KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8439)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.222/11/2001.
Tárgy: a BETONÚT Rt. jogorvoslati kérelme a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a BETONÚT Szolgáltató és Építő Rt. (1133 Budapest, Pannónia u. 59–61., képviseli Wesselyné dr. Gellért Sylvia ügyvéd, 1022 Budapest, Spáhi u. 27., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (1675 Budapest, Ferihegy Pf. 53, a továbbiakban: ajánlatkérő) "pálya betonburkolatának hézagkiöntése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezenkívül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. december 20-i számában a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást indított. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló iratok tartalmát, a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait [11. a), b) pont], valamint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló részszempontokat az alábbiak szerint:
"13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontja: ajánlatkérő az ajánlatok közül az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján dönt.
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak: az elbírálás részszempontjai és súlyszámaik:
– az ajánlat műszaki tartalma, különös
tekintettel az organizációra 4
– az ajánlattevő által vállalt garanciák
– jólteljesítési, szavatossági – és ezek feltételei 4
– az ajánlati ár 2
– a megvalósítási határidő 1
Az értékelés során adható pontszám 1–10 pont."
Részajánlatot nem lehetett tenni, de a többváltozatú ajánlat tétele megengedett volt. Az ajánlattétel feltétele 2 millió forint ajánlati biztosíték nyújtása volt [ennek módját a 8. b) pont tartalmazta]. A felhívás 16. pontjában ajánlatkérő megkövetelt a nyertes ajánlattevőtől 5%-os jólteljesítési és 2%-os szavatossági bankgaranciát is.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített. Ebben meghatározta részletes ajánlati és szerződési feltételeit. Annak 3.3.7. pontja szerint ajánlattevőknek nyilatkozatot kellett az ajánlatukban csatolniuk a hazai beszállítás arányáról.
A dokumentációban ajánlatkérő pontosan meghatározta az általa kért jólteljesítési és szavatossági bankgaranciák tartalmát. Elvárta az ajánlattevőktől, hogy – a munkavégzés különleges követelményeire tekintettel – az organizációs elképzeléseiket ismertessék.
Helyszíni bejárásra is sor került 2001. január 4-én, majd az ajánlattételi határidőig 2001. február 1-jéig az alábbi ajánlattevők tettek ajánlatot: kérelmező, Aerotechnika Rt. (továbbiakban: nyertes), OAT Kft., BMT 2000 Kft., közülük az Aerotechnika Rt. 1. és 2. számú ajánlatot tett eltérő ajánlati árakon (68 850 000 Ft + áfa és 77 267 000 Ft + áfa), amelyet a bontásról felvett jegyzőkönyv tartalmaz.
Az ajánlatok bontásáról szóló jegyzőkönyv kézhezvételét követően a nyertes észrevételezte 2001. február 13-án kelt levelében, hogy ajánlatkérő figyelmen kívül hagyta a bontás során az ajánlatában beadott alapajánlatot és csak az 1. és 2. sz. alternatív ajánlatokat ismertette. Kérte, hogy az értékelésbe az alapajánlatát is vonják be.
Ajánlatkérő a nyertes észrevételét elutasította, tekintettel arra, hogy a bontási jegyzőkönyvet (és magát a bontás aktusát) utólag nem lehet módosítani, egyébként is jelen voltak az ajánlattevő képviselői, így módjukban állt volna a hibát azonnal jelezni.
Ajánlatkérő bírálóbizottságot hozott létre, amely első ízben 2001. február 14-én értékelte az ajánlatokat. Ekkor megállapította, hogy az OAT Kft. ajánlata érvénytelen, mert az ajánlati biztosítékot nem megfelelő formában nyújtotta, míg a nyertes ajánlatát tisztázni kellett két kérdésben: a külföldiek részvételi arányát és a vámköltség alapját, a BMT 2000 Kft.-t pedig a Kbt. 46. § körébe eső nyilatkozat, illetve igazolás benyújtása érdekében kellett hiánypótlásra felszólítani. Az OAT Kft.-vel az érvénytelenségre vonatkozó döntést ajánlatkérő írásban 2001. február 22-én közölte és ugyanezen a napon kérte meg írásban a fenti nyilatkozatokat, illetve rendelte el a hiánypótlást.
Ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját 2001. február 27-én 30 nappal meghosszabbította, majd 2001. február 28-án további nyilatkozatot kért a nyertestől a műszaki felszereltségét illetően.
Az értékelést 2001. március 21-én fejezte be ajánlatkérő bizottsága, amikor négy érvényes ajánlatról pontozásos táblázatot készített. A 2001. április 2-i eredményhirdetésen a nyertes "1. sz. alternatív" ajánlatát jelölték meg nyertesként.
Kérelmező 2001. április 10-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Kérelmező írásbeli kérelmében és tárgyaláson tett nyilatkozatában azt kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg a jogsértést, ideiglenes intézkedésként tiltsa meg az ajánlatkérőnek a jogorvoslati kérelemmel kifogásolt döntése szerinti szerződés megkötését, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését semmisítse meg és kötelezze ajánlatkérőt a jelen eljárással kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére. Indokolásul előadta, hogy a nyertes ajánlat vélhetőleg érvénytelen volt, mert erre utalnak azok a hiánypótlási, illetve nyilatkozattételre szóló felhívások, amelyeket ajánlatkérő az elbírálás időszakában a nyertes ajánlattevőnek küldött. Előadta, hogy a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozóra a meghatározott adatokat már az ajánlatban fel kellett volna tüntetni. Az ajánlati dokumentáció 3.3.7. pontja szerint a vámköltséget is tételesen fel kellett volna tüntetni, ennek alapján sérelmezi, hogy nyertes ajánlatát miért nem minősítette érvénytelennek ajánlatkérő. Sérelmezi továbbá, hogy a nyertesként kihirdetett ajánlat a bontáskor ismertetett ajánlatok egyikével sem azonosítható egyértelműen, valamint ajánlatkérő az eredményhirdetéskor és azt követően nem tett eleget a döntésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek, ugyanis az "összegzés az eljárásról" című iratot nem kapták meg, ugyanakkor a később megkapott értékelési táblázatban csak pontok szerepelnek, az összehasonlítás szempontjai nem voltak benne. Ennek megfelelően a műszaki tartalmat, a szavatosság feltételeit ajánlattevők ajánlataiból nem ismerték, és bár ezt kérték faxon az ajánlatkérőtől, ezt nem kapták meg. Kérelmező sérelmezi azt is, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki nyertesként, ugyanis kérelmező ajánlata ár szempontjából kedvezőbb volt.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az eljárás során a hiánypótlást a Kbt. 43. § (4) bekezdésének megfelelően rendelte el, illetve a kérdésfeltevést a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint végezte. A nyertes ajánlat érvényes volt, a hiánypótlás keretében benyújtott nyilatkozatok, igazolások pótlólagos benyújtására a Kbt. rendelkezései adtak lehetőséget. Az alvállalkozókkal kapcsolatos hiánypótlásra azért került sor, mert a nyertes ajánlatában szerepelt két alvállalkozó, közülük az egyiknek az adatai teljeskörűen szerepeltek, és nem volt egyértelmű az iratanyagból számukra, hogy mindkét cég 10% feletti-e. Ha ugyanis a Rekma Kft. elérte volna a 10% feletti határt, akkor érvénytelennek kellett volna tekinteni az ajánlatot, de ennek a cégnek a részesedése 10% alatt maradt. A tulajdonviszonyokkal kapcsolatban azért kértek nyilatkozatot, mert a nyertes ajánlatában a felhasználásra kerülő műszaki berendezések "Aerotechnika-Rekma" fejléccel voltak feltüntetve és alattuk saját tulajdon megjelöléssel, ezért nem volt számunkra egyértelmű, hogy az melyik cégnek a tulajdona. A vámköltségekkel kapcsolatban pedig azért kért tájékoztatást a nyertestől, – bár ajánlatában a 167. oldalon az bruttó összegben szerepelt, vagyis az ajánlattevő megtette ajánlatát – mert arra volt kíváncsi, hogy mi a vámköltségnek a tényleges alapja. Továbbiakban előadta, hogy a bontási jegyzőkönyv elkészítése során véletlenül összeragadt két lap és ennek megfelelően a nyertes alapajánlatot átlapozták, és a bontási lapon 1. számúként, illetve 2. számúként jelölt ajánlatnál fölöslegesnek érezték az alternatív szónak a betételét, ugyanis az alternatíva csak a másikhoz képest értelmezhető. Jelen esetben nem volt, illetve nem észlelték, hogy volt olyan alapajánlat, amely szükségessé tette volna ennek a szónak a feltüntetését. Egyebekben kijelentik, hogy azért nem módosították utólag a bontási jegyzőkönyvet és nem értékelték a nyertes alapajánlatát, mert az volt az árát tekintve a l
egalacsonyabb, és el akarták kerülni még annak a látszatát is, hogy utólag módosításra került az iratanyag. A nyertesnek a bontási jegyzőkönyvben ismertetett 1. számú ajánlata megfelel az eredményhirdetéskor nyertesként kihirdetett az Aerotechnika Rt. 1. számú alternatív ajánlatának. Az ár nagysága nem volt döntő szempont, mert az elbírálás az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztása alapján történt, és ennek csak egy részszempontja volt az ajánlott ellenszolgáltatás mértéke. A kérelmező ajánlata műszaki tartalom, organizáció, jótállás, szavatosság tekintetében kedvezőtlenebb, mint a nyertesé. Az összességében legkedvezőbb ajánlat az ajánlatkérő véleménye szerint a nyertesé volt, ennek alapján kéri a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek részéről a BMT 2000 Kft. előadta, hogy az általa benyújtott ajánlat a hiánypótlástól függetlenül érvényes volt, egyebekben kérelmezővel megegyezően kéri a Döntőbizottság eljárását. Az OAT Kft. érdemi észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság a D.222/7/2001. számú határozatával a Kbt. 82. § (2) bekezdés b) pontja alapján ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelemnek az alábbi része megalapozatlan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a nyertes ajánlat megfelel-e az érvényesség követelményének.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja alapján a pénzügyi, műszaki és gazdasági alkalmasság igazolását az ajánlattevők és az általuk a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók vonatkozásában írta elő. A nyertes ajánlatában az alvállalkozói bevonás arányáról nincs nyilatkozat. Ajánlattevő két alvállalkozót nevesít ajánlatának 130. oldalán, de csak az ÁRKÁDOK Kft.-re csatolja teljeskörűen a kért igazolásokat. Nyertes nyilatkozott arról, hogy alvállalkozói közül csak az ÁRKÁDOK Kft. részvétele minősül 10%-on felülinek. A vámköltségekre vonatkozóan ajánlatkérő a dokumentáció 14. oldalán csak annyi előírást tett, hogy azt az ajánlati árnak tartalmaznia kell, és a vámköltséget az ajánlatban külön fel kell tüntetni. Ezen követelménynek az ajánlattevő eleget tett és a vámköltséget ajánlata 167., 169. és 171. oldalán feltüntette. A felhasznált gépek és berendezések felhasználási területét és tulajdonosát illetően ajánlatkérő a felhívásában nem kért ismertetést, csak a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), d) és g) pontokra hivatkozva kérte a műszaki alkalmasság igazolását, aminek a nyertes ajánlattevő eleget tett ajánlatának 58–59. oldalán. A pótlólagos nyilatkozat csak a gépek tulajdonjogát és azok felhasználási területét pontosította. A Döntőbizottság az előbbiek alapján megállapította, hogy nyertes ajánlata érvényes volt.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
A Kbt. 54. § rendelkezése szerint az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
A nyertes alap, valamint 1. számú alternatív és 2. számú alternatív azaz összesen három ajánlatot tett. Az ajánlatok bontásakor – ajánlatkérő által is elismerten – az alapajánlatot nem vették észre, és csak az 1. számú alternatív és 2. számú alternatív ajánlatot tüntették fel 1. sz. ajánlat (ár: 68 850 000 Ft + áfa) és 2. sz. ajánlat (ár: 77 267 000 Ft + áfa) megjelöléssel és az ajánlatokhoz tartozó ellenszolgáltatások feltüntetésével. Az eredményhirdetéskor nyertes ajánlatnak a nyertes 1. számú alternatív ajánlatát tüntették fel, 68 850 000 Ft + áfa ellenszolgáltatással.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlatában szereplő – és nyertesnek minősített – 1. számú alternatív ajánlat és a bontási jegyzőkönyvben szereplő 1. sz. ajánlat azonos, az eltérő megnevezés csak az ajánlatkérő által pontatlanul felvett bontási jegyzőkönyv következtében alakult ki. Ez a pontatlanság azonban – miután az ajánlatok a hozzájuk tartozó ellenszolgáltatások alapján egyértelműen azonosíthatók – nem jelent jogszabálysértést.
A nyertes alapajánlatának figyelmen kívül hagyása kérelmezőnek nem okozott jogsérelmet, a nyertes pedig határidőben ezt nem kifogásolta. A Döntőbizottság az ajánlatok érdemi elbírálásával kapcsolatos vizsgálata során az ajánlatkérő által is értékelt ajánlatokat vette figyelembe.
Tekintettel arra, hogy kérelmező kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének felülvizsgálatát, a Döntőbizottság az ajánlatok pontozásos értékelését is megvizsgálta.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
1. részszempont: Az ajánlat műszaki tartalma, különös tekintettel az organizációra
– kérelmező 6 pont
– nyertes 1. sz. alternatív ajánlat 10 pont
Az értékelés alapja az ajánlatban kidolgozott organizációs terv, az alkalmazni kívánt anyagok minősége és az ott kidolgozott technológiai módszer volt. A nyertes ajánlatát kedvezőbbé tette az, hogy az organizációt illetően a repülőtér forgalmához legjobban alkalmazkodó kivitelezési sorrendet dolgozta ki, továbbá az általa ajánlott anyag a vállalt garanciában is kifejezett hosszú élettartamú, illetve az általa alkalmazott technológiával a legnagyobb mértékben biztosítja a betonburkolat és a kiöntőanyag közötti tapadást. Ajánlatkérőnek az értékelését a Döntőbizottság is megfelelőnek találta.
2. részszempont: Az ajánlattevő által vállalt garanciák – jólteljesítési, szavatossági – és ezek feltételei
– kérelmező 5 pont
– nyertes 1. sz. alternatív ajánlat 10 pont
Az értékelés alapja a garanciavállalás időtartama volt, amelyet ajánlatkérő 5 és 10 pont között értékelt. A nyertes 1. sz. alternatív ajánlata 3,5 évet tartalmazott, kérelmezőé 1 évet, a leghosszabb vállalás nyertes 2. sz. alternatív ajánlata szerint 5 év 10 hónap volt. Ajánlatkérő a nyertes 1. sz. alternatív ajánlatára és 2. sz. alternatív ajánlatára egyaránt 10 pontot adott, pedig azok tartama (3,5 év, illetve 5 év 10 hónap) nem azonos. Ennek megfelelően a pontozás nem fejezi ki az ajánlatok tartalmi elemei közötti tényleges különbséget. A nyertes 2. sz. alternatív ajánlatára magasabb pontszámot kellett volna adni, mint az 1. sz. alternatív ajánlatra, ugyanakkor a minimális garanciális időt vállaló ajánlattevők a kapott 5–5 pontnál kevesebb pontszámot is kaphattak volna (egészen az alsó ponthatárig – 1 pont – terjedően). Ily módon a végeredményt, az ajánlattevők sorrendjét a 2. részszempontnak az ajánlatok valós tartalmához jobban igazodó értékelése nem befolyásolná.
3. részszempont: Ajánlati ár
– kérelmező 9.94 pont
– nyertes 1. sz. alternatív ajánlat 9.51 pont
Az ajánlati árak értékelése azok matematikai viszonyításával történt. A kérelmező 65 884 000 Ft + áfa, míg nyertes 68 850 000 Ft + áfa összegű árajánlatot tett. Tekintettel az árak közötti különbségre – a Döntőbizottság megítélése szerint – nem kifogásolható a pontszámokban is tükröződő – hasonlóan kis mértékű – eltérés, ugyanis az kifejezi az ajánlatok valós tartalmát.
4. részszempont: Megvalósítási határidő
– kérelmező 10 pont
– nyertes 1. sz. alternatív ajánlat 8 pont
Az értékelés alapja a munkák átfutási ideje volt. Az ajánlati felhívás 4. pontjában ajánlatkérő a szerződés időtartamára vonatkozó alábbi előírást adta meg:
"4. A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: a nyertes ajánlattevővel megkötendő vállalkozási szerződés létrejöttét követő 60., munkavégzésre alkalmas nap, vagy ennél korábbi időpont."
Fentiek alapján – szerződéskötés időpontjának a felhívás alapján várható 2001. március 22-i időpontját figyelembe véve – ajánlatkérő 2001. május 21-i határidőt (vagy ennél korábbit) igényelt. A megfogalmazás módja ugyanakkor a szerződéskötés napjának csúszása esetére lehetővé tette a teljesítési határidő rugalmas alkalmazkodását is.
A kérelmező kétségkívül a legkedvezőbb teljesítési határidőt vállalta, ő ugyanis ajánlatában 2001. május 21-ét határozta meg. A nyertes a szerződéskötést követő 58. munkavégzésre alkalmas napban határozta meg a teljesítés véghatáridejét, amely a határnapot illetően bizonytalan vállalás, tekintettel a szerződés megkötésének későbbi időpontjára és arra is, hogy a munkavégzésre nem alkalmas napok is befolyásolják a teljesítést. Az ajánlatkérő által adott 10 és 8 pont a fentieket megfelelően tükrözi.
Az értékelés eredményeként kialakult pontszámokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Kérelmező
Súlyszám
Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
1. Műszaki tartalom 4 6 24
2. Garancia vállalása 4 5 20
3. Ajánlati ár 2 9,94 19,88
4. Megvalósítási határidő 1 10 10
Összesen 73,88
Nyertes
Súlyszám
Súlyszám Pontszám és pontszám
szorzata
1. Műszaki tartalom 4 10 40
2. Garancia vállalása 4 10 40
3. Ajánlati ár 2 9,51 19,02
4. Megvalósítási határidő 1 8 8
Összesen 107,02
Az értékelés vizsgálata után összegzésül a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok pontozásos értékelése általában megfelelő volt, a 2. részszempontnál jelzett aránytalanság nem volt kihatással a végeredményre.
A jogorvoslati kérelem az alábbi részt illetően megalapozott:
A Kbt. 61. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően az eredményhirdetéskor nem ismertette teljeskörűen az összegzés adatait, és az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül nem küldte meg ajánlattevők részére a Kbt. 5. számú melléklete szerint összeállított "Összegzés az eljárásról" szóló iratot, és maga az összegzés tartalmilag nem elégítette ki a Kbt. 5. számú mellékletében előírtakat. Ajánlatkérő ezen magatartásával megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően elutasította az alaptalan kérelmet, illetve az (1) bekezdés d) pontja alapján a kérelem egy részében megállapította a jogsértést.
A jogsértés súlya és jellege nem indokolta ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 21.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
