KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8597)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.305/7/2001.
Tárgy: a Reparauto Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága ellen közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Reparautó Kft. (7200 Dombóvár, Kölcsey u. 42., képviseli: Harkányi László ügyvezető, továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága (1134 Budapest, Róbert Károly krt., képviseli: dr. Boza Laura jogtanácsos, továbbiakban kérelmezett) ellen dél-magyarországi légi mentés tárgyában közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az Egészségügyi Közlöny 2001. május 3-i 8. számában jelent meg az Országos Mentőszolgálat pályázati felhívása mentési tevékenység végzésére 2001. július 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra.
A pályázat céljaként megállapításra került: "az Országos Mentőszolgálat mentési tevékenységének kiegészítése". Részletesen meghatározásra kerültek a pályázati feltételek, a szükséges engedélyek, bizonyítványok, igazolások. A pályázható mentési feladatként – többek között – kiírásra került "Dél-magyarországi légi mentés (napkeltétől napnyugtáig)".
A pályázatok benyújtásának határideje 2001. május 18-a volt. Az eredményhirdetést 2001. június 1-jére tűzték ki, és azt követően került volna sor a szerződéskötésre.
A kérelmező 2001. május 14-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét.
Ebben előadta, hogy az Egészségügyi Közlöny 2001. május 3-i számából értesült a kérelmezett pályázati felhívásáról, amely mentési tevékenység végzésére vonatkozott. A kérelmező hivatkozott arra, hogy 1991-től 2000. év végéig végzett dél-dunántúlon légi mentést, így mint lehetséges "ajánlattevő" a pályázat légimentési tevékenységre vonatkozó részének elnyerésében érdekelt. Álláspontja szerint a kérelmezett jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárást, mert az alternatív szervezetek mentési feladatainak pénzügyi forrását az állam a kérelmezett költségvetési keretében biztosítja. Ez a mellőzés a verseny tisztaságának és az esélyegyenlőségnek a biztosítását is hátrányosan befolyásolja.
Sérelmezte továbbá a pályázatban meghatározott általános és speciális légi mentésre vonatkozó jelentkezési feltételeket. Kérelmében utalt a korábbi jogorvoslati kérelmére a kérelmezettel szemben, amelyet szintén közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt nyújtott be, és D.436/12/2000. szám alatt volt folyamatban. Ezt a Döntőbizottsági határozatot a kérelmezett kereseti kérelemmel támadta meg, így a per jelenleg a Fővárosi Bíróság előtt van folyamatban.
Kérelmezett a kérelmező kérelmének az elutasítását kérte.
Részletesen nyilatkozott az Egészségügyi Közlönyben megjelent pályázati felhívás elkészítési folyamatáról, egyeztetéséről az Egészségügyi Minisztériummal (továbbiakban: EüM) és a légügyi hatóságokkal. Álláspontja szerint a pályázati felhívás megfelel mind az egészségügyi, mind a légügyi jogszabályok rendelkezéseinek. Nem sérti a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget, hiszen a pályázaton nem indulhat a kérelmezett egyetlen szervezeti egysége sem. A költségvetésében erre a célra elkülönített pénzügyi forrás kifejezetten az alternatív szervezetek mentési tevékenységének támogatását szolgálja közvetlenül, így emiatt nem tartozhat a mentési tevékenység végzése a Közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá. Utalt arra, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapján korábban indult közbeszerzési eljárás tárgya más volt, a kérelmezett légi járműveinek üzemeltetése.
Bejelentette, hogy az Egészségügyi Közlönyben meghirdetett pályázat dél-magyarországi légi mentés részére maga a kérelmező is nyújtott be jelentkezést.
A pályázatok elbírálását, az eredményhirdetést és a szerződéskötést a kérelmezett saját hatáskörében jelen eljárás befejeződéséig felfüggesztette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult-e.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint: "A Bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul."
Míg a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint: "kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti".
A kérelmező egyéb érdekeltsége vitathatatlan. Hosszú éveken keresztül végzett légi mentést a pályázatban is megjelölt dél-magyarországon, korábban magával a kérelmezettel is állt fenn e tárgyban szerződése. Jogorvoslati kérelmének fő része az érdekeltségi körébe tartozó dél-magyarországi légi mentés feladatainak pályáztatására vonatkozik, e körben sérelmezi a közbeszerzési eljárás lefolytatásának elmaradását.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult volt.
A Kbt. 76. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása.
Ezen a) pont értelmében csak a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetében állapítható meg a jogtalan mellőzés. Ezért a Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Kbt. személyi és tárgyi hatálya kiterjed-e a kérelmezettnek jelen eljárás tárgyát képező beszerzésére.
A kérelmezett, az Országos Mentőszolgálat, az Egészségügyi Minisztérium, tehát központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó, elkülönült, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Így a Döntőbizottság a Kbt. 1. § a) pontja alapján megállapította, hogy a kérelmezett a Kbt. személyi hatálya alá tartozik.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a kérelmezettnek az eljárás tárgyát képező "beszerzése" nem tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alá.
A Kbt. tárgyi hatályáról, a hatálya alá tartozó beszerzésekről átfogóan, általános jelleggel rendelkezik, és a hatálya alóli kivételeket állapítja meg egyedileg, konkrétan a 6. §-ban és a 9. § (2) bekezdésében.
A Kbt. 6. § i) pontja értelmében nem terjed ki a törvény hatálya: "a beszerzésre, ha az ezzel kapcsolatos szerződést kizárólag más törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott egyéb jogszabályban meghatározott – az e törvény szerinti eljárástól kizárólag a beszerzés tárgya vagy körülményei miatt indokolt körben eltérő – feltételek mellett vagy eljárás alapján lehet megkötni."
Míg a Kbt. 9. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a törvény hatálya nem terjed ki a következő szolgáltatásokra: "ha a szolgáltatás végzésére kizárólag – más jogszabályban – meghatározott személy vagy szervezet jogosult".
A kérelmezett mentési tevékenység végzésére írta ki a pályázatot.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 3. § e) pontja szerint a mentés egészségügyi szolgáltatás.
A mentési tevékenység fogalmát, tartalmát az Eütv. 94. § (1) bekezdése határozza meg:
"A mentés az azonnali ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan – az egészségi állapotnak megfelelő ellátásra alkalmas – legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása."
Míg ugyanezen szakasz (4) bekezdése egyes további eseteket is a mentés fogalmi körébe von.
Az Eütv. 96. § (1) bekezdése kimondja: "A mentés biztonságos, egységes és összehangolt működéséhez szükséges feltételrendszer biztosítása és megszervezése állami feladat".
Az állam feladatának végrehajtása érdekében az Eütv. 96. § (2) bekezdése kimondja: "A mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ), valamint – a működési engedélyben meghatározottak szerint – más, mentésre feljogosított szervezetek látják el az OMSZ koordinálása mellett."
Az Eütv. 247. § (2) bekezdés f), g) és v) pontjának felhatalmazása alapján került kiadásra a mentésről szóló 20/1998. (VI. 3.) NM rendelet (továbbiakban: Rendelet).
A Rendelet 2. § b) pontja kimondja, hogy az Országos Mentőszolgálaton kívül, "más, e jogszabály szerint mentési tevékenység végzésére jogosult szervezet" végezhet mentési tevékenységet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az Eütv. 96. § (2) bekezdése és a Rendelet 2. § b) pontja az a jogszabályi rendelkezés, amelynek alapján mentési tevékenység végzésére kizárólag meghatározott személy vagy szervezet jogosult. Ezért nem terjed ki a Kbt. 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Kbt. hatálya a mentési tevékenységre mint szolgáltatásra.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. fentiekben idézett 6. § i) pontja alapján is megállapítható, hogy a mentési tevékenység végzése mint szolgáltatás nem tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alá.
Az i) pont szerint akkor nem terjed ki a törvény hatálya, ha a szerződést kizárólag jogszabályban meghatározott – az e törvény szerinti eljárástól kizárólag a beszerzés tárgya vagy körülményei miatt indokolt körben eltérő – feltételek mellett vagy eljárása alapján lehet megkötni.
A Rendelet 10–11. §-a részletesen szabályozza a mentési tevékenység végzésére vonatkozó pályáztatási és szerződéskötési eljárás rendjét, így megállapítható, hogy az megfelel a Kbt. 6. § i) pontjában meghatározott kivételt megállapító rendelkezéssel szemben támasztott követelményeknek.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy a mentési tevékenység mint szolgáltatás a Kbt. 6. § i) pontja és 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján nem tartozik a Kbt. hatálya alá.
Erre tekintettel a kérelmezett nem követett el jogsértést, amikor a mentési tevékenységre nem írt ki közbeszerzési eljárást. Így a Döntőbizottság kérelmező kérelmét a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva mint alaptalant a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság hatáskör hiánya miatt nem vizsgálta a kérelmező jogorvoslati kérelmének a közbeszerzési eljárás mellőzése sérelmezését meghaladó részét. Így többek között az Egészségügyi Közlönyben megjelent pályázat feltételeit, a légi járművek üzemeltetésének jogát, feltételeit, mindezen kifogások vizsgálata más hatósági, illetve bírósági eljárás tárgya lehet. A korábbi D.436/12/2000. szám alatt folyamatban volt eljárás tárgya pedig más volt, akkor a kérelmezett légi járműveinek üzemeltetése vonatkozásában kifogásolta kérelmező a közbeszerzési eljárás mellőzését.
Az eljárási költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett a Döntőbizottság.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. június 13.
Dr. Nagy Gizella s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
