KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8494)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.271/7/2001.
Tárgy: a Magyar Egészségügyi Mosodák Kft. jogorvoslati kérelme a Jávorszky Ödön Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kimlei Zsuzsanna ügyvéd (1064 Budapest Rózsa u. 64.) által képviselt Magyar Egészségügyi Mosodák Kft. (2600 Vác, Argenty Döme tér 1–3., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet dr. Hardonyi Orsolya ügyvéd (1146 Budapest, Abonyi u. 5.) által képviselt Jávorszky Ödön Kórház (2600 Vác, Argenty Döme tér 1–3., továbbiakban: ajánlatkérő) mosodai szolgáltatás 4 év időtartamra tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. november 22-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet az 5-ös súlyszámú "magas szintű igényekhez igazodó minőségi jellemzők, textília forgási sebessége", az 5-ös súlyszámú "ár és fizetési feltételek", valamint a 4-es súlyszámú "a szolgáltatás technológiai ismérvei" elbírálási részszempontok alapján kívánt kiválasztani 1-től 10-ig terjedő pontszámozással.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. január 2-re a kérelmező, a HM Centrál Mosodák Rt. és a Hófehér Kft. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő a február 19-i eredményhirdetésen a Hófehér Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező február 21-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő értékelését, álláspontja szerint ajánlatkérő nem a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság a D.116/10/2001. számú határozatával megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Megállapította, hogy annak ellenére, hogy a felhívás szerint a forgási sebesség és a fizetési határidő is bírálati részszempontelem (alszempont) volt, ajánlatkérő nem értékelte előnyként a kérelmezőnek a forgási sebességre és a fizetési határidőre vonatkozó kedvezőbb ajánlatát, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Ajánlatkérő a megsemmisített döntését követően újraértékelte az ajánlatokat, és ennek eredményeképpen is a Hófehér Kft. ajánlatát minősítette jobbnak. Április 25-én e tényről tájékoztatta az érdekelteket, és május 4-én a nyertessel megkötötte a közbeszerzési szerződést.
Kérelmező április 26-án ismét jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását. Kérelme indokaként előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérőnek a kiírás alapján nem volt jogi lehetősége arra, hogy az első és második bírálati részszempontból történő értékeléskor az egyes bírálati elemeket eltérően súlyozza. Ezt csak akkor tehette volna meg, ha a felhívásban előre kiköti, hogy számára nem azonos súllyal esik latba a "magas szintű igényekhez igazodó minőségi jellemzők" alszempont, mint a "forgási sebesség", illetve az "ár" és a "fizetési feltételek" alszempont. E kikötés hiányában azonos súllyal kell figyelembe venni az alszempontokat. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson állítása helytállóságának igazolásaként hivatkozott a Döntőbizottság 652/23/2000. számú határozatában kimondott ezen megállapításra.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy kérelmezőnek a felhívás tartalmának megismerését követően módjában állt volna az alszempontok súlyozásának mikéntjére nézve írásbeli tájékoztatást kérnie ajánlata elkészítéséhez.
Közölte, hogy az első részszemponton belül a minőségi jellemzőkre vonatkozó ajánlati részt 70%-ban, a forgási sebességre vonatkozót 30%-ban vette figyelembe, a második részszemponton belül az árat 70%-ban, a fizetési feltételeket 30%-ban. Álláspontja szerint ezek az arányok tükrözik megfelelően a szóban forgó részszempontokon belüli elvárásai fontosságát.
A tárgyaláson előadta, hogy az ajánlati árban fennálló lényeges különbséget számára nem kompenzálja kellően a 15 nappal kedvezőbb fizetési határidő.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése értelmében ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont választásakor a felhívásban köteles meghatározni a bírálati részszempontokat, az azok súlyát meghatározó – tényleges jelentőségükkel arányban álló – súlyszámokat és az értékelés során adható pontszámok alsó és felső határát.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján ajánlatkérőnek az ajánlatokat a felhívásban meghatározottak szerint kell elbírálnia.
A 34. § (3) bekezdéséből nyilvánvalóan következik, hogy ajánlatkérőt csak az egyes bírálati részszempontokra és nem azokon belüli alszempontokra nézve terheli a súlyszámok meghatározására vonatkozó kötelezettség. Ebből eredően az ajánlatok elbírálásakor is arra kell tekintettel lennie, hogy az egyes bírálati részszempontokat, a bennük lévő alszempontokra adott pontszámok összességét súlyozza a felhívásban meghatározott súlyszámokkal. Több bírálati elemből – alszempontból – álló részszempont esetén ajánlatkérő megteheti azt, hogy előre közli a kiírásban (felhívásban vagy dokumentációban), hogy az adott részszemponton belüli alszempontoknak milyen jelentőséget tulajdonít majd, azaz hogy azokat milyen részaránnyal veszi figyelembe. Ez azonban a 34. § (3) bekezdése alapján nem kötelezettsége ajánlatkérőnek, csupán egy lehetőség számára.
Az alszempontokra is igaz azonban az a törvényi kritérium, hogy azoknak a tényleges jelentőségükkel arányban állónak kell lenniük.
Egy adott részszempont vagy azon belüli alszempont tényleges jelentőségét az ajánlatkérő tudja megítélni. Ajánlatkérő ismeri a saját gazdasági helyzetét, ebből kiindulva ő tudja saját objektív lehetőségein belül behatárolni műszaki, pénzügyi stb. elvárásait.
A behatárolás alapja azonban objektív alapokon kell hogy nyugodjon, valóban a tényleges jelentőségük alapján kell meghatározni az alszempontok részarányát. Ugyanis ha ajánlatkérő az alszempontokat nem a tényleges jelentőségük alapján határozza meg a felhívásban vagy nem határozza meg a felhívásban az alszempontok arányának mértékét, de az értékelésnél eltér az objektíven is megítélhető arányosságtól, akkor eljárása sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségének és a közbeszerzés tisztaságának alapelvét.
Ezért a jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy az egyes alszempontoknak az értékeléskor való %-os súlyozása nem tért-e el számottevően azok objektív jelentőségétől, és hogy ajánlatkérő az alszempontokra nézve meghatározott %-os súlyarányokat következetesen alkalmazta-e az értékeléskor.
Az első újraértékelt részszempont alszempontjai a szolgáltatásnak a magas szintű igényekhez igazodó minőségi jellemzői és a textília forgási sebessége voltak. A részszemponton belüli alszempontok súlyának arányát ajánlatkérő úgy határozta meg, hogy a minőség 70%-kal, a forgási sebesség 30%-kal jön számításba az értékeléskor.
A két alszempont egymáshoz viszonyított jelentősége objektív mércével megítélhető. Kétségtelen, hogy a megrendelő számára számottevően nagyobb előnyt jelent az, ha a textíliákat állandóan tiszta, színtartott, kopásmentes állapotban kapja vissza, mint ha egy nappal korábban, mint ahogy azt elvárta. A nem megfelelő minőségű szolgáltatás esetén ugyanis kénytelen a szolgáltatás tárgyát "kijavításra", azaz a munka ismételt elvégzésére visszaadnia vállalkozónak, és ezáltal már anullálódott is a kedvezőbb forgási sebesség adta előny, nem beszélve az esetlegesen nem is javítható színvesztésről, az indokoltnál nagyobb mértékű kopásról.
Az első részszempontra kérelmező 10, a nyertes 8 pontot kapott. A 10 ponton belül kérelmező 7 pontot kapott a minőségre, 3 pontot a forgási sebességre. A nyertes a 8 ponton belül 7 pontot kapott a kérelmezőével azonosnak ítélt minőségre és 1 pontot a forgási sebességre. A kérelmező javára a forgási sebességnél mutatkozó 2 pont többlet helyesen tükrözi az ajánlatok között e tekintetben fennálló különbséget, miszerint kérelmező az előírt és a nyertes által vállalt 48 órával szemben 24 órát vállalt.
A második újraértékelt részszempont az ár és fizetési feltételek voltak. Erre a részszempontra a kérelmező 5,5 pontot, a nyertes 8 pontot kapott. A 8 ponton belül a nyertes 7 pontot kapott a kérelmező 147,84 Ft/kg bruttó árához képest 138,88 Ft/kg bruttó ára folytán kedvezőbb ajánlatára, a kérelmező erre az alszempontra 2,5 pontot. A kérelmezőt 3 ponttal értékelte ajánlatkérő, a nyertes 30 napos fizetési határidejénél kedvezőbb, 45 napos fizetési határidőre tett ajánlatáért, a nyertes erre az alszempontra 1 pontot kapott. Az ajánlatkérő által meghatározott 70–30%-os arány tehát következetesen fennáll a két ajánlat ezen részszempontból történt pontozásánál és a pontszámok helyesen tükrözik a két ajánlat különbségeit.
A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő érvelését, miszerint számára az ár nagyobb jelentőséggel bírt, mint a fizetési feltételek – havi kétszeri számlázás mellett –, mivel az az OEP-finanszírozás szempontjából volt az értékelés alapjául szolgáló alszempont.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a jelentőségükkel arányos módon határozta meg a két alszempont súlyozását, és következetesen, a különbségek arányait figyelembe véve végezte az ajánlatok pontozását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megismételt értékelése helytálló volt, ezért a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 89. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 28.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
