KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8489)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.558/5/2001.
Tárgy: A Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a HM Ingatlankezelési Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85. a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a Honvédelmi Minisztérium Ingatlankezelési Hivatal (1095 Budapest, Soroksári út 152., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szeged, Szabadkai úti nőtlenszálló önálló szennyvízcsatorna-rákötés és meghatározott szinteken teakonyha, mosó-szárító helyiségek kialakítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indító és azt követő döntéseit megsemmisíti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő egy 1998. december 9-én kelt adásvételi szerződés 7. pontja alapján véglegesen birtokba adta a Szeged volt Török Ignác laktanya ingatlanát. A végleges birtokbaadás a jegyzőkönyv tanúsága szerint 2001. március 2-án történt meg. A birtokbaadásról felvett jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a szomszédos HM-vagyonkezelésű ingatlan szennyvízcsatornája a tárgyi ingatlanon, azaz a birtokba adott ingatlanon kiépített 60 m3 kapacitású gyűjtőaknába köt be, innen a keletkezett szennyvizet úszókapcsolóval felszerelt átemelőszivattyún továbbítják a városi hálózatba. A HM-kezelésű ingatlan önálló szennyvíz-elvezetési rendszerének kiépítése folyamatban van. Ennek teljes elkészültéig a szomszédos ingatlan szennyvízelvezetése csak az átemelőszivattyú esetenkénti működésével biztosítható. A birtokba vevő ennek alapján nyilatkozott, hogy az ingatlanra történő bejutást és az átemelőszivattyú esetenkénti beindítását a rendszer teljes különválasztásáig a HM részére biztosítja. Ajánlatkérő az ingatlan birtokbaadását követően megkezdte az önálló szennyvíz-elvezetési rendszer kivitelezési szintű terveztetését, amely 2001. április hónapra el is készült. Ajánlatkérő idei tervében szerepelt is, hogy a kivitelezés tárgyában nyílt közbeszerzési eljárást folytat le.
2001 júliusában a szennyvíznek szippantással történő elszállítása vált szükségessé, ugyanis az új tulajdonos akkorra felszámolta a szennyvízátemelő berendezését. Ez ajánlatkérő számára kb. havi 432 000 Ft/hó költséget eredményezett.
Ajánlatkérő annak érdekében, hogy a kivitelezés 2001. október 31-ig megvalósuljon, 2001. augusztus 27-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Az eljárásfajta választását ajánlatkérő a Döntőbizottság elnöke részére megküldött tájékoztatóban azzal indokolta, hogy a szennyvízcsatorna-rákötés elvégzése sürgősen szükséges az épület használhatósága érdekében. A tartálykocsis ürítés csak átmeneti, ideiglenes megoldásnak minősülhet környezetvédelmi szempontból. A 2001. október 31-i tervezett megvalósítási időtartamig más eljárásfajta alkalmazása nem lehetséges:
Ajánlatkérő ajánlati felhívását 3 cég részére küldte ki: az Alarm Wachter Kft., a Dobó és Társa Kft. és a Thermo Épszolg Kft. részére.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyát két részre bontotta: a Szeged, Szabadkai úti nőtlenszálló önálló szennyvízcsatorna-rákötése és meghatározott szinteken teakonyha, mosó-szárító helyiségek kialakítása került megjelölésre.
A teljesítési határidő 2001. október 31-e azzal, hogy ajánlatkérő előteljesítést kész elfogadni. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2001. szeptember 7-e, az első tárgyalás időpontja 2001. szeptember 11-e. Az eredményhirdetés időpontja pedig a tárgyalásos eljárás lefolytatását követő 13. nap.
A Döntőbizottság elnöke 2001. szeptember 11-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból az ajánlatkérő által megjelölt jogalap feltételeinek fennállása egyértelműen nem állapítható meg.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint jogszerűen folytatja a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Indoklásként előadta, hogy az épület szennyvízrendszere az elidegenítésre került Török Ignác laktanya területén keresztül kötött be a városi hálózatba. A birtokbaadáskor 2001. március 2-án biztosított volt az önálló szennyvíz-elvezetési rendszer kiépítéséig a szennyvízkezelés. Ugyanis az átvevő biztosította az ingatlanra való bejutást és a rendszer teljes különválasztásáig az átemelőszivattyú esetenkénti beindítását. Időközben azonban az új tulajdonos felszámolta a szennyvízátemelő berendezést, és így az objektum szennyvízelvezetésének korábbi lehetősége megszűnt. Ennek alapján 2001 júniusától tartálykocsis elszállítással valósult meg a szennyvízkezelés. Ez az állapot pedig környezetvédelmi szempontokból csak ideiglenes lehet. Erre való tekintettel sürgőssé vált a végleges szennyvízcsatorna kiépítése.
A rendkívüli sürgősség fennáll, hiszen a rendszer kiépítéséig jelentős költségtöbblettel kell számolni, és az épület használhatósága is veszélyben forog, hiszen a szippantással történő szennyvízelvezetés is a szomszédos ingatlanról történik, és fennáll annak a veszélye, hogy az új tulajdonos a bejutást megakadályozza. A rendkívüli sürgősséget környezetvédelmi szempontok is indokolják.
A beszerzés tárgya másik részének mielőbbi megvalósítása pedig a Pristinából hazaérkező állomány elhelyezése miatt szükséges, amelyet eredetileg Hódmezővásárhelyen kívántak elhelyezni, de az ott folyó felújítási, rekonstrukciós munkák miatt ott ez nem lehetséges. A beszerzéssel érintett nőtlenszállón is csak az átalakítási munkákat követően lehet a többletlétszámot elhelyezni, amely munkák csak a szennyvízelvezetés biztosítása után valósulhatnak meg:
A fenti okok bekövetkezése előre nem volt látható ajánlatkérő részéről, nem láthatta előre, hogy a szomszédos ingatlan új tulajdonosa nem biztosítja tovább a szennyvízelvezetést, továbbá, hogy a Pristinából hazaérkezők Hódmezővásárhelyen történő elszállásolása akadályba ütközik.
A rendkívüli sürgős helyzet bekövetkezése nem ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza, hiszen az okok tudomásra jutásától számítottan rövid időn belül intézkedtek a közbeszerzési eljárás megindításáról. A pénzügyi feltételek biztosítása is késleltette az eljárás indítását még úgy is, hogy az éves előirányzat tervezésében azt figyelembe vették.
Ajánlatkérő a tárgyaláson nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárását lefolytatta, az eljárást lezáró döntését meghozta, a szerződéskötés időpontja 2001. szeptember 28-a.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapította, mely szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek ajánlatkérő mulasztásából.
E szakasz tehát akkor alkalmazható, ha ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatóak. Bármelyik feltétel hiányának megléte a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának jogszerű alkalmazását nem teszi lehetővé.
A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban ezen feltételek fennállnak-e.
A Döntőbizottság elsődlegesen vizsgálta, hogy előre nem látható okból következett-e be a rendkívüli sürgős helyzet kialakulása. Az ingatlan birtokbaadásáról 2001. március 2-án felvett jegyzőkönyv ugyan tartalmazta, hogy az új tulajdonos biztosítja a szennyvízelvezetést, de ugyanakkor ajánlatkérő maga is tisztában volt azzal a körülménnyel, hogy ez végleges megoldást számára nem jelenthet, hiszen a jegyzőkönyv rögzítette, hogy ajánlatkérő az önálló szennyvíz-elvezetési rendszer kiépítését nemcsak tervezi, hanem ennek a rendszernek a kiépítése folyamatban is van.
Ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatában maga is elismerte, hogy a kivitelezéshez szükséges tervek már 2001 áprilisában készen voltak. További késedelmet az okozott az eljárás indításában, hogy a beszerzés fedezetét – belső ügyrendjének megfelelően – biztosítania kellett. Ezen folyamatot azonban nem külső körülmények befolyásolták, ugyanis a beszerzésre az előirányzattal ajánlatkérő rendelkezett, az ügymenetet saját érdekkörén belüli körülmények lassították. Valójában csak akkor vált sürgőssé a beszerzés, amikor a szennyvízelvezetés a korábbi módon többé nem volt megoldható.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát a beszerzési igény előre tervezett volt, megfelelő belső ügymenet mellett 2001 áprilisától nem lett volna akadálya nyílt eljárás megindításának. A rendkívüli sürgősség tehát ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza.
Ajánlatkérő számára az is előre látható volt, hogy a hódmezővásárhelyi alakulatnál a Pristinából hazaérkezettek elszállásolása nem biztosított, hiszen az ottani épületben rekonstrukciós munkák folynak. Előre látható körülmény volt az is, hogy a Pristinában szolgálatot teljesítők hazatérnek, elhelyezésükről gondoskodni kell. Éppen ezért választották a Szabadkai úti nőtlenszállót, mert a közműépítés ott a férőhely bővítését – a kiszolgálóhelyiségek bővítésével – lehetővé tette. A kiszolgálóhelyiségek átépítésére vonatkozó beszerzési igény tehát éppen a jelen beszerzés megvalósulásából következik, és mint ilyen, a jogalapot illetően csakis a szennyvízelvezetéssel azonos módon ítélhető meg.
A fentiekből következően a rendkívüli sürgős helyzet bekövetkezése ajánlatkérő érdekkörében állt elő.
Ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása jogsértő volt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a c) pont alapján ajánlatkérő eljárást indító és azt követő döntéseit megsemmisítette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 26.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
