KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8235)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.519/10/2001.
Tárgy: az OMKER Rt. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház-Rendelőintézet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az OMKER Rt. (1089 Budapest, Rezső u. 5–7., továbbiakban kérelmező) a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház-Rendelőintézet (1125 Budapest, Diós árok 1–3., képv.: a továbbiakban: ajánlatkérő) "komplex laboratóriumi diagnosztikai tevékenység teljes körű működtetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 37. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítására közzétett ajánlati felhívásának a dokumentáció árát meghatározó 5. c) pontját megsemmisíti.
Ezt meghaladóan kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 1. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 31. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában. Ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel elősegítése céljából dokumentáció kibocsátásáról döntött. Az ajánlati felhívás 5. pontjában a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának feltételei között a c) pontban az alábbiakat határozta meg annak pénzügyi feltételeiként:
"A dokumentáció megvásárlásának feltételei: 1 000 000 Ft + 25% áfa térítés ellenében vásárolható meg. Az ajánlatkérő a dokumentációt kizárólag a befizetést igazoló banki bizonylat bemutatása vagy a készpénzfizetés ellenében adja át..."
Az ajánlattétel feltétele volt a dokumentáció megvásárlása.
Kérelmező 2001. augusztus 27. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ajánlatkérő eljárását két okból kifogásolta. Egyrészt álláspontja szerint túlzó mértékű a dokumentáció árának meghatározása, az ellentétes a Kbt. 37. § (2) bekezdésében megfogalmazottakkal. Másrészt ajánlatkérő azzal, hogy a dokumentáció megvásárlása előtt nem engedte a abba történő betekintést, megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdésben foglalt elveket.
Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő döntését, valamint kötelezze az eljárási díj és az eljárással felmerült költségek viselésére.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy jogszerűen járt el a dokumentáció ellenértékének meghatározásakor, az a közbeszerzési eljárásra tekintettel a dokumentáció előállításával és a rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségekre figyelemmel került meghatározásra. Előadta, hogy a költségek egy része számlával, illetőleg bizonylatokkal igazolható, egy részük viszont ténylegesen felmerült (szellemi ráfordítás, munkaidő-ráfordítás, belső szakértők több hónapos munkája stb.), de, ezek számlával nem igazolhatóak.
A dokumentáció ellenértékeként meghatározott összeg jogszerűségének alátámasztására ajánlatkérő kimutatást csatolt a felmerült költségekről. Ajánlatkérő a dokumentáció árának megállapításakor költségként vette figyelembe közbeszerzési szakértő ügyvéd díját, jogi iroda ügyvédi díját, műszaki tanácsadó díját, alkalmazott részére kifizetett céljutalom összegét, titkárnői túlóra díját, fénymásolás díját, köttetést, ajánlati felhív ás közzétételét, valamint az eredményhirdetés költségét. Ezen számlákkal, bizonylatokkal igazolható költségeken túl ajánlatkérőnek további költséget jelentett elektromos áram, könyvviteli költségek, közalkalmazottak konkrétan e feladatra fordított ideje, előre nem számolható költségek.
A fenti tételekből összeadódó költségekből ezt követően úgy került megállapításra a dokumentáció ára – ajánlatkérő előadása alapján – hogy az előzetes információk szerint az országban csak 2 olyan cég van, amely képes a beszerzés tárgyaként meghatározott labordiagnosztikai szolgáltatás ellátására, így a dokumentáció 3 példányban került elkészítésre és ennek megfelelően a Kbt. 37. § (2) bekezdésében foglaltak betartásával határozta meg a kért ellenértéket.
Ajánlatkérő a tárgyaláson kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg a kérelmező ügyfélképességét. Álláspontja szerint kérelmező nem szerepelhet ezen közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, mivel nem végez a közbeszerzés tárgyához hasonló tevékenységet, valamint ezen feladatot alvállalkozó igénybevételével sem tudja elvégezni mivel a tevékenységi köre között sem szerepel a tevékenység végzéséhez szükséges tevékenységi kör, így kérelmezőnek nincs olyan joga vagy jogos érdeke amelyet a dokumentáció árának meghatározása sérthet vagy veszélyeztethet.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy a kérelmező alaptalan jogorvoslati kérelmét utasítsa el.
A Döntőbizottság kérelmező kérelmére ideiglenes intézkedést alkalmazott és D.519/4/2001. szám alatt meghozott határozatával a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta, hogy kérelmező a jelen jogorvoslati eljárásban jogosult-e jogorvoslati kérelmet benyújtani.
Kérelmező ajánlatkérő ajánlati felhívásának jogszerűtlenségére hivatkozással kérte a jogorvoslati eljárás lefolytatását. Mivel a jogsértést éppen a dokumentáció árának meghatározásában látta megvalósulni, kérelmező nem vásárolta azt meg, hanem jogvédelemért a Döntőbizottsághoz fordult.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése értelmében jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak körét meghatározó fent idézett jogszabályhely nem hagy kétséget az ajánlattevő és az ajánlatkérő kérelmezői minősége felől, az további vizsgálódást sem igényel. Más a helyzet viszont a közbeszerzési eljárásban nem ajánlattevőként, illetve ajánlatkérőként részt vevők esetében. Az egyéb érdekelti minőségben történő jogorvoslati eljárás kezdeményezésnek lehetőségét az alapozza meg, hogy megállapítható-e érintettsége az üggyel kapcsolatban, azaz jogilag releváns érdeke fűződik-e ahhoz, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében az ajánlatkérő eljárásának jogsértő voltát megállapítsa.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja az beszerzés tárgyát az alábbiakban határozta meg: "az ajánlatkérő 1225 engedélyezett fekvőbetegággyal rendelkező kórház és rendelőintézet részére komplex laboratóriumi diagnosztikai tevékenység teljes körű működtetése (központi labor, DNS-labor és izotóplabor), beleértve a tevékenység működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek teljes körű biztosítása a dokumentációban közölt 2000. évi laboratóriumi forgalmi adatok figyelembevételével. Az éves vizsgálati szám 1 500 000, a dokumentációban részletezettek szerint."
A beszerzés tárgya tehát komplex laboratóriumi diagnosztikai tevékenység működtetése, amely tevékenyég a TEÁOR 8514 Egyéb humán-egészségügyi ellátás szakágazat keretében végezhető.
A Döntőbizottság a kérelmező cégkivonatának vizsgálata alapján megállapította, hogy tevékenységi körei között szerepel a TEÁOR 8514 számú tevékenység, ami azt jelenti, hogy a beszerzés tárgyaként meghatározott tevékenységet végezheti. A beszerzés tárgyára vonatkozóan az ajánlatkérő által kibocsátott dokumentáció további olyan információkat tartalmaz, amely birtokában tudja egy társaság eldönteni, hogy ajánlattevőként induljon-e a közbeszerzési eljárásban.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja, hogy kérelmezőnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás tartalmát, így a dokumentáció megvásárlásának feltételeit is a Kbt.-ben foglaltak szerint határozza meg. A dokumentáció árának a Kbt. rendelkezéseinek megsértésével történő irreálisan magas összegben történő megállapítása vitathatatlanul sértheti azon jogát, hogy ajánlattevőként részt vehessen a közbeszerzési eljárásban.
A dokumentáció megvásárlása egyrészt feltétele az ajánlattételnek, másrészt tartalmazza az ajánlattételhez elengedhetetlen további információkat, feltételeket részletesen, így annak jogsértően megállapított megvásárlási feltételei az ajánlattétel lehetőségének kizárásához vezethet.
A Döntőbizottság a kérelmező ügyfélképességének tisztázása után a jogorvoslati kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelem részben alapos az alábbi indokok szerint.
A Kbt. 37. § (3) bekezdése kimondja, hogy a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
A hivatkozott rendelkezés szerint két költségösszetevőből számítható ki a dokumentáció ellenértéke: a dokumentáció előállítási költségei és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségek.
Mindkét költségtényező kalkulációja esetén alapvetően érvényesül, hogy kizárólag a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségekre lehet figyelemmel lenni.
A dokumentáció készítésének alapvető célja a Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint, hogy elősegítse a megfelelő ajánlattételt, mivel egy eredményes közbeszerzési eljárás mind az ajánlatkérő mind pedig az ajánlattevők érdeke. A dokumentáció kiegészítése az ajánlati felhívásnak, végeredményben az ajánlattevők az ajánlati felhívás alapján döntenek arról, hogy megvásárolják-e a dokumentációt, amelyből információkat kaphatnak a részletes szerződési feltételekről és az eljárás további menetéről.
A törvény pedig akceptálja, hogy ezen – az ajánlattevők megfelelő ajánlattételét megkönnyítő – dokumentáció elkészítésével merülnek fel az ajánlattevői oldalon többletköltségek, és ezen költségek ne kizárólag ajánlatkérőt terheljék, mivel annak tartalmára és a rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a törvény ír elő bizonyos kötelezettségeket, amelyek a többletköltségek egy részét eredményezik [Kbt. 37. § (1)–(2) bekezdése].
A fent előadottak alapján a dokumentáció ellenértékének kalkulációja során igen szűk körűen értelmezhetőek a figyelembe vehető költségek.
Az ellenérték meghatározása nem arra szolgál, hogy minél nagyobb összegben történő megállapításával előre csökkentse ajánlatkérő a lehetséges ajánlattevők számát, egyúttal arra használva fel a törvény adta lehetőségét, hogy áthárítsa olyan költségeit, amelyek működése során egyébként is jelentkeznének és ajánlatkérőt terhelnék.
Ajánlatkérő úgy döntött, hogy az eddig a feladatai közé tartozott laboratóriumi tevékenység működtetését a továbbiakban nem kívánja saját maga végezni, a laboratórium működtetését vállalkozási szerződés keretében mással kívánja elláttatni, a szolgáltatás becsült ellenértékére tekintettel ajánlatkérő eldöntötte, hogy a vállalkozó kiválasztására közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.
A laboratórium eddigi működtetésével is biztosítani kellett, hogy az megfelelően és gazdaságosan működjön. A más szervezet által történő működtetés megvalósításához – a teljesség igénye nélkül – ajánlatkérőnek széles körű információgyűjtést kellett végeznie, át kellett gondolnia, milyen konstrukcióval kerüljön sor a működtetés kiadására, annak szerződéses hátterét ki is ki kellett dolgozni stb.
A fent részletezett tevékenységek túlnyomó részben akkor is jelentkeznek, ha közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni, hiszen a feladat ellátási kötelezettség az ajánlatkérőt terheli.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, mivel ezen feladatok nem a közbeszerzési eljárásra tekintettel merültek fel az ezzel összefüggésben ajánlatkérő által megállapított és a tárgyaláson megerősített észrevételhez csatolt kimutatásban 1, 2., 3., 4., 5., 6. sorszám alatt feltüntetett költségtételek (úgymint ügyvédi munkadíjak, műszaki tanácsadó díja, céljutalom, túlóradíjak, ajánlati felhívás költsége) nem képezhetik a dokumentáció ellenértékének részét.
A kalkuláció során összhangban a Kbt. 37. § (2) bekezdésében előírtakkal csak azok a költségek vehetők figyelembe, amelyek esetében megállapítható, hogy azok azon túl, hogy a dokumentáció előállításával, illetve rendelkezésre bocsátásával merült ugyan fel, de kifejezetten a közbeszerzési eljárásra tekintettel. Ilyen költségtételként vehető figyelembe például az ajánlatkérő által meghatározott köttetés, fénymásolás, valamint egyéb olyan költségek, amelyek megfelelnek a Kbt. 37. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentáció ellenértékének megállapításakor megsértette a Kbt. 37. § (2) bekezdését, mivel az általa megállapított 1 000 000 Ft + áfa dokumentáció ellenértéke irreálisan és jogsértő módon magas összegben lett megállapítva.
A Döntőbizottság nem látta megalapozottnak a kérelmezőnek a Kbt. 24. § (1) bekezdésének megsértésére irányuló kérelmét, arra hivatkozással, hogy ajánlatkérő nem tette lehetővé, hogy a dokumentáció anyagába betekinthessen.
A korábban már idézett Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a dokumentáció készítésének a célja az ajánlattétel megkönnyítése és magának az ajánlati felhívásnak a kiegészítése. Az ajánlati felhívás azonban már elég információt ad arra, hogy a kérelmező eldönthesse, részt kíván-e venni az eljárásban, alkalmasnak ítéli-e magát, illetve van-e esélye a nyerésre. Ha az ajánlati felhívás alapján egy cég úgy dönt, hogy eséllyel indulhat a közbeszerzési eljárásban a további információk megszerzése érdekében, és természetesen az ajánlattétel feltétele érdekében meg kell vásárolnia a dokumentációt. Amennyiben a dokumentációban szereplő információk alapján mégis úgy dönt, hogy nem indul a versenyben, úgy a megvásárolt dokumentáció ára nem jár vissza számára, annak költségét viselnie kell.
Jelen esetben ajánlatkérő nem azzal követett el jogsértést, hogy nem engedett betekintést a dokumentációba, hanem a dokumentáció ellenértékének jogsértő megállapításával csökkentette a potenciális ajánlattevők számát.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, s a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az egyebekben alaptalan kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 24.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
