KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8508)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.288/16/2001.
Tárgy: A Cargo Agencies Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Turizmus Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Molnár Judit ügyvéd (1124 Budapest, Gébics u. 7.) által képviselt Cargo Agencies Kft. (1043 Budapest, Dugonics u. 11., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet dr. Tasnádi Gábor ügyvéd (1111 Budapest, Kende u. 18.) által képviselt Magyar Turizmus Rt. (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban: ajánlatkérő) promóciós eszközök nemzetközi szállítmányozása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő tárgyalásos gyorsított eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. április 11-i számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Az eljárási forma választását azzal indokolta, hogy a korábban ugyanezen tárgyban kiírt nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelen volt.
A felhívás 12. pontjában közölte az általa kiválasztottak nevét és címét, közöttük a kérelmezőét is.
A jelentkezési határidő április 23-a volt. Ajánlatkérő április 20-án olyan döntést hozott, hogy felhívását visszavonja, maga kívánja elvégezni a beszerzés tárgya szerinti tevékenységet. Visszavonási szándéka megjelentetésére irányuló kérelmet még aznap megküldte a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségének. A visszavonásról szóló közlemény az április 25-i számban jelent meg. Ajánlatkérő április 23-án fax útján tájékoztatta a jelentkezésre felkérteket, hogy a részvételi felhívást visszavonta.
Kérelmező május 8-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy a jelentkezési határidő lejárta előtt 20 perccel kapott értesítést a közbeszerzési eljárás visszavonásáról, az erről szóló közlemény pedig csak a jelentkezési határidő letelte után jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. Sérelmezte a visszavonás tényét és indokát is, álláspontja szerint a Kbt. rendelkezései szerint a tárgyi beszerzésre ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 29. § (2) bekezdése a közbeszerzésekkel kapcsolatos közzétételre nézve így rendelkezik: "Ha e törvény a hirdetmény közzétételére határidőt ír elő, a hirdetményt e határidőn belül kell levél formájában megküldeni a Közbeszerzési Értesítő részére."
Ezen törvényhely értelmében tehát nem a hirdetmény tényleges megjelenésének kell megtörténnie a törvényben előírt határidőn belül, hanem a hirdetményt meg kell küldeni a Közbeszerzési Értesítő részére közzététel céljából.
A felhívást a két szakaszból álló eljárások, így a tárgyalásos eljárás szabályait is rendező 63. § (6) bekezdése szerint a részvételi határidő lejártát megelőzően lehet visszavonni. Ajánlatkérő a részvételi határidőt megelőzően elküldte a Közbeszerzési Értesítő részére a felhívás visszavonására vonatkozó bejelentését, ezen túlmenően a jelentkezőket is értesítette a határidő lejárta előtt.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a felhívás visszavonása körében nem követetett el jogsértést, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasítja.
Kérelmező kifogásolta a felhívás visszavonásának indokát is. Arra hivatkozott, hogy a tárgyi beszerzést ajánlatkérőnek a Kbt. rendelkezése értelmében közbeszerzési eljárás keretében kell eszközölnie.
Kérelmező álláspontja nem helytálló.
Kétségtelen, hogy a jogorvoslati eljárás tárgyát képező beszerzés mind alanyi, mind tárgyi oldalról a Kbt. hatálya alá tartozik. A törvény hatálya alá tartozás azonban nem azt jelenti, hogy annak alanya nem végezheti el a beszerzés tárgya szerinti tevékenységet.
A "beszerzés" fogalma árunak, építési beruházásnak, szolgáltatásnak nem az ajánlatkérő, hanem másik fél általi szállítását, kivitelezését, elvégzését jelenti.
Ajánlatkérőt csak akkor terheli a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége, ha a szóban forgó beszerzést rajta kívülálló fél útján kívánja megoldani. Ilyen jellegű szinte valamennyi beszerzés, hiszen azok alanyai (főként költségvetési szervek, önkormányzatok stb.) nem szakosodtak a szükségleteik kielégítéséhez szükséges tevékenységek végzésére, nem rendelkezik az azokhoz szükséges eszközökkel, szakemberekkel stb.
A jogvita tárgyátképező beszerzés ebben a tekintetben sajátos jellegű. Alanya, az ajánlatkérő képesnek érzi magát a feladat ellátására, a tárgya – nemzetközi szállítmányozás – eszközigényét illetően nem tartozik a saját erőből megoldhatatlan kategóriába. A közúton történő fuvarozás megoldható tehergépjárművek tulajdonba-, vagy bérbevételével, a légi úti fuvarozást pedig az ajánlattevők is a légitársaságokkal kötendő szerződés keretében eszközölnék. Szállítmányozási szakembereknek, gépkocsivezetőknek a munka elvégzésébe való bevonása történhet munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján.
Ajánlatkérőt a feladat elvégzése kapcsán akkor terheli közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége, ha a megvásárolni, bérbe venni kívánt fuvareszközök értéke eléri a Kbt.-ben az árubeszerzésre meghatározott értékhatárt, vagy ha a szakfeladatok ellátására vonatkozó megbízás teljesítéséért járó ellenszolgáltatás eléri a szolgáltatásra vonatkozó értékhatárt.
Figyelemmel kell lennie ajánlatkérőnek a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmára is.
Az alkalmazni kívánt megoldás áruvásárlásból, illetve bérbevételből és szolgáltatás/ok ellátásából tevődik össze. Az áruk értékét a hivatkozott rendelkezés értelmében nem kell egybefoglalni a szolgáltatások értékével, ha nem áll fenn a 7. § (2) bekezdése szerinti helyzet. Ebből következik, hogy ajánlatkérő részéről fennáll a lehetősége annak, hogy a közbeszerzés formájában ellátandó tevékenységet saját maga lássa el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által választott megoldás nem jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelmet e vonatkozásban is elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. június 12.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
