KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8772)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.156/9/2001.
Tárgy: a Synergon Informatika Rt. jogorvoslati kérelme a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Synergon Informatika Rt. (2600 Vác, Zrínyi út 41/A, képviseli: ifj. dr. Házy Béla ügyvéd, 2600 Vác, Hanusz u. 44., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet (1051 Budapest, Vörösmarty tér 4., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "ajánlatkérő teljes feladatkörére vonatkozó komplex ügyviteli és információs szoftverrendszer bevezetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. január 17-én a Közbeszerzési Értesítő 3. számában részvételi felhívást tett közzé hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatására, amelynek tárgya ajánlatkérő teljes feladatkörére vonatkozó komplex ügyviteli és információs szoftverrendszer bevezetése volt.
A részvételi felhívás helyesbítése a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 24-i számában jelent meg.
A részvételi felhívás szerint az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján tárgyalásos eljárást folytat le, mert a beszerzés tárgyának meghatározása (a megoldandó feladatok pontos behatárolása) csak a tárgyalások során lehetséges.
A részvételi felhívás 13. a) pontja negyedik bekezdése szerint a részvételi jelentkezéshez csatolni kell a Kbt. 46. §-ának (5), (6) és (8) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 46. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti hatósági igazolásokat a részvételi jelentkező és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó tekintetében.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített.
A részvételi felhívás szerint az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma öt volt.
A részvételi jelentkezések benyújtási határidejére, 2001. február 12-re a következő részvételre jelentkezők nyújtottak be jelentkezést: FreeSoft Kft., MEGATREND 2000 Informatikai Rt., PROCONT Projektvezetési és Controlling Tanácsadó Kft., debis IT Services Unisoftware Kft., EUROTREND Informatikai Kft., ALBACOMP Számítástechnikai Rt., KFKI Számítástechnikai Rt., SOFTRAIN IFT Szoftverfejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., GriffSoft Rt., LBS ECoNET Informatikai és Gazdasági Szolgáltató Rt., SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Compaq Computer Magyarország Kft., aPlus Consulting Kft. és kérelmező.
Kérelmező részvételi jelentkezése szerint a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben kívánja igénybe venni alvállalkozóként a SAP Hungary Kft. (1122 Budapest, Maros u. 12.) közreműködését.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezések értékelésére, szakvélemény készítése, ezáltal a döntéshozó személynek a döntéshozatalban történő segítése érdekében bíráló bizottságot hozott létre. A bíráló bizottság azt a döntést hozta, hogy nem javasolta a döntéshozónak a hiánypótlási lehetőség biztosítását. A bíráló bizottság e döntését azzal indokolta, hogy a részvételre jelentkezőktől elvárható, hogy jelentkezésüket a részvételi felhívás és a Kbt. rendelkezéseire figyelemmel hiánytalanul nyújtsák be.
A bíráló bizottság átvizsgálta és értékelte a részvételre jelentkezéseket, majd elkészítette a javaslatát a döntéshozó részére, aki a bíráló bizottság javaslata alapján 2001. február 27-én hozta meg döntéseit. Ezen a napon az első szakaszt lezáró eredmény kihirdetésére is sor került, ahol kérelmező képviselője is jelen volt. Ajánlatkérőnek az eredményhirdetéskor ismertetett döntése szerint két részvételi jelentkezést érvénytelennek nyilvánított, öt részvételre jelentkezőt – köztük kérelmezőt is – kizárt az eljárásból.
Kérelmező esetében a kizárás a Kbt. 63. § (8) bekezdése és az 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján történt. Indoka az volt, hogy kérelmező a Kbt. 46. §-ában foglaltak ellenére nyújtotta a részvételi jelentkezését, mivel a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a Vám- és Pénzügyőrség által kiállított igazolása kiállításának kelte egy évnél régebbi.
A szerződés teljesítésére alkalmas hét részvételre jelentkező közül ajánlatkérő kiválasztott öt jelentkezőt, akiket ajánlattételre hívott fel. Az ajánlatok bontása 2001. március 12-én megtörtént.
Kérelmező 2001. március 14-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a részvételi szakaszt lezáró döntés ellen. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlatkérőnek az első szakaszt lezáró döntését, kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérte továbbá a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérőnek az a döntése, amellyel az eljárásból kizárta, jogszabálysértő, mivel figyelmen kívül hagyta a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlási lehetőséget. Ezzel a verseny tisztaságára és az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvet is sértette, hiszen egyoldalú előnyhöz juttatta a közbeszerzési eljárásban részt vevő többi részvételre jelentkezőt. Előadta, hogy a jelentkezése valóban olyan, a Vám- és Pénzügyőrségtől származó igazolást tartalmaz a SAP Hungary Kft.-re vonatkozóan, amely kiállításának időpontja 2000. február 10. Ez a hiányosság azonban elenyésző, így a hiánypótlást ez is indokolta volna, valamint az is, hogy további négy részvételre jelentkező került hasonló ok miatt kizárásra.
Megítélése szerint az ajánlatkérő döntése nemcsak jogszabálysértő, hanem méltánytalan is. Közölte azt is, hogy a kizárásra vonatkozó döntésről annak kézhezvételekor, azaz 2001. március 2-án értesültek.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a Kbt. alapján csak joga, de nem kötelezettsége a hiánypótlás biztosítása. A részvételi jelentkezések értékelésére létrehozott bizottság nem javasolta a hiánypótlási lehetőség biztosítását. Ennek alapján a döntést hozó nem biztosította ezt a lehetőséget a részvételre jelentkezőknek. Ajánlatkérő nem követett el jogszabálysértést azzal, hogy nem biztosított hiánypótlási lehetőséget a részvételre jelentkezőknek, és azzal sem, hogy kérelmezőt kizárta az eljárásból. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő magatartása nem volt jogellenes, nem sértheti a verseny tisztaságára és az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelveket sem. Megítélése szerint ajánlatkérő döntéséről kérelmező már 2001. február 27-én értesült, mivel jelen volt az eredményhirdetésen.
Kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
Az ügyben érdekelt felek közül a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. észrevételében egyetértett a kérelmezővel, mivel részvételre jelentkezését ajánlatkérő szintén kizárta az eljárásból.
A GriffSoft Rt. tárgyaláson tett észrevétele szerint az a korrekt eljárás, ha ajánlatkérő a felhívásban, a dokumentációban vagy a bontás előtt közli, hogy biztosít-e hiánypótlási lehetőséget vagy nem. Ha ez a döntés a bontás után születik meg, akkor ez sérti a verseny tisztaságát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontját, a Kbt. 43 . § (4) bekezdésében foglaltakat, illetve a Kbt. 24. §-ában meghatározott alapelveket.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése szerint az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és – ha az ajánlatkérő ezt előírta – a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti, vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása vagy ha van, milyen időpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A Kbt. 63 . § (1) bekezdése alapján a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból álló közbeszerzési eljárás.
A Kbt. 63. § (2) bekezdése szerint sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a 46. § hatálya alá tartozik.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát. E szakasz (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
E szakasz (5) bekezdése szerint ha a hiánypótlásról az ajánlatok felbontásának időpontjában dönt az ajánlatkérő, ezt a jelenlévő ajánlattevőknek ki kell hirdetni és a jegyzőkönyvbe kell foglalni, az ezt követően lehetővé tett hiánypótlásról pedig haladéktalanul, egyidejűleg írásban tájékoztatni kell az összes ajánlattevőt.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése alapján a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 37–38. §-t, a 43. § (4)–(6) bekezdését, az 51–54. §-okat és a 61. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
Kérelmező is elismerte, hogy a részvételi jelentkezése a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vonatkozásában olyan, a Vám- és Pénzügyőrség által kiállított igazolást tartalmazott, amely nem felelt meg a Kbt. 46. § (5) bekezdésében foglaltaknak. Azt sem vitatta kérelmező a tárgyaláson, hogy ajánlatkérőnek csak joga de nem kötelezettsége a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlási lehetőség biztosítása.
A tárgyaláson jelen lévő ajánlatkérő, kérelmező és egyéb érdekelt felek egyezően adták elő, hogy nincs tudomásuk arról, hogy ajánlatkérő az eljárás során bármikor – a részvételi elhívásban, a dokumentációban, a részvételi jelentkezések bontásakor – döntött volna arról, hogy hiánypótlási lehetőséget biztosít.
A Döntőbizottság szerint a fentiek alapján ajánlatkérő azzal a döntésével, hogy nem biztosított hiánypótlási lehetőséget az eljárás során a részvételre jelentkezőknek, illetve kizárta kérelmezőt az eljárásból, nem sértette meg a Kbt. 43. § (4) bekezdését, illetve a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontját.
A fentiekre tekintettel azt kellett tehát a továbbiakban vizsgálnia a Döntőbizottságnak, hogy ajánlatkérőnek az a magatartása, hogy a kérelmező által kifogásolt közbeszerzési eljárásban nem biztosított hiánypótlási lehetőséget, sérti-e a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott alapelveket, illetve – ahogyan a kérelmét a tárgyaláson kérelmező kiegészítette – a Kbt. Preambulumában megfogalmazott jogelveket.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. E szakasz (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. Preambuluma szerint az Országgyűlés az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében, a belföldi áruelőállítás és munkaerő-foglalkoztatás elősegítése szempontjára is tekintettel alkotta meg a törvényt.
A Kbt. 43. §. (4) és (5) bekezdése alapján ajánlatkérőnek nemcsak arra van lehetősége, hogy döntsön hiánypótlás biztosításáról vagy annak kizárásáról, hanem a törvény arra is lehetőséget ad, hogy ezt a döntését akár a bontáskor, akár az értékelés során meghozza. Az sem kizárt, hogy ajánlatkérő már a felhívásban, dokumentációban közli a részvételre jelentkezőkkel, miszerint nem biztosít hiánypótlási lehetőséget az eljárásban. Az erre vonatkozó döntést a Kbt. az ajánlatkérő mérlegelésére bízza.
A Kbt. alapelvei a törvény indokolása szerint generálklauzulaként is működnek, ezen elvekbe bármilyen formában ütköző eljárási cselekmények esetén – külön tiltó rendelkezések hiányában is – jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni.
Kérelmező szerint "egy konkurens ajánlat kiiktatásával egyoldalú, indokolatlan előnyhöz juttatta ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban részt vevő más pályázókat, másrészről indokolatlan és méltánytalan hátránnyal sújtotta a Synergon Informatika Rt.-t". Kérelmező szerint ajánlatkérő "műszakilag magas színvonalú, árban kedvező" anyagot nyilvánított érvénytelennek, amely más ajánlatok komoly versenytársa lett volna pénzügyi és műszaki szempontból is.
Kérelmező álláspontja alaptalan a következők miatt:
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölte, hogy öt részvételre jelentkezőt fog ajánlattételre felkérni. Minden részvételre jelentkező tudatában volt annak, hogy az ajánlati szakaszban öt ajánlattevő fog versenyezni. Azzal a döntéssel, hogy ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlási lehetőséget a részvételi szakaszban, nem befolyásolta az ajánlati szakaszban részt vevők számát, hiszen a keretszámot előre meghatározta – és mivel tizennégy részvételre jelentkezés került benyújtásra –, ezáltal ajánlatkérő olyan helyzetbe került, hogy a megállapítása szerint és kérelmező által sem vitatottan, hét hiánytalan, érvényes részvételi jelentkezést benyújtó és alkalmasnak minősített részvételre jelentkező közül választhatott, kérelmező részvételi jelentkezése pedig hiányos volt.
A részvételi szakaszban a részvételre jelentkezők ajánlatot nem tehetnek, így a kedvező ajánlat kiiktatására vonatkozó utalás nem helytálló.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása során a kérelmező által sérelmezett döntéseivel nem sértette meg a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alapelveket.
A fentiek alapján a Döntőbizottság Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva az alaptalan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. április 10.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
