatkérő második legjobb ajánlatot nem nevezett meg.
Az összegzésben szereplő ajánlatiár-pontozási metodika ellen kérelmező a MÁV Rt. vezérigazgatójához fordult 2001. augusztus 2-án, kifejezve azt, hogy az értékelésnél alkalmazott módszertől eltérően "túlpontozták" az övékén túli többi ajánlatot, mert azok 4 pontot kaptak, pedig arányos értékeléssel csak 3-at kaphatnának, és ez torzította az eredményt és befolyásolja a végső eredményt is. Kifogásolta még, a műszaki tartalom megítélését is, mert az általuk ajánlott technológia a MÁV-nál általánosan alkalmazott.
A vezérigazgató a kifogásokat 2001. augusztus 3-án kelt levéllel megválaszolta. Kérelmező 2001. augusztus 3-án levélben kérte az ajánlatkérőtől a szerződéskötés felfüggesztését az általa benyújtott jogorvoslati kérelemre tekintettel.
Ajánlatkérő a nyertessel a szerződést 2001. augusztus 6-án megkötötte.
Kérelmező 2001. augusztus 3-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyet 2001. szeptember 3-án kiegészített. Kérelmező kiegészített írásbeli kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogsértés megtörténtének a megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a szerződéskötés megtiltását, ajánlatkérőnek a költségek viselésére kötelezését és bírság kiszabását.
Kérelmező indokolásul előadta, hogy ajánlatkérő értékelése és pontozása nem volt jogszerű. A bontási jegyzőkönyvet nem küldte még részére ajánlatkérő. A nyertes ajánlata a tartalékkeretnek a teljes összeghez viszonyított több mint 10%-os aránya miatt érvénytelen. Az eredményhirdetésen olyan árat hirdetett ki nyertesnek az ajánlatkérő, amely eltér a bontási jegyzőkönyv adataitól, vagyis a nyertes utólag módosította ajánlatát. Az összegzésben ajánlatkérő nem jelölt meg 2. helyezettet a dokumentációban szereplő utalás ellenére és az összegzés továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatban a Kbt. 6. számú melléklete szerinti tájékoztató sem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ár pontozása helyes, mert nem tartja méltányos értékelésnek azt, hogy 3,6%-os árkülönbözetre 40%-os pontértékkülönbséget állapítsanak meg, az értékelése megfelel a Kft.-nek. A kérelmező által megajánlott technológia nem kedvező, mert az kétvágányú pálya átépítésére vonatkozik, de a Soroksári állomás egyvágányú pályaszakaszára esik a munka, így tehát az ajánlata nem kellően átgondolt, mert nem veszi figyelembe a projekt sajátosságait. A víztelenítési munka a talajtani adottságok miatt szükséges és ebben a tekintetben is gyengébb volt a kérelmező ajánlata a nyertesénél. A projekt egyedisége nem hasonlítható össze nyílt vonalú kétvágányú és jellemzően más talajmechanikai és organizációs adottságokkal rendelkező vasútépítésekkel, továbbá hivatkozik a kérelmező ajánlatának műszaki ütemezési problémáira. A nyertes ajánlatában számítási hibát javítottak ki, és nem az ajánlattevő módosította utólag az ajánlatát. Ennek alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek közül a MÁV BK. Kft. úgy nyilatkozott, hogy a MÁV az ajánlati kiírás szellemében járt el, az értékelést is a szerint végezte el, ajánlatkérő részletesen meghatározta elvárásait, az egyértelmű volt. A MÁV Hajdú Kft. helyesli a kérelem azon részét, hogy az ajánlati ár pontozása ellentétes a kiírásban megadott metodika szellemével, a szubjektivitásra alkalmat teremt, továbbá egyetért az értékelési jegyzőkönyv 5. pontjának hiányosságaival, mely szerint ajánlatkérő nem jelölt meg 2. helyezettet, továbbá nem jelölte meg a harmadik személyt, akivel a nyertes szerződést köthet, pedig a munka 50%-a alvállalkozóké.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárásban nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei a rendelkezésre álló iratokra és a szerződéskötés időpontjára tekintettel nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a felek képviselőinek a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai, valamint az egyéb észrevételek alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi részben megalapozott.
A Döntőbizottság először a nyertes ajánlatában szereplő ajánlati árnak a megváltoztatását vizsgálta meg.
A Kbt. 43. § (7) bekezdése alapján, ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
Az ajánlatok leadási határideje előtt a nyertes képviselője közölte, hogy ajánlatának 7. oldalán a felolvasólapon az ajánlati ár hibásan szerepel és a helyes összeg az ajánlat 50. oldalán található meg. A bontási jegyzőkönyvben ajánlatkérő ennek megfelelően a nyertes felolvasó lapján kézírással 1 368 670 332 Ft-ot tüntetett fel ajánlati árként, ezzel szemben az összegzésben 1 368 271 138 Ft szerepel, és ez az utóbbi összeg található a megkötött szerződésben is.
Az ajánlatok bontásakor ajánlatkérő a nyertes ajánlatából a felolvasólap I. oszlopában szereplő összeg helyett az 50. oldalon fellelhető pontos számot vette alapul és ehhez adta hozzá a korrekciós tételeknek a felolvasó lap III. oszlop 10. sorában szereplő összegét, vagyis 39 919 357 Ft-ot.
A nyertes ajánlatában, az ajánlat formanyomtatványon 1 328 750 975 Ft + áfa ár szerepel, míg a felolvasó táblázat I. oszlopában 1 207 955 432 Ft, a III. oszlopban 39 919 357 Ft, vagyis összesen 1 247 874 789 Ft + áfa ajánlati ár található.
A felolvasólapon lévő összegzés pontatlan adatokat tartalmaz mind az alap, mind a korrekciós tényezőknél, mert az nem felel meg az ajánlat 49. és 50. oldalán, illetve a 243. és 244. oldalán lévő mennyiségi összegzéseknek. Az alapajánlat
– helytelenül: 1 207 955 432 Ft (7. oldal),
– helyesen: 1 328 750 975 Ft (5. és az 50. oldal) ebben az összegben a 10% tartalékkeret pontosan szerepel.
A felolvasó lapon a III. oszlopban a korrekciós tételnél az alábbi szerepel:
1. sorban +39 341 383 Ft
4. sorban –2 543 715 Ft
5. sorban –870 247 Ft
8. sorban (tartalék keret) +3 991 936 Ft
10. sorban (mindösszesen) 39 919 357 Ft
Ajánlatkérő a felolvasólap 7. oldalán a III. oszlop adatait – észlelve azt, hogy az ott szereplő számok előjel helyes összegzése nem a 10. sorban szereplő összeget adja – az alábbiak szerint összesítette, illetve javította ki:
1. sorban +39 341 383 Ft
4. sorban –2 543 715 Ft
5. sorban –870 247 Ft
–––––––––––––––––––––––––
(+35 927 421 Ft)
8. sorban (tartalék keret) +3 991 936-ről 3 592 742-re kijavítva a 10%-os felső határt figyelembe véve
10. sorban (mindösszesen) 39 520 163 Ft
Ajánlatkérő az értékelés során a nyertes ajánlatának 7. oldal III. oszlop 10. sorában lévő általa korrigált összeget adta hozzá az 50. oldalon szereplő számhoz és így állapította meg a nyertes ajánlati árát. Az ár módosítása során ajánlatkérő nem vette figyelembe a nyertes ajánlatának 243–244. oldalán a korrekciós tételek beárazott felsorolását, melyben a 244. oldalon megtalálható a korrekciós tételek összege is, ami 39 919 357. E tételes kimutatás tartalmazza a 10%-os tartalékkeretet is 3 991 936-os összegben, valamint meghatározza a korrekciós tételek összegét is 43 911 293-ban. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a 7. oldal III. oszlop 8. és 10. sorában ezek a számok szerepelnek és e számokat támasztják alá az ajánlat műszaki és pénzügyi részének adatai.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által 7. oldal III. oszlop 1., 4. és 5. sorának összesítése és ennek alapján a 7. oldal III. oszlop 10. sorának módosítása nem tekinthető számítási hiba kijavításának, mert az ajánlatban nem szerepeltek olyan adatok, melyek ezt az elvégzett módosítást alátámasztották, illetve indokolták volna.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlatának 7. oldal III. oszlop 8. sorában szereplő tartalékkerettel kapcsolatos ajánlatkérői magatartás az ajánlat olyan módosítását jelentette, aminek eredményeként az ajánlat lényeges tartalmi eleme változott meg, úgy hogy azt az ajánlat egyetlen adata sem támasztotta alá.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatban levő számítási hibákat nem megfelelően javította ki, amikor a hibás felolvasólap III. oszlopának összegző adatát az ajánlat 243. és 244. oldalán szereplő tételek figyelmen kívül hagyásával végezte el. Ezzel a magatartásával ajánlatkérő a nyertes ajánlatát a számítási hiba kijavításaként hibásan módosította.
Ajánlatkérő sem a bontási eljárás, sem a hibajavítás során nem járt el következetesen, mert a 7. oldal hibáját bejelentette nyertes, de ebből csak az I. oszlopot tekintették hibásnak. Ennek alapján az 50. oldalon szereplő helyes összeghez adták a 7. oldal III. oszlop 10. sorában szereplő számot és így állapították meg az ajánlati árat. Ajánlatkérő észlelve a 7. oldal III. oszlopában a számítási hibát az ott szereplő előjelhelyes számtani műveleteket végezte el. Ajánlatkérő azonban ezen hibajavítás közben nem vette figyelembe az ajánlat 243. és 244. oldalának adatait és ezért nem észlelte, hogy a hiba a 7. oldal I. és III. oszlopában azonos. Ajánlattevő ugyanis a 10. összegző sorokhoz nem adta hozzá a tartalékkeretet tartalmazó 8. sorok adatát. Az ennek megfelelő adatok a nyertes ajánlatában az 50. és a 244. oldalon megtalálhatók.
Az ajánlatkérő által végzett hibajavítás eredményeként a bontási jegyzőkönyvben szereplő összeghez képest csökkent a nyertes ajánlati ára, az eredményhirdetésen ajánlatkérő az általa végzett javítás utáni összeget hirdette ki és ez szerepelt a megkötött szerződésben is. Ajánlatkérő ezen magatartása megsértette a Kbt. 43. § (7) bekezdés első mondatában szereplő rendelkezést.
Mivel ajánlatkérő a számítási hiba javításáról – általa sem vitatottan – nem értesítette az ajánlattevőket, így elmulasztotta a Kbt. 43. § (7) bekezdés második mondatának a számítási hiba kijavításáról való azonnali értesítési kötelezettségét meghatározó rendelkezését. Ajánlatkérő így megsértette a Kbt. 43. § (7) bekezdés mindkét rendelkezését.
A Döntőbizottság ezt követően az összegzéssel kapcsolatos kérelmi részt tekintette át.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az összegzés tartalmi elemeit a Kbt. 5. számú mellékletében szereplő minta határozza meg. Az ajánlatkérőnek az ott meghatározottak szerint kell írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az annak megfelelő adatokkal.
Az összegzésben ajánlatkérő nem jelölte meg az alvállalkozók arányát, mint vizsgált tartalmi elemet, illetve az ezen részszempont értékelésével kapcsolatos indokolást sem tüntette fel abban. A bírálati részszempontok értékelésével kapcsolatban ajánlatkérő egyedül az ajánlati ár értékeléséhez ismertette az értékelés módszerét.
A Döntőbizottság az előbbiek alapján megállapította, hogy az összegzés nem tartalmazza az egyes részszempontok értékelésével, az egyes ajánlatokra adott pontszámokkal kapcsolatos indokokat, hanem csupán általános jelleggel tartalmaz jellemzőkre való utalást. A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegzés nem felel meg tartalmában az 5. számú melléklet előírásainak, a beadott ajánlatok egyes részszempont szerint vizsgált tartalmi elemeit nem rögzíti, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését. Hiszen az e dokumentumban lévő adatok ismeretében ítélhetik meg ajánlattevők azt, hogy ajánlatkérő valóban a felhívásban meghatározott elbírálási szempont, az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontja és azok sorrendje és súlyozása szerint döntött-e, illetve az eljárás más lényeges kérdéseiben (pl. kizárás, alkalmatlanság, érvénytelenség megállapítása) is a Kbt. alapján járt-e el.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), b), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi részben megalapozatlan.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő a dokumentációban úgy rendelkezett, hogy a tartalékkeret legfeljebb a teljes ajánlati ár 10%-a lehet.
A nyertes ajánlati ára az alábbi:
A 49. és 50. oldalon lévő mennyiségi összegzéseknek; az alapajánlat – a tartalék kerettel helyesen: 1 328 750 975 Ft (lásd 50. oldal és az 5. oldal), ebben az összegben a 10% tartalékkeret pontosan szerepel.
A 243. és 244. oldalon lévő mennyiségi összegzések szerint a korrekciós tényezők a felolvasólap III. rovatában az alábbiak:
Korrekciós tételek árajánlata 39 919 357, míg a tartalékkeretet 3 991 936-os összegű, ami megfelel a 10%-os feltételnek.
A nyertes ajánlatában az 50., illetve a 244. oldalon szereplő adatok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlati ára megfelel a tartalékkeret 10%-os felső határával kapcsolatos követelménynek. Az ajánlatkérő által módosított ajánlati ár e szempontból szintén megfelel ennek a feltételnek. Az előbbiek alapján a nyertes ajánlata e szempontból érvényes.
Ennek alapján a Döntőbizottság a kérelem e részével kapcsolatban a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint járt el.
A Kbt. 61. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől, illetőleg – eredménytelen eljárás esetén – az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül a 6. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben közzé kell tennie. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével, illetve ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le.
A Kbt. 6. számú melléklet 10. c) pontja szerint ajánlatkérő nem köteles csak a b) és c) pont szerinti adatokat közzétenni hirdetményben. Ezen előírás pedig a 10%-nál nagyobb mértékben bevonni kívánt alvállalkozók feltüntetésére vonatkozik. Miután a nyertes ajánlatában nem merült fel 10%-nál nagyobb mértékű alvállalkozó bevonása, ezen pontot sem kell ajánlatkérőnek kitöltenie a hirdetményben. E körben tehát a kérelem megalapozatlan.
Ennek alapján a Döntőbizottság a kérelem e részével kapcsolatban a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint járt el.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés első és második mondata úgy rendelkezik, hogy az eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A bontási eljárásról készült jegyzőkönyvet ajánlatkérőnek az ajánlatok felbontása után öt munkanapon belül kell megküldenie ajánlattevőknek. Jelen esetben az ajánlatok bontására 2001. július 9-én került sor és így ajánlatkérőnek 2001. július 16-ig volt lehetősége jogszerűen eleget tenni e kötelezettségének. Amennyiben ajánlatkérő e kötelezettségének 2001. július 16-ig nem tett eleget, akkor a jogsértés megvalósult. Az ettől az időponttól számított 15 napos jogvesztő határidő 2001. július 31-én lejárt, míg kérelmező 2001. augusztus 3-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem a Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján elkésett.
Ennek alapján a Döntőbizottság a kérelem e részével kapcsolatban a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint járt el.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján áttekintette az ajánlatok értékelését.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Ajánlatkérő az értékelésről a dokumentációban az 1.28.1. pontban a következőt írta:
"Az ajánlatoknak a Megbízó által történő vizsgálata többek között a következő értékelési szempontokat veszi figyelembe a Kbt. 34. § b) pontja alapján.
Valamennyi értékelési szempont egységesen 1, 2, 3, 4, 5 pontokkal kerül értékelésre megfelelősége mértékében.
A szerződés odaítélésének alapvető feltétele a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlat, pl. az az ajánlattevőn kerül kiválasztásra, amely a szakmai specifikációknak is megfelelve hasonló összetettségű projektekben a referenciái által és operatív vezetői képességei és minőségbiztosítási folyamata folytán, a pénzügyi ütemezés legkedvezőbb feltételei mellett a legkedvezőbb árajánlatot teszi, a legkedvezőbb feltételekkel valósítja meg a feladatot, valamint kellő hangsúlyt fektet a jótállási és garanciális kötelezettségekre megfelelő biztosítékok nyújtása mellett."
Az ajánlatkérő az ajánlatokat az alábbiak szerint értékelte:
Soroksár Konzorcium
Súlyszám Pontszám 1–5 Súlyszám
Műszaki tartalom 15 4,18 62,73
Megfelelően és megalapozottan összeállított ütemterv 30 4,09 122,73
Alkalmazott minőségbiztosítás kidolgozottsága 5 4 20
Javasolt alvállalkozók teljesítésben való részvételének aránya és a projekt szervezeti felépítése, saját munkavégzés aránya 20 4 80
Ajánlati ár 30 4 120
Összes pontszám 405,46
Hajdú Kft.
Súlyszám Pontszám 1–5 Súlyszám
Műszaki tartalom 15 4,18 62,73
Megfelelően és megalapozottan összeállított ütemterv 30 3,18 95,46
Alkalmazott minőségbiztosítás kidolgozottsága 5 3,91 19,55
Javasolt alvállalkozók teljesítésben való részvételének aránya és a projekt szervezeti felépítése, saját munkavégzés aránya 20 4 80
Ajánlati ár 30 4 120
Összes pontszám 377,73
MÁV BK Kft.
Súlyszám Pontszám 1–5 Súlyszám
Műszaki tartalom 15 4,91 73,64
Megfelelően és megalapozottan összeállított ütemterv 30 5 150
Alkalmazott minőségbiztosítás kidolgozottsága 5 5 25
Javasolt alvállalkozók teljesítésben való részvételének aránya és a projekt szervezeti felépítése, saját munkavégzés aránya 20 4,273 85,46
Ajánlati ár 30 4 120
Összes pontszám 454,09
MTM Rt.
Súlyszám Pontszám 1–5 Súlyszám
Műszaki tartalom 15 4,182 62,73
Megfelelően és megalapozottan összeállított ütemterv 30 3,909 117,27
Alkalmazott minőségbiztosítás kidolgozottsága 5 4 20
Javasolt alvállalkozók teljesítésben való részvételének aránya és a projekt szervezeti felépítése, saját munkavégzés aránya 20 4,182 83,6364
Ajánlati ár 30 5 150
Összes pontszám 433,6
Ajánlatkérő a dokumentációban az alábbiakat írta elő:
3. kötet: Műszaki előírások
F. MELLÉKLET:
A SZAKANYAGOK LISTÁJA
E mellékletben azokat a szakanyagokat kell feltüntetni, beszerzése a Vállalkozó feladata (vasúti felépítményi, ágyazati, bányakavics, útburkoló ömlesztett anyagok, szigetelő és korróziógátló anyagok, biztosítóberendezési és távközlési szakanyagok stb.)
A felsorolásnak anyagnemenkénti bontásban tartalmaznia kell:
– az anyag gyártójának (szállítójának) a megnevezését, a gyártási hely vagy anyagnyerőhely feltüntetésével; a kapcsolattartó személy megnevezésével;
– a minőségbiztosítási tanúsítványokat;
– a költségkiírásnak megfelelő dimenzióban az anyag egységárát a beszerzési hely és munkahely kettős bontásban.
Kérelmező ajánlatában az 1., 2. kötet 304. oldaltól 310-ig tart az F melléklet, amit bontásban adott meg.
– vasútépítési szakanyagok,
– biztosítóberendezési szakanyagok,
– felsővezeték-építési szakanyagok.
Az ágyazóanyagra az adatokat kérelmező megadta, de a bányakavicsra nézve nincs adat az ajánlatban.
Az összegzésben levő szöveges értékelésben ajánlatkérő a kérelmező ajánlatáról ezt írja:
"Az MTM Rt. Ütemtervében a technológiai utasításban, illetve a nevesített alvállalkozóinál nem veszi figyelembe az ajánlati kiírásban rögzített talajmechanikai kötöttségeket.
A beszállításra kerülő talajcsere és talajjavító származási helye tisztázatlan, ezért minősége is bizonytalan. A hálóterv fázistervekkel egészül ki, melyben néhány helyen technológiailag megoldhatatlan folyamatok kerültek bemutatásra. Az egyes tevékenységek megvalósításának felelőse sem a hálótervből, sem a minőségbiztosítási tervből nem olvashatók ki. Ugyanígy nem tartalmazza az ajánlat a hiba vagy hiányosság esetén teendő intézkedéseket. A legalacsonyabb ajánlati árat adta. Ez a többiekhez viszonyított alacsonyabb ár az általa nem kellő mélységben kidolgozott víztelenítési munkáknál jelenik meg."
A Döntőbizottság az értékelés tekintetében először a pontozási módszert tekintette át.
A Döntőbizottság az értékelés pontozására vonatkozó általános kérdést tekintette át, vagyis azt hogy ajánlatkérő a pontozás során csak egész számokat, vagy törtszámokat is adhatott e pontként.
Ajánlatkérő a dokumentáció 1. kötet 1.281 pontjában azt határozta meg, hogy "valamennyi értékelési szempont egységesen 1, 2, 3, 4, 5 pontokkal kerül értékelésre megfelelősége mértékében."
Ajánlatkérő az 1., a 2. és a 4. részszempont értékelése során tizedes törtben kifejezett pontszámokat adott az egyes ajánlatokra és csak a 2. és 5. részszempont esetében alkalmazott egész számokat. Ajánlatkérő értékelése úgy történt, hogy az értékelő bizottsági tagok adtak egész pontszámokat 1 és 5 között, és ezen összeadott pontértékek átlagolásával került meghatározásra az adott részszempont értékelési pontszáma. Ez eredményezte a tört pontszámokat. A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott, az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeiket a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli. A Döntőbizottság értékelési szempont. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek azt az álláspontját, hogy az csak egész pontokat adhatott volna az értékelést végző ajánlatkérő, mert a dokumentációban szereplő számtartomány az 1-től 5-ig tartó számokat – ideértve a törtszámokat is – tartalmazza. Ennek megfelelően a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő részéről a tört számok alkalmazása az értékelés során nem volt ellentétes a dokumentációval és jól kiemeli az egyes ajánlatok tartalma közötti különbségeket.
Az egyes bírálati részszempontok értékelését a Döntőbizottság az alábbiak szerint tekintette át:
1. bírálati részszempont
Műszaki tartalom (súlyszám: 15)
A kérelmező ajánlatának műszaki tartalmi hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a dokumentációban szereplő talajmechanikai kötöttségeket, nem jelölte meg talajcseréhez felhasznált föld anyagnyerő helyét és ajánlatában nincsenek kellő mélységben kidolgozva a víztelenítési munkák.
A Döntőbizottság nem osztotta kérelmezőnek azt az álláspontját, hogy a víztelenítési munkákat a dokumentációtól eltérően az adott helyzetnek megfelelően kell elvégezni és ezért az általa tett ajánlat a víztelenítés szempontjából az ajánlattétel időpontjának megfelelő és a helyszín bejárása alapján ténylegesen szükséges víztelenítési munkákat tartalmazza. A Döntőbizottság álláspontja szerint a dokumentáció részét képező tervekben meghatározott víztelenítési munkákra a dokumentációnak megfelelő szintű ajánlatot kell tenni és nem lehet a dokumentációtól eltérő műszaki tartalommal ajánlatot tenni. Tekintettel arra, hogy a műszaki tartalom bírálati szempont volt, így a dokumentációban meghatározott minimális követelményekhez képest magasabb szintű műszaki vállalásokkal lehetett kedvezőbbé tenni az ajánlatokat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése e részszempontban elfogadható és tükrözi az ajánlatok közötti különbségeket.
2. bírálati részszempont
Megfelelően és megalapozottan összeállított ütemterv (súlyszám: 30)
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése e részszempontban elfogadható és tükrözi az ajánlatok közötti különbségeket.
3. bírálati részszempont
Alkalmazott minőségbiztosítás kidolgozottsága (súlyszám: 5)
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése e részszempontban elfogadható és tükrözi az ajánlatok közötti különbségeket.
4. bírálati részszempont
Javasolt alvállalkozók teljesítésben való részvételének aránya és a projekt szervezeti felépítése saját munkavégzés aránya (súlyszám: 20)
Ajánlatkérő a dokumentációban az alvállalkozókkal, illetve a projekttel kapcsolatban nem határozott meg előírásokat. A jogorvoslati eljárás során ajánlatkérő becsatolta az alvállalkozók igénybevételének %-os kimutatását, mely szerint a nyertes 10%-ot meghaladó mértékű alvállalkozót nem vesz igénybe.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése tükrözi az ajánlatok közötti különbségeket, így az e részszempontban elfogadható.
5. bírálati részszempont
Ajánlati ár (súlyszám: 30)
Ajánlatkérő az összegzésben az alábbiak szerint ismertette az ajánlati ár értékelését:
Az ajánlati ár pontozásánál az ár/érték arány került figyelembevételre. Ehhez igazodva:
Ár min. = 100% = 5 pont
Ár min./Ár2 = Ł90% = 1 pont
Ebből kiindulva:
Ł90% = 1 pont
90,1% – 92,50% = 2 pont
92,6% – 95,00% = 3 pont
95,0% – 97,50% = 4 pont
97,6% – 100% = 5 pont
A legalacsonyabb ár 100%, és ehhez viszonyítottan hasonlította ajánlatkérő a többi ajánlati árat a
legjobb ár
–––––––––––––––
vizsgált ár aránypárral.
Nyertes: 1 318 876 012
–––––––––––––––––––– = 0,963 mutatószám
1 368 271 138
Legrosszabb: 1 318 876 012
–––––––––––––––––––– = 0,959 mutatószám
1 374 140 152
Az szubjektív elem, hogy ajánlatkérő egy olyan "fiktív" ajánlatot tekintett a legkedvezőtlenebbnek, amelynek a fenti mutatószáma 90%, azaz melynek ajánlati ára 1 465 417 000 Ft lett volna. Ebből kiindulva állapított meg 5 sávot a kiosztható egészszámú pontértékekre.
Ajánlatkérő Kérelmező javaslata
5 pont 97,6–100% 100%
4 pont 95,0–97,5% 96,66 –99,999%
3 pont 92,6–95,0% 93,334–96,666%
2 pont 90,1–92,5% 90,001–93,333%
1 pont 90% és alatta 90% és alatta
Az ajánlatkérő az ajánlati árral kapcsolatban általa választott értékelési megoldást következetesen alkalmazta, mely alapján az alábbi pontszámokat állapította meg:
Nyertes 1 368 271 138 + áfa 4 pont
Kérelmező 1 318 876 012 + áfa 5 pont
MÁV Hajdú 1 374 140 152 + áfa 4 pont
Soroksár Konzorcium 1 371 206 489 + áfa 4 pont
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelése elfogadható és alkalmas az ajánlatok közötti különbség kimutatására. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az egyes sávok között 0,1 tizedes olyan sávok vannak, amelyekre nincs pontszám megállapítva és így az ebbe a tartományba eső árajánlatok pontozása legalábbis vitatható. Jelen esetben a holtteret képező sávok léte nem befolyásolja az ajánlatok értékelését és az eljárás eredményét.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő által a nyertes árajánlatán végzett módosítása nem érinti a nyertesnek az e részszempont alapján adható pontszámot. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelése kifejezi az ajánlati árak közötti különbözőséget.
Ennek alapján a Döntőbizottság a kérelem e részével kapcsolatban a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint járt el.
A Döntőbizottság megvizsgálta az eredményhirdetés jogszerűségét is a közbeszerzési eljárás II. legjobb ajánlatot benyújtójával kapcsolatban.
Az ajánlati dokumentáció 1.32. pontja szerint a nyertes visszalépése esetén ajánlatkérő a szerződés odaítéléséről szóló döntését visszavonja és a második legkedvezőbbnek ítéli oda a szerződést.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint a másodikkal csak akkor köthet szerződést az előző helyezett visszalépése esetén, ha ezt a felhívásban előírta, és természetesen ennek megfelelően az eredményhirdetésen II. helyezettet is ki kell hirdetni, mert a Kbt. csak 1 alkalommal teszi lehetővé az eredményhirdetést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívásban ajánlatkérő nem írta elő a nyertest követő legjobb ajánlatot benyújtó megállapítását, és a dokumentációban sem rendelkezett ezzel kapcsolatban. A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azt az álláspontját, hogy adminisztratív hiba miatt maradt az ajánlati dokumentáció 1.32. pontja a dokumentációban és ajánlatkérőnek nem volt szándékában II. helyezettet hirdetni. Elismerte ajánlatkérő, hogy az ajánlati dokumentáció 1.32. pontja félreérthető, illetve megtévesztő lehetett, de ezzel kapcsolatban az ajánlattevők kérdést nem tettek fel az esetleges félreértés tisztázása érdekében. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a nyertest követő legjobb ajánlatot benyújtó megállapítását mellőző magatartása nem volt jogszabálysértő.
Ennek alapján a Döntőbizottság a kérelem e részével kapcsolatban a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint járt el.
A bírság alkalmazásánál a Döntőbizottság mérlegelte a szerződéses értéket, valamint a jogsértés súlyát. Tekintettel arra, hogy a megkötött szerződés következtében a jogsértés reparációjára nem volt lehetőség a Döntőbizottság a szankció alkalmazásától a nem tudott eltekinteni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 12.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
