KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8595)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.304/16/2001.
Tárgy: a Hídtechnika Hídépítő és Karbantartó, Szigetelő Kft. jogorvoslati kérelme a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza "vasbeton hídszerkezetű mentőfeljárójának rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Hídtechnika Hídépítő és Karbantartó, Szigetelő Kft. (1138 Budapest, Karikás Frigyes út 20., továbbiakban: kérelmező) a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (6000 Kecskemét, Deák F. tér 3., továbbiakban: ajánlatkérő) "Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza 970 m2 útfelületű vasbeton hídszerkezetű mentőfeljárójának rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésére figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy fizessen meg a kérelmezőnek 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, a 2001. május 29. napján megtartott nyilvános tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok és egyéb észrevételek alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. március 14. napján megjelent 11. számában nyílt eljárásra szóló felhívást tett közzé "Bács-Kiskun Megyei Kórház 970 m2 útfelületű hídszerkezeti mentőfeljárójának rekonstrukciója" tárgyában. Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, ahol rögzítette a beszerzés tárgyát, valamint építési tervet is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott. A megvalósítás feladatai a következők voltak: meglévő mentőfeljáró szerkezetjavítása, burkolatcseréje, korróziómentesítése, a hiányzó és károsodott betonrészek pótlása a betonacél betontakarásának kialakításával. A dokumentáció tartalmazta az ajánlatkérő ajánlatokkal szemben támasztott feltételeit, valamint a műszaki specifikációt. Ezen dokumentáció 9. oldalán az egyes részszempontok értékelésére is tett az ajánlatkérő előírásokat. A vállalási árak között rögzítette, hogy az ellenszolgáltatás pontozásakor a Kbt. 59. § (2)–(3) bekezdéseit is figyelembe veszi. Az ajánlatok elkészítéséhez útmutatót is összeállított, melyben részletesen előírta az ajánlatokban elvárt okiratokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat, a Kbt. 59. § (2)–(3) bekezdéseivel kapcsolatban nyilatkozat csatolását kifejezetten nem kért. A Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal hatósági osztálya 21520-2/2000. számú határozatával adta ki ezen munkával kapcsolatos építési engedélyét.
Ajánlatkérő kizárta a rész-, illetőleg az alternatív ajánlattételt, így az ajánlati felhívás alapján a beszerzés tárgyának egészére várt az ajánlatkérő a dokumentációnak megfelelő ajánlatot. Az ajánlati felhívás 11. a)–b) pontjai tartalmaztak a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság vizsgálatára vonatkozó előírásokat. Rögzítette azt is ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 13-as pontjában, mely szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja a nyertes ajánlatot kiválasztani, és ezért meghatározta a részszempontokat súlyszámok hozzárendelésével a következők szerint:
részszempontok súlyszámok
– vállalási ár 10
– műszaki tartalom 6
– kedvező szerződési feltételek vállalása (jótállás, kötbérek, szavatosság, jólteljesítési biztosíték) 5
– kikötött határidő előtti teljesítés 2
A teljesítés véghatáridejeként 2001. december 31-ét jelölte meg ajánlati felhívásában.
A ponthatárt 1–10-ben jelölte meg.
Az ajánlati felhívás 16. pontjának hatodik francia bekezdésében rögzítette ajánlatkérő, hogy a Kbt. 59. § (2)–(5) bekezdéseiben foglaltak a felhívás részét képezik.
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt is tartott, illetve számos kérdés írásbeli megválaszolására is sor került.
Ezek között az ajánlatok értékelése során az előnybe részesítés szabályaival kapcsolatosan kérdés nem merült fel az ajánlattevők részéről.
2001. április 24-ei ajánlattételi határidőig ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a Betonplasztika Kft., a Debmut–Keller Konzorcium, a Hídépítő Rt., a Strabag Kft. és a Polydom Rt. Az ajánlatkérő hiánypótlásra biztosított lehetőséget 2001. május 2-ig, melynek keretében tételesen meg is jelölte az általa észlelt pótolható hiányokat.
Kérelmezőnek az ajánlatát aláíró személy meghatalmazását kellett pótolnia.
A kérelmező ajánlatának jellemzői a következők voltak:
Ajánlati ára bruttó 82 266 800 Ft, ez minden ajánlat között a legalacsonyabb, tehát 10 pontot kapott. Cégkivonata szerint 9 tulajdonosa van, közülük öt magyar magánszemély, négy gazdálkodó szervezet magyar székhellyel, 10% felett nincs alvállalkozója, 10% alatti arányban bevonni kívánt alvállalkozói az ajánlat 162. oldala szerint a Debmut Rt., illetőleg a Tropic 21. Kft.
Egyéb, a Kbt. 59. § (2) bekezdése körében értékelhető nyilatkozat nincs az ajánlatban. Nyertes ajánlattevő Polydom Rt., ajánlati ára 89 980 000 Ft bruttó, melyet 4 ponttal értékelte ajánlatkérő. Cégadatait tekintve magyar–belga tulajdonú gazdálkodó szervezet, azonban Magyarországon bejegyzett, 10%-on felüli alvállalkozója az ISOBAU Rt., amelyet minden szükséges okmánnyal szerepeltetett ajánlatában, az ajánlat 47. oldalán nyilatkozott arról, hogy a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az 50%-ot meghaladja, valamint az alvállalkozói szerződések értékének 100%-os mértékében kerül sor belföldi székhelyű alvállalkozók igénybevételére.
Fentiek szerint a két ajánlat közötti különbség 7 713 200 Ft, ami a 10% mérték alatti, 9,37%.
Az ajánlatkérő az összes benyújtott ajánlatot érvényesnek ítélte, és valamennyi ajánlattevőt alkalmasnak talált. A Mester Unió Kft. értékelési javaslata alapján 2001. május 7-én bizottságban döntött az ajánlatok értékeléséről, és ennek során az ajánlati ár értékelését a Kbt. 59. § (3) bekezdésére alapítottan végezte el. Két ajánlatban, a Debmut–Keller Konzorcium és a Polydom Rt. ajánlatában került csatolásra a fenti törvényhelyre vonatkozó értékelhető nyilatkozat, így ezeket az ajánlatokat azonos pontszámmal értékelte, mint a hozzájuk képest 10%-on belüli kedvezőbb ajánlatot. Így lett a kérelmező 10 pontjával megegyező a Polydom Rt. pontszáma – amely egyébként 4 pontot kapott az árajánlatára –, valamint így kapott a konzorcium egyébként számított 1 pontos ajánlata 4 pontot ugyanezen részszempont körében. A végső értékelés az összpontszám alapján a Polydom Rt. nyertességéhez és a kérelmező esetében a következő legkedvezőbb ajánlat megállapításához vezetett. Ez az ajánlatkérői döntés került kihirdetésre 2001. május 9-én.
Kérelmező 2001. május 11-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, mert jogsértően alkalmazta az előnyben részesítés szabályait. Marasztalja ajánlatkérőt a felmerült költségekben, ideiglenes intézkedést alkalmazzon, és a szerződéskötést tiltsa meg.
Kérelmező álláspontja szerint, ha az ajánlatkérő által alkalmazott előnybe részesítés szabályainak helyes alkalmazása történt, akkor az a helyzet áll elő, hogy helyi magyar vállalkozással szemben előnyben részesít éppen egy külföldi ajánlattevőt, ami a törvény tételes szabályaival és a jogalkotó szándékával ellentétes lenne.
Indokaként előadta, hogy a nyertesre vonatkozó döntés jogszabálysértő, a kérelmező és alvállalkozói belföldi székhelyűek, a szerződést maga teljesítené, így hátrányára nem volt értékelhető a nyertes esetében a Kbt. 59. § (3) bekezdésére tett nyilatkozat. Nem lehetett volna az előnyben részesítés szabályait ily módon alkalmazni.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással, a Kbt. 59. § (3) bekezdésére tekintettel is, mely az ajánlati felhívás része volt. A kérelmező e vonatkozásban nem tett nyilatkozatot, míg a nyertes ajánlattevő igen, és e nyilatkozat alapján a nyertes ajánlattevő előnyére kellett alkalmazni a Kbt. 59. § (3) bekezdését, így pontszáma az ajánlati árra, a 10%-on belüli eltérésre figyelemmel, azonos lett a kérelmezőével. Az összesített pontszámok alapján a Polydom Rt. az eljárás nyertese. A kérelmező ajánlatából nem lehetett még közvetve sem megállapítani azokat a körülményeket, amelyek alapján az egyenértékűsítést alkalmazni lehetne.
Egyéb érdekelt Polydom Rt. álláspontja szerint azzal, hogy nyilatkozatot tett az előnyben részesítéssel kapcsolatosan, megalapozta azt, hogy az ajánlatkérő alkalmazza az előnyben részesítés szabályát a Kbt. 59. § (3) és (6) bekezdésére tekintettel.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést alkalmazott, és a szerződés megkötését megtiltotta.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint:
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett megvizsgálnia, hogy a mentőfeljáró rekonstrukciója a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti milyen típusú beszerzés, vagyis a közbeszerzési eljárás tárgya építési beruházás-e vagy szolgáltatás. A becsatolt dokumentáció és az építési engedéllyel kapcsolatos adatokból a Döntőbizottság arra a megállapításra jutott, hogy a jelen közbeszerzési eljárás tárgya szolgáltatás.
A Kbt. 8. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában építési beruházás – a felújítás és a korszerűsítés kivételével – az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák. A Kbt. 9. § (1) bekezdése rögzíti, hogy e törvény alkalmazásában szolgáltatás az árubeszerzésnek és az építési munkának nem minősülő visszterhes szerződés alapján végzett tevékenység.
A Kbt. 10. § n) pontjára tekintettel a felújítás, illetve korszerűsítés fogalmát a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján kell értelmezni. E szerint felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka. A korszerűsítés fogalomkörébe az előbbieken kívül az üzembiztonság növelése érdekében végzett munkák tartoznak.
Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel tehát a beszerzés tárgya nem más, mint felújítás és korszerűsítés, ily módon ez nem sorolható az építési beruházás körébe, hanem csak és kizárólag szolgáltatásként értelmezhető.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az értékelési folyamatban a Kbt. 59. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltakat érvényesíteni kell. Az az ajánlat összességében a legelőnyösebb, amelynek összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos pontszámú) ajánlatok közül a Kbt. 35. § (1) bekezdése vagy a Kbt. 59. § (4)–(5) bekezdései szerint előnyben kell részesíteni. Az előnyben részesítés szabályaira mind a felhívás, mind a dokumentáció rendelkezést tartalmazott.
A Kbt. 59. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során legfeljebb 10%-os mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének 50%-át meghaladja. Ugyanezen törvényhely (3) bekezdése rögzíti, hogy az építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása során legfeljebb 10%-os mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot is, amelyben az építési beruházás részét képező beruházás értékének 50%-át meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, illetve amelyben az alvállalkozói szerződések értékének 50%-át meghaladó mértékben kerül sor belföldi székhelyű alvállalkozók igénybevételére.
A Kbt. 59. § (4) bekezdése értelmében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tartalmú ajánlatok közül azt az ajánlatot kell előnyben részesíteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a legmagasabb.
A Kbt. 59. § (6) bekezdése szerint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott árura vonatkozó tényt a Gazdasági Kamara által kiállított származási bizonyítvánnyal kell igazolni. Az ajánlattételi határidőig ez a tény még nem igazolható, az ajánlattevőnek erről az ajánlatban kell nyilatkoznia, és a tényt utólag igazolnia.
Az 1999. szeptember 1-jét követően hatályba lépett törvénymódosítás ezen kérdéskört érintő szabályai azt a célt szolgálták, hogy a közérdekű célok előnyben részesítésére lehetőség legyen az ajánlatok elbírálása során. Kötelezővé teszi elsősorban a hazai munkaerő foglalkoztatásának, de más szempontoknak is az előnyben részesítését az eljárás nyertesének kiválasztása során. Ezen módosításig kötelezően előnyben részesítendő célok preferálása a legtöbb esetben nem történt meg, illetőleg az nem volt megfelelően ellenőrizhető. A módosítást követően a jogszabály előírja, hogy részletesen közölni kell, és nyilvánosságra kell hozni az elbírálás adatait, mely elősegíti, hogy a kötelező, illetőleg a lehetséges előnybenrészesítési szempontok érvényesülhessenek, és ezáltal a közbeszerzési eljárásokban is ellenőrizhetővé váljon.
Ezen értékelés során tehát arra kell törekedni ajánlatkérőnek, amikor az ár mint részszempont vonatkozásában az értékelési pontszámokat kialakítja, hogy vizsgálat tárgyává tegye a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték arányát a beszerzés tárgyának értékéhez képest.
Ezért az előnyben részesítés szabályait az értékelési pontszámok kialakításakor kell alkalmazni. Döntőbizottság a vizsgálata során azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az előnyben részesítés fentebb említett szabályait az 59. § (2) bekezdése esetén csak akkor lehet alkalmazni, ha a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, míg az 59. § (3) bekezdésben rögzített szabályok pedig építési beruházás esetén alkalmazhatók. Tehát a törvény egyáltalán nem teszi lehetővé szolgáltatás beszerzése esetén az előnybenrészesítési szabályok alkalmazását. Az ajánlatkérő helytelenül járt el akkor, amikor az 55. § (6) bekezdésére figyelemmel érvényesítette az értékelési folyamatában a Kbt. 59. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat. Ezért nem a Kbt. 59. § (1) bekezdésére figyelemmel hirdette ki a legkedvezőbb ajánlatot.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben foglalt jogsértést, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette a közbeszerzési eljárást lezáró ajánlatkérői döntést. A Kb. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt az eljárás során felmerült költség megfizetésére.
A határozat elleni bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. június 18.
Dr. Deli Betty s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
