KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8236)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.526/14/2001.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Nemzeti Táncszínház Kht. közbeszerzési eljárásai ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a Nemzeti Táncszínház Kht. (1011 Budapest, Corvin tér 8., képviseli dr. Molnár Judit ügyvéd, 1124 Budapest, Gébics u. 7. fszt. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Várszínház Nemzeti Táncszínházzá történő átalakítása hang-, fény- és színpadtechnikai munkái" tárgyú közbeszerzési eljárásai ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele, írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a következő tényállást állapította meg:
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: NKÖM) 2000. január 1-jén létrehozta a Táncfórum Kht.-t, amely 2001. július 1. óta Nemzeti Táncszínház Kht. néven működik tovább.
Ajánlatkérő a Pesti Magyar Színház által használt, a Budai Várgondnokság vagyonkezelésében lévő Várszínház épületében rendezte a budapesti előadásait, amelyek időpontjára az épületet bérbe vette. Ennek során a szükséges technika egy részét maga biztosította.
A NKÖM 2001. februárjában tájékoztatta ajánlatkérőt arról, hogy a 2001. január 24-i miniszteri értekezlet döntött a Nemzeti Táncszínház létrehozásáról. Az értesítés szerint a táncszínház a Várszínház épületében fog működni. Ennek alapján kérte ajánlatkérőtől a középtávú működési terv és művészeti koncepció kidolgozását.
Ajánlatkérő a NKÖM döntése alapján 2001. március 28-ra elkészítette a Várszínház épületének Nemzeti Táncszínházzá történő átalakítására vonatkozó több éves programját, amelyben négy ütemben határozta meg az épület üzemi részén, a hang-, fény- és a színpadtechnika területén elvégzendő munkálatokat és azok becsült költségét. Ehhez figyelembe vette az épület állapotát, amelyet annak használata során, illetve a NKÖM, a Pesti Magyar Színház és ajánlatkérő képviselői közös helyszíni bejárása alapján mért fel.
A NKÖM 2001. május 30-án kelt, ajánlatkérőhöz 2001. június 6-án érkezett levelével a Várszínház épülete átalakítási programját jóvá hagyta. E szerint a beruházásra 2001-ben 80 millió Ft áll rendelkezésre, ezen összegből kell elvégezni azokat a felújítási munkálatokat (színháztermi színpadtechnika, hangtechnika), amelyek a Nemzeti Táncszínház 2001. októberi megnyitásához elengedhetetlenül szükségesek.
Az ajánlatkérő féléves üzleti terve szerint huszonöt előadást kell tartania, az ebből származó bevétel és a NKÖM támogatása biztosítja az ajánlatkérő működési feltételeit, ez utóbbit ajánlatkérő a NKÖM-val kötött közhasznú szerződés alapján kapja meg. E szerződés szerint a következő évre szóló közhasznú szerződés megkötésének feltétele az előző évi támogatás felhasználásról történő elszámolás.
Ajánlatkérő 2001. június 15-én kiválasztotta a teljes felújítási, beruházási program lebonyolítóját, a HaNSa Építőipari Fővállalkozási Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t.
A Pesti Magyar Színház, a Budai Várgondnokság és ajánlatkérő 2001. július 2-án közösen felmérést tartottak az átadandó épületben. Nyilvánvalóvá vált, hogy ajánlatkérő az épületet nem a korábbi bejáráskor megtekintett állapotban kapja meg, azt szinte teljesen kiürítették. Ez alapján ajánlatkérő kiegészítette az NKÖM által elfogadott beruházási és felújítási tervet. Ajánlatkérő 2001. július 6-án vette át az épületet.
Ezt követően, 2001. július 10-én ajánlatkérő tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy a Várszínház Nemzeti Táncszínházzá történő átalakítása hang-, fény- és színpadtechnikai munkáit hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében kívánja beszerezni, ismertette a meghívni kívánt ajánlattevőket, megküldte az ajánlati felhívások tervezetét (munkaközi példányokat) is. A Döntőbizottság elnöke válaszában tájékoztatta ajánlatkérőt a Kbt. 71/B. § (2) bekezdése szerinti eljárásról, és erre tekintettel kérte, hogy az eljárás megkezdésével egyidejűleg bocsássa rendelkezésére az ajánlati felhívást és a tájékoztatást. A tervezeteket visszaküldte ajánlatkérőnek. Ezt a választ ajánlatkérő 2001. augusztus 2-án vette kézhez.
Időközben, 2001. július 30-án és 31-én ajánlatkérő átadta a kiválasztott ajánlattevőknek a tervezetekkel megegyező tartalmú ajánlati felhívásokat, valamint a dokumentációkat. A Döntőbizottság elnökétől érkezett válasz alapján, 2001. augusztus 7-én tájékoztatást küldött a Döntőbizottság elnöke részére, amely szerint három hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján, amelyek tárgya a Várszínház Nemzeti Táncszínházzá történő átalakításának hang-, fény és színpadtechnikai munkái.
A tájékoztatás szerint az ajánlatkérő 2001 januárjában kapta meg a Várszínház épületét a Nemzeti Táncszínház céljára. Az épület átvizsgálása után elkészült a több éven át tartó szükséges átalakítási munkák programja. Az NKÖM a programot elfogadta és 2001. május 30-án biztosította a fedezetet a 2001. évi munkákhoz. Az eljárásfajta választásának indoka az, hogy a Nemzeti Táncszínház 2001. október 15-i megnyitásához szükséges feltételek megteremtése nem lehet nyílt közbeszerzési eljárás keretén belül, annak hosszú átfutási ideje miatt. A millenniumi ünnepségek záró sorozata miatt is fontos a színház 2001. október 15-i megnyitása. Csak a 2001. évi munkák beszerzésére kívánják ezt az eljárásfajtát választani, mivel a jövő évi munkákra már elég idő áll rendelkezésükre.
A megküldött ajánlati felhívások szerint az első tárgyalás és az ajánlat beadásának időpontja a felkérés kézhezvételét követő tizenötödik nap, az eredményhirdetés időpontja a benyújtást követő hatodik nap.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásokat a következő ajánlattevők részére küldte meg:
– színpadtechnikai munkák: Színháztechnika Kft., GEO PROJECT, GYEFA Kft.,
– hangtechnikai munkák: BaSys Pro Magyarország Kft., LISYS FÉNYRENDSZER STÚDIÓ, VOTEC Kft.,
– fénytechnikai munkák: LISYS FÉNYRENDSZER STÚDIÓ, PELYHE ÉS TÁRSA Kft., FÉNYKONTROLL Kft.
Az ajánlattételi határidőben, 2001. augusztus 14-ig a színpadtechnikára a Színháztechnika Kft., a hangtechnikára és a fénytechnikára mindhárom felkért ajánlattevő nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 24-én hirdetett eredményt. A színpadtechnikai munkákra vonatkozóan a Színháztechnika Kft., a hang- és a fénytechnikai munkákra vonatkozóan a LISYS FÉNYRENDSZER STÚDIÓ lett a nyertes ajánlattevő.
A Döntőbizottság elnöke 2001. augusztus 22-én jogorvoslati eljárásokat kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai ellen, és a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a Döntőbizottság hivatalból történő eljárásait megindította. A kezdeményező iratok indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja feltételeinek fennállása nem állapítható meg egyértelműen. Indítványozta a közbeszerzési eljárások jogalapjának vizsgálatát. A jogsértő cselekmény tudomásra jutása időpontjaként 2001. augusztus 7-ét, az ajánlati felhívások részére történő megküldésének napját jelölte meg.
A jogorvoslati eljárások megindításáról szóló értesítés kézhezvételét követően ajánlatkérő felfüggesztette a közbeszerzési eljárásokat, majd 2001. szeptember 11-én megkötötte a szerződéseket a nyertes ajánlattevőkkel.
Ajánlatkérő észrevételében jogszerűnek tartotta a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárások lefolytatását. Ismertette az átalakítási program elkészítésétől eltelt időszak eseményeit. Előadta, hogy az épület átvételét követően, a tényleges állapotfelmérés alapján volt lehetőségük a felújítási program kiegészítésére, ezzel párhuzamosan tudták elkészíteni az ajánlati dokumentációt, ami a specifikációt, a műszaki leírást, az épülettervet tartalmazza.
A közhasznú szerződésben biztosított pénzforrásokkal határidőre el kell számolni, elmaradása a támogatás felfüggesztését és visszavonását eredményezi. Ez szorosan összefügg az ezévi színháznyitással és a vállalt előadásszám teljesítésével, amely csak abban az esetben valósítható meg, ha hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárással oldják meg a fény-, hang- és színpadtechnikai beruházást. Ajánlatkérő 2002. évi üzleti terve sem kerülhet támogatásra, ha az ideit nem tudják teljesíteni.
Az elvégzendő munkákra legalább két hónap szükséges, ezért indították az eljárásokat a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Ajánlatkérő a tárgyaláson előadta, hogy az épület átvételekor vált nyilvánvalóvá, hogy a színházat olyan állapotban kapták meg, hogy abban táncszínházi előadásokat nem lehet tartani. Ennek ismeretében az eredetileg megítélt támogatáson felül további kiegészítő támogatást kaptak az idei munkák elvégzésére és a bútorok beszerzésére. Előadta, hogy a vidéki táncszínházak, táncprodukciók bemutatásán kívül idén az is a feladatuk, hogy azoknak a táncprodukcióknak a bemutatását is megszervezzék, amelyeknek a millennium évében történő létrehozására az együttesek pályázat útján kaptak pénzt. Ilyen módon kapcsolódnak a millenniumi rendezvényekhez.
Egyéb érdekeltek közül a LISYS FÉNYRENDSZER STÚDIÓ tett észrevételt, amely szerint a fénytechnikai munkák elvégzése 8–9 hetet vesz igénybe.
A Döntőbizottság a D.524/2001., a D.525/2001. és a D.526/2001. számú ügyeket D.526/2001. számon egyesítette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy a Várszínház Nemzeti Táncszínházzá történő átalakítása hang-, fény- és színpadtechnikai munkái beszerzésére a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásokat indított.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra vonatkozó megengedő rendelkezéseket a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásait a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapozta. E rendelkezés szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság jelen jogorvoslati eljárásban kizárólag azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő által indított tárgyalásos eljárásoknak a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalapja fennáll-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő vonatkozásában az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség fennáll a következők szerint:
Ajánlatkérő az épület állapotának felmérését követően készítette el az átalakítás programját és az üzleti tervét, amelyben a színház 2001. októberi megnyitásának időpontját vette alapul. Ajánlatkérő tehát ezen időpontnak a figyelembe vételével alakította ki a későbbi működésének tervét, kalkulálta a várható bevételeket, és kapta meg a beruházás 2001. évi ütemére a támogatást.
A korábbi használat során szerzett tapasztalatok alapján a színház táncszínházi előadások tartására alkalmas volt. Előre nem volt látható, csak az épület átvételét közvetlenül megelőző időszakban tapasztalta azt ajánlatkérő, hogy a színházat nem a korábban megtekintett állapotban fogja megkapni. Az azonban csak az épület átvételekor (amely a tervezetthez képest majdnem három héttel később történt meg), annak tényleges felmérése alapján derült ki számára, hogy a színház táncszínházi előadások tartására alkalmatlan állapotban kerül a birtokába, ezért ajánlatkérő további munkálatok elvégzését tartotta szükségesnek, amelyekkel ki kellett egészítenie az átalakítás programját. Ezen munkákra további fedezetre volt szüksége, amelyet a NKÖM negyvenöt millió forint összegben biztosított. Ekkor vált véglegessé a beszerzés tárgya, és állt rendelkezésre a beszerzés teljes fedezete, így ekkor került ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy a közbeszerzési eljárásokat megindítsa. Ettől az időponttól – figyelembe véve az elvégzendő munkák várható időtartamát is – az októberi tervezett nyitásig már nem állt ajánlatkérő számára elegendő idő rendelkezésre egy nyílt vagy meghívásos eljárás lebonyolítására.
Vizsgálnia kellett azt is a Döntőbizottságnak, hogy ajánlatkérő mulasztása vezetett-e az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgős helyzetet indokló körülmények kialakulásához.
Ajánlatkérő az átalakítási programhoz biztosított fedezet rendelkezésre bocsátását követően haladéktalanul intézkedett a lebonyolító kiválasztása iránt. Az épület átvétele ajánlatkérőtől független okok miatt történt később, mint azt tervezték. Ajánlatkérő az átvételt megelőzően nem volt abban a helyzetben, hogy a beszerzés pontos tárgyát meghatározza, csak az épület átvételével egyidőben, a szükséges kiegészítő munkák meghatározásával vált ismertté a beszerzés pontos tárgya. Ajánlatkérő a további fedezet biztosítását követően megindította a közbeszerzési eljárásokat. Nem ajánlatkérő mulasztásából erednek tehát az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősséget kiváltó körülmények.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást – ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn – megszünteti.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 21.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
