KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8438)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.220/15/2001.
Tárgy: a Délépítő Rt. jogorvoslati kérelme Tiszasas Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Délépítő Építő és Szerelő Rt. (6701 Szeged, Bocskai u. 10–12., képviseli: dr. Győry András ügyvéd, 6720 Szeged, Széchenyi tér 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Tiszasas Község Önkormányzata (5474 Tiszasas, Rákóczi u. 32., továbbiakban: ajánlatkérő) " Tiszasas község, Szelevény és Csépa községek szennyvízelvezetésének megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat és 3324 Ft, azaz háromezer-háromszázhuszonnégy forint költséget fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő előminősítéses közbeszerzési eljárás lefolytatása után 1999. október 19-én vállalkozási szerződést kötött a rendelkező részben meghatározott csatornahálózat megvalósítására a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt.-vel. A vállalkozó 2000. december 22-én öncsődöt jelentett, és – a vagyonfelügyelő jóváhagyása mellett – a szerződést 2001. március 13-án felbontották. A csatornázási munkák kb. 70%-a készült el. A beruházás céltámogatással, KAC, VICE és Területfejlesztési Tanács által nyújtott támogatással valósul meg, és a támogatás felhasználására csak a 2001. évben van lehetőség, ezért ajánlatkérő a még el nem végzett munkák elvégzése érdekében Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezett; melyről a Döntőbizottság elnökét is értesítette. A Döntőbizottság elnöke tájékoztatta ajánlatkérőt az április 5-én kelt levelével, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pont alapján folytatott eljárásról a Közbeszerzési Értesítőben hirdetményt kell közzétenni. Ezt követően ajánlatkérő a Döntőbizottság elnökének írt tájékoztatójában arra hivatkozott, hogy az eljárást a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján folytatta le a rendkívüli sürgősségre tekintettel, mely az előre nem látható esemény kapcsán állt elő. Az iratok alapján a Döntőbizottság elnöke eljárást nem kezdeményezett.
Ajánlatkérő a 2001. március 26-án kelt ajánlati felhívását a kérelmezőnek, az OMS Hungária Kft.-nek, az Építő-Társak '94 Kft.-nek, valamint a Simplex Kft.-nek küldte meg. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás c) pontjában meghatározta a beadandó iratok körét (fővállalkozási szerződés, nyilatkozat a már elvégzett munkák garanciáinak átvállalásáról az átadástól számított egy évre, nyilatkozat a befejezési határidőről, ami nem lehet 2001. július 31-nél későbbi, és nyilatkozat a végszámlából 10% visszatartás elfogadásáról), továbbá d) pont alatt azt, hogy az ajánlati dokumentáció március 28-ig vehető át ingyenesen. Az f) pont alatt az eljárás menetéről, az ajánlatkérő által előírt szabályokról rendelkezett ajánlatkérő. Ebben az szerepel, hogy "az ajánlatok megtételének időpontja 2001. április 2.", míg a g) pont szerint az első tárgyalás időpontja 2001. április 3.
Az e) pont alatt ajánlatkérő megadta a bírálati részszempontokat, majd ezt a március 30-i keltezésű levelével módosította.
Eredeti Módosított
súlyszám súlyszám
1. Vállalási határidő 10 10
2. Ellenszolgáltatás mértéke 90 9
3. Garancia átvállalása 70 7
4. Szerződéses feltételek elfogadása 70 7
5. Ajánlatkérő szolgáltatásainak elfogadása (anyag) 80 8
Az adható pontszám: 1–100-ig.
Kérelmező március 29-én levelében 6 pontban fejtette ki aggályait az eljárással szemben, erre ajánlatkérő az eljárás jogalapját a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjáról a 70. § (1) bekezdés c) pontjára módosította, továbbá az eljárás menetének és a megfelelő dokumentáció hiányával kapcsolatos kifogásra ajánlatkérő a március 30-i levelében válaszolt, melyet az általa ajánlattételre felhívottaknak is megküldött.
2001. április 3-án egyeztető tárgyalást tartottak, ahol a dokumentációt pontosították és a "végső", vagyis az elbírálásra kerülő ajánlatok benyújtásának határidejét az eljárásban részt vevő felek közösen 2001. április 10-ben határozták meg. Eddig az időpontig a kérelmező, az OMS Hungária Kft. és az Építő-Társak '94 Kft. nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatok bontása, értékelése, elbírálása és a nyertes ajánlattevővel – az Építő-Társak '94 Kft.-vel – a szerződés megkötése még ugyanezen napon megtörtént.
Kérelmező 2001. április 6-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz.
Kérelmező írásbeli kérelmében és a 2001. április 24-én tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában és pontosított kérelmében kérte a Döntőbizottságtól, hogy semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, marasztalja el az ajánlatkérőt a költségekben, a szerződés megkötésének megtiltásával alkalmazzon ideiglenes intézkedést, kötelezze ajánlatkérőt az anyagi fedezet rendelkezésre állásának igazolására és az ügyben tartson tárgyalást. Kérelmező kérelmének indokaként előadta, hogy az ajánlati felhívás nem felel meg a Kbt. 71/B. § (1) bekezdés, a Kbt. 71. § (3)–(4) bekezdéseinek és a Kbt. 9. számú mellékletének, mert nem tartalmazza az eljárás lefolytatásának menetét, a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmasság megállapításának és az értékelésnek a szempontjait. A már elkészült részek tekintetében a garancia átvállalásával kapcsolatban ajánlatkérő nem határozta meg pontosan, hogy mi annak a tárgya (mennyisége) és nem bocsátotta rendelkezésre a minőségi tanúsítványokat. Az ajánlati felhívás elbírálási szempontként jelöli meg a szerződési feltételek elfogadását, de ezzel kapcsolatban ajánlatkérő szerződéstervezetet nem bocsátott rendelkezésre. Az ajánlati felhívás elbírálási szempontként jelöli meg az ajánlatkérő szolgáltatásainak elfogadását, de ezek köre nincs pontosan meghatározva. Az ajánlattételi határidő a dokumentáció átvételi határidejéhez képest rövid, mert a 2001. április 3-i tárgyaláson átvett dokumentumok alapján 2001. április 10-ig kellett ajánlatot tenni. Az ajánlati dokumentáció pedig az ajánlati felhívásban megjelölt határidőben nem került átadásra, és a dokumentáció nem teljes körű. Ajánlatkérő a tárgyalások során bejelentette, hogy nem rendelkezik a beszerzéssel kapcsolatban önerővel, így nincs a beszerzésnek anyagi fedezete. Ajánlatkérő az elbírálási részszempontokat nem közölte, és összegzés kiadására nem került sor, ezért vitathat
ja kérelmező az elbírálás folyamatát és eredményét.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásos észrevételében és a tárgyaláson kifejtette azon álláspontját, mely szerint a közbeszerzési eljárásban jogszerűen hozta meg döntését. A kiküldött ajánlati felhívás és dokumentáció a lehető legteljesebb körű volt, de jelen esetben egy félbeszakadt beruházásról van szó, és ezért nem lehetett pontosan meghatározni a beszerzés tárgyát. A rendelkezésre álló iratok, adatok pontosítását a tárgyalások, illetve a helyszíni bejárás lehetősége szolgálta. A garanciák átvállalása már elvégzett munkákkal kapcsolatban – azok minőségének ismerete nélkül – kockázatos lépés, de kérelmező is adott garanciák vállalásáról az általa elfogadható szintű kockázatnak megfelelő ajánlatot. Egyebekben a korábban elvégzett munkák minőségének ellenőrzése (pl. kamerázás) még nem történt meg. Szerződéstervezet ténylegesen nem készült, de a szerződéses feltételek megvitatása és egyeztetése a tárgyaláson megtörtént. Az ajánlatkérő szolgáltatásainak elfogadásával kapcsolatban az ajánlati felhívásban és a dokumentációban is egyértelműen meg volt jelölve – zárójelben szerepelt, illetve tételes lista határozta meg –, hogy az csak a meghatározott és a kivitelezéshez szükséges anyagokra vonatkozott, ez a tárgyalás során is egyeztetve lett. A rövid ajánlati határidőt a rendkívüli sürgősség tette szükségessé, és annak időpontja a kérelmező képviselőjének egyetértésével került – a tárgyalás során – meghatározásra. A hiányzó, illetve át nem adott és a jogorvoslati kérelemben kifogásolt dokumentumokkal kapcsolatban ajánlatkérő megjegyezte, hogy azok tartalmát és megfelelőségét a tárgyalásokon kérelmező csak a garanciákkal kapcsolatban vitatta. A fedezet rendelkezésre állásával kapcsolatban ajánlatkérő kijelenti, hogy a szükséges fedezet – hitelszerződéssel igazoltan – rendelkezésre áll, bár abban nincs "önerő". Az elbírálás szempontjai a bontási jegyzőkönyvben kerültek rögzítésre, és az összesítést utólag elküldték az ajánlattevőknek. Álláspontja szerint az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlatot fogadta el, külö
nös tekintettel a garanciák átvállalására.
A fentiekre tekintettel kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak nem álltak fenn a törvényi feltételei.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi részében megalapozatlan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a rendelkezéseit a tárgyalásos eljárás kezdeményezése során.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a Kbt.-ben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A Kbt. 71. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell – a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti – hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
Az 1999-ben megkötött kivitelezői szerződés a kivitelező csődje miatt nem teljes mértékben lett teljesítve, és a szerződést a beruházás kb. 70%-os készültségi foka mellett 2001. március 13-án felbontották. A beruházás teljesítésére a teljes megvalósításhoz kapcsolódó támogatások felhasználásának határideje miatt rövid határidő áll rendelkezésre, mely határidőben a teljesítés a közbeszerzési eljárás általános szabályai szerinti határidők betartása esetén nem lenne megvalósítható. A hirdetmény közzététele nélküli Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pont szerinti eljárás jogalapja tehát fennállt.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdés rendelkezése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani. A Kbt. 71/B. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a köztartozások hiányáról [46. § (1) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése] az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, és az ezekkel kapcsolatos igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolni. Az eljárás megkezdéséről telefaxon tájékoztatni kell a Bizottságot, megjelölve a 71. § (4) bekezdésében és az (1)–(2) bekezdésben foglalt adatokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján került sor a tárgyalásos eljárásra és ezért a Kbt. 71/B. § (3) bekezdés, valamint a 71/B. § (1) bekezdés rendelkezéseiből az következik, hogy az ilyen tárgyalásos eljárás esetében nem szükséges ajánlati felhívással megindítani az eljárást, aminek tartalmára nézve a törvény kötelező elemeket ír elő. Tehát a fentiek miatt az ajánlatkérő által az ajánlattételre felkérő intézkedése – annak tartalma miatt – e szempontból nem kifogásolható.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a már elkészült műszakilétesítmény-részek pontos megjelölése az ajánlati dokumentációban (tervrajzokon) megtörtént, és lehetőség volt helyszíni bejárásra is, így az arra vonatkozó garancia átvállalása tekintetében a mennyiségi meghatározást ajánlatkérő elvégezte. A garancia átvállalásával kapcsolatban a már elvégzett munkák minőségi bizonyítványai – a minőségi vizsgálatok elvégzése hiányában – nem álltak az ajánlattevők rendelkezésére, de ennek ellenére valamennyi ajánlattevő (köztük a kérelmező is) tett a garancia átvállalására vonatkozó ajánlatot. A szerződéses feltételek egyeztetését a tárgyaláson – valamennyi ajánlattevő képviselőjének jelenlétében – végezték, így annak tartalma a kérelmező előtt is ismert volt és az egyeztetésen nem merült fel vele kapcsolatos kifogás. A Döntőbizottság megállapította "az ajánlatkérő szolgáltatásainak elfogadása" feltétellel kapcsolatban, hogy az ajánlati dokumentációban és a tárgyalások során egyértelműen meghatározták azt, hogy ez a kikötés a beruházáshoz szükséges anyagok szolgáltatására, illetve átvételére vonatkozott, így annak tartalma meghatározásra került.
Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációt a többi ajánlattevőt jóval megelőzően átadta a kérelmező képviselőjének (az átadott dokumentáció az ajánlatkérő műszaki ellenőrének példánya volt, ami ennélfogva a legteljesebb körben tartalmazta a beszerzésre és a már elvégzett munkákra vonatkozó adatokat), így nem helytálló a kérelmező azon állítása, hogy csak 2001. április 3-án vette át a dokumentumokat, és ezért nem állt elegendő idő a rendelkezésére ajánlatának elkészítésére. Az alkalmazott eljárásfajta keretei között a kérelmezőnek – az esélyegyenlőség biztosítására figyelemmel – minden lehetősége adott volt a megfelelő ajánlat megtételére. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a jogszerűen folytatott Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pont szerinti eljárás sikere érdekében az ajánlatkérőnek és az ajánlattevőknek együtt kell működniük, ennek érdekében az ajánlattevőnek a számára biztosított lehetőségekkel a feladat megismerésére – a sikeres ajánlattétel érdekében – élnie kell.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a fenti jogszabályi rendelkezés alapján az ajánlatkérő az eljárás ellenszolgáltatása anyagi fedezetének rendelkezésre állását nem köteles igazolni, de a közbeszerzési eljárást csak a fedezet rendelkezése állása mellett lehet jogszerűen kezdeményezni. Az anyagi fedezettel kapcsolatban ezen túlmenően az sem követelmény, hogy az önerőként álljon fenn ajánlatkérőnél, így a hitelszerződéssel, támogatási szerződéssel nyújtott fedezet is elfogadható, ezzel pedig ajánlatkérő az eljárás indításakor rendelkezett.
Tekintettel arra, hogy kérelmező kérelmében kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének felülvizsgálatát és sérelmezte, hogy ajánlatkérő az ajánlatok pontozását nem ismertette, illetve nem küldte meg számára Kbt. 61. § (1) bekezdésének megfelelően, ezért a Döntőbizottság az ajánlatok értékelését is megvizsgálta.
A kérelmező az ajánlati felhívásban szereplő elbírálási szempontok közül az 1. és 5. részszempont értékelését nem vitatja.
Ajánlatkérő értékelése a sérelmezett részben a következő:
2. részszempont: Ellenszolgáltatás mértéke
– Kérelmező: 425 millió Ft + áfa
(Ez az ár nem tartalmazza az esetlegesen szükségesnél költségesebb víztelenítés költségeit és a 2000. évi munkák be nem vizsgált (kamerázás, nyomáspróba) szakaszai javításának költségeit, de erre a feltételezett többletre még becslés sem szerepel az ajánlatban)
80 pont
– Építő-Társak '94 Kft. (továbbiakban: nyertes): 422,5 millió Ft + áfa
90 pont
– OMS-Hungaria Kft.: 584 751 250 Ft + áfa
(Ez az ajánlat tartalmaz 112 millió Ft út- és közterület-használati díjat is, melyet az ellenszolgáltatásban nem kellett szerepeltetni.)
50 pont
Tekintettel arra, hogy kérelmező által ajánlott ár "a most megépítendő csatornaszakasznál esetlegesen szükséges költségesebb vákuumkutas víztelenítés költségeit (ami a Tisza közelsége miatt esetleg szükségessé válhat), továbbá a 2000-ben lefektetett és be nem vizsgált szakaszok javítási költségeit nem tartalmazza", ezeknek a munkáknak az elvégzése az ajánlatkérő számára – előre nem ismert mértékű – többletráfordítást jelentene. A Kbt 56. § (2) bekezdése értelmében ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálása során az ajánlatokat úgy kell összehasonlítania, hogy korrekcióként figyelembe veszi az őt terhelő és a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást. Tekintettel nyertes "teljes körű" árajánlatára, amely összegében is kisebb, mint a kérelmező ajánlata, és további költségeknek ajánlatkérő részére való felmerülését nem tartalmazza, illetve azt nem teszi lehetővé, a Döntőbizottság álláspontja szerint e részszempont értékelése nem kifogásolható, az adott pontérték tükrözi az ajánlati elemek között nyertes javára mutatkozó eltérést.
3. részszempont: garancia átvállalása
Ajánlatkérő az alábbiak szerint értékelt:
– Kérelmező: a garanciát elvileg átvállalja, de az átvállalás feltételeit a szükséges iratok és bizonylatok beszerzése és áttanulmányozása után kívánja meghatározni. 40 pont
– Nyertes: feltétel nélkül teljes körben átvállalja a garanciát. 100 pont
– OMS-Hungaria Kft.: 5 millió Ft értékhatárig átvállalja a garanciát. 50 pont
Kérelmező ajánlatának konkrét tartalma nem állapítható meg, az ténylegesen csak egy meg nem határozott feltételekhez fűződő feltételes jognyilatkozat arról, hogy későbbi időpontban – esetleg a szerződés megkötése után – fogja majd a garanciaátvállalás mértékét, szabályait, feltételeit konkrétan meghatározni. Tekintettel a kérelmező bizonytalan tartalmú nyilatkozatára és nyertesnek a "teljes körű és korlátozásoktól mentes" garancia átvállalásáról szóló ajánlatára a Döntőbizottság álláspontja szerint e részszempont értékelése nem kifogásolható. Az adott pontérték tükrözi az ajánlati elemek között nyertes javára mutatkozó eltérést.
4. részszempont: szerződéses feltételek elfogadása
Ajánlatkérő az alábbiak szerint értékelt:
Ajánlatkérő elvárásai és az értékelés szempontjai:
A végszámlából 10% visszatartása és a szerződéstervezetben lévő számla kiegyenlítési határideje volt.
– Kérelmező: a 10% visszatartást elfogadta és a számlák kiegyenlítésére 15 napos határidőt határozott meg. 50 pont
– Nyertes: a 10% visszatartást elfogadta és a számlák kiegyenlítésére 30 napos határidőt határozott meg. 80 pont
– OMS-Hungaria Kft.: a 10% visszatartást elfogadta és a számlák kiegyenlítésére az ajánlatkérő saját részére (önerő) 8 napos határidőt a többi részre a támogatás megérkezésétől számítva 8 napos határidőt határozott meg. 70 pont
A részszempontra tett ajánlatok értékelése a dokumentációban meghatározott visszatartási feltétel elfogadásának és a 2001. április 3-i tárgyaláson egyeztetett a számlák kiegyenlítésére adott fizetési határidők összehasonlítása alapján zajlott le. Minden ajánlattevő vállalta a 10%-os visszatartást, a tényleges különbség a kérelmező javára a fizetési határidő szempontjából jelentkezik. E körben a nyertes kétszer olyan kedvező vállalást tett, mint kérelmező. A Döntőbizottság álláspontja szerint ennek alapján a részszempont értékelése nem kifogásolható, az adott pontérték tükrözi az ajánlati elemek között nyertes javára mutatkozó eltérést.
Az értékelés eredményeként kialakult pontszámokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Kérelmező
Súlyszám
Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
1. Vállalási határidő 10 10 100
2. Ellenszolgáltatás mértéke 9 80 720
3. Garancia átvállalása 7 40 280
4. Szerződéses feltételek elfogadása 7 50 350
5. Ajánlatkérő szolgáltatásainak elfogadása (anyag) 8 30 240
Összesen 1690
Nyertes
Súlyszám
Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
1. Vállalási határidő 10 10 100
2. Ellenszolgáltatás mértéke 9 90 810
3. Garancia átvállalása 7 100 700
4. Szerződéses feltételek elfogadása 7 80 560
5. Ajánlatkérő szolgáltatásainak elfogadása (anyag) 8 30 240
Összesen 2410
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az értékelés alapján az ajánlatkérő az összességében a legjobb ajánlatot tevőt nyilvánította nyertesnek.
A jogorvoslati kérelem az alábbiakat illetően megalapozott:
A Kbt. 61. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően az eredményhirdetéskor nem ismertette az összegzés adatait, azt az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül nem küldte meg ajánlattevők részére a Kbt. 5. számú melléklete szerint összeállított "Összegzés az eljárásról" szóló iratot, azt csak később pótolta. Ajánlatkérő ezen magatartásával megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában a jogsértőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A Döntőbizottság az elkövetett jogsértés megállapítása alapján – annak súlyát is figyelembe véve – az ajánlatkérőt a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjának rendelkezése értelmében a kérelmező által fizetett igazgatási szolgáltatási díj és a kérelmező vasúti menetjeggyel igazolt 3324 Ft, azaz háromezer-háromszázhuszonnégy forint utazási költségének megtérítésére kötelezte. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem túlnyomó részben alaptalan volt, valamint a megállapított jogsértés – az ajánlatkérő döntésének meghozatalát követően felmerülő adminisztratív kötelezettség késedelmes teljesítése – rendkívül csekély jelentőségű és a közbeszerzési eljárás eredményét nem befolyásolta. Tekintettel a megállapított jogszabálysértés csekély súlyára és annak a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz viszonyított arányára a Döntőbizottság nem látta indokoltnak az ajánlatkérő kötelezését a kérelmező ügyvédi költségeinek megtérítésére.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) és c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta ajánlatkérővel szemben, egyebekben a jogorvoslati kérelmet a 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el.
A fentiekre és az elkövetett jogsértés súlyára tekintettel a Döntőbizottság a bírság kiszabását mellőzte.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 16.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
