KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8507)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.511/14/2001.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett és a Komáromi Kombinát Építő Kft. kérelmére indított, egyesített jogorvoslati eljárás a Kisbér Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által hivatalból és a Komáromi Kombinát Építő Kft. (2900 Komárom, Mártírok u. 37., a továbbiakban kérelmező) kérelmére indított a Kisbér Város Önkormányzata (2870 Kisbér, Városház tér 1. sz., a továbbiakban: ajánlatkérő) " 2 × 6 lakásos sorház építése" tárgyú közbeszerzési eljárása elleni egyesített jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kérelmezőnek fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2001. augusztus 1-jén arról tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást indít a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajta választását ajánlatkérő azzal indokolta, hogy "eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárás után, a pályázati pénzek 2001. évi igénybevétele mellett 2001-ben el kell készülnie a beruházásnak", az eljárás jogalapját egyebekben nem jelölte meg.
Ajánlatkérő a tájékoztatásához csatolta az ajánlattevők részére kiadott ajánlati felhívását, amelyben meghatározta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket az alkalmasság, illetőleg alkalmatlanná minősítés szempontjait. Ajánlatkérő a felhívás szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához ajánlatkérő a bírálati részszempontokat és a hozzájuk tartozó súlyszámokat az alábbiak szerint határozta meg:
részszempontok súlyszámok
1. ajánlati ár 5
2. kis és középvállalkozások részvételi esélyeinek növelése 2,5
3. átfutási idő 1
4. jótállási időtartam 1
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1–5 pont.
Csak teljes körű és a dokumentációnak megfelelő, egyváltozatú ajánlatot lehetett tenni.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje 2001. december 31.
Az eljárás előzménye az, hogy ajánlatkérő 2000 őszén nyújtott be a beszerzés tárgyában támogatási pályázatot a Gazdasági Minisztériumhoz. A Gazdasági Minisztérium 2000 decemberében hirdette ki a támogatást elnyerő önkormányzatokat, köztük az ajánlatkérőt is. A Gazdasági Minisztérium 2001. január 31-én írásban is értesítette ajánlatkérőt a támogatás elnyeréséről, majd a Gazdasági Minisztérium a támogatási szerződés tervezetét 2001 májusában megküldte az ajánlatkérő részére.
Ajánlatkérő eredménytelenül zárult nyílt közbeszerzési eljárást követően 2001. július 20-án döntött arról, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indít.
Ajánlatkérő sikeres pályázatára tekintettel 2001. augusztus 9-én támogatási szerződést kötött a Gazdasági Minisztériummal szociálisbérlakás-építési program megvalósítása keretében a rendelkező részben meghatározott tárgyú beszerzés megvalósítására. A szerződés szerint a támogatás mértéke 80%-os, a megvalósítás tervezett időtartama 2001. augusztus l-jétől 2001. december 31-ig tartó 5 hónap.
A szerződés 9. oldalán a "VIII. A szerződésszegés jogkövetkezményei" című fejezet "Elállás" című részének 1. a) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:
"1. A Minisztérium jogosult a szerződéstől elállni, ha az alábbiakban felsorolt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:
a) a szerződésben rögzített időbeli ütemezés első határidejétől számított 3 hónapon belül a szerződés teljesítése az önkormányzatnak felróható okból nem kezdődik meg, illetve az önkormányzat a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki;
c) amennyiben a támogatott program meghiúsulását vagy tartós akadályoztatását előidéző körülmény az önkormányzatnak felróható okból következett be;"
A szerződés 11. oldalán a "X. Egyéb feltételek" című fejezet 2. pontja szerint a támogatás folyósítása a következő évekre átvihető. A szerződés 2. sz. melléklete "eseménynaptár" címet viseli a munkaterület-átadás, műszaki átadás és ünnepélyes átadás időpontjaival, míg az 1. sz. melléklet a beruházás műszaki és pénzügyi ütemezését határozza meg. A szerződésben meghatározott legkorábbi időpont – mely a munkaterület átadására vonatkozik – 2001. augusztus l.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 1-jén megküldte az ajánlati felhívást 9 lehetséges ajánlattevőnek, akik a következők voltak: a kérelmező, az Árki Generál Kft., a Bábolna Technika Kft., a Globál Kkt, a Manzart Kft. a Ridemuseau Kft., a Paletta Kft., a Dibusz Építőipari és Kereskedelmi Kft. és az É. R. T. Építőipari Fővállalkozó és Szerelőipari Kft.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 9-én helyszíni konzultációt tartott, és dokumentációt is biztosított az ajánlattevők számára.
2001. augusztus 15-ig az ajánlattételi határidőig 7 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett a kérelmező, az Árki Generál Kft., a Bábolna Technika Kft., a Globál Kkt, a Marzárt Kft., a Ridemuseau Kft. és az É. R. T. Építőipari Fővállalkozó és Szerelőipari Kft.
2001. augusztus 15-én került sor az ajánlatok bontására, amivel egyidejűleg 2 ajánlatot érvénytelenné nyilvánított az ajánlatkérő. A 2001. augusztus 17-én megtartott tárgyaláson alakultak ki a végleges ajánlatok, melyek értékelését követően 2001. augusztus 22-én volt az eredményhirdetés, mely. szerint a nyertes az É. R. T. Építőipari Fővállalkozó és Szerelőipari Kft. lett, míg a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőként a kérelmezőt nevezte meg ajánlatkérő.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2001. augusztus 24-én megkötötte.
A Döntőbizottság elnöke 2001. augusztus 9-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja és annak indokai egyértelműen nem állapítható meg. A Döntőbizottság elnöke ennek alapján indítványozta a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Kérelmező hiánypótlást követően 2001. szeptember 4-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, alkalmazzon ideiglenes intézkedést.
Kérelme indokolásául előadta, hogy ajánlatkérőnek a pontozásos értékelése nem biztosította a törvény alapelvei szerinti elbírálást. A pontozás elve különbözött az ár és a befejezési határidő részszempontoknál oly módon, hogy a határidőben jelentkező különbségek felértékelődtek, és így az ajánlati ár különbségei nem befolyásolták lényegesen a pontszámokat.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. Indokolásként előadta, hogy a választott eljárásfajta jogalapja a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja. Az eljárásfajta választásának indoka a rendkívüli sürgősség volt, amely a szöveges indoklásból is kitűnt. Ajánlatkérő álláspontja szerint a rendkívüli sürgősség alapja az volt, hogy az ajánlatkérő által elnyert támogatás feltételei alapján a beszerzés szerinti lakások felépítését 2001. december 31-ig meg kell valósítani, mert ha az építés nem valósul meg a 2001. évben, akkor az ajánlatkérő elveszti a támogatást. A betartandó határidőkre és az időjárásra is tekintettel csak ez az eljárásfajta volt alkalmazható. Az a körülmény pedig, hogy a lefolytatott nyílt eljárás eredménytelen lett, nem volt előre látható. Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban előadta, hogy az értékelés során a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően jártak el. Az ajánlati árak pontozása során a Kbt. 59. § (2) bekezdésére tekintettel 10%-on belüli eltérések esetén azonos pontszámot kaptak az ajánlattevők.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei a megkötött szerződésre tekintettel nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és a felek által tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetve tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozóan ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a közzététel nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának jogalapjaként a Kbt. 70 § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg. E szakasz szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívül sürgősséget e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívül sürgősség miatt indokoló körülmények azonban nem eredhetnek ajánlatkérő mulasztásából.
E szakasz tehát akkor alkalmazható, ha ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatóak. Bármelyik feltétel hiánya kizárja a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának jogszerű alkalmazását.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ezen feltételek a jelen közbeszerzési eljárásban fennállnak-e. Ajánlatkérő a rendkívüli sürgősség fennállását azzal indokolta, hogy a támogatási szerződés alapján a Gazdasági Minisztériumtól kapott támogatás feltétele a 2001. évi megvalósítás. A lefolytatott nyílt eljárás eredménytelensége miatt a betartandó határidőkre és a munkavégzésre alkalmas időjárásra is tekintettel a Kbt. által meghatározott határidők betartása lehetetlenné tenné a beruházás 2001. évi megvalósítását.
Az ajánlatkérő által a Döntőbizottság részére megküldött iratok nem igazolják az ajánlatkérő által tett nyilatkozatot, ugyanis a támogatási szerződés "VIII. A szerződésszegés jogkövetkezményei" című fejezet "Elállás" című részének 1. a) pontja szerint a támogatás igénybevételének nem az ez évi megvalósulás, hanem a teljesítésnek 2001. augusztus 1-jét követő 3 hónapon belüli megkezdése a feltétele, és a támogatási szerződés "X. Egyéb feltételek" című fejezet 2. pontja kifejezetten lehetőséget biztosít a támogatási összeg későbbi években történő felhasználására. A támogatási szerződésben előírt határidők "tervezett" időpontok, a támogató javaslataként kell azokat figyelembe venni, amelyeket azonban lehet módosítani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a támogatási szerződés alapján a támogatás összegének 2002. évben történő igénybevételére is volt lehetőség, így a Kbt. által a közbeszerzési eljárásra meghatározott határidők betartása nem járt volna a támogatás elvesztésével. Ennek alapján a kivételes gyorsasággal lefolytatott közbeszerzési eljárás iránti igény és ezen keresztül a rendkívüli sürgősség nem áll fenn.
Fentiekből következik, hogy előre nem látható okból előálló rendkívüli sürgősségről jelen esetben nem beszélhetünk. Ajánlatkérő hivatkozása tehát nem valós, ezért az eljárásfajta választása nem volt jogszerű.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek nem állnak fenn, így ajánlatkérőnek az erre alapított közbeszerzési eljárása jogsértő volt.
Tekintettel arra, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak az ajánlatkérő által hivatkozott feltétele az előzőekben kifejtettek szerint nem volt meg a jogalapja, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő értékelésével kapcsolatban érdemi vizsgálatot nem folytatott le, mivel a jogalap hiányában az ajánlatkérő teljes közbeszerzési eljárása jogsértő volt A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogsértőnek talált közbeszerzési eljárás egyes mozzanatainak jogszerűsége tekintetében további érdemi vizsgálatnak nincs helye.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő értékelését illetően rámutat arra, hogy az ajánlati árak értékelése során az ajánlatkérő által a Kbt. 59. § (2) bekezdése alapján alkalmazott "10%-os eltérésen belüli egyenértékűségnek" a törvényi feltételei nem álltak fenn, ugyanis az ajánlatokban nem voltak megtalálhatóak azok a nyilatkozatok, amelyeket az 59. § (6) bekezdésére figyelemmel az ajánlatkérő ilyen módon értékelhetett volna.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy az megfelelő súlyú az elkövetett jogsértésre tekintettel, továbbá a megállapított bírság mértéke a nettó beszerzési értéknek csupán közel 3,5%-át teszi ki, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésében szereplő maximálisan kiszabható 30%-kal.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 25.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
