KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8158)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.507/11/2001.
Tárgy: a Matpa Kft. és a Vízép Mélyépítő Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Gázművek Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Matpa Építési Kft. (1212 Budapest, Szent István út 54.) és a Vízép Mélyépítő Kft. (2040 Budaörs, Stefánia út 32., a továbbiakban kérelmezők) a Fővárosi Gázművek Rt. (1081 Budapest, Köztársaság tér 20., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Fővárosi Gázművek Budapest, XIII. ker. Béke tér 9. sz. alatti telephelyén szolgáltatóház építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtania.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelme, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az egyéb érdekelt írásbeli észrevételeire figyelemmel az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. május 16-án megjelent 22. számában részvételi felhívást tett közzé Budapest, XIII. ker. Béke tér 9. sz. alatti szolgáltatóház építésének megvalósítása tárgyában. A részvételi szakasz befejezéseképpen három ajánlattevőt nyilvánított alkalmasnak és kérte fel ajánlattételre, amelyek a következők voltak: KÉSZ Kft., PROGRESS-B '90 Kft., valamint a kérelmezők által alkotott VMC konzorciumot. Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, mely tartalmazta ismételten az ajánlati felhívás részletes szövegét, a szükséges nyilatkozatok és adatok mintáját, költségvetési összesítőket és a műszaki dokumentációt, mely a kiviteli tervből és a tételes költségvetési kiírásból állt. Az ajánlati felhívásában rögzítette, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja szerint kívánja a legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani. Meghatározta a részszempontokat súlyszámaikkal együtt, melyek a következők voltak:
részszempontok súlyszámok
– Ajánlati ár 70
Ezen belül:
– rögzített (fix) rész összege 40
– a rögzített (fix) rész összegének megalapozottsága a munkanemenkénti tételekre vonatkozóan is 25
– a változó ár becsült összegének megalapozottsága a létesítési és számlázási ütemtervhez viszonyítva 3
– a pótmunka elszámolásánál alkalmazott költségfeltételek 2
– Az ajánlattevő mulasztásából eredő kötbér mértéke 15
– késedelem esetén 12
– hibás teljesítéskor 3
– A teljes körű jótállás időtartama és feltételei 5
– Az alvállalkozók teljesítésének aránya az ajánlati ár százalékában 4
– A kért teljesítési határidőhöz képest korábbi (a kivitelezés időtartama, határideje, részhatáridők) teljesítés 3
– Az ajánlattevők által kért részszámlák benyújtásának igénye esetén annak aránya és ütemezése 2
– A Kbt. 35. § (1) bekezdésében foglalt feltételek szerint a kis- és középvállalkozások preferálása 1
Az adható pontszámokat 0–5 határozta meg ajánlatkérő.
Az ajánlati dokumentáció 11.8. pontjában rögzítette, hogy az egyes tételekre vonatkozóan írásbeli magyarázatot kérhet ajánlatkérő, ha az árat kirívóan alacsonynak ítéli. Az ajánlati dokumentáció tájékoztatójának 2.4. pontjában rögzítette, hogy "Azon tételeknél, ahol a költségvetési kiírás szerkezetek, gyártmányok konkrét típusát nem tartalmazza, ott azokat ajánlattevőnek kell az adott tételnél meghatároznia. Ennek elmulasztása az ajánlat érvénytelenségét eredményezi".
Helyszíni konzultációra került sor 2001. július 5-én, melynek jegyzőkönyvét minden ajánlattevő kézhez vette. Az ajánlattételi határidőre három ajánlattevő benyújtotta ajánlatát. Az ajánlatokat értékelőbizottság értékelte. Az értékelés során az ajánlatok pontosítása érdekében kérdést intézett az ajánlattevőkhöz az alábbi tartalommal.
A PROGRESS-B '90 Kft.-től konkrétan kérte megadni a következők vonatkozásában a szerkezet és anyag típusát az ajánlatukban megadott gyártó, szállító megnevezésével. Nevezetesen vakolás, rabicolás 3., 4., 5. tétel, 11., 12. tételnél, a 9. tételnél a megadott anyag és díjtétel kirívóan alacsony, így ennek magyarázatát kérte, burkolatok 6–12. tételek, 24–31. tétel, 6–9. tételeknél a költségvetési kiírás különböző minőségű burkolólapokat tartalmaz, a megadott anyagár viszont azonos, ezért kéri ennek indokolását. A szigetelőmunkáknál a költségvetés tétele nem azonos a 3. tétellel, mert a tetőterasz és az alatta lévő teraszok más rétegűek, ezért kéri az azonosságra vonatkozó álláspontjuk magyarázatát megadni. Ugyanígy a lakatos szerkezetekre vonatkozóan az árat kirívóan alacsonynak ítéli. A tételes összehasonlító vizsgálat során megállapítást nyert, hogy ennél a munkanemnél számítási hibákat vélt felfedezni, ezért ennek kéri magyarázatát oly módon, hogy ajánlatkérő elvégezte a számítási hibára figyelemmel a korrekciót, és ennek tudomásulvételét kérte. A KÉSZ Kft. vonatkozásában ugyanígy a vakolás, rabicolás 3., 4., 5. tétel, 12. tételnél kérte a szerkezet és/vagy anyag típusát az ajánlatban megadott gyártó, szállító megnevezésénél pontosabban, vagyis konkrétan megadni, illetve az ezekkel kapcsolatos tisztázó kérdésekre válaszokat adni. A burkolatok 6., 9. tételénél a kiírás különböző minőségű burkolatokat tartalmazó megadott anyagár viszont azonos, ennek indokolását kérte. A bádogozás 1., 2., 3. tételénél, a lakatosszerkezetek 1–8. tétel, 15. tétel, 56. tétel, illetőleg 16–17. tételnél a megadott anyag és díjtétel nyilván alacsony, ezért kérte indokolását. Álláspontja szerint a szigetelőmunkáknál a költségvetés 4. tétele nem azonos a 3. tétellel. Ugyanez vonatkozik az 5. tételre és a 6. tételre, ezért ennek magyarázatát kérte.
A KÉSZ Kft. és a PROGRESS-B '90 Kft. a kérdésekre a választ megadta, melyet valamennyi ajánlattevő részére megküldött ajánlatkérő.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 8-án hirdette ki az eljárást lezáró döntést, mely szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot a PROGRESS-B '90 Kft. tette, míg a következő legkedvezőbb ajánlattevő a KÉSZ Kft. ajánlata lett.
A kérelmező 2001. augusztus 6-án nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy a Döntőbizottság hívja fel ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárás lefolytatására. Hozzon ideiglenes intézkedést az eljárás felfüggesztésére. Álláspontja szerint a nyertesként és a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlata érvénytelen. 2001. július 27-én az ajánlatkérő telefaxban értesítette ajánlattevőket, hogy az ajánlatok értékelése során a fentebb említett két ajánlattevő ajánlatban hiányosságokat tapasztalt, ezért tisztázó jellegű kérdéseket intézett a nyertes és a következő legkedvezőbb ajánlattevőhöz. Ezek a tisztázó jellegűnek minősített kérdések kifejezetten egyes anyagok pontos megnevezésének a hiányára vonatkoztak, s mely válaszra figyelemmel az ajánlatok módosítását eredményezték, így az ajánlatot érvénytelenné kellett volna minősíteni figyelemmel a Kbt. 49. §-ára, illetőleg az ajánlati felhívásban foglaltakra. Az ajánlatkérő a megajánlott megnevezések és anyagminőségek hiányának felfedezésekor kérdéseket már nem tehetett volna fel, hanem a tartalmilag hiányos adatokat a saját ajánlati felhívásra hivatkozott rendelkezés alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint jogszerűen járt el, a Kbt. 57. § (1) és (2) bekezdése által biztosított jogával élve kívánt tisztázó és magyarázó kérdéseket feltenni. A kérelmezők által hivatkozott ajánlati dokumentáció 2.4. pontja szövegkörnyezetében értelmezhető, így nem lehet abból bizonyos ajánlatkérői megállapításokat kiragadni. Az értékelőbizottság – a korábbi létesítményi beszerzésnél szerzett kedvezőtlen tapasztalat alapján – szükségesnek tartotta a korrekt elbírálás, a beruházás szakszerű lebonyolítása és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az ajánlatok pontosítását. A feltett kérdések egyebekben kifejezetten a kivitelezés során beépítésre kerülő anyagok, szerkezetek minőségére és megfelelőségre vonatkozó esetleges viták elkerülését célozták, hiszen a felhívás 11.11. pontjában foglaltak szerint nincs lehetőség a tervező által megadott minőség és műszaki paraméterektől eltérni.
Egyéb érdekeltek a jogorvoslati kérelem elutasítását kérték. Előadták, hogy ajánlataikat nem módosították, pontosító kérdésekre adtak választ.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott ajánlati dokumentációból megállapította, hogy annak részét képezte a korábbiakban jelzettek szerint egy költségvetési kiírás. A költségvetési kiírás munkanemenként tartalmazta az elvégzendő feladatokat, mely táblázati formában került rögzítésre a kiviteli tervnek megfelelően oly módon, hogy az egyes tételeknél ajánlatkérő kérte a megajánlott típus megjelölését, és ennek egy bekeretezett részt üresen hagyott. Azonban minden munkanemnél ilyen megajánlott típusmegjelölés nem került feltüntetésre a formanyomtatványon, mert azt a kiviteli terv tartalmazta.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő ajánlatát, mely ajánlatnak szerves részét képezte ez a kitöltött költségvetési kiírás. Megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő által kérdésekkel érintett ajánlatrészek vonatkozásában a vakolás, a rabicolás a költségvetési kiírás 3., 4., 5. tételénél megadta az álmennyezet típusát, RIGIPS álmennyezeti rendszert. A 11. és 12. tételnél az ajánlatkérő ezt nem kérte, hiszen nem is volt a formanyomtatványban erre hely megjelölve, így joggal gondolta azt ajánlattevő, hogy ezen túlmenően – az ajánlati nyilatkozaton túl – mást nem kér ajánlatkérő. A burkolatok költségvetési kiírás 6–12. és 24–31. tételek típusmegjelölései az ajánlatban szerepeltek, (melyek ENERGIECER, illetve CONCRETIN voltak). Ajánlattevő a megküldött válaszában a 11. és 12. tétel anyagát meghatározta – bár ajánlatkérő ezt ajánlati dokumentációban nem kérte –, míg a többi tételnél felvilágosítást adott az ajánlatkérőnek a már ajánlatában is szereplő anyagról és típusról, továbbá megadta a magyarázatot a vakolás 9., a burkolás 9. és a szigetelés 4. tételére vonatkozó áraira. Az ajánlatkérő a lakatosmunkák 30. tételénél szorzási hibát talált, ami álláspontja szerint nyilvánvalóan számítási hiba, ezért korrigálta az ajánlati árat a felhívás 11.9. pontjára hivatkozva és ennek elfogadására kért nyilatkozatot az ajánlattevőtől, amelyet az ajánlattevő megadott.
A Döntőbizottságnak az ajánlati dokumentációt annak tartalma szerint kellett megvizsgálnia, figyelemmel az ajánlattevők nyilatkozataira. Az ajánlati dokumentáció korábban említett 2.4. pontja úgy fogalmazott: azon tételeknél kell a költségvetési kiírásnak a szerkezetek, gyártmányok konkrét típusát tartalmaznia, ahol a tervező azt pontosan nem határozta meg, és azokat az adott tételnél kell ajánlatkérőnek meghatároznia. Így nem valamennyi költségvetési tételnél kérte, hanem csak ott, ahol azt a kiviteli terv nem tartalmazta. Ezt jelzi az "azon" szócska megjelölése az ajánlati dokumentációban. Ahol a kiviteli terv a konkrét szerkezetet és gyártmány típusát nem határozta meg, ott ajánlatkérő kívánalma volt, hogy tudja azt, hogy milyen szerkezetekre és gyártmányokra vonatkozóan tesznek ajánlatot ajánlattevők, ezért annak külön helyet jelölt meg az ajánlati dokumentációban az adott tételeknél. Ezt támasztja alá az előbb hivatkozott ajánlati dokumentáció 2.4. pontjának szövegszerkesztése is, hiszen úgy kezdődik a megállapítás, hogy "azon tételeknél", és úgy folytatódik "adott tételeknél". Mind a két kifogásolt ajánlat a bekeretezett, üresen hagyott helyek esetében megjelölte a szerkezetek és gyártmányok konkrét típusát, ahol ez a hely nem került megjelölésre, ott értelemszerűen a kiviteli terv meghatározott szerkezetekre és gyártmányokra vonatkozott az ajánlati nyilatkozat. A Kbt. 26. § (1) bekezdése, második fordulata szerint az ajánlati felhívásban, illetve a részletezési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Az ajánlatkérő a becsatolt iratok alapján pontosan meghatározta az ajánlati felhívásában az ajánlathoz fűződő, ajánlatokkal kapcsolatos feltételeit, pontos kívánalmait. Ezekkel kapcsolatos kifogást az alkalmasnak ítélt és ajánlattételre felhívott ajánlattevők nem tettek, azt szem előtt tartva az ajánlattételi határidőig az ajánlatukat megtették. Azt sem kifogásolta egy ajánlattevő sem, hogy az ajánlati dokumentáció tételes szövege vag
y annak formanyomtatványai nem felelnek meg a törvény előírásainak.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőktől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmazásának tisztázása érdekében.
Az iratok közé csatolt kérdésekből és arra adott válaszokból a Döntőbizottság megállapította, hogy azok valóban pontosító, felvilágosító jellegű kérdések voltak. Az arra adott válasz nem tartalmazott olyan többletadatot, amelyre vonatkozóan az ajánlattevő már korábban az ajánlatában az ajánlattételi határidőben nyilatkozatot nem tett volna, így az arra adott válasz semmi esetre sem minősült az ajánlat módosításának, hanem az ajánlatban szereplő nyilatkozat egyértelműsítését szolgálta.
Így tehát ajánlattevők figyelemmel a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglalt törvényi követelménynek megfeleltek, tehát az ajánlati felhívás 26. § (2) bekezdés második fordulatának megfelelően mindvégig az ajánlati felhívásnak megfelelő volt az ajánlatuk, így azok mindenben megfelelnek az 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt követelményeknek, azaz az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak, és azokat nem kellett érvénytelennek nyilvánítania az ajánlatkérőnek.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján – mint alaptalant – elutasította a jogorvoslati kérelmet.
Ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 82. § (2) – bekezdésében foglalt törvényi feltételei nem álltak fenn.
A költségek viseléséről a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 14.
Dr. Deli Betty s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
