KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8328)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.514/12/2001.
Tárgy: a Schmidt és Társai Gépipari Kft. jogorvoslati kérelme a Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht. és ajánlatkérő társai közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Szalai Endre ügyvéd (8200 Veszprém Bajcsy-Zs. u. 8.) által képviselt Schmidt és Társai Gépipari Kft. (8200 Veszprém Balaton u. 21., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet dr. Jancsovics Éva ügyvéd (1131 Budapest Koma u. 25.) által képviselt Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht. (8000 Székesfehérvár, Berényi út 13.), Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht. (3300 Eger, Deák Ferenc u. 49.), Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. (3100 Salgótarján, Meredek u. 31.), Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. (4400 Nyíregyháza, Búza tér 20.) továbbiakban: ajánlatkérők 10 db sószóró felépítmény és 10 db egyszárnyú hóeke beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 53. § (1) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint bírság egyetemlegesen történő megfizetésére kötelezi ajánlatkérőket. Ajánlatkérők a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Ajánlatkérők a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül egyetemlegesen kötelesek megtéríteni kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérők (továbbiakban: ajánlatkérő) megbízásából az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. ajánlati felhívást tettek közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 13-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolásaként felhívás 11. a) pontjában – többek között – előírta az előző 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését a teljesítés idejének, címzettjének megnevezésével. Az ajánlattételi határidőre, július 10-re a kérelmező, a Kobit Kft., a Tornádó Kft., az Eurotrade Kft., a Hidrot Kft. és a J. M. Lang Bt. nyújtottak be ajánlatot. A július 25-én tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő a Hidrot Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Közölte, hogy kérelmezőt a közbeszerzési eljárásból kizárta. A kizárás indokaként arra hivatkozott, hogy a Somogy Megyei Állami Közútkezelő Kht. (mint a kérelmező egyik referenciája szerinti megrendelő) tájékoztatása szerint a kérelmező által 2000. évben közbeszerzési eljárás keretében szállított sószóró felépítmények esetében hibás teljesítés történt, és a hibák elhárítása jelenleg is folyamatban van.
A kizárás konkrét indokaként hivatkozott tájékoztató levelet kérelmező kérésére ajánlatkérő telefax útján augusztus 3-án küldte meg kérelmező részére.
Kérelmező augusztus 10-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte a közbeszerzési eljárásból való kizárását, annál is inkább, mert az ajánlatok bontásán ismertetett adatok szerint ő tette a legelőnyösebb ajánlatot. Állítása szerint a kizárás valótlan tényeken alapult. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadta, hogy 2000. évben a Somogy Megyei Állami Közútkezelő Kht. részére 2 db 5000-es típusú és 2 db 4000-es típusú sószóró felépítményt szállított. A jelen közbeszerzési eljárásban 10 db 4000-es típusú sószóró felépítményt ajánlott meg. Az 5000-es típusú sószórók adagolóinak működésére nézve egy esetben történt hibabejelentés a megrendelő részéről, a beszabályozást 24 órán belül elvégezte. A 4000-es típusú sószóróval kapcsolatban semmiféle kifogást nem közölt vele nevezett megrendelő.
Kérte a jogsértés megállapítását, a kizárását kimondó, valamint az eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálatakor szóban tájékoztatást kért a kérelmező által referenciát adóként megjelölt Somogy Megyei Állami Közútkezelő Kht.-tól, a cég főmérnöke szóban azt a tájékoztatást adta, hogy egy korábbi közbeszerzési eljárásban kötött szerződést a kérelmező hibásan teljesítette, a hibát még a tájékoztatás időpontjáig sem javította ki.
Ezen tájékoztatás alapján zárta ki kérelmezőt a közbeszerzési eljárásból. A jogorvoslati eljárás megindítását követően kérésére a Kht. tájékoztatását írásban is megerősítette. Közölte, hogy a nyertessel a szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontja előírja, hogy ajánlatkérőnek ki kell zárnia a közbeszerzési eljárásból azt az ajánlattevőt, aki hamis adatot szolgáltatott.
A hamis adatszolgáltatás fogalma alatt a 46. § (1) bekezdés c) pontja értelmében azt kell érteni, hogy a hamis adatot szolgáltató ismeri a valóságnak megfelelő tényeket, de ezen tényektől eltérő adatot közöl a közbeszerzési eljárásban.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés c) pontja súlyos jogkövetkezményt fűz ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásból való kizárásához, mert túl azon, hogy az ajánlattevő az adott közbeszerzési eljárásban nem vehet részt, további, maximum 3 évig terjedő időtartamban nem lehet ajánlattevő, amennyiben az ajánlatkérő által kimondott hamis adatszolgáltatás tényét a "Bizottság" Döntőbizottság vagy a bizottsági határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatával megállapította.
A közbeszerzési szerződések teljesítése körében a Kbt. 46. § (1) bekezdés d) pontja rendelkezik, miszerint ajánlatkérő előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, akinek korábbi – öt évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban vállalt kötelezettsége megszegését jogerős államigazgatási, illetve bírósági határozat megállapította. Az "előírhatja" megszövegezésből következik, hogy a hibás teljesítés miatti kizárás a törvény erejénél fogva nem kötelező, erre csak akkor kerülhet sor, ha ennek eshetőségét ajánlatkérő kifejezetten előírta a felhívásban, és az adott ajánlattevőre vonatkozóan a hibás teljesítés tényét jogerős államigazgatási vagy bírósági határozat megállapította.
Kétségtelen, hogy ajánlatkérő a kérelmezőt nem egy korábbi közbeszerzési szerződés hibás teljesítése, hanem az ajánlatkérő által kiírt tárgyi közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő által hamisnak minősített adat szolgáltatása miatt zárta ki. Kérelmező ajánlatának a referenciákkal kapcsolatos részében a következő szöveg szerepel:
"Sószóróink Szántód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, városokban jól működnek, bármikor megtekinthetők mint legújabb referenciák."
Ajánlatkérő a Somogy Megyei Állami Közútkezelő Kht. főmérnökének tájékoztatása alapján kétségbe vonta kérelmező ezen nyilatkozatát és kérelmezőt kizárta a közbeszerzési eljárásból.
A közbeszerzési eljárásból való kizárás elzárja az ajánlattevőt a magyar piac egyik jelentős volumenű, az ellenszolgáltatás kifizetését legbiztonságosabb módon garantáló közbeszerzési piacon való szerepléstől. Ezen súlyos következményére tekintettel a Kbt. a hamis adatszolgáltatás miatti újbóli kizárást szigorúan behatárolt feltételekhez köti; a korábbi eljárásban történt hamis adatszolgáltatást jogerős államigazgatási vagy bírósági határozatnak kell megállapítani, a korábbi közbeszerzési eljárás lezárása 5 évnél nem lehet régebbi, a hamis adat szolgáltatásának szándékos magatartással kell megvalósulnia.
Ezen feltételeknek a hamis adatszolgáltatás miatti kizárás elsősorbani alkalmazása esetén is fenn kell állniuk, értelemszerűen azzal az eltéréssel, hogy a kizárás elsősorbani kimondásakor még nem lehet szó a hamis adatszolgáltatás hatósági vagy bírósági megállapításáról.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiekből következően az ajánlatkérőt mindenképpen terheli a hamis adat szolgáltatás tényének bizonyítása. Különösen fennáll a bizonyítási kötelezettség a szerződések teljesítésével kapcsolatos hamis adat szolgáltatására, tekintettel arra, hogy e körben a Kbt. nem kötelező jelleggel írja elő a kizárást, hanem csak lehetővé teszi ajánlatkérő számára, mégpedig arra azzal a feltétellel, hogy ajánlatkérő ezen okból való kizárás eshetőségét előre közli a felhívásban.
Ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálata során egy telefonon történt tájékoztatásra, bárminemű bizonyíték nélkül zárta ki kérelmezőt a közbeszerzési eljárásból, csak a kérelmező által indított jogorvoslati eljárásban kért be bizonyítékot a tájékoztatást adótól.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által utólag, a jogorvoslati eljárásban bizonyítékként becsatolt dokumentumokat és megállapította, hogy azok nem elégségesek a hibás teljesítés, azaz a kizárási indok valódiságának bizonyítására.
A kérelmező szeptember 18-án kelt észrevételében leírtakkal azonosan rögzíti a Döntőbizottság, hogy "a becsatolt menetlevél 2001. július 4-i és 9-i keltezésű, nincs szakszerűen kitöltve, nem utal a szállított gép típusára, bármilyen reklamációs levélre, nincs mellette szállítólevél, nincs kísérőjegyzék, nincs átvételi bizonylat, nem szerepel a sószórógép azonosító sorszáma, javítás vagy költséghely meghatározása, és nincs rajta az ajánlattevő igazolása az átvételről." Azaz a csatolt dokumentum szólhat bárki által bármikor leszállított, bármilyen okból átadott sószórógépről.
Ajánlatkérő bizonyítékként becsatolt egy 2001. január 5-én kelt felszólító telefaxlevelet is, ami 2 pontban bizonyos "technikai hibákat" sorol fel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a technikai hiba nem feltétlenül felel meg a hibás teljesítés fogalmának, hiszen a technikai hiba lehet szakszerűtlen kezelés következménye is. Kérelmező a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson közölte, hogy hibabejelentésre vonatkozó felszólítást a Somogy Megyei Állami Közútkezelő Kht.-tól nem kapott. A becsatolt faxlevélből nem állapítható meg, hogy az ténylegesen feladásra került-e kérelmező részére, annak felső sorában csak a "Kitől: S. M. Állami Közútkezelő Kht. Telefonszám: 3682510592 Sep.05.2001.de.11:23 0.4." szöveg szerepel. A faxlevél tehát csak azt bizonyítja, hogy a Somogy Megyei Állami Közútkezelő Kht. a faxot szeptember 5-én megküldte valakinek – nyilvánvalóan ajánlatkérőnek.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül zárta ki kérelmezőt a közbeszerzési eljárásból, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (1) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére. A bírság mértéke a Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján legfeljebb a közbeszerzés értékének 30%-a. Ajánlatkérő által becsatolt közbeszerzési szerződések szerinti ellenszolgáltatások összege (áfa nélkül) összesen 58 144 600 Ft, ennek 6,88-a a kiszabott bírságösszeg, ami arányban áll a jogsértés súlyával. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározásánál súlyosbító körülményként értékelte, hogy ajánlatkérő a nyertesnél több mint 500 000 Ft-tal alacsonyabb egységárat ajánló kérelmezőt zárta ki a közbeszerzési eljárásból.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. szeptember 20.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bechné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
