KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8173)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.210/7/2001.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Agrárintervenciós Központ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által az Agrárintervenciós Központ (1054 Budapest, Alkotmány u. 29., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az ajánlatkérő PHARE Twinning projekt keretében az Európai Unió országaiba tervezett hivatalos célú utazásaihoz repülőjegyek rendelkezésre bocsátása az alábbi csoportosításban és ütemezésben meghatározott időintervallumban, keretösszeg 10 millió Ft ±30% eltéréssel, beleértve az ajánlott kiegészítő szolgáltatásokat, az ajánlatkérő eseti igényeinek megfelelően a lehető legrövidebb foglalási és szállítási határidő mellett" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított közbeszerzési eljárást indító és azt követő döntéseit megsemmisíti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, ajánlatkérőnek a tárgyaláson tett érdemi észrevétele és nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította. meg:
A PHARE Twinning projektben a magyar fél részéről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mint a projekt irányítója és ajánlatkérő vesz részt.
Ajánlatkérő 2000 novembere óta tudja, hogy a PHARE Twinning projekt lebonyolítója, egyik végrehajtója lesz, amelynek keretében többek között utazások szervezése is a feladatai közé tartozik. 2000 novemberében a feladatfinaszírozási szerződés megkötésére is sor került.
Ajánlatkérő feladata nemcsak a saját, hanem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársainak utazásaihoz szükséges repülőjegyek beszerzése is. Az utazások meghatározását a minisztérium 2001. február végén adta meg, és ekkorra fejeződött be az utazásoknak a külföldi partnerekkel való egyeztetése is.
A feladatfinanszírozási szerződés megkötésével ajánlatkérőnek a fedezet feletti rendelkezési jogosultsága még nem nyílt meg, és az nyilvánvaló volt, hogy 2000-ben ez nem is történik meg. Ajánlatkérő a fedezet felhasználhatósága érdekében több alkalommal telefonon sürgette a projekt irányítóját. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2001. február 26-án intézkedett a Magyar Államkincstár felé a fedezet feletti rendelkezés ajánlatkérő részére történő biztosítása érdekében. A fedezet felhasználására vonatkozó engedélyokirat 2001. február 27-én érkezett a Magyar Államkincstárhoz.
Ajánlatkérő 2001. március 13. óta jogosult a fedezetről rendelkezni, erről 2001. március 21-én kapott hivatalos értesítést.
Ezt követően, 2001. március 23-án ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, amelynek tárgya az ajánlatkérő PHARE Twinning projekt keretében az Európai Unió országaiba tervezett hivatalos célú utazásaihoz repülőjegyek rendelkezésre bocsátása az alábbi csoportosításban és ütemezésben meghatározott időintervallumban, keretösszeg 10 millió Ft ±30% eltéréssel, beleértve az ajánlott kiegészítő szolgáltatásokat, az ajánlatkérő eseti igényeinek megfelelően a lehető legrövidebb foglalási és szállítási határidő mellett, az utazások 2001. áprilisától szeptemberig történnek.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a szerződés határozott időre szól, a szerződéskötéstől 2001. október 15. napjáig tart.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételei a következők szerint kerültek meghatározásra: Az ellenértéket az ajánlatkérő az igazolt teljesítést követően kiállított számla ellenében 15 banki napon belül, átutalással teljesíti. Az ajánlatkérő előleget nem ad.
Ajánlatkérő írásbeli ajánlatok benyújtását kérte 2001. március 30-ig. Az első tárgyalás időpontjaként 2001. április 2-át jelölte meg.
A Döntőbizottság elnöke részére 2001. március 26-án telefaxon eljuttatott és postán is megküldött, 2001. március 23-án kelt tájékoztatójában ajánlatkérő ismertette, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatnak le az ajánlati felhívásban megjelölt tárgyban, mivel a PHARE Twinning projekt feladatai – beleértve az utazással kapcsolatos feladatai – megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetnek az ajánlatkérő részére való felhasználására vonatkozó engedélyokirata a Magyar Államkincstárhoz 2001. február 27-én érkezett meg. A Magyar Államkincstár az engedélyokirat alapján a keret megnyitásáról a fejezet részére 2001. március 13-án küldött visszaigazolást, amelyről az ajánlatkérő csak 2001. március 21-én kapott hivatalos értesítést. Ajánlatkérő így csak 2001. március 13. óta jogosult a beszerzés tárgyának anyagi fedezetéről rendelkezni, azért a Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint csak ezután nyílt lehetősége az eljárás megindítására.
A közbeszerzési eljárás rendkívüli sürgősségét indokolja az utazások lebonyolításának sürgőssége, mivel a teljesítésnek haladéktalanul, még 2001. április hónapban meg kell kezdődnie, emiatt a Kbt.-ben előírt határidők nem tarthatók. Ajánlatkérő nem láthatta előre, hogy a beszerzés anyagi fedezetének rendelkezésre bocsátására mikor kerül sor, az előállt rendkívüli sürgősség nem az ajánlatkérő mulasztásából ered. Ajánlatkérő már az év elején megkezdte a közbeszerzési eljárás előkészítését – azonban az eljárás megindítására csak a fedezet rendelkezésre állásakor nyílt lehetősége.
A tájékoztató szerint az ajánlatkérő által meghívni kívánt szervezetek a következők: UNITED 4 Concorde Travel Kft., EUROTREND Utazási Iroda Kft., EUROTOURS Kft., Vista Utazási Irodák Kft., UNITED 4 Bonafini Bind Air Kft.
Az ajánlatok benyújtási határidejére, 2001. március 30-ra három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: az UNITED 4 Concorde Travel Utazási Iroda Kft., a Vista Utazási Irodák Kft. és az UNITED 4 Bonafini Bind Air Kft.
A Döntőbizottság elnöke 2001. április 3-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésére bocsátott iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételek fennállása nem állapítható meg egyértelműen. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát, és a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását megindította. A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontjaként 2001. március 26-át, az ajánlati felhívás részére történő megküldésének napját jelölte meg.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a rendkívüli sürgősségre alapozott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításához a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott három együttes feltétel fennáll a következők szerint:
Rendkívüli sürgősség: a beszerzés tárgya alapján a nyertes ajánlattevőnek már 2001. áprilisában el kell kezdenie a teljesítést, ezért a Kbt-ben előírt határidők nem lennének tarthatók.
Előre nem látható ok: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál történt személyi változások miatt bizonytalanság volt az alárendelt szerveknél. Az ajánlatkérő úgy döntött a korábbi évek negatív tapasztalatai alapján – amikor is a felettes szerv a pénzeszközt elvonta –, hogy csak lehívható keret esetén indítja meg az eljárást, mert megítélése szerint így jár el jogszerűen. Csak 2001. március 13. óta jogosultak rendelkezni a pénzzel, erről 2001. március 21-én kaptak hivatalos értesítést.
Nem ajánlatkérő mulasztásából ered a rendkívüli sürgősség: Ajánlatkérő nagyon pontosan kívánta meghatározni a beszerzés tárgyát, mivel ha ezt nem tudja megtenni, elesik a kedvezményektől. Amikor erre lehetősége adódott, vagyis a fedezet rendelkezésére állt, és pontosan meg tudta határoznia beszerzés tárgyát, ajánlatkérő azonnal megindította a közbeszerzési eljárást
Ajánlatkérő előadta, hogy megítélése szerint – a nyílt eljárásra vonatkozó határidőket figyelembe véve – 2001. júniusig terjedő időszakra fennáll a rendkívüli sürgősség. Az összes, 2001. áprilistól szeptemberig terjedő időpontban történő utazás repülőjegyének az egy eljárásban történő beszerzését indokolja a költségvetési szerv éves gazdálkodása. Ésszerűségi, pénzügyi, gazdaságossági, munkaszervezési oka is volt annak, hogy az összes utazásra vonatkozó repülőjegyet egy eljárásban kívánták beszerezni, és a későbbi utazásokra vonatkozóan nem írtak ki másik közbeszerzési eljárást, hiszen olcsóbb, és munkaszervezés szempontjából is kisebb terhet jelent egy közbeszerzési eljárás lebonyolítása.
Ajánlatkérő tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy az ajánlatok bontása, értékelése, az ajánlattevőkkel történő tárgyalások lezajlottak, egy ajánlattevő nem pótolta a hiányt.
Ajánlatkérő a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati eljárásra tekintettel felfüggesztették a közbeszerzési eljárást a jogorvoslati eljárás befejezéséig.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő által indított tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételei fennállnak-e.
Az eljárás alkalmazhatóságának egyik feltétele, ha ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkezését, és ez a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, illetve annak következtében, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatók. Egyetlen feltétel hiánya esetében ez az eljárásfajta már nem választható, nem alkalmazható.
Az kétségtelen, hogy az eljárás megindításakor az áprilisi, májusi utazások repülőjegyeinek beszerzése tekintetében fennállt a rendkívüli sürgősség. Ajánlatkérő azonban maga is elismerte, hogy az áprilistól szeptemberig terjedő teljes időszakban történő utazások repülőjegyeinek beszerzése esetében nem állt fenn a rendkívüli sürgősség az eljárás megindításakor, mivel a júliustól szeptemberig történő utazások repülőjegyeinek beszerzésére nyílt eljárás lefolytatható lett volna a Kbt.-ben meghatározott határidők figyelembevételével.
A fentiek alapján tehát ajánlatkérő által sem vitatottan a beszerzés teljes tárgyára vonatkozóan nem állt fenn a rendkívüli sürgősség, ami miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásra a Kbt.-ben előírt határidők nem lettek volna betarthatóak.
A Döntőbizottság azt is vizsgálta, hogy ez a rendkívüli sürgősség előre nem látható okból állt-e elő.
Ajánlatkérő részéről az előre nem látható helyzet előállásáról nem lehet szó, mivel már 2000 novemberében, a feladatfinanszírozási szerződés megkötésekor tudta, hogy a PHARE Twinning projekt keretében – többek között – a 2001. évi utazások megszervezése is a feladata lesz.
Ajánlatkérő szerint az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség nem az ő mulasztására vezethető vissza, hiszen a beszerzés pontos tárgya 2001. február végére tisztázódott, a fedezet feletti rendelkezési jogosultság biztosítása érdekében pedig többször telefonon kérte az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium intézkedését, a minisztérium csak 2001. február 26-án intézkedett, ezt követően pedig a fedezet rendelkezésére állásáról csak 2001. március 21. óta van hivatalos tudomása. A fedezet feletti rendelkezési jogosultság nélkül pedig nem indította meg az eljárást, mert megítélése szerint így járt el jogszerűen.
Az tény, hogy ajánlatkérő a Magyar Államkincstár 2001. március 21-én érkezett értesítését követően haladéktalanul megindította az eljárást, a Döntőbizottság szerint azonban az eljárás már jóval korábban megindítható volt.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Nem fogadta el a Döntőbizottság ajánlatkérőnek azt az álláspontját, hogy csak a lehívható fedezet rendelkezésre állása esetén volt olyan helyzetben, hogy az eljárást megindítsa. A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az eljárás már akkor indítható, ha van arra biztosíték, hogy a lehívható fedezet a teljesítés időpontjában ajánlatkérő rendelkezésére áll. A lehívható fedezetnek tehát – figyelembe véve az ajánlati felhívás 11. pontjában a pénzügyi ellenszolgáltatásra vonatkozó feltételeket és a beszerzés tárgya körében meghatározott utazási időpontokat – legkorábban 2001. április közepére kellett ajánlatkérő rendelkezésére állnia, az arra vonatkozó biztosíték, hogy a teljesítés időpontjában a fedezet rendelkezésére fog állni, már 2000 novemberében, a feladatfinanszírozási szerződés megkötésekor megvolt. Ajánlatkérő pedig 2001 februárjában már pontosan tudta, hogy a 2001. áprilisi utazások repülőjegyeit is be kell szereznie, tehát fizetési kötelezettsége 2001 áprilisa előtt nem keletkezik. Ezeket a körülményeket összevetve ajánlatkérő már 2001 februárjában olyan helyzetben volt, hogy a közbeszerzési eljárást megindíthatta, és mulasztott azzal, hogy ezután március 23-ig várt az eljárás megindításával, és ezzel valóban bekövetkezett a rendkívüli sürgős helyzet 2001. áprilisi, májusi utazások repülőjegyeinek beszerzése tekintetében.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő módon alapította a közbeszerzési eljárást a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára, mivel annak feltételei jelen esetben nem álltak fenn.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján, és ezért ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított közbeszerzési eljárást indító és azt követő döntéseit a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette.
A Döntőbizottság nem alkalmazott bírságot a jogsértő ajánlatkérővel szemben, mivel az érintett eljárást indító és azt követő ajánlatkérői döntések megsemmisítésével a jogsértés orvosolható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 10.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
