KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8224)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.527/8/2001.
Tárgy: a Fujifilm (Magyarországi) Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme a Tolna Megyei Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Fujifilm (Magyarországi) Kereskedelmi Kft. (1134 Budapest, Váci út 19., képviseli: dr. S. Szabó Péter ügyvéd, 1051 Budapest, József Nádor tér 5–6., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Tolna Megyei Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet (7101 Szekszárd, Béry Balog Ádám út 5–7., Pf. 85, képviseli: dr. Sándor Attila ügyvéd, 7100 Szekszárd, Széchenyi út 21., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a dokumentációban részletezett mennyiségű és féleségű röntgenfilmek és vegyszerek beszerzése a kórház 1 éves szükséglete alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, az 59. § (1) bekezdését, valamint a 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására vonatkozó hirdetménye a Közbeszerzési Értesítő 25. számában 2001. június 20-án jelent meg. Az ajánlati felhívás szerint szállítási szerződés keretében ajánlatot kért a közbeszerzési eljárásban a dokumentációban részletezett mennyiségű és féleségű röntgenfilmekre és vegyszerekre a kórház 1 éves szükségletének figyelembevétele mellett. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban lehetőséget biztosított részajánlattételre, külön a hagyományos filmre és külön a CT-filmre. A teljesítés határidejét és a szerződés időtartamát a dokumentációban részletezett szállítási ütemezésnek megfelelően a szerződéskötést követő 12 hónapon keresztül jelölte meg. Az ajánlati felhívásban rendelkezett a dokumentáció átvételének módjáról, helyéről és idejéről. A dokumentáció tartalmazta az ajánlattétel formai és tartalmi követelményeit, a beszerzés tárgyát és mennyiségét részletezetten. Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg az ajánlatkérő az alábbi részszempontok és súlyszámok figyelembevétele mellett:
részszempontok súlyszámok
– ajánlott termék minősége, megbízhatósága 40
– a termék ára, az ár stabilitása, fix ár, fizetési feltételek 35
– év közbeni áremelés indoka, mértéke 10
– szállítási rugalmasság 5
– legkedvezőbb szavatossági feltételek 10
Az értékelés pontszáma 1–10 pontig terjedt. Az ajánlati felhívás lehetőséget biztosított még, hogy az ajánlattevők többváltozatú ajánlatot nyújtsanak be, viszont az egyes ajánlati változatoknak el kellett egymástól különülniük. Az ajánlatkérő fenntartotta azon jogát, hogy a neki legmegfelelőbb ajánlatot válassza ki. Ajánlatkérő a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit is meghatározta az ajánlati felhívás 9. pontjában, mely szerint a leszállított ár ellenértékének kiegyenlítése az ütemezett szállításokat követően a szállító által kibocsátott számla alapján 30 naptári napos átutalással történik, de ennél kedvezőbb fizetési feltétellel az ajánlattevő tehet ajánlatot.
Az ajánlatok bontási határidejére 2001. június 31-ig a kérelmezőn kívül a MEDIMAT Kft. és az AGFA Magyarország Kft. nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatok bontásáról felvett jegyzőkönyvben az ajánlatkérő az ajánlati árat részajánlatonként közölte, továbbá megadta azokat az adatokat, amelyeket a Kbt. 51. § (3) bekezdése előír.
A közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére 2001. augusztus 11-én került sor, ahol a hagyományos filmre vonatkozóan az összességében legelőnyösebb ajánlatot a MEDIMAT Kft. tette, amelyet az AGFA Kft. követett.
Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a szállítási szerződéskötést a Döntőbizottság jogorvoslati eljárása befejezésének időpontjáig egyoldalú nyilatkozattal felfüggesztette.
Kérelmező az ajánlatkérő hagyományos filmre vonatkozó döntése ellen nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a jogvesztő határidőn belül. A jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg az ajánlatkérő hagyományos filmre vonatkozó eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, és a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeinek viselésére kötelezze az ajánlatkérőt. Ideiglenes intézkedésként indítványozta, hogy a Döntőbizottság tiltsa meg a szerződéskötést az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között. Álláspontja szerint az ajánlatkérő nem a bírálati szempontokra megadott ponthatáron belül, azaz a maximális pontszámot kiosztva és nem következetesen értékelte az ajánlatokat a bírálati szempontok alapján. Nem felelt meg az értékelése a Kbt. 56. § (6) bekezdésének, és nem azt az ajánlattevőt hirdette ki a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az összességében legelőnyösebb ajánlattevőnek, aki a bírálati szempontok szerint a legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, hanem a kérelmezőt kellett volna kihirdetnie: A részszempontokon belül sérelmezte konkrétan a második részszempontnál az árstabilitás legkedvezőbb fizetési feltételek értékelésnél azt, hogy a maximális pontszám helyett csak 9 pontot kapott. A negyedik részszempontnál kapott pontszámeltérés nem indokolt, mivel a szállítási rugalmasságok között nem volt jelentős eltérés. Az ötödik részszempont, mely a legkedvezőbb szavatossági feltétel volt, a vállalási határidőben nincs olyan mértékű eltérés, amely miatt az árral azonos arányosítással kellett volna az ajánlatkérőnek a pontszámokat megállapítania. Ugyancsak sérelmezte azt, hogy az eljárásról készült összegzés indokolása nem megfelelő az adott bírálati szempontokra figyelemmel, ezért a Kbt. 61. § (1) bekezdésének a sérelme is fennáll a közbeszerzési eljárásban.
Az ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Kbt. 55. § (6) bekezdése nem tartalmaz olyan kógens előírást, hogy legalább egy ajánlatnak az értékelési ponthatár legmagasabb pontszámát kellene kapnia. Az ajánlatkérő az ár értékelésénél akkor járt volna el jogsértően, ha az ajánlatok egymáshoz viszonyítottan kaptak volna indokolatlan pontszámot. Az ajánlati árak %-os eltéréséből arányosan osztotta ki a pontokat, amely arány a maximális pont odaítélése esetén sem változna, de ez az eredményt sem változtatná meg. Arányosítási képlet szerint a pontszám kiosztásának módszere az alábbi volt.
A legkedvezőbb ajánlati ár osztva a vizsgált ajánlati árral és szorozva 10-el. A szállítási rugalmasság értékelésénél az eltérés a szállítási költség ajánlatkérőre történő áthárítása közötti különbséget jelentették, amely a kérelmező esetében volt a legkedvezőtlenebb. A szavatossági feltételek közötti pontszámkülönbséget az okozta, hogy a gyártástól vagy a szállítástól számítottan miképpen vállalták az ajánlattevők a szavatosság időtartamát, amelyet a legkedvezőtlenebb feltételekkel kérelmező ajánlott.
Az egyéb érdekelt ajánlattevők közül a MEDIMAT Kft. nyilatkozata szerint az ajánlatkérő pontozása megfelelt a bírálati szempontok és az ajánlati felhívásban megjelölt ponthatárokon belül, nem volt jogsértő. Általános gyakorlat az egészségügyi intézményeknél, hogy csak az ajánlati ár vonatkozásában tized-, vagy századpontossággal állapítják meg a pontszámokat. A többi értékelésnél ilyen tizedpontosságú pontszám kiosztása nem indokolt az ajánlati vállalásokra figyelemmel. A szállítási rugalmasságnál az általa vállalt szállítási határidő, illetve a sürgős esetben egy napon belüli szállítási határidő kiegyensúlyozza az AGFA Kft. által vállalt 48 órás szállítási időtartamot, tehát azonosnak tekinthető álláspontja szerint a két ajánlati vállalás.
Az AGFA Magyarország Kft. a jogorvoslati eljárásban érdemi észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott arra figyelemmel, hogy az ajánlatkérő egyoldalú nyilatkozatában a szerződéskötést felfüggesztette.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a felek képviselőinek a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai, valamint a lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme abban a részében alapos, hogy az ajánlatkérő értékelése, a termék ára, az árstabilitás, fix ár, fizetési feltételek és a szállítási rugalmasság értékelésekor egyrészt nem következetesen alkalmazta a maximális pont kiosztását, továbbá az ajánlatok tartalmi elemeire figyelemmel nem az általa megjelölt arányosítással állapította meg a pontszámokat, továbbá nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki az eljárás nyertesének. Az eljárásról készült "összegzés" dokumentuma sem felel meg a törvény előírásainak. Alaptalan volt a kérelem viszont a legkedvezőbb szavatossági feltételek körében, ahol is a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő értékelése nem volt jogsértő. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem keretei között és az abban megjelölt részszempontokra vonatkozóan folytatta le a jogorvoslati eljárásban a bizonyítási eljárást.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg az ajánlatkérő értékelésével összefüggésben a termék ára, az árstabilitás, a fix ár és a fizetési feltételek részszempont körében. Hagyományos röntgenfilmre és előhívó vegyszerekre a kérelmező nettó 14 188 829 Ft, a MEDIMAT Kft. nettó 14 398 294 Ft, az AGFA Kft. "A" változatú ajánlata szerint nettó 14 828 723 Ft, "B" változatú ajánlata szerint nettó 14 549 845 Ft ajánlati árat adott meg az ajánlatában. Az árak fixen tartását és a fizetési feltételeket mind a három ajánlattevő azonosan vállalta. Az ajánlatkérő az AGFA Kft. legkedvezőbb, azaz a "B" változatú ajánlati árát vonta be az értékelésbe. Az ajánlatkérő értékelése során megállapítható, hogy az egyik ajánlati ár sem tekinthető számára a legkedvezőbbnek. Ezt arra alapozta, hogy korábbi, más egészségügyi intézmények közbeszerzési eljárásában ezen termékekre az ajánlattevők a fenti ajánlati áraknál kedvezőbb ajánlati árakat ajánlottak meg. Ezért a kérelmező legalacsonyabb árára 9 pontot adott, a többi árat a százalékos eltérések arányában pontozta. A MEDIMAD Kft. ajánlati árát 8,9 ponttal értékelte. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben nem osztotta az ajánlatkérő azon álláspontját, hogy nem volt lehetősége a maximális pontszám kiosztására az ajánlati árakra tekintettel, mivel egyrészt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban nem határozta meg azt, hogy milyen ellentételezési mértéket tekint a legkedvezőbbnek, ezért az ajánlatok egymással történő összehasonlításával kellett volna megállapítani, hogy ezek közül számára melyik a legkedvezőbb. A Kbt. 55. § (6) bekezdése rögzíti, hogy az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. Ebből következik, hogy a részszempontokra adott pontszámok és súlyszámok szorzatával, majd ezek összegzésével kapott összpontszám alapján kell az ajánlatkérőnek azt az ajánlatot nyertesként kiválasztania, amelyik az így számított legmagasabb pontszámot elérte. A legmagasabb pontszám abban az esetben érhető el, ha az ajánlatkérő az '
értékelés során vizsgált részszempontra az abban a körben tett legkedvezőbb ajánlatra az ajánlatkérő által megállapított felső ponthatárként adható pontszámot adja, azaz jelen esetben a 10 pontot, és az ennél kedvezőtlenebb ajánlatra adható pontszámokat az ajánlatok vizsgált tartalmi elemei közötti különbségek arányait tükrözően határozza meg.
A Döntőbizottság álláspontja tehát az ajánlatok objektív értékelésénél az volt, hogy az ajánlatkérő álláspontjával ellentétesen a fenti elveket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek a törvény rendelkezéseiből eredő egyértelmű következtetés alapján. Megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő az ajánlati ár értékelésnél nem így járt el, amikor a kérelmező legalacsonyabb árára nem adott 10 pontot. Az ajánlatkérő arányosítási számítása szerinti metodika, azaz képlet alapfián a 10 ponthoz arányosítottan kellett volna a MEDIMAT Kft. és az AGFA Kft. pontszámát megállapítani, amely az ajánlatkérő értékeléséhez viszonyítottan eltérő pontszámot eredményez, azaz tizedes pontossággal kifejezve a MEDIMAT Kft. és az AGFA Kft. pontszámát közel a 10 pontos határhoz kellett volna megállapítani.
A szállítási rugalmasság – mint további vitatott részszempont – értékelését az ajánlatkérő az egyes ajánlattevők által vállalt szállítási idők arányában végezte, valamint figyelembe vette a szállításaikon túli költségvállalást is, illetve áthárítást az ajánlatkérőre. A kérelmező a szállítást havi egy alkalommal ingyenesen vállalta a megrendeléstől számított 2-3 munkanapon belül, sürgős esetben rövidebb határidővel, ezért 9 pontot kapott. A MEDIMAT Kft. havi egy alkalommal, továbbá sürgős esetben 3 munkanapon belüli időnél rövidebb, és indokolt esetben gyakoribb térítésmentes szállítást vállalt, pontszáma 10 volt. Az AGFA Kft. 48 órán belüli, bármikori lehívással, ingyenes szállítást vállalt, amelyre 10 pontot kapott. Az ajánlatkérő értékeléséből megállapítható volt, hogy a legkedvezőbb vállalást adó AGFA Kft.-nek helyesen állapította meg a pontszámát. Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy a havi 1 szállításnál gyakoribb és 3 munkanapnál rövidebb határidővel a MEDIMAT Kft. előre meg nem határozott feltételekhez – sürgősséghez és indokolt esethez – kötötte a térítésmentes szállítás vállalását, valamint a kérelmező sem jelölte meg a sürgősség esetét. Ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint a maximális pont helyett a részszempontra vonatkozó valamennyi ajánlati tartalmi elemre tekintettel kevesebb pontszámot kellett volna kiosztani az ajánlatkérőnek a MEDIMAT Kft. ajánlati vállalására. A kérelmező ajánlatát a MEDIMAT Kft. és az AGFA Kft. ajánlatához képest szintén kisebb pontszámmal kellett volna értékelni az ajánlatkérőnek. Ugyanakkor megállapította a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő értékelésekor ezen részszempontnál már alkalmazta a maximális pontszám kiosztásának elvét, azaz a bírálati szempontok összessége értékelésénél a pontszámkiosztás elve nem mutatott következetességet.
A legkedvezőbb szavatosság részszempont értékelésére vonatkozó kérelemrészt az ajánlatok tartalmának megismerését követően a kérelmező a tárgyaláson akként módosította, hogy ezeket az ajánlatkérő az összegzésben nem ismertette.
A Döntőbizottság alaposnak találta a kérelem azon pontját is, mely szerint az ajánlatkérő nem a Kbt. 61. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelően állította össze az eljárásról készült összegzést. Az összegzésből hiányoznak a konkrét pontszámok kiosztására vonatkozó indokolások, és ajánlati tartalmi elemek nem kerültek feltüntetésre az egyes részszempontok körében, ezért ez az összegzés nem felel meg a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírt törvényi követelménynek, amely miatt az ajánlatkérő terhére kellett ezen jogsértést is megállapítani a Döntőbizottságnak.
A jogorvoslati kérelmet nem találta alaposnak arra vonatkozóan, hogy kérelmező tette volna az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
A jogorvoslati kérelemben nem kifogásolt részszempontokra vonatkozó ajánlatkérői értékelést a Döntőbizottság nem vizsgálta, valamint a határozat indokolásában két részszempont tekintetében megállapította, hogy azokat az ajánlatkérő nem a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően értékelte. Ezért ezekre tekintettel az ajánlatkérő nem volt abban – a helyzetben, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválassza. A még meg nem kötött szerződésre tekintettel a Döntőbizottság számára nem állnak fenn azok a törvényi feltételek, amelynek alapján kimondható, hogy kérelmező tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Erre a Kbt. 88. § (6) bekezdése az ajánlatkérőnek biztosít lehetőséget.
A Döntőbizottság fentiekre figyelemmel a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 19.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
