KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8272)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.405/8/2001.
Tárgy: a Swietelsky Útvasút Kft. I. sz., a Mélyépítő Budapest Kft. és a Betonút Rt. II. sz. kérelmezők jogorvoslati kérelme az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Swietelsky Útvasút Kft. (2120 Dunakeszi, Székesdűlő hrsz. 135., képviseli: Rónayné dr. Csordás Ilona ügyvéd, 1077 Budapest, Wesselényi u. 16/A., továbbiakban: kérelmező I.) és a dr. Steiner Pál ügyvéd (1027 Budapest, Margit krt. 3.) által képviselt Mélyépítő Budapest Kft. (1144 Budapest, Füredi u. 74–76.) és a Betonút Rt. (1095 Budapest, Kvassai J. u. 3.) – továbbiakban kérelmező II. – kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (1024 Budapest, Fényes Elek u. 7–13., a továbbiakban: ajánlatkérő) "83. sz. főút Pápa elkerülő szakasz I. ütem megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtottak be a I. sz. kérelmező kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság a II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a I. számú kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatás szolgáltatási díjat fizessen meg. Egyebekben az eljárással felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. február 21. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 8. számában közzétett részvételi felhívással nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részen meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánja az ajánlatokat elbírálni, ennek megfelelően a felhívás 10. d) pontjában az alábbiak szerint határozta meg az elbírálás részszempontjait és az azokhoz tartozó súlyszámokat:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 70
– megvalósítás ütemezése és átfutási ideje, a megadott határidő előtti forgalomba helyezés 10
– helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése 10
– pénzügyi feltételek, vállalt garanciák 10
Az ajánlatok tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám minden részszempont esetében 0–100 között került meghatározásra ajánlatkérő által.
Ajánlatkérő a részvételi szakaszban a részvételi jelentkezéseket megvizsgálva 2001. április 5. napján kihirdette a részvételi szakaszt lezáró döntését, amely során valamennyi (9 db) részvételre jelentkező alkalmasságát megállapította, s egyidejűleg felhívta őket ajánlattételre. I. számú kérelmező részére, aki a részvételi szakasz eredményhirdetésén nem volt jelen ajánlatkérő postai úton küldte meg az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet, továbbá a részvételi szakasz eredményét a Közbeszerzési Értesítő 2001. április 25-i számában közzétette.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készített, amely tartalmazta a részletes szerződési feltételeket és egyéb előírásokat, elvárásokat. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 34. oldala 21.2. a) pontjában az ajánlati ár értékelésére vonatkozóan az alábbiakat írta elő:
"A kiíró által a piaci viszonyok figyelembevételével a beadás időpontjára megállapított elvárható, reális ár az ún. "mérnök ár" és az ennél alacsonyabb legkedvezőbb ajánlati ár között a pontozásban max. 5% eltérés lehet. A mérnök árnál magasabb ajánlati árnál a pontszámok fokozatosan, de jelentős mértékben csökkennek. A műszakilag megfelelő ajánlatok közül a legalacsonyabb összegű ajánlat 100 pontot kap."
Ajánlatkérő ugyancsak az ajánlati dokumentációban 21.2. c) pontban a 3. részszempont "helyi foglalkoztatási politikai célkitűzések érvényesítése" körében az alábbiakat írta elő:
"– bevonni kívánt alvállalkozók megnevezése:
– helyi munkaerő foglalkoztatás az építés ideje alatt: statisztikai átlaglétszám 30 fő esetén 50 pont, 1–30 fő között arányos pontozás.
– Helyi szolgáltató és/vagy helyi alvállalkozás igénybevétele, legmagasabb érték 50 pont, annál az ajánlatnál, amelynél a helyi vállalkozások igénybevételi szándéka összesen Ft-ban kifejezve a legmagasabb. A 0 és a legmagasabb érték között arányos a pontozás."
Ajánlattételre felkért jelentkezők közül többen kérdéssel fordultak az ajánlattevőhöz a dokumentáció előírásainak magyarázata céljából.
A feltett kérdések közül az 1. és a 3. értékelési részszempont körében feltett kérdése ajánlatkérő az alábbiak szerint válaszolt:
"Kérdés: A tartalékkerettel növelt bruttó mérnökárat szíveskedjenek megadni. Válasz: A tartalékkerettel növelt bruttó mérnökár: 1090 M Ft és ehhez viszonyítva a kiírásnak megfelelően az érékelés az alábbi:
990 M Ft 100 pont
1090 M Ft 95 pont
1200 M Ft 85 pont
1300 M Ft 60 pont
Az értékelés között lineárisan kerül megállapításra az adható pontszám."
A 3. részszempont tekintetében arra a kérdésre, hogy ajánlatkérő konkretizálja a dokumentációban szereplő helyi szolgáltató/alvállalkozó és helyi munkaerő fogalmakat az alábbi választ adta ajánlatkérő:
"Helyi munkaerő a pályázó saját létszámába felvett munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló.
Helyi szolgáltató/helyi alvállalkozó a vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott helyi vállalkozó."
Ajánlatkérő által adott válaszok birtokában az 1. részszempont értékelésére vonatkozóan további kérdések merültek fel a tekintetben, hogy miért gondolja ajánlatkérő, hogy 990 M Ft lesz a legalacsonyabb ár, mivel a kérdésre adott válaszból ez derül ki. Ajánlatkérő 2001. május 14. napján az alábbi választ adta.
"A kiíró a mérnök ár" s az ennél alacsonyabb legkedvezőbb ajánlati ár között a pontozásban továbbra is 5%, azaz 3,5 pont eltérést biztosítja. Azonban a "mérnök ár"-nál 100 M Ft-tal (kb. 9,2%-kal) alacsonyabb 990 M Ft alatti ajánlati árat már pontszámmal nem kívánja preferálni, mivel tapasztalatunk szerint az ennél alacsonyabb ár az adott építmény élettartamát és a minőség megbízhatóságát veszélyeztetheti."
Az ajánlattételi határidőre, 2001. május 17. napjára kérelmező I., kérelmező II. közösen, Strabag Kft., EGÚT Rt., MÁVÉPCELL Kft., Hídépítő Rt., Hoffmann Rt., HÓDÚT Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlattevők az ajánlatokat az ajánlati felhívás, ajánlati dokumentációban meghatározott feltételek és az arra feltett kérdésekre adott válaszok ismeretében adták meg.
Az ajánlatok benyújtását követően az ajánlatok értékelése során 2001. május 21. napján ajánlatkérő a 3. értékelési részszempont "helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése" körében magyarázattételre, és az ajánlatok kiegészítésre kért fel egyes ajánlattevőket. Ajánlatkérő kérte, hogy a helyi munkaerő foglalkoztatása körébe tett ajánlatukat magyarázzák meg akként, hogy azt bontsák meg a következők szerint: milyen munkaerő (szakmunkás, segédmunkás stb.) hogyan és honnan kívánják biztosítani. A helyi vállalkozók körére vonatkozóan pedig, hogy milyen munkanemnél, milyen mennyiségben foglalkoztatnak szolgáltatót, vagy alvállalkozót, megjelölve az összeget is, a foglalkoztatott szolgáltató, vagy alvállalkozó nevének, telephelye címének a megjelölésével.
A magyarázatkérésre a felkért ajánlattevők válaszukat megadták a kértek szerint, azonban a Hídépítő Kft. jogsértőnek minősítette, hogy érdemi kiegészítést kér ajánlatkérő, és kérte, hogy a felhívásnak és a dokumentációban kértek szerint bírálja el az ajánlatokat.
Ezt követően ajánlatkérő értékelőbizottsága értékelte az ajánlatokat és 2001. június 18. napján megtartott eredményhirdetésen a MÁVÉPCELL Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező I. adta.
Kérelmező I. 2001. június 25. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárását, azt az alábbiakban jogsértőnek ítélte meg. Egyrészt ajánlatkérő a részvételi szakaszt lezáró döntésével megsértette a Kbt. rendelkezéseit, mivel olyan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek, akit alkalmatlannak kellett volna minősíteni a részvételi szakaszban. A jogsértés elkövetését abban látta bizonyítottnak, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetési jegyzőkönyvben nem értékelte és nem határozta meg külön-külön, hogy mi alapján minősítette a jelentkezőket alkalmasnak. Másrészt ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban a "mérnök ár" meghatározásával korlátozta a versenyt és az értékelést, továbbá az értékelés során ajánlatkérő nem a dokumentációban megfogalmazottak szerint járt el. Álláspontja szerint a dokumentáció és a feltett kérdésekre adott válaszok alapján ajánlatkérő előírta, hogy a 990 M Ft ajánlati árnál alacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ajánlatot nem fogad el és nem értékel, ennek ellenére értékelésre kerültek 990 M Ft-nál alacsonyabb ajánlati árak is, és a nyertesként kihirdetésre is került. Álláspontja, hogy a Kbt. 34. § (1) bekezdésre figyelemmel jogsértő módon került kiírásra a "mérnök ár" meghatározás.
Harmadrészt sérelmezte, hogy ajánlatkérő az értékelés során a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése körében tett megajánlását csökkentette. Álláspontja szerint jogsértő módon járt el az ajánlatkérő akkor, amikor az általa igénybe venni kívánt helyi vállalkozók közül nem vette figyelembe azokat, akik telephelye, fióktelepe Pápán kívül van.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, kötelezze az eljárási díj és az eljárással felmerült költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását kérte.
II. sz. kérelmező 2001. június 26. napján nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben sérelmezte ajánlatkérő eljárását. Álláspontja szerint ajánlatkérő az 1. részszempont értékelésére vonatkozóan nem egyértelműen határozta meg a "mérnök ár"-tól való eltérés értékelését és ezzel félrevezette az ajánlattevőket. E körben egyrészt megsértették a Kbt. 38. § (3) bekezdését, azzal, hogy nem megfelelő időben adták meg a feltett kérdésekre az adandó válaszokat. Másrészt a "mérnök ár" meghatározásával megsértették a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Előadta, hogy ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta a "mérnök ár"-at és ezzel összefüggésben azt a minimális összeget, amelyből a beruházás biztonságosan megvalósítható. Ezzel ajánlatkérő azt fejezte ki kérelmező szerint, hogy a minimális megvalósítható 990 M Ft ár alatti ajánlatokat nem fog értékelni, ezzel szemben ezen minimális összeg alatti ajánlati árat adót hirdetett ki nyertesnek.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő nem alkalmazta a Kbt. 57. § (2) bekezdését, s nem hívta fel a 990 M Ft alatti ajánlati árat megajánlókat, hogy kirívóan alacsony árajánlatukat magyarázzák meg.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, kötelezze az eljárással felmerült költségek viselésére. Ideiglenes intézkedés elrendelésével kérte a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a "mérnök ár" meghatározásával és a kérdésekre adott válaszával nem azt határozta meg, hogy az általa megállapított minimális 990 M Ft árnál alacsonyabb árajánlatot nem fogad és azt nem értékeli. A "mérnök ár" meghatározásával csak az indokolatlan árversenyt akarta kizárni. Az ajánlati dokumentációban és a kérdésekre adott válaszokban azt határozta meg, hogy amennyiben érkezik az általa megadott minimális 990 M Ft-nál alacsonyabb árajánlat, úgy az értékelés során azt nem fogja kedvezőbb ponttal jutalmazni. Ez álláspontja szerint semmi esetre sem azt jelenti, hogy a minimális árnál alacsonyabb árajánlatot nem fogad és nem értékel. Egyetlen egy ajánlatkérő árajánlata esetén nem merült fel a kirívóan alacsony ár problémája, hisz egy ajánlat sem tért el a "mérnök ár"-tól 20% mértéken túl. Előadta, hogy a gyakorlatuk szerint kirívóan alacsony árnak a kalkulált ártól való 30%-os eltérést ítélik. Ez ezen esetben fel sem merült, így álláspontja szerint nem került sor a Kbt. 57. § (2) bekezdésének megsértésére sem.
Téves kérelmezőknek a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértésére való hivatkozás is. Az értékelés során pontosan az ajánlati dokumentációban meghatározottak szerint végezték el az értékelést, s valamennyi olyan ajánlat, amely 990 M Ft alatt volt 100 pontot kapott és nem került preferálásra ezen túl pontszámokkal az árcsökkentés.
A kérelmező I. által sérelmezett 3. résszempont értékelésére vonatkozóan előadta, hogy az ajánlatok felbontását követően észlelte, hogy egyes ajánlattevők a helyi vállalkozások igénybevételére vonatkozóan részletes bontásban adták meg vállalásaikat, s erre tekintettel úgy ítélték meg, hogy ahhoz, hogy elbírálhatóak legyenek az ajánlatok fel kell hívni ajánlattevőket, hogy egészítsék ki ajánlatukat, illetve magyarázzák meg, hogy a helyi vállalkozók igénybevételére hogy kerül sor. Ezt követően az értékelés során úgy döntöttek, hogy helyi vállalkozásnak csak azokat fogadják el, amelyek székhelye Pápa városában van, illetve annak 20 km-es körzetében.
A fenti megfontolások alapján került sor arra, hogy úgy döntött a kérelmező I. ajánlatában a megajánlott olyan vállalkozásokat, amelyeknek telephelye van csak Pápán, illetve annak 20 km-es körzetében, nem fogadja el.
MÁVÉPCELL Kft. egyéb érdekelt észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő eljárása jogszerű volt.
HÓDÚT Kft. egyéb érdekelt észrevételében támogatta a kérelmező I. jogorvoslati kérelmét a helyi foglalkoztatási politikai célkitűzések részszempont értékelése körében, s kérte, hogy a Döntőbizottság adjon helyt a kérelemnek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott a törvényi feltételek hiányában. Ajánlatkérő a tárgyaláson nyilatkozott, hogy a folyamatban lévő jogorvoslati eljárásra tekintettel a szerződést nem kötötte meg a nyertes ajánlattevővel, s a Döntőbizottság érdemi döntéséig a szerződéskötésre nem kerül sor.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező I. jogorvoslati kérelme részben megalapozott, kérelmező II. jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Döntőbizottságnak a "mérnök ár" meghatározása körében kérelmezők által előterjesztett kérelmei vonatkozásában azt kellett megvizsgálnia, hogy a kérelem keretei között milyen körben van lehetősége felülvizsgálni ajánlatkérő eljárást.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. Ezen határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja pedig rendelkezik arról, hogy a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
A fent idézett rendelkezések értelmében a Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmezők – tekintettel a jogvesztő határidőkre – nem sérelmezhetik eredménnyel az ajánlatkérő ajánlati dokumentációjában a feltett kérdésekre adott válaszok fényében a "mérnök ár" meghatározásának jogsértő módját, s annak esetleges versenykorlátozó szerepét. Ezt kérelmezőknek az ajánlattételi határidő lejártát követően, azaz 2001. május 17. napjától számított 15 napon belül kifogásolhatták volna. A kérelmezők jogorvoslati kérelmet 2001. június 25., illetve 26. napján terjesztettek elő a Döntőbizottsághoz, tehát a jogvesztő határidő lejártát követően.
A hivatkozott jogszabályhelyek alapján ugyancsak elkésett kérelmező I. által előterjesztett azon kérelem, hogy ajánlatkérő által kihirdetett nyertes alkalmatlan a szerződés teljesítésére, amelyet a részvételi szakaszban ajánlatkérőnek meg kellett volna állapítania.
Amennyiben a részvételi szakaszt lezáró döntéssel kapcsolatban kérelmezőnek kifogásai merülnek fel, akár a körben, hogy ajánlatkérő nem megfelelő módon hirdette ki az eredményt, mert nem értékelte külön-külön a jelentkezőket, illetve, hogy olyan jelentkező alkalmasságát állapította meg, aki a részvételi felhívásban foglalt feltételek alapján a szerződés teljesítésére alkalmatlan, annak sérelmezésére joghatályosan a részvételi szakaszt lezáró döntésről való tudomásszerzést követ 15 napon belül kerülhet sor.
Kérelmező e körben is elmulasztotta kérelmét a jogvesztő határidőben benyújtani.
A fent kifejtettek alapján a jogorvoslati kérelmek alapján a Döntőbizottság azt vizsgálhatja, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megtartotta-e a Kbt. 55. § (6) bekezdését és az ajánlati felhívásban és ajánlati dokumentációban előírtakat.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban a kérdésekre adott válaszok figyelembevételével egyértelműen megfogalmazta, hogy az ajánlati ár értékelése során az általa megadott minimális 990 M Ft árat tekinti a pontozás során a 100 pontnak, s ehhez viszonyítva adja ki a pontokat az ajánlatokra. Ha valamely ajánlattevő az általa megadott minimális határ alatti árat ajánlja meg, abban az esetben nem számíthat arra, hogy ezért kedvezőbb pontszámot kap, csak arra számíthat, hogy megkapja a maximális 100 pontot. Ajánlatkérő a dokumentációban nem írt elő magára nézve olyan kötelezést, hogy a minimális ár alatt – természetesen a műszaki tartalomra figyelemmel – alacsonyabb árat megajánló ajánlatot kizárja az értékelés további szakaszából, így téves a kérelmezők erre az indokra való hivatkozása az értékelés jogsértő módjának magyarázatakor.
Elkésett e körben kérelmezők arra való hivatkozása is, hogy ajánlatkérő a kérdésekre adott, válaszok során megsértette a Kbt. 38. § (3) bekezdését és félrevezette ajánlattevőket, hiszen az nem a jogsértésről való tudomásszerzés (tehát az ajánlattételi határidő) lejártától számított 15 napos jogvesztő határidőben került benyújtásra.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati ár értékelése során betartva az ajánlati dokumentációban előírtakat értékelte az ajánlatok tartalmi elemét, s így jogsértés nem állapítható meg ajánlatkérő terhére az ajánlati ár értékelése körében.
A Döntőbizottság az alábbiak szerint helyt adott kérelmező I. azon kérelmének, amellyel sérelmezte ajánlatkérő értékelését a 3. részszempont körében.
A 3. elbírálási részszempont keretében ajánlatkérő a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítését kívánta elbírálni. Ezen cél érvényesítését ajánlatkérő a Kbt. 35. § (1) bekezdése alapján akkor és úgy alkalmazhatja, ha a felhívásban az előnyben részesítés elveit és mértékét, továbbá azt a módot, amely az ajánlatkérő számára a fenti célok érvényesülését szolgálja, egyértelműen meghatározza, figyelembe véve az esélyegyenlőség követelményét is.
Ajánlatkérő a felhívásban a fenti követelményeket megfelelően nem határozta meg, az előnyben részesítés vonatkozásában az ajánlati dokumentáció 21.2. c) pontjában meghatározottakat tartalmazta. Ezen túl a dokumentációban szereplő bontási lapon a 44. oldalon kérte megjelölni a helyi munkaerő foglalkoztatási átlaglétszámát főben és a helyi alvállalkozó/helyi szolgáltatók igénybevételét összesen Ft-ban kifejezve.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes dokumentációban meghatározott feltételekhez kötve van, tehát az ajánlatok értékelése során sem támaszthat az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban támasztott feltételektől eltérő követelményeket.
A kérelmező és a többi ajánlattevő az ajánlati felhívás, illetve részletes ajánlati dokumentációban foglalt elvárásokkal összhangban tették meg ajánlatukat. Az ajánlatok ezen tartalmi elemei egyértelműek, az abban tett nyilatkozatokat nem lehet nem egyértelmű kijelentéseknek tekinteni, melynek tisztázására ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdését alkalmazva tájékoztatást kérhetne. A fentiek alapján ajánlatkérő – összhangban a hivatkozott Kbt. 26. § (2) bekezdésére, a Kbt. 35. § (1) bekezdésére, továbbá a Kbt. 43. § (1) bekezdésére, 49. § (2) bekezdésére – azokat az ajánlati tartalmi elemeket veheti figyelembe az ajánlat értékelése során, amelyeket az ajánlati felhívásában, a részletes dokumentációban előírt feltételeknek megfelelően ajánlattevők ajánlatukat megadták, a beadott ajánlatok még egyes részleteikben sem módosíthatóak vagy változtathatóak meg az ajánlattételi határidő lejártát követően.
Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő által a felhívásban és a dokumentációban meghatározottak szerint a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítésének elősegítése céljából az ajánlatok olyan értékelhető adatokat nem tartalmaznak, amelyek alapján az egyes ajánlatokban az ajánlatkérő számára jelentkező előny, kedvezőbbnek, vagy kevésbé kedvezőnek ítélhető meg, ezért az ajánlatok tartalmi elemei közti különbséget különböző értékelési pontszámokkal sem lehet kifejezni.
A Kbt. 35. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek, amennyiben élni kíván az előnyben részesítés törvény adta lehetőségével, a felhívásban előre meg kell határoznia azon szempontokat, amely alapján értékelni kíván. Tehát ajánlatkérőnek már az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban olyan helyzetbe kell hoznia az ajánlattevőket és természetesen saját magát is, hogy megismerhetőek legyenek azok az elvek és szempontok, amelyek alapján mód van az ajánlatok kedvezővé tétele céljából előnyt jelentő vállalások tételére, illetve az előnyben részesítésre.
A törvényben a közbeszerzési eljárás során biztosítandó esélyegyenlőség elve, illetve a konkrét eljárási szabályok nem teszik lehetővé, hogy utólag kerüljön meghatározásra bírálati szempont, s ehhez szükséges egyéb információk bekérése, valamint az ajánlattevők hátrányára nem értékelhető az ajánlatkérő olyan magatartása, hogy nem kellő körültekintéssel járt el az ajánlati felhívás és a dokumentáció összeállítása során és ezért nincs birtokában az egyes részszempontok értékeléséhez szükséges adatoknak, információknak.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése kimondja, hogy "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
Ajánlatkérő azon magatartásával, hogy az értékelés során új, sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban előre meg nem határozott követelményeket állít, továbbá utólag jelöli meg, hogy a részszempont körében mik azok az érdekek, amelyek eredményezik a kedvezőbb elbírálást, és ez alapján értékeli az ajánlatokat, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét arra, hogy az ajánlatok újbóli értékelése esetén előbb döntenie kell arról, hogy mely ajánlatot vagy ajánlattevőt kell az eljárásból kizárnia a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján figyelemmel az 52. § (2), illetve a 31. § (5) bekezdés rendelkezéseire.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 6.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
