KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8234)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.286/10/2001.

Tárgy: az Alba-Kenyér Sütőipari Rt. jogorvoslati kérelme a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az Alba-Kenyér Sütőipari Rt. (8000 Székesfehérvár, Váralja sor 4., képviseli: dr. Kelemen Aranka ügyvéd, 8000 Székesfehérvár, Toronysor u. 4., 5/3, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet (1062 Budapest, Podmaniczky út 111., a továbbiakban: ajánlatkérő) nevében és megbízásából eljárt a Spectro-Med Kft. (1190 Budapest, Batthyányi út 94/B., a továbbiakban: megbízott) "a kórház részére szükséges tejtermékek, húsipari termékek, fűszerek és egyéb fűszértáruk a dokumentációnak megfelelő mennyiségben történő beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kérelmezőnek fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 10. számában 2001. március 7-én jelentette meg ajánlati felhívását, erre vonatkozó hirdetményét, melynek keretében az ajánlati felhívásban megjelölt különböző mennyiségű tejtermékek, hús- és húsféleségek, mirelitáruk, fűszért- és fűszerek, egyéb árukra vonatkozóan a dokumentációban meghatározott mennyiségben kért be árajánlatokat egy évre vonatkozóan. A teljesítés helyét a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet székhelyében jelölte meg. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint lehetővé tette, hogy az ajánlattevők részajánlatot tegyenek termékenként. A részajánlattétel feltétele az volt, hogy az ajánlattevő az ajánlati dokumentációban megjelölt bármely termékre tehet külön-külön ajánlatot, de azon belül mennyiségre nem. A teljesítés határidejét, illetve a szerződés időtartamát a szerződéskötés időtartamától kezdődően két hónapos határidőben jelölte meg. A közbeszerzési eljárás lebonyolításában részt vett a megbízott, és a dokumentációt is a megbízott bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legkedvezőbb ajánlat volt. Az ajánlati felhívásban kerültek meghatározásra a legkedvezőbb ajánlat kiválasztásának szempontjai, azok súlyszámai és a részszempontokra adható ponthatárok. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 14. pontjában a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Az ajánlattételi határidő 2001. április 17-én volt, mely határidőre a kérelmezőn kívül még 14 cég nyújtotta be ajánlatát. Az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek, hogy a Kbt. 43. § (4)(5) bekezdésében biztosított jogánál fogva a Kbt. 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolását a hiánypótlás keretében megtegyék. Az ajánlatok értékelését követően a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére 2001. május 2-án került sor, mely szerint három ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. A többi ajánlattevő ajánlatát elbírálta és a különböző terméktípusokra vonatkozóan az eljárás nyertese lett az Oligo 2000 Kft., a Rózsavölgyi Kft., a H + T Kereskedelmi Szolgáltató Kft., a Vitapres Kft., a Natúr-Rost Kft., a Mary Kereskedelmi Kft. Az ajánlatkérő második helyezettet is hirdetett, ezen ajánlattevőket az eljárásról készült összegzésben megjelölte.
Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevők a szállítási szerződéseket az ajánlati felhívásban megjelölt időpontban megkötötték.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét a jogvesztő határidőn belül nyújtotta be, melyben sérelmezte az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban az alábbi eljárási cselekményeit, így pl. az ajánlatkérő által megadott hiánypótlást jogsértőnek véli azáltal, hogy általánosságban biztosította és nem jelölte meg konkrétan az egyes ajánlattevőkre lebontva, hogy az ajánlat milyen hiányait kell pótolniuk.
Továbbá a H + T Kereskedelmi Szolgáltató Kft. ajánlati ára nem egyezik az ajánlatok bontásakor megjelölt ajánlati árral, illetve az eljárásról készült összegzésben megjelölt ajánlati árral. Az eljárásról készült összegzés nincs aláírva, hitelesítve, dátumozva, az értékelés elnagyolt, nem tartalmaz részletes indokolást, nem azonosítható, hogy pontosan milyen termékre, vagy termékcsoportra vonatkozik az értékelés. Továbbá az ajánlatkérő nevében eljáró személyekre vonatkozóan nem történik utalás arra, hogy érvényes meghatalmazással rendelkeznek-e és az ajánlatkérő nevében eljárhatnak-e. Kérte a Döntőbizottságot, hogy a közbeszerzési eljárásban állapítsa meg az ajánlatkérő jogsértését, az eljárást lezáró döntését semmisítse meg, a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek viselésére kötelezze és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést tiltsa meg.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a közbeszerzési törvénynek megfelelően biztosította az ajánlattevők számára a hiánypótlás lehetőségét. A bontási jegyzőkönyv tartalmazta a Bontási Bizottság tagjainak nevét, beosztását, akiket a bontás megkezdése előtt a levezető elnök be is mutatott. A H + T Kft.-nek a pékárukra és sütőipari termékekre vonatkozó árát, valamint külön a fűszért árukra megadott árát a bizottság a bontás során külön ismertette. A bontásról készült jegyzőkönyvben a fűszért árukra vonatkozó összesített bruttó ár gépelési hiba folytán lemaradt. A jegyzőkönyvet a levezető elnök aláírta. Az összegzés tartalmazta az elkészítés dátumát. Részletes indokolás azért nem készült, mert a 3. és az 5. részszempontra az ajánlattevők azonos pontszámot kaptak, így nem volt értelme ezek külön lebontásának.
Az egyéb érdekelt ajánlattevők részéről a Pápai Hús Rt., a Gyulai Húskombinát Rt. csatlakozott a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz, támogatta azt.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján tárgyalás tartása nélkül megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. A jogorvoslati kérelem abban a részében alapos, amely az ajánlatkérő által elkészített összegzés tartalmára vonatkozik. Egyebekben a kérelem további elemei megalapozatlanok.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság megállapította az ajánlatkérő értékelését tartalmazó összegzésből, hogy az ajánlatkérő részletesen, termékenként elkészítette az értékelést. Az összegzésből viszont nem lehet megállapítani, hogy a termékekre vonatkozóan melyik termék tekintetében melyik ajánlattevő melyik ajánlatát hirdette ki az összességében legelőnyösebb ajánlatnak. Továbbá az összegzés 4. pontja nem tartalmaz részletes indokolást. Amennyiben azonos pontszámokat osztott ki az ajánlatkérő a 3. és 5. részszempontra, ebben az esetben is rövid indokolást kellett volna adni az ajánlatok tartalmi elemeire viszonyítottan a pontozás mikéntjére. Ebből az következik, hogy az ajánlatkérő nem a Kbt. 5. számú mellékletében meghatározott formai és tartalmi szempontból állította össze az eljárásról készült összegzést, ezért a Kbt. 61. § (1) bekezdésének a megsértését ajánlatkérő terhére a Döntőbizottságnak meg kellett állapítania.
A kérelem többi elemeivel kapcsolatosan a Döntőbizottság álláspontja a következő. Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvben az ajánlatkérő pontosan meghatározta a törvény szövegét idézve, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint a hiánypótlási határidők konkrét megjelölése mellett hiánypótlási lehetőséget biztosít valamennyi ajánlattevőnek a Kbt. 44. és 46. § szerinti igazolás, vagy nyilatkozat utólagos csatolására. Azt is meghatározta, hogy az ajánlattevőknek újból át kell nézni az ajánlatukat és amennyiben a Kbt. 44. és 46. §-a szerinti nyilatkozat, vagy igazolás bármelyikének hiányát fedezné fel az ajánlatokban, akkor azt utólag a hiánypótlási határidőn belül csatolhatják. A törvény ezen előírása nem teszi kötelezővé azt, hogy az ajánlatkérő konkrétan megjelölje az egyes ajánlatnak a 44., 46. § szerinti hiányát, tehát a követendő eljárást. Egyetlen megszorítást alkalmaz a Kbt. 43. § (5) bekezdése, ha a hiánypótlásról az ajánlatok felbontásának időpontjában dönt az ajánlatkérő, ezt a jelenlévő ajánlattevőknek ki kell hirdetni, a távollevő ajánlattevőket pedig haladéktalanul, egyidejűleg írásban tájékoztatni kell a hiánypótlási lehetőség megadásáról. Ennek a követelménynek az ajánlatkérő eleget tett. Az nem írható az ajánlatkérő terhére, hogy konkrétan nem jelölte meg az egyes ajánlattevők vonatkozásában, hogy az ajánlatok milyen hiányait pótolják, milyen konkrét dokumentumok becsatolását kéri a hiánypótlás keretében az ajánlatkérő.
A bontási jegyzőkönyv tartalmazza az ajánlatkérő nevében jelenlévő személyek nevét és beosztását. A közbeszerzési törvény részletes eljárási szabályt nem ír elő azzal összefüggésben, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró személyeknek az ajánlattevő képviselői előtt meghatalmazásokat, vagy felhatalmazásokat igazolniuk kellene, a Kbt. 51. § (2) bekezdése azt a lehetőséget biztosítja, hogy meghatározza kik lehetnek jelen az ajánlatok bontásánál, az ajánlatkérő, az ajánlattevők és az ajánlatra meghívott személyek, valamint meghatározza a Kbt. 51. § (3) bekezdésében, hogy milyen ajánlatokat kell ismertetni az ajánlattevők előtt az ajánlatkérőnek az ajánlatok bontásakor, valamint az 54. §. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről és a kizárt ajánlattevőkről jegyzőkönyvet kell készítenie. Ez utóbbi követelményeknek az ajánlatkérő eleget tett, az ajánlattevők képviselői az ajánlatok bontásakor nem kifogásolták az ajánlatkérő nevében az ajánlatok bontását végző személyek felhatalmazási jogosultságát. Viszont a jogorvoslati kérelem előterjesztésének időpontjában a kérelmező ezen kérelmi eleme a Kbt. 79. § (7) bekezdésére figyelemmel a 15 napos jogvesztő határidőn túl került előterjesztésre, ezért elkésett, mivel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok bontásánál a kérelmező képviselője jelen volt.
A H + T Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlati ára, amely a bontási jegyzőkönyvben és az összegzésben eltér, abból adódik, hogy a fűszért árukra vonatkozó összesített bruttó ára gépelési hiba folytán lemaradt, egyebekben az ajánlatok bontásakor a pékárukra, a sütőipari termékekre vonatkozó ár, valamint külön a fűszért árukra megadott árat a bizottság külön ismertette. Tehát nem osztotta a Döntőbizottság a kérelmező azon álláspontját, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlati árát önhatalmúlag módosította volna. A Kbt. 5. számú melléklete, mely meghatározza az Összegzés az eljárásról című dokumentum formai, tartalmi kellékeit, nem teszi kötelezővé azon követelmény meglétét, mely szerint az összegezést az ajánlatkérő nevében az ajánlatkérőnek hitelesíteni, vagy dátumozni kellene. Így e körben az ajánlatkérő terhére jogsértést nem állapított meg a Döntőbizottság.
A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta. A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban hozott eljárást lezáró döntés megsemmisítését nem látta indokoltnak, mivel a kérelmező által felvetett kifogások egy része alaptalan volt, másrészt a megállapított jogsértés nem volt hatással az eljárást lezáró döntésre. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a határozat rendelkező részében foglaltak szerint döntött, mivel az ajánlatkérő terhére jogsértés megállapítására került sor.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. június 26.

Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos