KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8450)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.270/10/2001.
Tárgy: a LIÁN Kft. jogorvoslati kérelme Budapest-Zugló Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A LIÁN Kertészeti Közhasznú Társaság (1119 Budapest, Thán K. u. 3–5. sz., képviseli: dr. Papcsók Ferenc ügyvéd, 2083 Solymár, Panoráma u. 67. sz., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet Budapest-Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2., képviseli: dr. Balla Miklós ügyvéd, 1068 Budapest, Benczúr u. 39/B., 1/2 em. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest-Zugló Önkormányzata tulajdonában és a polgármesteri hivatal kezelésében levő parkok, játszóterek, zöldfelületek, összesen 1 700 000 m2 és 36 500 db utcai sorfa fenntartási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. április 11-i számában megjelent felhívásában, nyílt eljárás keretében, vállalkozási szerződés formájában kért ajánlatot az ajánlati felhívás 3. a) pontban következőképpen részletezett módon:
3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: Budapest-Zugló Önkormányzata tulajdonában és a polgármesteri hivatal kezelésében levő parkok, játszóterek, zöldfelületek összesen 1 700 000 m2 és 36 500 db utcai sorfa fenntartási munkái. A beszerzés tárgyának további részletezését az ajánlati dokumentáció tartalmazza.
A teljesítés helye: Budapest XIV. kerület közigazgatási területe.
A teljesítés időtartama: 2001. július 1.–2005. június 30. Részajánlat lehetőségét és a többváltozatú ajánlattételt ajánlatkérő nem engedte meg. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, a következő részszempontok figyelembevételével:
A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: a részszempontok alsó és felső ponthatára: 1–10.
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 10
– az azonnali beavatkozást igénylő munkák esetén dokumentációban kiírt mértéknél rövidebb helyszínre érkezési és balesetveszély-elhárítási idő megajánlása (órában megadva) 5
– az éves áremelés mértéke 3
– késedelmes teljesítés esetén a dokumentációban kiírt mértéken felül vállalt kötbér mértéke 1
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítési feltételek között szerepeltette az alábbiakat:
– az előző legfeljebb 3 évben nem végzett a közbeszerzés tárgyával azonos munkát, a felsorolt munkák között nincs legalább egy, melynek értéke a bruttó 100 millió Ft-ot eléri,
– nem rendelkezik olyan összteljesítményű fűnyírógép-kapacitással, amellyel a fűnyírási feladatok egy alkalommal 14 nap alatt teljes volumenében elvégezhetők,
– nem rendelkezik ISO minősítéssel.
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely ismertette az ajánlatok elkészítésével kapcsolatos ajánlatkérői kívánalmakat.
Kérelmező 2001. április 26-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Írásbeli kérelmében és a tárgyaláson tett észrevételében kérelmező kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg a felhívást, kötelezze ajánlatkérőt "megfelelő" ajánlati felhívás kiírására, továbbá ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését. Indokolásul előadta, hogy a nyílt eljárású ajánlati felhívás 11. b) pontja szerinti, a műszaki alkalmatlanság feltételeinek meghatározása és részletezése körében az első bekezdés második mondatával ajánlatkérő olyan feltételt fogalmazott, illetve határozott meg, amely szerint alkalmatlan a munkák végzésére az az ajánlattevő vállalkozás, amelynek a "felsorolt munkái között nincs legalább egy, melynek értéke a bruttó 100 millió Ft-ot eléri". Ez az idézett kitétel álláspontja szerint a Kbt. 40. §-ának (5) bekezdésébe ütközik, amely szerint az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, amely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ennek a bruttó 100 millió Ft-os feltételnek ugyanis ismeretei szerint csak az az ajánlattevő tud megfelelni, amely vagy a Fővárosi Önkormányzat, vagy pedig a Zuglói Önkormányzat területén korábban már végzett kertészeti, parkfenntartási munkákat, figyelemmel az említett önkormányzatok esetében a megrendeléseik értékének a szakmai körökben is ismert jelentős összegére. A pályázati kiírás rendelkezése szerint a feltételeknek csak egyetlen kertészeti vállalkozás felel meg, amely tény a többi kertészeti vállalkozásra nézve sérelmezhető. A közbeszerzési eljárásokban valamennyi vállalkozásnak lehetőséget kell adni arra, hogy az eljárás során ajánlataikat diszkriminációtól mentesen, szakmailag értékelje az ajánlatot kérő. Véleménye szerint a fenti kitétel nincs összefüggésben a feladat ellátására való műszaki alkalmassággal és ezért nem eredményezheti egy kertészeti vállalkozás műszaki alkalmatlanságát az ajánlat értékelése során. A tevékenysé
get az ajánlatkérőnél 1995 óta végző társaság nem saját maga, hanem egy, az általa tulajdonolt alvállalkozó bevonásával végzi a fenntartási munkákat. A parkfenntartási tevékenységet alvállalkozóként végző társaság éves árbevétele alacsonyabb a társaságunkénál, azonban eddig is alkalmasnak minősült az ajánlatkérő önkormányzatnak, műszaki alkalmatlansága nem merült fel.
Kérelmező sérelmezte továbbá az ajánlati felhívás 11. b) pontjában a műszaki alkalmatlanság szintén diszkriminatív azon feltételét, miszerint alkalmatlan az az ajánlattevő aki nem rendelkezik ISO minősítéssel. Kérelmező ugyan rendelkezik ISO minősítéssel, azonban álláspontja szerint ez is az esélyegyenlőséget sértő feltétel, ugyanis a jelenleg működő kertészeti vállalkozások jelentős része, bár törekszik erre, de még nem szerezte meg az ISO minősítést.
Ajánlatkérő kérelmező kérelmére készített írásos észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes leírást tartalmaz, amely egyrészről biztosítja a megfelelő ajánlattételt, másrészről ugyanakkor nem sérti az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát. Ajánlatkérő a Kbt. 44. §-ára hivatkozva előadta, hogy az alkalmassági referenciaként meghatározott összeg többszörösét teszi ki a beszerzés becsült összege, melyre a költségvetésében ekkora – vagyis a referenciát többszörösen meghaladó mértékű – fedezetet biztosítottak. Előadta ajánlatkérő, hogy a közbeszerzés tárgyát képező fenntartási munka mennyisége számottevő és nem egyenletesen oszlik meg egy év során. A munka természetéből és technológiájából adódóan egy naptári évben átlagosnak mondható időjárás esetén – több csúcsidőszak is adódik. Ez jellemzően a hóolvadást követő másfél-két hónap, ezt követően a nyári fűkaszálások, illetőleg a telet megelőző őszi munkálatok időszaka. Ezekben az időszakokban koncentráltan jelentkezik az elvégzendő munka. Egy ilyen – a referenciamunka többszörösét kitevő – nagyságrendű összetett feladat összefogása, lebonyolítása, nagyfokú szervezettséget, műszaki felkészültséget és a változó feladatokhoz gyorsan átcsoportosítható alkalmazotti létszámot igényel. Az ajánlattevő az előírt volumenű referenciamunka sikeres elvégzésével igazolja, hogy a közbeszerzés tárgyát képező munka elvégzésére is képes, rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel. A Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja lehetővé teszi az ajánlatkérő számára azt, hogy megkövetelje az ajánlattevőtől a műszaki alkalmasságának minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal történő igazolását, a (4) bekezdés pedig ennek hiánya esetén a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítést. Erre tekintettel nem látja diszkriminatívnak az ISO minősítés meglétének előírását sem. Álláspontja szerint a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság megállapításának az ajánlati felhívásban sz
ereplő kritériumai – ideértve a kérelmező által kifogásolt feltételeket is – nem ütköznek az esélyegyenlőség alapelvével, és nem lépik túl a Kbt. 44. § (5) bekezdésében meghatározott mértéket sem. Erre tekintettel kérte a kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdései határozzák meg az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságának lehetséges igazolási módjait.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság a fenti rendelkezéseket is figyelembe véve arra az álláspontra jutott, hogy ajánlatkérő, amikor meghatározta az ajánlati felhívásában az alkalmatlanná nyilvánítás szempontjait, akkor e szabályoktól nem tért el és a beszerzés becsült értékére figyelemmel a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig határozta meg az alkalmatlanná nyilvánítás kérelmező által kifogásolt feltételeit.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapította, hogy e szerződést az ajánlatkérő a tárgyban négy évre és a referenciaként előírt összeg többszörösét kitevő értékben kívánja megkötni, így a megkívánt 100 millió Ft-os referencia nem tekinthető a becsült értékhez viszonyítottan túlzott mértékűnek, és nem sérült sem a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség alapelve, sem a Kbt. 44. § (4) vagy (5) bekezdése.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az alkalmatlansági szempont meghatározásánál a közbeszerzés tárgyára és értékére korlátozta előírásait abban a tekintetben is, hogy joggal vette figyelembe a beszerzés volumenénél a négy évre szóló szerződés összértékét, valamint azt is, hogy a fenntartási munkák állandó készenléti állapotot kívánnak meg a jövőbeni szerződő féltől. Mindezek a körülmények indokolják, hogy a szerződés teljesítésére alkalmasnak olyan ajánlattevőket tekintsen, akik – esetlegesen több évre kiterjedő szerződésből is – a referenciamunkáknál 100 millió Ft bruttó értéket meghaladó sikeres korábbi teljesítéseket tudnak felmutatni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ISO minősítés meglétének alkalmassági feltételként való meghatározása az előzőekkel azonos indokok alapján nem minősül diszkriminatív feltételnek.
A fenti indokok alapján Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az alaptalan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 25.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
