KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8609)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.596/23/2001.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa tagjainak hivatalbóli kezdeményezése a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Semmelweis Kórház-Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság dr. Kardkovács Kolos a Közbeszerzések Tanácsának tagja (továbbiakban: I. r. kezdeményező), Morvayné dr. Vígh Katalin a Közbeszerzések Tanácsának tagja (továbbiakban: II. r. kezdeményező), dr. Varga Zs. András a Közbeszerzések Tanácsának tagja (továbbiakban: III. r. kezdeményező) és dr. Berczi Norbert a Közbeszerzések Tanácsának tagja (továbbiakban: IV. r. kezdeményező) általa Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Semmelweis Kórház-Rendelőintézet (3529 Miskolc, Csabai kapu 9–11., képviseli: Számít Szövetkezet 1025 Budapest, Törökvész út 95–97. B 38., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Semmelweis Kórház éves beszerzése a következő témában a dokumentációban részletezettek szerint: reagens, kötszer, varróanyag, varrógép, röntgenfilm, vegyszer, műlencse, fertőtlenítőszer, élelmiszer és tejtermék" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból benyújtott jogorvoslati indítványának részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. XL. törvény (továbbiakban Kbt.) 33. § (1) bekezdését, a 33. § (5) bekezdését, a 44. § (5) bekezdését és a 46. § (4) bekezdését, ezért ajánlatkérő ajánlati felhívása 11. a) pont második francia bekezdését, valamint az ajánlati felhívás 11. b) pont második és negyedik francia bekezdését megsemmisíti, egyebekben a jogorvoslati indítványt elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtása a határozat végrehajtására nincs halasztó hatállyal.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. szeptember 5-én ajánlati felhívást jelentetett meg az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározott termékek beszerzésére.
Ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg az ajánlati felhívásban:
"3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: Semmelweis Kórház éves beszerzése a következő témákban, a dokumentációban részletezettek szerint: reagens, kötszer, varróanyag, varrógép, röntgenfilm, vegyszer, műlencse, fertőtlenítőszer, élelmiszer és tejtermék.
b) A teljesítés helye: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Semmelweis Kórház-Rendelőintézet, 3529 Miskolc, Csabai kapu 9–11.
c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatót: igen.
d) A részajánlat tételének szempontja: a dokumentációban felsorolt bármely tételre."
"11. a) Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
– számlavezető pénzintézettől származó 90 napnál nem régebbi nyilatkozat az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti számláját,
– tudomása van-e ajánlattevőre vonatkozóan csődeljárásról, felszámolás megindításáról,
– előző 3 év (1998. január 1-jétől 2000. december 31-ig terjedő időszakban) legjelentősebb, hasonló jellegű szállításainak ismertetése (az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje, a megrendelő neve, címe, az ügyintéző neve és telefonszáma megadásával), ehhez tartozó referenciaigazolások.
b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
– ajánlattevő elmúlt 3 évi nettó árbevétele évenként nem haladja meg a 10 M Ft-ot,
– ajánlattevő jegyzett tőkéje nem éri el a 2 M Ft-ot,
– ajánlattevő saját tőkéje nem éri el a 2 M Ft-ot,
– ajánlattevő nem rendelkezik legalább l db – az ajánlati árát elérő – a beszerzés tárgyához hasonló jellegű, a dokumentációban előírt tartalmú egészségügyi intézményből származó referenciaigazolással."
Az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívás 6. a) pontja szerint a hirdetmény közzétételének napját követő első naptól számított 42. nap (2001. október 17.) 11.00 óra volt.
Az ajánlati felhívás a Szerkesztőbizottság észrevételével jelent meg.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben a beszerzés tárgyát 15 oldalon keresztül részletezi.
2001. szeptember 25-én I. r. kezdeményező, 2001. szeptember 27.-én II. r. kezdeményező, 2001. október 2-án III. r. kezdeményező, 2001. október 3-án IV. r. kezdeményező hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A Döntőbizottság az azonos közbeszerzési eljárásra tekintettel a jogorvoslati eljárásokat egyesítette.
A kezdeményező iratokban egységesen kifejtettek szerint az ajánlati felhívás jogszabálysértő, mert az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában nem határozta meg a beszerzés mennyiségét, így nem tett eleget a Kbt. 33. § (1)–(2) bekezdéseiben foglaltaknak. Jogsértő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a számlavezető pénzintézettől kért – az alkalmasság megítélésére szóló – nyilatkozat is, mert az nincs összhangban a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) pontjával és a 46. § (4) bekezdésével, amely szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia arra nézve, hogy ő, illetve a szerződés teljesítésébe 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozója nem tartozik a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá, azaz nem áll végelszámolás alatt, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás nincs folyamatban. Jogsértő továbbá az is, hogy az ajánlati felhívás 3. d) pontja szerint a dokumentációban felsorolt bármely beszerzési tételre adható részajánlat, ezért az ajánlati felhívásban egységesen meghatározott pénzügyi-gazdasági szempontok sérthetik a Kbt. 44. § (5) bekezdését, s ez által az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a felhívás 3. a) pontja szerint egy Kórház és Rendelőintézet éves beszerzésére kért ajánlatot, ezzel pontosan meghatározta a Kbt. 33: § (1)–(2) bekezdésének megfelelően a beszerzés tárgyának mennyiségét. Készített dokumentációt is, amiben 15 oldalon keresztül a beszerzendő termékek mennyiségét sorolta fel az egyéb szükséges feltételek megadásával, így biztosítva a megfelelő ajánlattétel lehetőségét. A számlavezető intézettől kért nyilatkozat azért van összhangban a Kbt. 46. § (1) bekezdésével, mert az említett szakasz valóban az ajánlattevőt kötelezi a nyilatkozattételre, de nem tiltja, hogy erről más is nyilatkozzon, illetve a Kbt. nem tiltja, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők nyilatkozatát ellenőrizze. A felhívás 11. a) pontjában egységesen meghatározott pénzügyi, gazdasági szempontok azért nem lehetnek sérelmesek az ajánlattevők számára, mivel a jelen eljárás várható összértéke több százmillió Ft, a többéves gyakorlat szerint a nyertesek 30–50 M Ft értékű áru szállítására kötnek szerződést, melynek ellenértékét minimum egy hónapig hitelezniük kell. Mindezek figyelembevételével a szerződés érték 5%-a körüli jegyzett tőke, illetve saját tőke, valamint a 25%-os árbevétel elérésének előírása összhangban van a szerződés nagyságával. Ennek alapján kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek közül a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága nyújtott be észrevételt. Álláspontja szerint a jogorvoslati eljárás megalapozatlan. Az ajánlatkérő által kifejtetteken túl előadta, hogy általános gyakorlat, hogy nagy terjedelmű beszerzések esetén a beszerzés tárgyát a dokumentáció részletezze teljes körűen, így nem lesz a hirdetmény túlzottan hosszú.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból az alábbiakat állapította meg:
A jogorvoslati kezdeményezés az alábbi részében megalapozatlan:
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 33. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mértéket közli és kiköti az ettől – a szerződéskötés során – való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Ebben az esetben lehetővé kell tenni a többváltozatú ajánlattételt a közbeszerzés mennyiségétől függően.
Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és annak mennyiségét árucsoportok megjelölésével és az ajánlatkérő éves szükségletét előírva határozta meg, így az ajánlati felhívásból következtetni lehet a beszerezni kívánt termékek körére, fajtáira, mibenlétére.
Az ajánlatkérők az ajánlati felhívásból általános tájékoztatót kaptak arról, hogy ajánlatkérő milyen jellegű és mennyiségű termékeket kíván beszerezni. Ennek alapján az adott termékek forgalmazásával foglalkozó potenciális ajánlattevők meg tudják ítélni azt, hogy az ajánlatkérő jelen beszerzése érinti-e az ő termékkörüket. Ezt követően az ajánlattevők a dokumentáció megvásárlása után juthatnak hozzá azokhoz az információkhoz, melyek alapján tételesen meg tudja állapítani azt, hogy adott közbeszerzési eljárásban kívánnak-e ajánlatot tenni.
Ajánlatkérő az általa készített ajánlati dokumentációban mintegy 15 oldalon keresztül részletezi a beszerezni kívánt termékeket és azok mennyiségét. Ez a felsorolás a termékek pontos meghatározásával a megalapozott ajánlattételt lehetővé teszi.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás 3. a) pontja alapján a potenciális ajánlattevők hozzávetőleges adatokkal rendelkeztek arról, hogy az ajánlatkérő ténylegesen milyen termékeket és milyen mennyiségben kíván beszerezni. Ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban alkalmazott termék és mennyiségi megjelölésre, mellyel általánosságban – termékcsoportok megnevezésével, illetve "egy éves szükséglet" kifejezés használatával – jelöli meg a beszerzés tárgyát, a beszerzés tárgyához hasonló területen tevékenykedő vállalkozók részére az ajánlattétellel kapcsolatban olyan jellegű információt jelent, ami alapján egy vállalkozó fel tudja mérni azt, hogy az ő termékét érinti-e az adott beszerzés és tud-e ajánlatot tenni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívásban nem szükséges tételenként felsorolni a beszerezni kívánt egyes termékeket, csupán a beszerezni kívánt termékek olyan jellegű meghatározása szükséges, mely az egyenlő eséllyel történő ajánlattételt az adott területen tevékenykedő lehetséges ajánlattevők részére lehetővé teszi.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kezdeményezés az alábbi részeiben megalapozott:
A Kbt. 33. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csőd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Kbt.-nek az ajánlattevő alkalmasságának igazolására vonatkozó rendelkezései kógens szabályok, azoktól ajánlatkérő csak akkor térhet el, ha a Kbt. arra kifejezetten lehetőséget ad. A végelszámolással, csőd-, illetve felszámolási eljárással kapcsolatban a Kbt. nem ad lehetőséget a Kbt. rendelkezéseitől eltérő eljárásra. Ennek alapján a Kbt. 46. § (4) bekezdésének rendelkezésére tekintettel az ajánlatkérő kizárólag az ajánlattevő nyilatkozatát szerezheti be arról, hogy az ajánlattevő nem áll ezen eljárások hatálya alatt.
A Döntőbizottság rámutat továbbá arra is, hogy az ajánlattevő elleni csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás folyamatban léte a Kbt. 46. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében eljárásból kizáró ok, melyek fenn nem állásáról az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. A Kbt. 33. § (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag a Kbt.-ben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását, ezért ez a nyilatkozat nem pótolható pénzintézeti igazolással, így arra a Kbt. 44. § (1) bekezdésének d) pontjára történő hivatkozással sincs lehetőség.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az előbbiekben kifejtettek alapján jogszabályt sértett ajánlatkérő, amikor pénzintézet igazolását követelte meg arról, hogy az ajánlattevő ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás, illetve ügyében nem folyik végelszámolás.
A kezdeményező iratok sérelmezték az ajánlati felhívásban az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő 15 oldal terjedelemben tételesen sorolta fel a beszerezni kívánt termékeket. Az ajánlati felhívás 3. d) pontja alapján a dokumentációban felsorolt bármely tételre részajánlatot lehetett tenni. Ennek alapján bármely ajánlattevő tehetett ajánlatot, csupán egyetlen tételre is. Ezt figyelembe véve mérlegelte a Döntőbizottság azt, hogy az alkalmatlanná minősítés szempontjai, nem érintik-e korlátozó módon az ajánlattétel lehetőségét.
Az ajánlattevő által meghatározott egyes termékek beszerzési értékét is figyelembe véve a Döntőbizottság álláspontja szerint "az ajánlattevő elmúlt háromévi nettó árbevétele évenként nem haladja meg a 10 millió forintot" feltétel nem áll arányban az ajánlattevők által tett ajánlatok árával, mert csupán az egyes termékekre tett ajánlat esetében jelentősen kisebb lehet az adott termék szállítására képes ajánlattevő előző háromévi nettó árbevétele, mint az ajánlatkérő által megkövetelt 10 millió forintos összeg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az "ajánlattevő nem rendelkezik legalább 1 db – az ajánlati árát elérő – a beszerzés tárgyához hasonló jellegű, a dokumentációban előírt tartalmú egészségügyi intézményből származó referenciaigazolással" feltétel előírása hasonló módon túlzott mértékben meghatározott, ugyanis ténylegesen nem szükséges a beszerzés értékéhez hasonló nagyságú referencia előírása és megkövetelése, mert a teljesítésre való képességet, illetve alkalmasságot ennél kisebb, az adott termékre vonatkozó szállítás igazolásával is bizonyítani lehet.
A Döntőbizottság az előbbiek alapján megállapítja, hogy ajánlatkérő olyan mértékben határozott meg alkalmatlanná minősítési feltételeket, mellyel meghaladja – a részajánlat tétel lehetővé tételével a beszerzés becsült értékére tekintettel – a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt az előadását, hogy a többéves gyakorlat szerint a nyertesek több árucsoportra vonatkozóan tesznek ajánlatot, és így velük 30–50 M Ft értékű áru szállítására kötnek szerződést, mert ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. d) pontja alapján a minden egyes termékekre való részajánlat tételét lehetővé tette. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontjának első és negyedik francia bekezdése a bennük megfogalmazott túlzott mértékű árbevétel, referenciaszükséglet miatt sérti a Kbt. 44. § (5) bekezdését.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján, és az ajánlatkérő ajánlati felhívásának a rendelkező részben meghatározott szövegrészeit a Kbt. 88. § (l) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette.
Miután a közbeszerzési eljárás – a közbeszerzési eljárás felfüggesztése következtében – még ajánlattételi szakban volt, így a jogsértés reparációjára lehetőség nyílt és erre, valamint a Kbt. 88. § (5) bekezdésére tekintettel a Döntőbizottság bírságot nem szabott ki.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 18.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Székélyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
