KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8610)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.529/13/200l.
Tárgy: IHH Szövetkezet kérelmező jogorvoslati kérelme az MH Légierő Vezérkar ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az IHH Nemzetközi Szabadidőszervező Üzletház Szövetkezet (9021 Győr, Teleki u. 18., továbbiakban: kérelmező) által a Magyar Honvédség Légierő Vezérkar (8201 Veszprém, Pf. 86, a továbbiakban: ajánlatkérő) "2001/2002 tanévi regionális angol nyelvtanfolyamok lebonyolítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. július 11. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 28. számában közzétett ajánlati felhívással a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában nyílt közbeszerzési eljárást indított.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adtok és tények körében határozta meg a következőket:
"– bejegyzett könyvvizsgálói hitelesítés az ajánlattevő 2000. évi egyszerűsített éves beszámolójáról a mérleg főösszegének és a mérleg szerinti eredményének megjelölésével,
– vám-, társadalombiztosítási és központi adóhatóság által kiállított igazolások arról, hogy nincs 1 évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége [Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja].
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlan az ajánlattevő, ha mérlegadatok alapján gazdálkodása a vizsgált évek bármelyikében veszteséges volt."
Az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint valamennyi tanfolyamra részajánlat tételét ajánlatkérő lehetővé tette.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. augusztus 21. napjára a kérelmező, a Hock és Társa Kft., a Nyelvtanoda Kft. és a Dover Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontásának időpontjában, mely megegyezett az ajánlattételi határidővel az ajánlatokat megvizsgálta az érvényesség és alkalmatlanság szempontjából majd megállapította, hogy a kérelmező ajánlata egyrészt érvénytelen mivel az nem tartalmazza a vámigazolást a köztartozásról, másrészről alkalmatlan mivel előző évi mérlege szerint eredménye negatív volt, így a felhívás 11. b) pontjában foglalt alkalmassági feltételnek nem felelt meg. Ezen okok miatt ajánlatkérő a kérelmezőt a közbeszerzési eljárás további szakaszában való részvételből kizárta.
A bontási jegyzőkönyv tartalmazta továbbá, hogy a Dover Kft. ajánlattevő ajánlati árát a bíráló bizottság a rész-ellenszolgáltatások összegének összeadása alapján állapította meg és ismertette.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 31. napján hirdette ki az eljárás eredményét, amely során a felhívásban meghatározottak szerint a 2., 3., 5. és 9. sorszám alatti tanfolyamokra a Nyelvtanoda Kft.-t, míg az 1. és a 4. sorszám alatti tanfolyamok tekintetében a Dover Kft.-t hirdették ki az eljárás nyertesének.
Kérelmező 2001. augusztus 27. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő ajánlatát érvénytelennek minősítette és kizárta az eljárás további szakaszából. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek a vámigazolás hiánya miatt hiánypótlást kellett volna elrendelnie. A mérlegeredmény okán történő kizárásra vonatkozóan kifogásolta kérelmező, hogy a Kbt. nem tartalmaz ilyen kikötést, továbbá az nem is olyan formai ok, amelyre a kizárást a bontáskor alapítani lehetne. Álláspontja, hogy 2000-ben nem volt negatív a mérlege.
Kérelmező kérelmében kifogásolta továbbá az ajánlati felhívás és a dokumentáció jogszerűségét is.
Kifogásolta továbbá kérelmező, hogy ajánlatkérő nem zárta ki a többi ajánlattevőt, hiszen egyik sem felelt meg a felolvasólapra vonatkozó előírásnak, így ezen formai ok miatt valamennyi érvénytelennek minősül.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő döntését a kizárása vonatkozásában, ideiglenes intézkedést alkalmazzon és függessze fel a közbeszerzési eljárást.
Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint helyesen járt el a bontás során az érvényesség és az alkalmatlanság körében a döntései meghozatala során.
Egyéb érdekelt Dover Kft. érdemi észrevételében ugyancsak a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte.
Egyéb érdekelt Nyelvtanoda Kft. észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő az eljárás során minden tekintetében betartotta a Kbt. rendelkezéseit és az általa előírtakat.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme meglapozatlan az alábbiak szerint:
Elsődlegesen a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek az ajánlati felhívás és a dokumentáció jogellenességére vonatkozó kérelme elkésett .
A Kbt. 79. § (7) bekezdése kimondja, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül lehet kérelmezni. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelmező az ajánlati dokumentációt az ajánlati felhívásban meghatározott határidőn belül megvásárolta, azaz 2001. július 31. napján birtokában volt már a dokumentáció. A dokumentációban megismétlésre került az ajánlati felhívás tartalma, amelyben rögzítésre került a pénzügyi , gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására csatolni kért adatok és tények ezzel összefüggésben meghatározásra kerültek az alkalmatlanná minősítés feltételei is. Továbbá ajánlatkérő azt is előírta, hogy hiánypótlásra az ajánlattételi határidőt követően nem ad lehetőséget. A kérelmező tehát már 2001. július 31. napján tudomással bírt a felhívás és a dokumentáció tartalmáról. Amennyiben ezek tartalmát a Kbt. rendelkezésével ellentétesnek ítélte, úgy a törvényben előírtak szerint ezek kifogásolására jogszerűen ezen időpontot követően 15. napon belül lett volna lehetősége, tehát 2001. augusztus 15. napjáig érvényesíthette volna eredményesen jogorvoslati eljárás kertében ezen kifogásait, a 2001. augusztus 27. napján benyújtott kérelme már elkésett az ajánlati felhívás és dokumentáció jogellenessége körében.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérőnek a kérelmező kizárása körében hozott döntése megfelel-e a Kbt. rendelkezéseinek és ezzel összhangban az ajánlati felhívás és dokumentációban foglaltaknak.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontja 6. francia bekezdésben előírta, hogy csatolni kell a vám-, társadalombiztosítási és központi adóhatóság által kiállított igazolásokat arról, hogy nincs 1 évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége.
Ezen előírás összhangban van a Kbt. 46. § (5) bekezdésével, mely rögzíti, hogy a köztartozásokról, az azt nyilvántartó hatóság eredeti vagy másolati igazolását kell csatolni.
A Kbt. 53. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a Kbt. 46. §-ában foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Mind a törvény fent idézett 46. § (5) bekezdése, mind az ajánlati felhívásban foglaltak egyértelműek a tekintetben, hogy a köztartozásokra vonatkozóan az azt nyilvántartó hatóság igazolását kell csatolni és nem elegendő a cégjegyzésre jogosult nyilatkozata a hatósági igazolás helyett.
A kérelmező ajánlatában nem csatolta a vámtartozás vonatkozásában az illetékes Vám és Pénzügyőrség igazolását, hanem csak a cégjegyzésre jogosult ügyvezető nyilatkozhatott arról, hogy vámtartozása nincs.
A fent citált előírások alapján kérelmező nem a törvényben foglaltak és a felhívásban meghatározottaknak megfelelően igazolta, hogy nem áll fenn vámtartozása. A hatóság igazolását nem pótolja az ügyvezető nyilatkozata, így ajánlatkérő jogszerűen állapította meg, hogy a vámigazolás hiánya miatt érvénytelen az ajánlat és nem vehet részt az eljárás további szakaszában a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján.
A Döntőbizottság álláspontja, hogy a kérelmező ajánlatából hiányzó vámigazolás a Kbt. 46. § (5) bekezdésében megfogalmazottak alapján egyben kizárási okként szolgál, azonban az mind az érvénytelenség mind a kizárás eredménye, hogy az ajánlattevő nem vehet részt az eljárás további szakaszában, így sem az alkalmatlanság vizsgálatára, sem ajánlata értékelésére nem kerülhet sor.
Ajánlatkérő a kérelmező vonatkozásában az érvénytelenségen túl alkalmatlanságot is megállapított, nevezetesen, hogy kérelmező alkalmatlan, mert előző évi mérlege negatív volt.
A Döntőbizottság fent kifejtett álláspontja alapján az alkalmatlanság kérdése vizsgálatának nincs relevanciája, hiszen a kérelmező ajánlatának hiányossága miatt kizárásra került, így az alkalmasság vizsgálatában sem vehetett volna részt az ajánlata figyelemmel a már idézet Kbt. 53. § (2) bekezdésére. Az alkalmasság vizsgálata ugyanis már feltételezi az ajánlat érvényességét, az érvényesség megállapítását követően a közbeszerzési eljárás további szakaszában kerül megállapításra az alkalmasság, amelyben már csak érvényes ajánlatok vehetnek részt.
A döntőbizottság e körben figyelembe véve a kérelmező kérelmét csak arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a felhívásban csatolni kért 2000 évi egyszerűsített éves beszámoló a 2000. éven kívül még az 1999. évre vonatkozóan is tartalmazta a mérlegadatokat. Ajánlatkérő alkalmatlansági feltételként írta elő, ha a mérlegadatok alapján az ajánlattevő gazdálkodása a vizsgált évek bármelyikében veszteséges volt, így vizsgálat tárgyát képezheti ajánlatkérő számára mind az 1999. év és a 2000. év is.
Megalapozatlan a kérelmezőnek azon kifogása is, hogy ajánlatkérő hiánypótlás keretében pótoltathatta volna a hiányzó igazolást.
A törvény a hiánypótlás lehetőségét szabályozó 43. § (4) bekezdésében csak lehetőséget biztosít ajánlatkérőnek arra, hogy a hiánypótlás lehetőséggel éljen, miszerint "Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén."
Ajánlatkérő tehát akkor amikor nem élt a hiánypótlás lehetőségével nem követett el jogsértést, ezt kérelmező nem is sérelmezheti eredményesen.
Ajánlatkérőnek kötelezettsége a Kbt. 51. § (3) bekezdése alapján, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertesse az ajánlatkérő nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
Ajánlatkérő a dokumentációban kérte, hogy csatoljanak az ajánlathoz felolvasólapot, amelyen azokat az adatokat kell szerepeltetni, amelyet az ajánlatok bontásakor ajánlatkérőnek ismertetnie kell. A felolvasólap tartalma csak megismétli az ajánlatban már szereplő adatokat, ezen adatok az ajánlatból egyértelműen megállapíthatóak, csatolásának célja az ajánlatkérő számára törvényben előírt kötelezettsége teljesítésének megkönnyítése volt. A felolvasólapon közölni kért adatokat az ajánlatnak kötelezően tartalmaznia kellett, ezen adatok nélkül az ajánlat ténylegesen – egyrészt a törvényrendelkezései miatt, másrészt a dokumentációban előírtak miatt – érvénytelenséget eredményeztek volna.
Ajánlatkérő a felolvasólap vonatkozásában nem fogalmazott meg érvénytelenségi okot, a bontás során nyertes ajánlata megfelelően tartalmazta a részletes árajánlatot – amely hiányához ajánlatkérő ténylegesen érvénytelenségi feltételt írt elő – amely alapján a kért ellenszolgáltatás összege ismertetésre kerülhetett.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által érvényesnek minősített és elbírált ajánlatok megfeleltek a felhívásban és a dokumentációban foglalt feltételeknek, így ajánlatkérő jogszerűen járt el a közbeszerzési eljárás során az érvényesség körében döntésének meghozatalakor.
A fentiek alapján kérelmezőnek a többi ajánlatkérő által érvényesnek minősített ajánlattevő érvénytelenségére való hivatkozása alaptalan.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) h. pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 3.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
