KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8441)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.243/21/2001.
Tárgy: a Compu-Post Bt. jogorvoslati kérelme a Budapesti Operettszínház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Compu-Post Bt. (1119 Budapest, Fehérvári út 107/A., képviseli: dr. Szabó Erika ügyvéd, 1071 Budapest, Damjanich u. 42. fszt. 3/A, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budapesti Operettszínház (1051 Budapest, Sas u. 8., képviseli: dr. Németh Gabriella ügyvéd, 1067 Budapest, Teréz krt. 19., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Budapesti Operettszínház rekonstrukciója során hangszerek beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. január 10-én ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 2. számában (8715/2000) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 3. c) pontja szerint a beszerzés tárgyára részajánlat volt tehető a 3. a) pontban foglalt hangszerfajtáknak megfelelően, és ugyanitt azt is kikötötte ajánlatkérő, hogy azon belül további bontás nem lehetséges.
A felhívás 5. pontja tartalmazta a dokumentáció rendelkezésére bocsátásának és kiváltásának feltételeit, illetve helyét.
A felhívás 6. a) pontja szerint az ajánlattételi határidő február 20. 12.00 óra volt.
Az ajánlatokat az ajánlatkérőnél a Sas u. 8.-ban a földszinten kellett leadni.
A felhívás 7. b) pontja azt tartalmazta, hogy az ajánlatok felbontásának helye szintén az ajánlatkérő címe, nevezetesen a Budapesti Operettszínház Igazgatósága 1051 Budapest, Sas u. 8. Ajánlatkérő ajánlati biztosítékot nem kért.
A felhívás 15. a) pontja tartalmazta az eredményhirdetés időpontját, melynek alapján kiszámolva az 2001. március 22-én 12.00 órakor volt.
A beszerzési tárgyakkal szemben támasztott általános követelményként ajánlatkérő azt is rögzítette felhívásában, hogy a beszerzendő hangszereknek professzionális színvonalúnak, a legmagasabb előadóművészi igényeket is kielégítőnek kell lenniük.
A bontás helyszínén dr. Walkshőfer Katalin budapesti közjegyző által felvett 156/2001. számú Ténytanúsítványi Jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi határidőig, azaz 2001. február 20-án 12.00 óráig az ajánlatkérő Sas u. 8. sz. irodaházának földszintjén az alábbi nyolc ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát, Dárius Music Kft., a VM-PRO Kft., a Corpus Hangszer Kft., a Rosé Kft., a Fon-Trade Kft., az AND & AND Kft., a Polytone Kft., valamint Tamás Sándor egyéni vállalkozó.
Ajánlatkérő a felhívás szerinti időpontban, azaz 2001. március 22-én megtartotta a nyilvános eredményhirdetést, ahol kihirdette, hogy az egyes hangszerekre nézve mely ajánlattevő lett az eljárás nyertese.
Kérelmező a 2001. április 14-én postára adott és a Döntőbizottságoz április 18-án érkező jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság felhívására 2001. április 28.-án kiegészítette a hiánypótlást követően.
Ebben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és új pályázat kiírását, valamint ideiglenes intézkedéssel az ajánlatkérő arra kötelezését, hogy kérelmezőt az eljárásba vonja be. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását, valamint azt is, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt az eljárás során felmerült költségeinek megtérítésére.
Kérelmét azzal indokolta, hogy szabályos pályázatot nyújtott be 2001. február 20-án 11 óra 57 perckor, azonban az ajánlatkérő azt nem fogadta be. Kérte a későbbiekben – és erre szóbeli ígéretet kapott –, hogy az elutasításról határozatot kap, amely a jogorvoslati kérelem megírásáig nem érkezett meg kérelmezőhöz.
Előadta azt is, hogy mivel semmilyen tájékoztatást az ajánlatkérőtől nem kapott, telefonon próbált érdeklődni a történtekről, majd 2001. április 2-án szóban értesült arról, hogy az ajánlatkérő az ajánlatát nem fogadta el, és arról is tájékoztatták, hogy erről határozatot küldenek részére, amely ellen jogorvoslattal élhet. Álláspontja szerint az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, illetve e jegyzőkönyvet meg kell küldeni öt munkanapon belül az ajánlattevőknek, és egyben tájékoztatni őket, az esetleges kizárásról, illetve az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról. Ezt a szabályt sem tartotta be ajánlatkérő az eljárása során. Előadta azt is, hogy az ügyben érdekelt Corpus Hangszer Kft.-től értesült arról, hogy a közbeszerzési eljárás során más ajánlattevő is jogsértést észlelt, mely alapján a D.216/2001. sz. ügyben tárgyalás lesz 2001. május 8-án.
Kérelmére tartott tárgyalás időpontja előtt azt is kérte írásban, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződés megkötését is.
Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva előadta azt is, hogy az ajánlatát 2001. február 20-án 11 óra 57 perckor az általa megbízott Borsodi Gábor adta le ajánlatkérőnél – de mivel nagyon sietett –, és nem volt tudomása arról, hogy átvételi elismervényt kérhet, ezért az egyébként az ajánlattevők részére átadott ilyen elismervénnyel, mellyel ajánlatkérő az ajánlatok benyújtását igazolja, nem rendelkezik.
Mivel az ajánlatkérő ügyvezetője Lendvay András az ajánlattétel időpontjában nem tartózkodott Magyarországon, ezért a megbízottja által elmondottak alapján állítja a fenti tényeket az ajánlat leadásának körülményeiről, és egyben indítványozta azt, hogy a Döntőbizottság Borsodi Gábort a jogorvoslati eljárás tárgyalásán tanúként hallgassa meg.
Ajánlatkérő írásos észrevételében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott, kérte – az egyébként álláspontja szerint késve benyújtott jogorvoslati kérelem – elutasítását, mint alaptalant a Kbt. 88. § (1) bekezdése szerint. Észrevétele alátámasztására előadta azt is, hogy az általa jogorvoslati eljáráshoz becsatolt iratok között fellelhető Közjegyzői Tanúsítvány szerint a kérelmezővel azonos nevű ajánlattevő a bontási határidőig nem jelent meg, és e név alatt ajánlat nem érkezett hozzá. A kérelmező ezzel ellentétes kijelentése a közokiratra tekintettel is valószínűsíthetően tévedés. Előadta azt is, hogy az ajánlatok bontásakor – már jóval annak megkezdése után – megjelent egy személy (ezek szerint kérelmező képviselője lehetett), hogy szeretne ajánlatot leadni, de ajánlatkérő az illető személyazonosságot sem tisztázva közölte vele, hogy elkésett, és a borítékját át sem vette. Ezt követően kérelmező megbízottja azonnal el is távozott. Fenti körülmények alapján, ami az összes ajánlattevő és közjegyző előtt zajlott le, érthetetlennek és valótlannak minősül kérelmező valamennyi tényállítása.
Tárgyaláson a kérelmezővel megegyező módon indítványozta Borsodi Gábor tanúkénti meghallgatását. Azt is nyilatkozta, hogy nem helytálló kérelmezőnek azon állítása, hogy nem vették át a beküldött ajánlatot. Tekintettel arra, hogy mivel elkésett, ezért már a megbízott át sem adta az ajánlatot, így az nem is áll a rendelkezésükre, hiszen azt át sem vették. Előadta azt is, hogy az ajánlatokat a földszinten lévő Gazdasági Hivatalnál kellett 12.00 óráig leadni, ahogy az a felhívásban is szerepel. Az ajánlatok bontása a 12.00 órai határidő letelte után a III. emeleti tárgyalóteremben történt, amiről az ajánlattevők tudomással bírtak, hisz itt tartották korábban a konzultációt is, de ezen túlmenően az ajánlatuk átvételekor is közölte velük az ügyintéző ezt a tényt. Azt is nyilatkozta, hogy a Közjegyzői Tanúsítvány mellékletét képezi egy jelenléti ív is, amit a jelenlévő ajánlattevői képviselők aláírtak. Ezen sem szerepel a kérelmező megbízottjának a neve, illetve aláírása. Előadta azt is, hogy azon ajánlattevőknek, akik határidőre adták le az ajánlatukat, e tényről átvételi elismervényt adtak, majd a 12.00 órai határidő leteltét követően a közjegyzővel együtt a leadott nyolc darab ajánlatot felvitték a III. emeleti külön terembe, ahol azok bontása történt.
A döntőbizottsági tárgyaláson kérelmező kérdésére azt is nyilatkozta, hogy a bontási eljárás során késve érkező személlyel közölték, hogy az ajánlata elkésett és azt nem veszik át.
A Döntőbizottság kérdésére a tárgyaláson határozottan azt is nyilatkozta, hogy kérelmező ajánlata nincs a birtokában, arról hivatalosan nincs tudomása. A tanú meghallgatását követően azt is nyilatkozta, hogy a tanú vallomásában ellentmondásokat vélt felfedezni, ezért azt kéri figyelembe venni a döntés meghozatalakor.
A Döntőbizottság a kérelmező által indítványozott ideiglenes intézkedéseket nem alkalmazta azok törvényi feltételeinek hiányában.
Az ügyben érdekelt felek közül Tamás Sándor egyéni vállalkozó írásban úgy nyilatkozott, hogy büntetőjogi felelősségének tudatában kijelenti, hogy a szóban forgó ajánlat a pályázat határidejének lejárta után, tehát 2001. február 20-án 12.00 óra után, mintegy 10 perccel érkezett, amikor már az ajánlatok bontása megkezdődött. Az AND & AND Kft. írásos nyilatkozatában azt adta elő, hogy a 2001. február 20. 11 óra 57 perces kérelmezői időpont téves, mert az helyesen 12 óra 15 perc volt. Ezt azzal támasztja alá, hogy az ajánlattevők mind ott ültek a teremben, amikor 12.00 óra után néhány perccel – a Bazilika harangszava is már régen lecsengett – megérkezett az ajánlatkérő bizottság több tagja a földszintről a pályázatokkal. Ez annyit jelent, hogy ők onnan lentről a gazdasági irodából 12.00 óra után indultak el. Ekkor kaptak tájékoztatást arról, hogy kik adták le határidőben az ajánlatokat. Eközben érkezett meg a kérelmező képviselője. A Fon-Trade Kft. írásos észrevételében közölte, hogy a kérelmező kb. 12 óra 15 perc után érkezett a pályázat bontásának a helyszínére, így a jogorvoslati kérelemben írt állítása nem helytálló. A Corpus Hangszer Kft. képviselője a tárgyaláson szóban úgy nyilatkozott, hogy ő az ajánlatát pontban 12.00 órakor adta le ajánlatkérőnél a földszinti titkárságon, ahol erről részére átvételi elismervényt adtak. Előadta azt is, hogy erre azért emlékszik pontosan, mert a Bazilika harangja ekkor szólalt meg. Ajánlat leadásakor közölték vele, hogy a gyülekezés helyén, azaz a III. emeleten lesz az ajánlatok bontása. Ezt azért is tudta, mert közölték vele, hogy ott lesz a gyülekezés, ahol korábban a konzultációt tartotta ajánlatkérő. Azt is nyilatkozta, hogy a kérelmező ügyvezetője tőle szerzett tudomást arról, hogy a részére megküldött összegzésben a kérelmező neve nem szerepel. Állítása szerint, amikor ő az ajánlatát leadta, akkor a földszinten látta a kérelmező megbízottját, aki az ajánlat leadásával volt megbízva.
A Döntőbizottság a kérelmező és ajánlatkérő indítványának megfelelően a jogorvoslati ügy tárgyalásán a hamis tanúzás következményére történő figyelmeztetés után tanúként hallgatta meg Borsodi Gábor Budapest, XIV. Kender u. 12. sz. alatti lakost.
A tanú a meghallgatás során előadta, hogy a kérelmezőtől kapott olyan alkalmi megbízást, hogy az ajánlatot 2001. február 20-án 12.00 óráig adja le az ajánlatkérőnél. A meghallgatás során úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses napon 11 óra 30 perckor indult az Alabástrom u. 45. sz. alatti telepükről személyautóval a Sas utcába egyik munkatársával, aki jobban ismeri a várost. 11 óra 55 körül értek a Sas utcához. Itt egy darus tehergépkocsi mögött parkoltak le, mert máshol már nem találtak helyet. A kollégája bent maradt az autóban és ő az instrukciónak megfelelően a Gazdasági Hivatalba a Sas u. 8. földszintjére vitte be az ajánlatot, amit körülbelül 11 óra 57 perckor adott át egy általa ismeretlen hölgynek. Az átadás során átvételi elismervényt nem is kért és nem is kapott. Mintegy 20 másodperces ott tartózkodást követően azonnal elhagyta az épületet tekintettel arra, hogy rossz helyen parkoltak, mivel akadályozták a forgalmat, ezért nagyon gyorsan el is távozott az épületből. Kérdésre azt is előadta, hogy a III. emeleti helyiségben, ahol egyébként az ajánlatok bontása történt, nem járt. Egyebet a tárggyal kapcsolatosan nem kívánt előadni. A Döntőbizottság kérdésére azt is nyilatkozta a tárgyaláson, hogy miután az ajánlatot leadta ezt követően az utcára kiérve, hívta kolléganőjét telefonon, hogy időben megérkezett az ajánlattal. E hívást a 06/209333-253 hívószámú mobilkészülékről eszközölte és emlékezete szerint a megbízója cégét hívta fel a 424-6400 számon. Állítása szerint az ajánlat leadása és a telefonálás között kb. 3-4 perc telt el. Kérdésre azt is előadta, hogy a Sas u. 8. sz. alatti bejárattól mintegy 50 m-re parkoltak, ezért valójában egy versenyfutás volt az idővel ez a megbízás, amit a kérelmező részére teljesített. A döntőbizottsági meghallgatást követően a tanú közölte, hogy költségigénye nincs a meghallgatásával kapcsolatosan, majd azt is nyilatkozta többek között, hogy álláspontja szerint a híváslista a fentebb megjelölt mobil telefonról lekérhető a szolgáltatótól. A tanú a meghallgatása során a felek ál
tal feltett kérdésekre megválaszolva további kérdés hiányában a tárgyalótermet elhagyta, a tárgyaláson ezt követően nem vett részt.
A Döntőbizottság a fenti körülményekre tekintettel, valamint arra, hogy a Pannon GSM Távközlési Rt. szolgáltatót a híváslista miatt meg kívánta keresni, ezért a tárgyaláson szóban kihirdette, majd a feleknek kikézbesítette írásban is a D.243/14/2001. számú határozatát, mellyel a folyamatban lévő jogorvoslati eljárást a megkeresés teljesítéséig felfüggesztette, figyelemmel az Államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 37. § (1) bekezdésére. A Döntőbizottság először 2001. május 23-án, majd a Pannon GSM Rt. Távközlési Szolgáltató Biztonsági Igazgatójának nemleges levelét követően 2001. június 11-én írásban kereste meg a szolgáltatót hivatkozva a Kbt. vonatkozó rendelkezéseire [20. § (1)–(2) bekezdése] azzal, hogy a kérdéses telefonszám 2001. február 20-ai híváslistáját hivatalos célból a Döntőbizottság részére küldje meg. A Pannon GSM Rt. a 2001. június 11-én kelt második levelében is megtagadta a híváslista átadását és egyben közölte a Döntőbizottsággal, hogy az ügyben megkeresi az Adatvédelmi Biztost annak állásfoglalását kérve a lista kiadhatóságával kapcsolatosan.
Ezt követően 2001. július 4-én az Adatvédelmi Biztos irodája tájékoztatáskéréssel fordult a Döntőbizottsághoz, melyben azt kérte, hogy a Döntőbizottság a válaszban térjen ki arra, hogy véleménye szerint mely törvény rendelkezik a kért távközlési adatok továbbításának kötelezettségéről, és milyen törvényes cél érdekében kérik az adatokat.
A Döntőbizottság a D.243/20/2001. számú levelével adta meg a kért információkat az Adatvédelmi Biztos irodájának 2001. július 12. keltezésű levelében, de mivel a jelen határozat meghozataláig semmilyen választ nem kapott sem a Pannon GSM Rt. szolgáltatótól, sem az Adatvédelmi Biztos irodájától, ezért az ügyet elbírálva meghozta a rendelkező részben írt határozatot.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás körében alapvetően azt kellett vizsgálnia, hogy kérelmező időben adott-e le ajánlatot ajánlatkérőhöz 2001. február 20-án.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és az írásos tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy az időben érkezett jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak miatt:
Az ajánlatok bontásáról dr. Walkshőfer Katalin budapesti közjegyző 156/2001. sz. ténytanúsítványi jegyzőkönyvet állított ki. E jegyzőkönyv második oldalán azt rögzítette, hogy megállapítja: a fenti helyen és időig összesen nyolc pályázat érkezett, valamennyi pályázat nem postai úton, lezárt, sértetlennek látszó csomagolásban.
A jegyzőkönyv azt is tartalmazza, hogy a 12.00 órás időpontig a Polyton Kft., a VM-PRO Kft., a Dárius Music Kft., a Corpus Hangszer Kft., a Rosé Kft., a Fon-Trade Kft., az AND & AND Kft., valamint Tamás Sándor egyéni vállalkozó nyújtott be ajánlatot.
A jegyzőkönyv olyan kitételt nem tartalmaz, hogy kérelmező vagy képviselője ajánlatot nyújtott volna be ajánlatkérőhöz és olyan kitételt sem, hogy késve érkezett volna valamely ajánlattevő képviselője. Ténytanúsítványi jegyzőkönyv mellékletét képezi egy jelenléti ív is, melyet az ajánlattétel napján vettek fel, s melyen szerepel a képviselt cég, az azt képviselt személy neve, valamint az aláírása.
A Döntőbizottság ezt megvizsgálva megállapította, hogy a kérelmező cége, a képviselőjének neve, aláírása sehol sem szerepel a jelenléti íven.
A Döntőbizottság a kérelmező által megjelölt tanú meghallgatását megvizsgálva megállapította, hogy a tanú a meghallgatás során ellentmondásokba keveredett, mert hol azt állította, hogy 10 másodpercig tartózkodott az épületben, hol pedig azt, hogy összesen 20 másodpercig. Azt is megállapította a tanúmeghallgatás során a Döntőbizottság, és jegyzőkönyvbe rögzítette, hogy a tanú nem tudta pontosan megjelölni, hogy hol, melyik szobában, vagy név szerint kinek adta át a megbízója által küldött ajánlatot.
A tanú meghallgatására tekintettel a Döntőbizottság megkísérelte beszerezni a tanú által megjelölt mobiltelefon 2001. február 20-ai híváslistáját, mely a többszöri megkeresés ellenére sem vezetett eredményre.
A Döntőbizottság azt is figyelembe vette véleménye kialakításánál, hogy kérelmező képviselője személyesen nem jelent meg az ajánlatok leadásakor, illetve bontásakor. Az ajánlatát eseti megbízás keretében egy "külső" személlyel küldte el, aki a tanúkénti meghallgatása során ellentmondásokba ütközött, valamint azt, hogy a tanú által a megbízójának szóban adott tájékoztatás alapján megírt jogorvoslati kérelem nem a kérelmező által tapasztalt eseményeken alapul.
A Döntőbizottság nem vehette figyelembe a tanú által megjelölt ajánlat leadási időpontként a 11 óra 57 percet a fent leírtakon túlmenően azért sem, mert az ügyben érdekelt ajánlattevők többen is egybehangzóan azt nyilatkozták, hogy a bontási eljárás alkalmával 12 óra 10 és 15 perc közötti időpontra tehető, hogy valaki egy ajánlatot kívánt átadni az eljárás során, de azt az ajánlatkérő nem vette át tekintettel az elkésettségre.
Tekintettel arra, hogy több nyilatkozat is a tanú, illetve a kérelmező jogorvoslati kérelmében írtakkal ellentétes időpontot jelöl meg, valamint arra is, hogy a közjegyzői tanúsítvány nem tartalmaz olyan információt, hogy a kérelmező képviselője határidőben beadott volna ajánlatot ajánlatkérőhöz, és az ajánlatkérő is határozottan nyilatkozta, hogy a kérelmező ajánlatával nem rendelkezik, ezért a Döntőbizottság a fentieket figyelembe véve a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 28.
Dr. Bíró László s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkáry Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
