KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8505)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.557/7/2001.

Tárgy: a DÉLVIÉP Kft. jogorvoslati kérelme Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az DÉLVIÉP Kft. (7400 Kaposvár, Raktár u. 13., képviseli: dr. Nagy Brigitta ügyvéd 1137 Budapest, Szt. István körút 18., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata (7100 Szekszárd, Béla tér 8., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szekszárd város szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, korszerűsítése 18 200 m3/d tisztítókapacitású, meglévő szennyvíztisztító telepen mechanikai és teljes biológiai szennyvíztisztítás a tervezéssel, kivitelezéssel, próbaüzemmel, iszapkezeléssel, iszapvíztelenítéssel, a jelenlegi szennyvíztisztító telep folyamatos működésének biztosítása mellett" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő nyílt előminősítési eljárás lefolytatására vonatkozó hirdetménye a Közbeszerzési Értesítő 18. számában 2001. május 3-án jelent meg. A részvételi felhívásban ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg; Szekszárd város szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, korszerűsítése, 18 200 m3/d tisztítókapacitású, meglévő szennyvíztisztító telepen mechanikai és teljes biológiai szennyvíztisztítás eredményfelelős megvalósítása (tervezés, kivitelezés, próbaüzem), iszapkezeléssel, iszapvíztelenítéssel, a jelenlegi szennyvíztisztító telep folyamatos működésének biztosítása mellett.
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírta, hogy majd az ajánlattételi szakaszban csak teljes körű ajánlatot fogad el, valamint a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. A teljesítés határidejét, valamint a szerződés tartamát 2003. december 31-ében jelölte meg próbaüzemzárással bezárólag.
A részvételi felhívás tájékoztatást adott a részvételre jelentkezőknek arról, hogy részvételi dokumentáció kiadására is sor kerül, mely alapján kell a részvételi jelentkezéseket benyújtani a részvételi határidőig.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölte, hogy az ajánlati szakaszban 5 M Ft ajánlati biztosíték megfizetését kéri az ajánlattevőktől a részvételi felhívás 8. a) pontjában meghatározott módon és formában.
Meghatározásra került a részvételi felhívásban a résztvevők pénzügyi, műszaki és gazdasági alkalmassága igazolására kért adatok és tények köre. A szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai, továbbá az ajánlatok elbírálásának fő szempontja, mely az összességében legelőnyösebb ajánlat volt az alábbi részszempontok és súlyszámok figyelembevétele mellett:
részszempontok súlyszámok
– vállalási ár 60
– az ajánlat műszaki kidolgozottsága, tartalma 20
– a teljesítés biztosítékai (késedelmi kötbér, jóteljesítési biztosíték) 10
– vállalt szavatossági (garanciális időtartam a jogszabályi kötelezettségen felül) 5
– helyi, megyei munkaerő alkalmazása 5
A részszempontokra adható pontszám 1–10 pontig terjedt.
A részvételre jelentkezők közül alkalmasnak tekintette az Alterra Kft.-t, a KEVIÉP Kft.-t, a DÉLVIÉP Kft.-t, az OMS-Hungária Kft.-t, és a WIEDEMANN Rt.-t.
Az alkalmasnak minősített résztvevőknek közvetlenül megküldte az ajánlati dokumentációt, valamint közölte, hogy az ajánlattételi szakban helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tart az ajánlattevők részére.
Az ajánlattételi határidőig azaz 2001. augusztus 6-ig ajánlatot nyújtott be a WIEDEMANN Rt., kérelmező, az OMS-Hungária Kft., és a KEVIÉP Kft.
Ajánlatkérő értékelőbizottsága a benyújtott ajánlatokat értékelte, majd a közbeszerzési eljárás eredményét 2001. szeptember 4-én nyilvánosan kihirdette.
A közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője 790 ponttal a WIEDEMANN Rt. lett. A második legkedvezőbb ajánlatot kérelmező tette 735 ponttal.
Az ajánlatkérő valamennyi ajánlatot érvényesnek talált a közbeszerzési eljárásban.
Az eljárásról készült összegzést valamennyi ajánlattevőnek az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995 évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdése szerinti 5 napos határidőn belül megküldte.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a fővállalkozási szerződést 2001. szeptember 14-én megkötötte.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2001. szeptember 11-én nyújtotta be a Döntőbizottsághoz, majd azt a 2001. szeptember 26-ai tárgyaláson kiegészítette. A jogorvoslati kérelmében vitatta az ajánlatkérő értékelésénél azt, hogy az ajánlatkérő lineáris interpolálás módszerével állapította meg a ponttartományon belül a kiosztott pontszámokat, mely álláspontja szerint nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaknak. Ezáltal sérti a közbeszerzési eljárásban az esélyegyenlőséget. Vitatta az ajánlatkérő értékelésével összefüggésben a vállalási árra kiosztott pontszámokat abból a szempontból is, hogy álláspontja szerint a KEVIÉP Kft. ajánlatát az ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, mivel alternatív ajánlatot nyújtott be, és erre a részvételi felhívás nem adott lehetőséget.
A műszaki tartalom részszempontnál szintén hivatkozott a KEVIÉP Kft. ajánlatának érvénytelenségére. Amennyiben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította volna a KEVIÉP Kft. ajánlatát, akkor az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőkre viszonyítottan a pontozás is megváltozott volna.
A teljesítés biztosítékainál és a vállalt garanciánál azt kifogásolta, hogy az eljárásról készült összegzés részletes indokolást nem tartalmazott, a vállalt garanciánál nem lehetett megállapítani, hogy a nyertes ajánlattevő jótállást vagy szavatossági megajánlást vállalt.
A helyi munkaerő alkalmazásával kapcsolatban vitatta az ajánlatkérő pontozását, álláspontja szerint az ajánlati dokumentáció 13. oldalának megfelelően tette meg az ajánlati vállalását a helyi munkaerő alkalmazásával kapcsolatosan, mégsem kapott maximális pontszámot ezen vállalására.
Általánosságban vitatta az eljárásról készült összegzés dokumentumát, olyan szempontból, hogy az nem felel meg a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírt törvényi követelménynek.
A közbeszerzési eljárásról készült összegzést az ajánlatkérőtől 2001. szeptember 6-án kapta kézhez.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg az ajánlatkérő jogsértését, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, vagy amennyiben a szerződéskötésre sor került, bírság szankciót alkalmazzon az ajánlatkérővel szemben, mivel álláspontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot ő tette a közbeszerzési eljárásban. Ideiglenes intézkedés iránti kérelmét, mely a szerződéskötés megtiltására és a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére irányult, továbbra is változatlanul fenntartotta.
Ajánlatkérő írásban benyújtott érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a részvételi felhívásban megadott részszempontok és az ajánlatok tartalmi elemei szerint az 1–10 pontos ponttartományon belül pontozta az ajánlati vállalásokat. Alkalmazott segédpontokat is – a vállalási ár kivételével – a többi részszempontoknál. Az ajánlati vállalásokra figyelemmel a pontszámok kiosztása lineáris interpolálással az általa az összegzésben leírtak alapján történt. Az értékelésnél használt segédpontozást nem adta ki az összegzés mellékleteként, de erre nem is köteles a közbeszerzési törvény alapján. A vállalási áraknál a bruttó vállalási árakat vette figyelembe. A KEVIÉP Kft. ajánlatának érvénytelenségét azért nem állapította meg, mert nem alternatív ajánlatot nyújtott be, hanem azonos műszaki tartalmú más típusú berendezést ajánlott meg a tervszerinti berendezés mellett.
A helyi munkaerő foglalkoztatásnál pedig azt vette figyelembe – az ajánlati vállalásokra tekintettel becsléssel állapította meg –, hogy milyen számú helyi munkaerőt kívánnak alkalmazni az ajánlattevők. Itt a nyertes ajánlattevő mivel helyi székhelyű ajánlattevő volt, legalább 80%-os helyi munkaerő alkalmazásra nyújtott be ajánlati vállalást.
A KEVIÉP Kft.-nél figyelembe vette a szakképzési hozzájárulás megfizetése és a helyi adó megfizetése tekintetében tett többletvállalást, mert erre lehetőség volt a dokumentáció 11. oldalán előírt követelmények alapján.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárásban nem alkalmazott, mert annak törvényi követelményei nem álltak fenn.
A jelen jogorvoslati eljárásban egyéb érdekelt ajánlattevők érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok, felek képviselőinek a tárgyaláson elhangzott nyilatkozata és az egyéb lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem alapos.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az eljárásról készült összegzés dokumentumának kifogásolása mind a részletes indokolás elmaradása, mid az, hogy az nem felel meg a Kbt. 5. sz. mellékletének, elkésett a Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulata szerint.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulataként: "Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár."
Az iratokból megállapítható volt – azt kérelmező képviselője is elismerte –, hogy az eljárásról készült összegzést ajánlatkérőtől 2001. szeptember 6. napján vette kézhez. Az összegzés ellen benyújtott kifogását viszont kérelmező a 2001. szeptember 26-i tárgyaláson a jogorvoslati kérelem kiegészítéseként terjesztette elő. A tudomásszerzés időpontjához képest az előterjesztés napjára tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen része a Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulatában megjelölt 15 napos jogvesztő határidőn túl került előterjesztésre, ezért a Döntőbizottság ezt elutasította.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő értékelésével összefüggésben az alábbiakat állapította meg.
Az ajánlatkérő lineáris interpolálás módszerével az 1–10 pontos ponttartományon belül határozta meg az ajánlati vállalások eltérőségére figyelemmel a pontszámokat. A vállalási ár kivételével segédpontszámok alkalmazására is sor került. Vállalási árnál az ajánlatkérő az alábbi pontozásos képletet alkalmazta.

p = 10 – 9 × (vizsgált ajánlat – legrosszabb ajánlat)
legrosszabb ajánlat – legjobb ajánlat

Az ajánlattevő bruttó ajánlati árai az alábbiak voltak:
WIEDEMANN Rt.
Vállalási ár bruttó: 536 031 580 Ft
Pontszám (p): 10
Összesen p × súlyszám: 600

DÉLVIÉP Kft.
Vállalási ár bruttó: 572 500 000 Ft
Pontszám (p): 6
Összesen p × súlyszám: 360

OMS-HUNGÁRIA Kft.
Vállalási ár bruttó: 622 500 000 Ft
Pontszám (p): 1
Összesen p × súlyszám: 60

KEVIÉP Kft.
Vállalási ár bruttó: 623 040 050 Ft
Pontszám (p): 1
Összesen p × súlyszám: 60
A Döntőbizottság megállapította, hogy a bruttó ajánlati árak eltérőségére figyelemmel az ajánlatkérő által megállapított pontszámok az általa alkalmazott arányosítási képlet szerint történt. Az ajánlatkérő által használt arányosítási képlet a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglalt törvényi követelménynek megfelel, ezáltal nem sérült a közbeszerezési eljárásban az esélyegyenlőség elve. A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy valamennyi részszempont esetében következetesen alkalmazta az ajánlatkérő az arányosítás elvét ajánlati vállalásokra tekintettel.
Az ajánlat műszaki kidolgozottsága és tartalma körében a Döntőbizottság megállapította, hogy a KEVIÉP Kft. nem alternatív ajánlatot nyújtott be a közbeszerzési eljárásban az alábbiak miatt.
Ajánlatkérő a dokumentációban és a konzultáción is közölte az ajánlattevők képviselőivel, hogy a PHARE-berendezéseknél nem engedi meg, hogy azok helyett azonos műszaki tartalmú, de más típusú berendezést ajánljanak meg az ajánlattevők. A PHARE-berendezéseknél tehát típusválasztási lehetőséget nem engedélyezett az ajánlatkérő, viszont az egyéb berendezések esetében, ilyen a légbefúvó berendezés is, lehetőséget biztosított az ajánlatkérő, hogy azonos műszaki színvonalú más típusú berendezést is megajánljanak az ajánlattevők. A KEVIÉP Kft. ajánlatából megállapítható, hogy tartalmaz olyan nyilatkozatot, hogy az ajánlati dokumentációban foglaltakat elfogadják, és azokat magukra nézve kötelezőnek ismerik el, viszont az általa javasolt műszaki megvalósítás leírásánál az engedélyezési tervben szereplő típustól eltérő légbefúvó típust szerepeltet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint többváltozatú (alternatív) ajánlatnak a szerződési feltételekben eltérő, egymástól elkülönülő, önálló ajánlatokat kell tekinteni. A KEVIÉP Kft. egyetlen ajánlatot tett, a típusválasztékkal adott ajánlat a szerződési feltételekre nem volt kihatással, tehát ez nem meríti ki az alternatív ajánlattétel fogalmát. Ez az ajánlati dokumentációban foglalt követelményeknek megfelel.
Az esélyegyenlőség sérelmével az járt volna, hogy ha az ajánlatkérő kifejezetten ragaszkodott volna egy meghatározott típusú berendezés megajánlására és beköltségére, mert ez a Kbt. 40. § (5) bekezdésében foglalt törvényi követelménybe ütközött volna.
A Kbt. 40. § (5) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt."
A teljesítés biztosítékai és a vállalt szavatossági garanciális időtartam jogszabályi kötelezettségen felüli részszempontnál az ajánlatok tartalmi elemeire figyelemmel és a segédpontozásra tekintettel az ajánlatkérő helyesen állapította meg a pontszámokat. A nyertes ajánlattevő jótállási kötelezettséget vállal és nem a szavatossági kötelezettséget, mivel a "jótállás" szót szinonimaként alkalmazta a garanciális szóval és a törvény szerinti minimális jótállási időtartam egy év, ettől jóval többet ajánlott a nyertes ajánlattevő, így az értékelésnél jogsértésre utaló körülményeket a Döntőbizottság nem talált. (A vállalkozási szerződésekben általános a ,jótállás" és "garanciaként" történő említése.)
A helyi megyei munkaerő alkalmazása részszempont értékelésénél az ajánlatkérő értékelését szintén megalapozottnak találta a Döntőbizottság. Az eltérő ajánlati nyilatkozatokra figyelemmel értelmezni kellett ajánlatkérőnek a kérelmező helyi munkaerő vállalásra tett nyilatkozatát. Abból, valamint a részvételi jelentkezéshez csatolt cégadatokból megállapította, hogy azáltal, hogy a kérelmező kaposvári székhelyű vállalkozás, a teljes munkafolyamatot nem tudja biztosítani 100%-ban helyi munkaerő alkalmazásával, mivel legalább az irányító személyzet minden valószínűség szerint kaposvári vagy Somogy megyei illetőségű. Így a kérelmezőnek azon nyilatkozata, mely szerint 100%-ban helyi munkaerő alkalmazásával kívánja megvalósítani a fővállalkozási tevékenységet szó szerint nem értelmezhető.
Döntőbizottság ezért elfogadhatónak találta ajánlatkérőnek azon értékelését, hogy e részszempontnál a legkedvezőbb ajánlatot, a szekszárdi székhelyű nyertes ajánlattevő tette, míg kérelmező ajánlata a nyilatkozataiból becsléssel következtethetően a második lett kedvezőbb.
Az ajánlati vállalások eltérőségére figyelemmel megállapított pontszámok megváltoztatását a Döntőbizottság nem látta indokoltnak. Véleménye szerint a pontszámok kiosztása megfelelt az objektív elbírálási törvényi követelményének.
A Döntőbizottság tehát összességében az ajánlatkérő értékelését megalapozottnak találta. Álláspontja szerint a Kbt. 55. § (6) bekezdése 24. § (2) bekezdése, 52. § (2) bekezdése nem sérült a közbeszerzési eljárásban, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdése sem, mivel az összességében legelőnyösebb ajánlat választásakor a törvényben foglalt követelményeknek és az általa felállított követelményeknek megfelelően értékelt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. szeptember 28.

Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel