K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (8450)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.270/10/2001.

T�rgy: a LI�N Kft. jogorvoslati k�relme Budapest-Zugl� �nkorm�nyzata k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen.
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi

HAT�ROZAT-ot:

A LI�N Kert�szeti K�zhaszn� T�rsas�g (1119 Budapest, Th�n K. u. 3�5. sz., k�pviseli: dr. Papcs�k Ferenc �gyv�d, 2083 Solym�r, Panor�ma u. 67. sz., a tov�bbiakban: k�relmez�) k�relm�t, melyet Budapest-Zugl� �nkorm�nyzata (1145 Budapest, P�terv�rad u. 2., k�pviseli: dr. Balla Mikl�s �gyv�d, 1068 Budapest, Bencz�r u. 39/B., 1/2 em. 4., a tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "Budapest-Zugl� �nkorm�nyzata tulajdon�ban �s a polg�rmesteri hivatal kezel�s�ben lev� parkok, j�tsz�terek, z�ldfel�letek, �sszesen 1 700 000 m2 �s 36 500 db utcai sorfa fenntart�si munk�i" t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen ny�jtott be, a D�nt�bizotts�g elutas�tja.
A jogorvoslati elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�geiket a felek maguk viselik.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani.

INDOKOL�S

Aj�nlatk�r� a K�zbeszerz�si �rtes�t� 2001. �prilis 11-i sz�m�ban megjelent felh�v�s�ban, ny�lt elj�r�s keret�ben, v�llalkoz�si szerz�d�s form�j�ban k�rt aj�nlatot az aj�nlati felh�v�s 3. a) pontban k�vetkez�k�ppen r�szletezett m�don:

3. a) A beszerz�s t�rgya �s mennyis�ge: Budapest-Zugl� �nkorm�nyzata tulajdon�ban �s a polg�rmesteri hivatal kezel�s�ben lev� parkok, j�tsz�terek, z�ldfel�letek �sszesen 1 700 000 m2 �s 36 500 db utcai sorfa fenntart�si munk�i. A beszerz�s t�rgy�nak tov�bbi r�szletez�s�t az aj�nlati dokument�ci� tartalmazza.
A teljes�t�s helye: Budapest XIV. ker�let k�zigazgat�si ter�lete.
A teljes�t�s id�tartama: 2001. j�lius 1.�2005. j�nius 30. R�szaj�nlat lehet�s�g�t �s a t�bbv�ltozat� aj�nlatt�telt aj�nlatk�r� nem engedte meg. Az aj�nlatok elb�r�l�s�nak szempontja az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat volt, a k�vetkez� r�szszempontok figyelembev�tel�vel:
A Kbt. 34. � (3) bekezd�s�ben foglaltak: a r�szszempontok als� �s fels� ponthat�ra: 1�10.
r�szszempontok s�lysz�mok
� aj�nlati �r 10
� az azonnali beavatkoz�st ig�nyl� munk�k eset�n dokument�ci�ban ki�rt m�rt�kn�l r�videbb helysz�nre �rkez�si �s balesetvesz�ly-elh�r�t�si id� megaj�nl�sa (�r�ban megadva) 5
� az �ves �remel�s m�rt�ke 3
� k�sedelmes teljes�t�s eset�n a dokument�ci�ban ki�rt m�rt�ken fel�l v�llalt k�tb�r m�rt�ke 1
Aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�s 11. b) pontj�ban az aj�nlattev�knek a szerz�d�s teljes�t�s�re alkalmatlann� min�s�t�si felt�telek k�z�tt szerepeltette az al�bbiakat:
� az el�z� legfeljebb 3 �vben nem v�gzett a k�zbeszerz�s t�rgy�val azonos munk�t, a felsorolt munk�k k�z�tt nincs legal�bb egy, melynek �rt�ke a brutt� 100 milli� Ft-ot el�ri,
� nem rendelkezik olyan �sszteljes�tm�ny� f�ny�r�g�p-kapacit�ssal, amellyel a f�ny�r�si feladatok egy alkalommal 14 nap alatt teljes volumen�ben elv�gezhet�k,
� nem rendelkezik ISO min�s�t�ssel.
Aj�nlatk�r� dokument�ci�t is kibocs�tott, amely ismertette az aj�nlatok elk�sz�t�s�vel kapcsolatos aj�nlatk�r�i k�v�nalmakat.
K�relmez� 2001. �prilis 26-�n jogorvoslati k�relmet terjesztett el�. �r�sbeli k�relm�ben �s a t�rgyal�son tett �szrev�tel�ben k�relmez� k�rte a D�nt�bizotts�gt�l, hogy �llap�tsa meg a jogs�rt�st, semmis�tse meg a felh�v�st, k�telezze aj�nlatk�r�t "megfelel�" aj�nlati felh�v�s ki�r�s�ra, tov�bb� ideiglenes int�zked�sk�nt az elj�r�s felf�ggeszt�s�t. Indokol�sul el�adta, hogy a ny�lt elj�r�s� aj�nlati felh�v�s 11. b) pontja szerinti, a m�szaki alkalmatlans�g felt�teleinek meghat�roz�sa �s r�szletez�se k�r�ben az els� bekezd�s m�sodik mondat�val aj�nlatk�r� olyan felt�telt fogalmazott, illetve hat�rozott meg, amely szerint alkalmatlan a munk�k v�gz�s�re az az aj�nlattev� v�llalkoz�s, amelynek a "felsorolt munk�i k�z�tt nincs legal�bb egy, melynek �rt�ke a brutt� 100 milli� Ft-ot el�ri". Ez az id�zett kit�tel �ll�spontja szerint a Kbt. 40. �-�nak (5) bekezd�s�be �tk�zik, amely szerint az aj�nlatk�r� a k�zbeszerz�s t�rgy�t nem hat�rozhatja meg oly m�don, amely egyes aj�nlattev�ket az aj�nlatt�tel lehet�s�g�b�l kiz�r, vagy m�s m�don indokolatlan �s h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s�ket okozza. Ennek a brutt� 100 milli� Ft-os felt�telnek ugyanis ismeretei szerint csak az az aj�nlattev� tud megfelelni, amely vagy a F�v�rosi �nkorm�nyzat, vagy pedig a Zugl�i �nkorm�nyzat ter�let�n kor�bban m�r v�gzett kert�szeti, parkfenntart�si munk�kat, figyelemmel az eml�tett �nkorm�nyzatok eset�ben a megrendel�seik �rt�k�nek a szakmai k�r�kben is ismert jelent�s �sszeg�re. A p�ly�zati ki�r�s rendelkez�se szerint a felt�teleknek csak egyetlen kert�szeti v�llalkoz�s felel meg, amely t�ny a t�bbi kert�szeti v�llalkoz�sra n�zve s�relmezhet�. A k�zbeszerz�si elj�r�sokban valamennyi v�llalkoz�snak lehet�s�get kell adni arra, hogy az elj�r�s sor�n aj�nlataikat diszkrimin�ci�t�l mentesen, szakmailag �rt�kelje az aj�nlatot k�r�. V�lem�nye szerint a fenti kit�tel nincs �sszef�gg�sben a feladat ell�t�s�ra val� m�szaki alkalmass�ggal �s ez�rt nem eredm�nyezheti egy kert�szeti v�llalkoz�s m�szaki alkalmatlans�g�t az aj�nlat �rt�kel�se sor�n. A tev�kenys�
get az aj�nlatk�r�n�l 1995 �ta v�gz� t�rsas�g nem saj�t maga, hanem egy, az �ltala tulajdonolt alv�llalkoz� bevon�s�val v�gzi a fenntart�si munk�kat. A parkfenntart�si tev�kenys�get alv�llalkoz�k�nt v�gz� t�rsas�g �ves �rbev�tele alacsonyabb a t�rsas�gunk�n�l, azonban eddig is alkalmasnak min�s�lt az aj�nlatk�r� �nkorm�nyzatnak, m�szaki alkalmatlans�ga nem mer�lt fel.
K�relmez� s�relmezte tov�bb� az aj�nlati felh�v�s 11. b) pontj�ban a m�szaki alkalmatlans�g szint�n diszkriminat�v azon felt�tel�t, miszerint alkalmatlan az az aj�nlattev� aki nem rendelkezik ISO min�s�t�ssel. K�relmez� ugyan rendelkezik ISO min�s�t�ssel, azonban �ll�spontja szerint ez is az es�lyegyenl�s�get s�rt� felt�tel, ugyanis a jelenleg m�k�d� kert�szeti v�llalkoz�sok jelent�s r�sze, b�r t�rekszik erre, de m�g nem szerezte meg az ISO min�s�t�st.
Aj�nlatk�r� k�relmez� k�relm�re k�sz�tett �r�sos �szrev�tel�ben �s t�rgyal�son tett nyilatkozat�ban el�adta, hogy az aj�nlati felh�v�s �s a dokument�ci� a k�zbeszerz�s t�rgy�ra vonatkoz� r�szletes le�r�st tartalmaz, amely egyr�szr�l biztos�tja a megfelel� aj�nlatt�telt, m�sr�szr�l ugyanakkor nem s�rti az es�lyegyenl�s�get �s a verseny tisztas�g�t. Aj�nlatk�r� a Kbt. 44. �-�ra hivatkozva el�adta, hogy az alkalmass�gi referenciak�nt meghat�rozott �sszeg t�bbsz�r�s�t teszi ki a beszerz�s becs�lt �sszege, melyre a k�lts�gvet�s�ben ekkora � vagyis a referenci�t t�bbsz�r�sen meghalad� m�rt�k� � fedezetet biztos�tottak. El�adta aj�nlatk�r�, hogy a k�zbeszerz�s t�rgy�t k�pez� fenntart�si munka mennyis�ge sz�mottev� �s nem egyenletesen oszlik meg egy �v sor�n. A munka term�szet�b�l �s technol�gi�j�b�l ad�d�an egy napt�ri �vben �tlagosnak mondhat� id�j�r�s eset�n � t�bb cs�csid�szak is ad�dik. Ez jellemz�en a h�olvad�st k�vet� m�sf�l-k�t h�nap, ezt k�vet�en a ny�ri f�kasz�l�sok, illet�leg a telet megel�z� �szi munk�latok id�szaka. Ezekben az id�szakokban koncentr�ltan jelentkezik az elv�gzend� munka. Egy ilyen � a referenciamunka t�bbsz�r�s�t kitev� � nagys�grend� �sszetett feladat �sszefog�sa, lebonyol�t�sa, nagyfok� szervezetts�get, m�szaki felk�sz�lts�get �s a v�ltoz� feladatokhoz gyorsan �tcsoportos�that� alkalmazotti l�tsz�mot ig�nyel. Az aj�nlattev� az el��rt volumen� referenciamunka sikeres elv�gz�s�vel igazolja, hogy a k�zbeszerz�s t�rgy�t k�pez� munka elv�gz�s�re is k�pes, rendelkezik az ehhez sz�ks�ges felt�telekkel. A Kbt. 44. � (2) bekezd�s e) pontja lehet�v� teszi az aj�nlatk�r� sz�m�ra azt, hogy megk�vetelje az aj�nlattev�t�l a m�szaki alkalmass�g�nak min�s�gtan�s�t� int�zm�nyt�l sz�rmaz� tan�s�tv�nnyal t�rt�n� igazol�s�t, a (4) bekezd�s pedig ennek hi�nya eset�n a szerz�d�s teljes�t�s�re alkalmatlann� min�s�t�st. Erre tekintettel nem l�tja diszkriminat�vnak az ISO min�s�t�s megl�t�nek el��r�s�t sem. �ll�spontja szerint a szerz�d�s teljes�t�s�re val� alkalmatlans�g meg�llap�t�s�nak az aj�nlati felh�v�sban sz
erepl� krit�riumai � ide�rtve a k�relmez� �ltal kifog�solt felt�teleket is � nem �tk�znek az es�lyegyenl�s�g alapelv�vel, �s nem l�pik t�l a Kbt. 44. � (5) bekezd�s�ben meghat�rozott m�rt�ket sem. Erre tekintettel k�rte a k�relem elutas�t�s�t.
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy a jogorvoslati k�relem megalapozatlan.
A Kbt. 24. � (2) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r�nek biztos�tani kell az es�lyegyenl�s�get az aj�nlattev�k sz�m�ra.
A Kbt. 44. � (1) �s (2) bekezd�sei hat�rozz�k meg az aj�nlattev� szerz�d�s teljes�t�s�re val� alkalmass�g�nak lehets�ges igazol�si m�djait.
A Kbt. 44. � (4) bekezd�se �gy rendelkezik, hogy az aj�nlati felh�v�sban meg kell hat�rozni, hogy az (1), illet�leg (2) bekezd�sben foglaltakkal �sszef�gg� mely k�r�lm�nyek megl�te, illet�leg hi�nya vagy azok milyen m�rt�k� fogyat�koss�ga miatt min�s�ti az aj�nlatk�r� az aj�nlattev�t alkalmatlannak a szerz�d�s teljes�t�s�re.
A Kbt. 44. � (5) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r�nek az (1)�(2) bekezd�sben meghat�rozott adatok �s t�nyek k�r�s�t � figyelemmel az aj�nlattev� �zleti titokhoz f�z�d� �rdek�re � a k�zbeszerz�s t�rgy�ra kell korl�toznia, a (4) bekezd�s szerinti k�vetelm�nyeket pedig � a beszerz�s becs�lt �rt�k�re is tekintettel � legfeljebb a szerz�d�s teljes�t�s�hez t�nylegesen sz�ks�ges felt�telek m�rt�k�ig lehet el��rni.
A D�nt�bizotts�g a fenti rendelkez�seket is figyelembe v�ve arra az �ll�spontra jutott, hogy aj�nlatk�r�, amikor meghat�rozta az aj�nlati felh�v�s�ban az alkalmatlann� nyilv�n�t�s szempontjait, akkor e szab�lyokt�l nem t�rt el �s a beszerz�s becs�lt �rt�k�re figyelemmel a szerz�d�s teljes�t�s�hez t�nylegesen sz�ks�ges felt�telek m�rt�k�ig hat�rozta meg az alkalmatlann� nyilv�n�t�s k�relmez� �ltal kifog�solt felt�teleit.
A D�nt�bizotts�g az aj�nlatk�r� nyilatkozata alapj�n meg�llap�totta, hogy e szerz�d�st az aj�nlatk�r� a t�rgyban n�gy �vre �s a referenciak�nt el��rt �sszeg t�bbsz�r�s�t kitev� �rt�kben k�v�nja megk�tni, �gy a megk�v�nt 100 milli� Ft-os referencia nem tekinthet� a becs�lt �rt�khez viszony�tottan t�lzott m�rt�k�nek, �s nem s�r�lt sem a Kbt. 24. � (2) bekezd�s�ben megfogalmazott es�lyegyenl�s�g alapelve, sem a Kbt. 44. � (4) vagy (5) bekezd�se.
A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint aj�nlatk�r� az alkalmatlans�gi szempont meghat�roz�s�n�l a k�zbeszerz�s t�rgy�ra �s �rt�k�re korl�tozta el��r�sait abban a tekintetben is, hogy joggal vette figyelembe a beszerz�s volumen�n�l a n�gy �vre sz�l� szerz�d�s �ssz�rt�k�t, valamint azt is, hogy a fenntart�si munk�k �lland� k�szenl�ti �llapotot k�v�nnak meg a j�v�beni szerz�d� f�lt�l. Mindezek a k�r�lm�nyek indokolj�k, hogy a szerz�d�s teljes�t�s�re alkalmasnak olyan aj�nlattev�ket tekintsen, akik � esetlegesen t�bb �vre kiterjed� szerz�d�sb�l is � a referenciamunk�kn�l 100 milli� Ft brutt� �rt�ket meghalad� sikeres kor�bbi teljes�t�seket tudnak felmutatni.
A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint az ISO min�s�t�s megl�t�nek alkalmass�gi felt�telk�nt val� meghat�roz�sa az el�z�ekkel azonos indokok alapj�n nem min�s�l diszkriminat�v felt�telnek.
A fenti indokok alapj�n D�nt�bizotts�g a Kbt. 76. � (1) bekezd�s�ben biztos�tott jogk�r�ben elj�rva az alaptalan jogorvoslati k�relmet a Kbt. 88. � (1) bekezd�s a) pontja szerint elutas�totta.
A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.

Budapest, 2001. m�jus 25.

Dr. Nagy L�szl� G�bor s. k., H�mori Andr�s s. k.,
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos

Sz�kelyn� Bihari M�ria s. k.,
k�zbeszerz�si biztos


 

index.html Fel