KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8440)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.248/16/2001.
Tárgy: a HAJDUKOMM Kft. jogorvoslati kérelme a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A HAJDUKOMM Kft. (4029 Debrecen, Maróthy Gy. u. 5–7. sz., képviseli dr. Sárecz Judit ügyvéd, 4024 Debrecen, Piac u. 22. II/6. sz., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum (4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., képviseli: Euromedic Trading Kft., 1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. IX. emelet, a továbbiakban: ajánlatkérő) ,,250 tonna/év ±25% kórházi és 10 tonna/év ±25% egyéb veszélyes hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. február 14-i számában megjelent felhívásában, nyílt eljárás keretében, vállalkozási szerződés formájában kért ajánlatot az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a következőképpen részletezett módon:
3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: 250 tonna/év ±25% kórházi és 10 tonna/év ±25% egyéb veszélyes hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása.
b) A teljesítés helye: DEOEC, 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. és Móricz Zs. u. 22.
A teljesítés időtartama: a szerződés aláírásától számított 5 év. Részajánlat lehetőségét ajánlatkérő nem engedte meg, a többváltozatú ajánlattételt azonban igen. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, a következő részszempontok figyelembevételével:
részszempontok súlyszámok
– a teljesítés biztonságának megítélése 9
– a szolgáltatási díj mértéke 7
– helyi foglalkoztatáspolitikai szempont [Kbt. 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján] 6
Az értékelés során adható pontszám: 1–10.
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely igen részletesen ismertette az ajánlatok elkészítésével kapcsolatos ajánlatkérői kívánalmakat. Az értékelés metodikájára vonatkozólag azonban csak az ajánlati felhívás 13. b) pontjára utalt.
Az ajánlattételi határidőig a SEPTOX Kft., a Dorogi Hulladékégető Kft., a Kristály '99 Kft. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte, majd 2001. április 12-én megtartotta az eredményhirdetést, melyen az eljárás nyertesének a Kristály '99 Kft.-t nyilvánította. Az ajánlatkérő az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet továbbá az eljárásról készített összegzést is ekkor adta át ajánlattevőknek.
Kérelmező 2001. április 19-én, illetve a hiánypótlás teljesítését követően jogorvoslati kérelmet terjesztett elő.
Kérelmező írásbeli kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő döntését, továbbá ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését. Kérelmező előadta, hogy az ajánlatok értékelése jogsértő.
Kérelmező kérelmének indokaként előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlati felhívás a biztonság megítélésének módját, a pontozás részleteit nem tartalmazza. A Kristály '99 Kft. (továbbiakban: nyertes) a szolgáltatás alapvető részét (az ártalmatlanítást) alvállalkozókkal kívánja megoldani, saját égetőberendezéssel nem rendelkezik, ugyanakkor a kérelmező rendelkezik saját égetőberendezéssel. Ennek alapján túlzottnak érezte a nyertesnek a maximális 10 ponthoz képest adott 9 pontot. Az értékelés során ajánlatkérő vizsgálta a felelősségbiztosítást, de csak annak összegét. Nem vizsgálta viszont a szolgáltatás teljesítése során jelentkező kockázat mértékét, a nyomon követés lehetőségét. A nyertes 100–200 km távolságra szállítaná az átvett hulladékot, ami a környezeti kockázatot jelentősen megnöveli. A kérelmező Debrecenben ártalmatlanítaná a hulladékot; a telephelyre történő beszállítás – 9 km – lényegesen kevesebb kockázattal jár. A pályázat mellékleteként benyújtott 5 millió Ft értékű felelősségbiztosítási kötvény az esetleges balesetek kárelhárítási költségeit messzemenően fedezi. Álláspontja szerint a kockázat mértékének és a biztosítás összegének alapján a pontozáskor a megítélthez képest fordított arányú pontozást kellett volna alkalmazni. Kérte megvizsgálni, hogy a nyertes, mely telephelyén és milyen engedélyezett kezelést végez a zömében egészségügyi hulladékokkal. Az értékeléskor említett folyékony hulladékkezelés ugyanis nem tárgya jelen pályázatnak. Az ajánlattételi felhívásban a szakmai képesítések meghatározására kizárólag – a szolgáltatás ellátásáért felelős személyek bemutatása, a felelős személyek szakmai tapasztalatának korábbi, e közbeszerzés tárgyához hasonló tevékenységnek ismertetése [tender 5. ab); ac) pontja – 6. oldal] szerepelt. Véleménye szerint pályázatában leírtak ezt maximálisan kielégítik. Amennyiben ez a bírálóbizottságnak nem volt egyértelmű, akkor a Kbt. 57. § (1) és (2) bekezdése szerint a hiánypótlás kérése során erre is kitérhetett volna, de ezt nem tette meg. A nyertes esetében a
szakmai végzettség plusz 5 ponttal történő felértékelését azért is túlzottnak tartja, mert a szolgáltatás alapvető részét alvállalkozóval végezteti, a folyamat kikerül az irányítása alól. A szakmai képesség megítélésénél nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy több éve folyamatosan és problémamentesen végezte a jelen közbeszerzési eljárás alapját képező szolgáltatást a kiíró részére. Ugyancsak figyelmen kívül maradt, a kiírásban egyébként kért, saját referencia értékelése. Kérelmező a referenciamunkák felsorolásán kívül 5 db referencialevelet csatolt pályázatához, melyből 4 db az egészségügyi hulladékok átvételével, ártalmatlanításával kapcsolatos. Ismeretei szerint a nyertes nem rendelkezik egészségügyi hulladék átvételére és ártalmatlanítására vonatkozó referenciával, csak alvállalkozói referenciákat tudott felmutatni. Fentiek tükrében nem elfogadható számára az 5 pont hátránnyal történő megítélés. Kérte felülvizsgálni a nyertes szállító járművekre vonatkozó üzemben tartási dokumentumait és ez alapján értékelni a szállítási felszereltséget. Hiányolta a teljesítés biztonságának megítélésénél az ajánlati felhívás 5. a) pontjában kért, a szolgáltatás ellenőrzésére vonatkozó információk értékelését. Kérelmező ajánlatában felajánlotta a bármikori, helyszíni ellenőrzés, audit lehetőségét, mely egy távoli ártalmatlanító hely esetén lényegesen ritkábban és körülményesebben oldható meg. Ugyancsak nem értékelte a bizottság az alvállalkozó nélküli szolgáltatás nyomonkövethetőségére, szervezési feladatok (rendkívüli esetek) végzésére vonatkozó előnyeit. Hiányolta a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 4. § h) pontjának, a "közelség elve" szabályának figyelembevételét, ami a kérelmező esetében maximálisan teljesül. Szintén nem került értékelésre kérelmező azon felajánlása, miszerint részt vesz megrendelő üzemi gyűjtőhelyeinek 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti kialakításában, amihez 500 000 Ft-ot ajánlott fel az első évben.
A szolgáltatási díjjal kapcsolatban kérelmező kifejtette, hogy az ajánlatához csatolt szerződéstervezet 4. pontja szerint: "Jelen szerződés 1. számú mellékletében szereplő díjtételek a szerződés hatálybalépésétől 2002. március 31-ig nem változtathatóak. Utána a felek közös megegyezéssel módosíthatják évente egy alkalommal úgy, hogy a módosítás mértéke a szolgáltatásokra vonatkozó, a KSH által közölt előző évi inflációs ráta minimum 50%-a, de maximum 95%-a között legyen." A szolgáltatási díj emelése a szerződéstervezetben lehetőségként szerepel, mely megbízóval történő egyeztetés során alakult volna ki. Feltételezi, hogy a megbízó bárkivel is köti meg a szerződést, ugyanazon mértékű emelést fogja elfogadni, ezért az öt évre vonatkozó elővetítésnek a kiíró által összeállított táblázat szerint nem látjuk értelmét. Az 5 éves szolgáltatási díj megítélésénél véleménye szerint a kiindulási árat kell figyelembe venni, és azonos mértékű emeléssel végigszámolni.
Ajánlatkérő továbbá nem vette figyelembe, hogy az ajánlat érvényességét március 31-i dátummal, a nyertes pedig február 28-i dátummal határozta meg. Ebből adódóan a szerződés utolsó évében, annak lejárta előtt újabb áremelés esedékes, melyet a nyertes február 28-tól (51 nap) a kérelmező, csak március 31-től (20 nap) érvényesítene.
Figyelembe véve továbbá a gyűjtőhely kialakítására felajánlott 500 000 Ft hozzájárulást az összes költség a kérelmező esetében 188 787 760 Ft, míg a nyertes esetében 189 287 760 Ft, mely az arányt 0,995 értékre módosítja a kérelmező javára. Álláspontja szerint az árak bármilyen számítási mód mellett is olyan kis mértékben térnek el, hogy azonos pontszám megítélése is elfogadható.
Véleménye szerint nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a kérelmező a szolgáltatás teljes körét Debrecenben végzi el, helyi munkaerővel, szemben a nyertessel, amely gyakorlatilag közvetítő szerepet tölt be az ajánlatkérő és a nyertes alvállalkozói között. A helyi adó-alap mértéke lecsökken az alvállalkozói költségekkel, így a kérelmező többszörös helyi adót fizet szolgáltatásai után, mint a nyertes. Kérte a helyi foglalkoztatáspolitikai pontozásánál a nyertes pontjait a ténylegesen elszámolható helyi adó arányában megadni.
Kérelmező kérelmét a 2001. május 18-án megtartott jogorvoslati tárgyalás során akként módosította, hogy kérelmének a felhívás tartalmával kapcsolatos kérelmi elemét visszavonta, a továbbiakban kizárólag ajánlatkérő értékelésének jogszerűségét vitatta.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. szerinti feltételei a rendelkezésére álló iratok és nyilatkozatok alapján nem álltak fenn.
Ajánlatkérő észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az eljárás eredményének kihirdetésekor az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta a Kbt. által előírt ponttáblázat ismertetésén túlmenően az első bírálati szempont – teljesítés biztonságának megítélése – értékelt elemeiről külön készített táblázatot. E táblázat 1. alpontja a kérelmező által sérelmezett "Alvállalkozó igénybevétele" értékelés során véleményünk szerint az 1 "büntetőpont" kifejezi a biztonság megítélése szempontjából fennálló különbséget, mivel a nyertes ajánlatában ismertetett alvállalkozók, azok műszaki-technikai felszereltsége (ajánlat 7–16. oldalain), teljes biztonságot nyújtanak. A Kbt. 36. § (2) bekezdés alapján akár több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Nyertes ajánlattevő ugyan nem ezt a formát választotta, hanem alvállalkozókat jelölt meg ajánlatában, azok szükséges engedélyeit, hatósági igazolásait ajánlatában benyújtotta, így további hátrány megítélését ajánlatkérő nem hogy indokoltnak nem látta, hanem egyenesen a Kbt. 40. § (5) bekezdés megsértésének tartaná, mely bekezdés tiltja egyes ajánlattevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését. A 3. alszempont, vagyis a felelősségbiztosítás értékelésében az ajánlatkérő az 5, illetve 10 milliós felelősségbiztosítások alapján objektívnak ítélte ezen alszempontra kifejezett pontkülönbséget. A kérelmező által ezen alszemponttal kapcsolatban kifejtett okfejtés, – ami kockázat mértékére, nyomon követésre, környezeti kockázatra vonatkozik – értelmezhetetlen, számokban nem kifejezhető. A kérelmező által említett, nyertes általi 100–200 km-re történő szállítással kapcsolatban megjegyezte, hogy e kérdés nem része a felelősségbiztosítási részszempontnak. A hulladékkezelés műszaki feltételeivel kapcsolatban előadta, hogy a nyertes debreceni telephelyén folyékony veszélyes hulladékok kezelését végzi, ami nem jelenti azt, hogy a kérelemben kérdezett egyéb engedélyezett kezelést nem végez a hulladékokkal. Továbbá ebben az alszempontban nem az ártalmatlanításról, hanem a
hulladék kezeléséről van szó. A saját égetővel rendelkező kérelmező itt 2 ponttal magasabb részpontszámot kapott a folyékony hulladék kezelését végző nyertessel szemben. Nem tartotta relevánsnak azt a kérelmezői kijelentést, mely szerint "Kristály '99 Kft. nem rendelkezik saját égetőberendezéssel, amely technológia viszont az egészségügyi hulladékok teljes körének ártalmatlanítására jelenleg ismert egyetlen megoldás". A közbeszerzés tárgya ugyanis az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint veszélyes hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása, nem pedig saját égetőben történő ártalmatlanítás. Szakmai képesítések körében kérelmező az ajánlata 9. oldalán mutatja be felelős személyeit, de Nyestné Minorics Márta vegyészmérnökön kívül, a többi személynek sem iskolai végzettségét, sem szakmai képzettségét nem jelöli meg, különösen a teljesítés szempontjából fontos környezetvédelmi szakmérnöki vagy szakértői engedélyről, okiratról nem nyilatkozik, s ilyen iratot sem csatolt. A nyertes ajánlattevő ajánlata 22–23. oldalain ismerteti felelős személyeit, megemlítve iskolai végzettséget, okleveles környezetvédelmi szakmérnökséget, szakértői engedélyt, kivéve Takácsné Tanyi Ilona részletesebb ismertetését. Az ajánlat 299. oldalától kezdve pedig becsatolta egyrészt a cég nevére vonatkozó környezetvédelmi felülvizsgálatra jogosító engedélyt, mind pedig az ismertetett személyek engedélyeit, részletes szakmai önéletrajzát, okiratait. Az adott pontszámkülönbséget a csatolt adatok alapján indokoltnak tartotta.
Kérelmező által hivatkozott hiánypótlás kifogásolása nem helytálló, mivel a Kbt. 44. § bekezdéseiben nyújtható hiánypótlás értelmezése szerint arra vonatkozik, ha egy ajánlattevő nem nyilatkozik, vagy nem közöl adatot az előírt ajánlatkérői alkalmassági feltételre. Kérelmező közölt adatot (ismertette felelős vezetőit), így annak hiánypótlása már az ajánlatának módosítását jelentette volna, amit pedig ajánlatkérő a Kbt. 49. § (2) bekezdés értelmében nem vehet figyelembe. Kérelmező ezen alszempontnál is értékelni kívánná az alvállalkozó igénybevételét, ami nem megengedhető. Ajánlatkérő csak és kizárólag az ajánlatban közölt adatokat veheti figyelembe, másrészt az esélyegyenlőség és az összeférhetetlenség biztosítása sem ad lehetőséget a már korábban végzett szolgáltatást előnyként értékelni. A referencia jelen eljárásban alkalmatlansági szempont volt az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerint, és így külön értékelésre nem került. A nyertes ajánlattevő ajánlatának 21. oldalán található a kért szállítási felszereltség ismertetése. A "bármikori helyszíni ellenőrzés lehetősége" nem volt bírálati szempont, bár ezt a lehetőséget felkínálta a nyertes ajánlattevő is ajánlatának 12. oldalának 2. bekezdésében. A "közelség elvének", valamint kérelmező ajánlatában gyűjtőhely kialakítására felajánlott 500 000 Ft felajánlás figyelmen kívül hagyása ajánlatkérő álláspontja szerint egyrészt amiatt indokolt, mert a felajánlás nem tartozik a beszerzés tárgyához, másrészről a közelség elvének értékelése pedig megsértené a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
A szolgáltatási díj értékelése során a számok kifejezetten objektív volta miatt a legkisebb különbséget is különbséggel kell értékelni, ezért az árkülönbséget 9,8, illetve 10 ponttal értékelte a nyertes ajánlattevő javára.
A helyi foglalkoztatáspolitika részszempont keretében a helyi foglalkoztatás megoldását, nem pedig az adó helyi befizetését értékelte. Miután mindkét ajánlat azt tartalmazza, hogy helyi munkaerőt alkalmaz, így e szempontban nem tehető pontszámbeli különbség az ajánlattevők között.
Kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság az ajánlatok tartalmának összehasonlítása során a következőket állapította meg az 1. bírálati részszempont, a teljesítés biztonsága vonatkozásában.
E részszempontnál ajánlatkérő kilenc "alszempont" keretében vizsgálta, illetve hasonlította össze az ajánlatokat. Kérelmező az alszempontok közül az első öt (alvállalkozó igénybevétele, felelősség, felelősségbiztosítás, hulladékkezelés műszaki feltételei, valamint a személyzet szakmai képesítése) vonatkozásában vitatta a kapott pontszámokat.
A Döntőbizottság kérelmező és nyertes ajánlatát összehasonlítva megállapította, hogy az alvállalkozó igénybevétele, a felelősség, a felelősségbiztosítás, a hulladékkezelés műszaki feltételei, valamint a személyzet szakmai képesítése körében ajánlatkérő bírálata során a részszempont keretében maradt, és a megállapított pontértékek közötti különbségek tükrözték az ajánlatok tartalmi eltérését. A részszempontra az alszempontok szerinti értékelés alapján végül a nyertes 10 pontot, míg kérelmező 9,3 pontot kapott.
A 2. bírálati részszempont a szolgáltatási díj mértéke volt. A Döntőbizottság a szolgáltatási díj vonatkozásában megállapította – az ajánlatkérő eredményhirdetést követő észrevételéhez hasonlóan – azt, hogy kérelmező tévesen hivatkozott kérelmében arra, hogy ő egy hónappal további ártartást vállalt ajánlatában, mint nyertes, és ennek figyelembevételével az öt évre vonatkozóan összességében alacsonyabb ellenértékkel élt. Kérelmező ajánlatának 12. oldalán és szerződés tervezetének 4. pontjában úgy nyilatkozott, hogy 2002. március 1-jéig nem emel árat. Ez az időpont – egy nap differenciával – megegyezik a nyertes 2002. február 28-ig vállalt ártartásával, így a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen állapította meg, hogy nyertes alacsonyabb szolgáltatási ellenértéke 10 pontot, kérelmező valamivel magasabb ára pedig 9,8 pontot ér.
A 3. bírálati részszempont a helyi foglalkoztatáspolitika volt. Ezen részszempontra nyertes azt közölte ajánlatában, hogy "valamennyi dolgozónk debreceni", kérelmező pedig úgy nyilatkozott, hogy "a foglalkoztatottak 100%-a Debrecenből és agglomerációjából kerül ki". A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen értékelte 10-10 ponttal a két ajánlat tartalmát.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a nyertes személyében az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevőt jogszerűen választotta ki.
A fenti indokok alapján Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az alaptalan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 29.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
