KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8592)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.298/11/2001.
Tárgy: a Döntőbizottság kezdeményezésére indult eljárás a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (továbbiakban: Bizottság elnöke) által a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (6720 Szeged, Klauzál tér 9., továbbiakban: ajánlatkérő) kis- és középfeszültségű szigetelt szabadvezeték beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárást megszünteti.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő közzététel nélküli tárgyalásos eljárást indított a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Az eljárási forma jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg, alkalmazását azzal indokolta, hogy a szabadvezetékek beszerzésére indult korábbi közbeszerzési eljárás eredménytelen lett, miután valós verseny híján az ajánlattevők 30–40%-os felárral tettek ajánlatot.
Ajánlatkérő a felhívást a Kbt. vonatkozó előírása értelmében április 26-án megküldte a Bizottság elnökének.
A Bizottság elnöke május 9-én eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, mert a rendelkezésre bocsátott iratokból nem látta egyértelműen megállapíthatónak a jogalapként megjelölt jogszabályi rendelkezésben előírt feltételek fennállását.
Ajánlatkérő kérte az eljárás megszüntetését. Előadta, hogy a szabadvezetékek szállítására vonatkozó szerződése 2001. áprilisban lejárt.
A folyamatos igények kielégítésére a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján közzétételes tárgyalásos eljárást indított, melynek hirdetménye 2001. február 14-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, e szerint az új szerződést megfelelő időben meg tudta volna kötni. A felhívásra érkezett négy jelentkezésből egy visszavonásra került, egy ajánlat érvénytelen volt, így csak két ajánlattevő vett részt a tárgyalásokban, akik – tényleges verseny híján – ugyanazt a terméket ajánlották egymással azonos áron. Az ajánlati árak az előző évi árakat 40%-kal meghaladták, ami számára nem volt elfogadható. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyalást követően közölte, hogy ezen tárgyalásos eljárása is eredménytelenséggel zárult [60. § (1) bek. d) pont alapján], ugyanis nem az elvárt gazdaságos költségszinten kapott ajánlatokat.
A Döntőbizottság az írásos és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előadott észrevételek, nyilatkozatok, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy ajánlatkérő eljárása nem volt jogsértő.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése előírja, hogy a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi. A megengedő szabályokat a 70. § tartalmazza. A 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a Kbt.-ben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottságnak ajánlatkérő eljárása jogszerűségének megállapítása körében e három együttes feltétel fennállását kellett vizsgálnia.
Tényként rögzíthető, hogy a rendkívüli sürgősségi helyzet fennállt, ajánlatkérő számára május 1-jétől nem volt biztosított a beszerzés tárgya szerinti termékekkel való ellátottság.
A beszerzés sürgőssége előre látható volt. Ajánlatkérő ezért indította meg február 14-én a 70. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást több termékcsoportra, így a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező II. termékcsoportra nézve is, mely eljárás eredményessége esetén április 10-én szerződést tudott volna kötni. A 70. § (1) bekezdés e) pontja is engedő szabályt tartalmaz a tárgyalásos eljárási forma alkalmazását illetően, miszerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha "az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását."
Ajánlatkérő a február 14-i közzététellel indított tárgyalásos eljárása indokaként a következőket közölte: "a beszerzés tárgyát képező kábelek és vezetékek kialakításának sokszínűsége miatt az ellenszolgáltatás mértékét és egyéb szerződéses feltételeket meghatározni pontosan nem tudja. Ezzel az eljárással a korszerűbb, műszakilag magasabb színvonalat képviselő, de ezért drágább technológiák számára is biztosított a valódi verseny."
A valódi verseny kialakulására ajánlatkérő esélyt adott a felhívásban, miután a résztvevők számát tízben határozta meg.
A részvételi szakasz március 19-i eredményhirdetését követően nyolc alkalmasnak minősített jelentkezőt hívott fel ajánlattételre. Négy termékcsoportra lehetett ajánlatot tenni. A március 26-i ajánlattételi határidőre hét ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A jogorvoslati eljárás tárgyát képező beszerzés szerinti II. termékcsoportra – szigetelt szabadvezetékek – a Travill-Ker Kft., a Magyar Kábelművek Rt., a Bablena Kft. és a Fux Rt. tett ajánlatot.
Az eljárás tárgyalásos és értékelési szakaszában a Fux Rt. visszavonta ajánlatát, a Bablena Kft. e termékcsoportra vonatkozó ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. A Travill-Ker Kft. és a Magyar Kábelművek Rt. az április 9-i tárgyaláson a II. termékcsoport mintegy felére a korábbi, például 1504–1847 Ft/kg (Ft/m) beszerzési árral szemben 2600 Ft/kg, Ft/m, 1142–1363 Ft/kg (Ft/m) helyett stb. árajánlatot tett.
Ajánlatkérő ezért az április 10-én tartott eredményhirdetésen a II. termékcsoportra nézve az eljárást eredménytelennek nyilvánította. Ajánlatkérő április 26-án indította meg a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalásos eljárás alkalmazásának további két feltétele is fennáll. Ajánlatkérő időben megindította az első tárgyalásos eljárást, majd annak eredménytelenségét követően a másodikat is, e körben mulasztást nem követett el. Azt viszont nem láthatta előre, hogy a tárgyalásban maradt két ajánlattevő ajánlatkérő számára irreálisan magas ajánlati árakat fog adni, és azokból a tárgyalások során sem lesz hajlandó engedni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eljárása nem volt jogsértő.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése előírja, hogy a Döntőbizottság eljárására a Kbt. eltérő rendelkezése hiányában az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezései az irányadók. Az Áe. 14. § (2) bekezdése így rendelkezik: "A közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást – ha a megindításra vagy folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn – megszünteti." Mivel fentiek miatt az eljárás folytatására okot adó körülmény nem áll fenn, a Döntőbizottság a Bizottság elnökének kezdeményezésére indult eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. június 13.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
