KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8786)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.550/13/2001.
Tárgy: a NÁDÉP Kft. jogorvoslati kérelme a Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Hivatal ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a NÁDÉP Építőipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (4148 Nádudvar, Bem J. u. 3., továbbiakban kérelmező) által Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Hivatal (4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 5., továbbiakban: ajánlatkérő) "Görög Katolikus Általános Iskola tornacsarnok építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott kérelmére indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 49. § (2) bekezdését és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőt 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint pénzbírsággal sújtja.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezése álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. július 4. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 27. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A felhívásban a beszerzés tárgyának meghatározásánál ajánlatkérő előírta, hogy a tornacsarnok építését a kiviteli tervben meghatározott műszaki színvonalon, üzemelésre kész állapotban kell elvégezni. A többváltozatú ajánlattétel lehetőségét ajánlatkérő a felhívásban kizárta.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kíván bírálni, s erre tekintettel megadta az elbírálás részszempontjait, a súlyszámokat és az adható pontszámok alsó és felső határát.
Ajánlatkérő által kiadott dokumentáció szerződéstervezete tartalmazta ajánlatkérő egyéb szerződési feltételeit, előírta a beárazott költségvetés, kivitelezési ütemterv benyújtását is. A dokumentáció részét képező hatósági engedély alapját képező terv szerint a tornacsarnok alapozása vasbeton pillérek alatt beton talpalapok, falszerkezetnél sávalapok, az alapok fölött vasbeton talpgerendák készülnek. A műszaki leírásban megadott alapozási munkák szerepeltek a megadott költségkiírásban is.
A kiadott építőmesteri és szakipari munkáihoz elkészített költségvetésben ajánlatkérő előírta, hogy a sportpadló burkolat tekintetében parketta vagy svédpadló burkolatra kér ajánlatot (költségvetés 27. old. 8. tétel).
Az ajánlattételi határidőre, 2001. augusztus 14. napjára kérelmező, NYÍRÉP Kft. és a Strabag Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok bontását követően, 2001. augusztus 21. napján ajánlatkérő körfaxot küldött valamennyi ajánlattevőnek, amelyben a talajmechanikai szakvéleményben szereplő – kiviteli tervektől eltérő – fúrt cölöpalapozási módra tekintettel az árajánlatok módosítását kérte. Az ajánlatkérő felhívására valamennyi ajánlattevő csökkentette ajánlati árát a bontás során ismertetetthez képest.
Ajánlatkérő a kérelmező "módosított" ajánlati árát tovább módosította. A kérelmező ajánlatában a terv szerinti sportpadlóra előírt parketta vagy svédpadló burkolat helyett műanyag padlót ajánlott meg, így ajánlatkérő úgy döntött, hogy ajánlati árát korrigálja akként, hogy a Strabag Kft. ajánlatában szereplő, sportpadlóra az ajánlati kiírásnak megfelelően megajánlott burkolat beárazott költségével növelte a kérelmező ajánlati árát, miután abból levonta a kérelmező ajánlata sportpadlóval összefüggő tételeinek értékét.
A fenti előzményeket követően ajánlatkérő értékelte az ajánlatokat és 2001. augusztus 27. napján ajánlatkérő bírálóbizottsága döntött a nyertesről, 2001. augusztus 28. napján megtartott nyilvános eredményhirdetésen kihirdette, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Strabag Kft. tette, így ő az eljárás nyertese, kérelmező lett a második legelőnyösebb ajánlatot tevő.
Kérelmező 2001. szeptember 10. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő értékelését és annak alapján meghozott eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem megfelelően értékelt a részszempontokon belül, az összességében legelőnyösebb ajánlatot nem a nyertes, hanem ő tette. Kifogásolta, hogy ajánlatkérő ajánlati árát a terv szerinti padlóburkolat figyelembevételével egyoldalúan módosította. Álláspontja szerint az általuk megajánlatott műanyag sportpadló korszerű, de költségtakarékosabb konstrukció, mint ami a tervben előírásra került, így ajánlatkérő azt nem módosíthatta volna, az eredeti ajánlati árat figyelembe véve a maximum pontszámot kellett volna kapnia. Szerinte a legmagasabb árhoz a minimális pontszámot kellett volna hozzárendelni.
A szerződési feltételek értékelését nem tartja az ajánlat tartalmi elemeivel arányosnak, az ütemterv érékelését is elfogadhatatlannak ítéli és sérelmezi ezen részszempontok körében is a kiosztott pontszámokat.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy vizsgálja felül ajánlatkérő értékelését, hozzon ideiglenes intézkedést.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a kérelmező ajánlata nem felelt meg a kért műszaki tartalomnak, mert nem az előírásnak megfelelő sportpadlót ajánlott meg. Ezért került sor az ajánlati ár korrekciójára egy átlagárakból számított költséggel. Mivel az árajánlata egyes munkanemek tekintetében még így is előnytelen volt, ezért azt 9 ponttal értékelte. Álláspontja, hogy a szerződési feltételek értékelésében az ajánlatok valós tartalmi elemeit értékelte, míg az ütemterv értékelésénél a nyertes ajánlatát, amelyik tartalmazott az egyes szakaszokhoz rendelten összegeket is, kedvezőbbnek minősítette, mint a kérelmező ajánlatát, amelyből az egyes munkafázisokhoz rendelt összegek hiányoztak.
Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy az nyertes ajánlattevővel 2001. szeptember 13. napján megkötötte a szerződést.
Egyéb érdekelt Strabag Kft. érdemi észrevételében előadta, hogy kérelmező ajánlata a sportpadlót illetően nem felelt meg a felhívásnak, így az ajánlat érvénytelenségének kérdése is felvetődik. A szerződési feltételek körében álláspontja szerint ajánlata kedvező feltételeket tartalmazott, az ütemterve reálisan készült, jól alátámasztva a határidő vállalását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a rendelkezésére álló iratokból annak alkalmazásának törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság 2001. szeptember 20. napján – az ajánlatkérő által megküldött közbeszerzési iratok alapján – a Kbt. 79. § (6) bekezdés szerint eljárva tájékoztatta a feleket arról, hogy hivatalból vizsgálja az ajánlati kötöttség szabályának a közbeszerzési eljárás során történő betartását.
Ajánlatkérő az ajánlati kötöttség tekintetében előadta, hogy az értékelésre a beadott ajánlatokban szereplő adatok alapján került sor, az adatok későbbi változásának az értékelés során nem volt jelentősége. Álláspontja, hogy az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlatok tartalma alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező a hivatalbóli vizsgálat tárgyában benyújtott észrevételben előadta, hogy ajánlatkérő ajánlatát befogadta, az ellen kifogást nem emelt, a módosítás után azonban az értékelés során ajánlatkérő nem ezen ajánlati árat vette figyelembe.
A Döntőbizottság elsődlegesen megvizsgálta, hogy ajánlatkérő betartotta-e az ajánlati kötöttségre vonatkozó Kbt. 49. § (2) bekezdésében írt rendelkezéseket és megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő módon az alábbiak szerint nem vette figyelembe az ajánlati kötöttség vonatkozásában a nyílt eljárásban előírt szigorú jogszabályi rendelkezéseket.
A Kbt. 26. § (2) bekezdésének második fordulata kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 49. § (2) bekezdése értelmében az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A fenti rendelkezések alapvetően a közbeszerzési eljárásokban alapesetként meghatározott nyílt eljárási forma esetén érvényesülnek. A közbeszerzési eljárás specifikuma, hogy a törvényben megfogalmazott alapelvek érvényesülése érdekében kötött eljárási rendet fogalmaz meg, amely azt jelenti, hogy az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt feltételeket, illetve az ezen feltételek alapján elkészített ajánlatokat nem lehet változtatni az eljárás során. A törvény 48. § (1) bekezdése az ajánlatkérő tekintetében és 49. § (1) bekezdése az ajánlattevők vonatkozásában fogalmaz meg kivételt. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja a felhívást és a dokumentáció feltételeit, amelyről hirdetményt kell közzétennie [Kbt. 48. § (1) bekezdés], ajánlattevő ugyancsak az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthat az ajánlatán, illetve visszavonhatja azt jogkövetkezmény nélkül [Kbt. 49. § (1) bekezdés].
A fenteik szerint az egyetlen lehetőség a módosításra az ajánlattételi határidő lejártáig van, ezt követően semmilyen okból nem lehet jogszerűen módosítani sem az ajánlati felhívást, sem magát az ajánlatokat.
Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártát követően az ajánlatok tartalmának ismertében a kiviteli tervekben szereplő alapozási mód módosulására hivatkozással az ajánlati árak módosítására hívta fel az ajánlattevőket, s ezt követően még kérelmező "módosított" ajánlati árát alapul véve tovább korrigálta ajánlati árát, arra hivatkozással, hogy a kérelmező nem az előírt sportpadlóra tett ajánlatot.
A fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján jogszerűen nem hívhatta fel ajánlatkérő az ajánlati árak módosítására az ajánlattevőket, másrészt a törvény nem ad lehetőséget az ajánlatkérő által alkalmazott korrekció elvégzésére az ajánlati ár tekintetében.
A Kbt. szabályai kógensek, attól való eltérést csak maga a törvény engedhet meg.
A törvény egyértelműen meghatározza, hogy az ajánlatokat az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmi és formai követelményeinek megfelelően kell elkészíteni [Kbt. 43. § (1) bekezdés], amennyiben az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban foglalt feltételeknek, úgy az az ajánlat érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pont alapján és nem vehet rész az eljárás további szakaszában.
Kérelmező ajánlatában nem a dokumentációban előírtak szerint tett ajánlatot, így ajánlata érvénytelen, amelyet ajánlatkérő nem változtathat meg és nem tehet érvényessé a terv szerinti sportpadló burkolat figyelembevételével az ajánlati ár korrekciójával éppen az ajánlati kötöttség miatt.
Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során a fent részletezett magatartása azt eredményezte, hogy nem a benyújtott ajánlatok tartalmi elemei kerültek az értékelés során vizsgálatra, így az ajánlati árak módosítására történő felhívást és az ajánlattevők általi módosítást követően ajánlatkérő közbeszerzési eljárása már nem felelt nem a törvény és a saját felhívásában, illetve a dokumentációban foglaltaknak, hiszen nem a ténylegesen tett ajánlatokat bírálta el az ajánlati kötöttség megsértése miatt. Előbbiek okán nem tudta biztosítani a Kbt. 24. § (1) bekezdésében megfogalmazott verseny tisztaságát és a Kbt. 24. § (2) bekezdésében megfogalmazott esélyegyenlőség elvét az ajánlattevők számára.
A fenti megállapításokra tekintettel a kérelmező jogorvoslati kérelmét, amely arra irányult, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül értékelt és az összességében legelőnyösebb ajánlatot nem a kihirdetett nyertes, hanem ő tette, elutasította.
Kérelmező nem tehette az összességében legelőnyösebb ajánlatot, mivel ajánlata érvénytelen volt arra tekintettel, hogy nem a dokumentációban előírt tartalommal tette meg az ajánlatát.
Ha ajánlatkérő nem teszi lehetővé a többváltozatú ajánlattételt, nincs lehetőség arra, hogy ajánlattevő eltérjen az ajánlatkérő kiírásától a műszaki tartalom vonatkozásában, még akkor sem, ha az általa ajánlott megoldást korszerűbbnek és költségkímélőbbnek ítéli is meg. A sportpadló tekintetében érvényes ajánlatot csak a megfelelő parketta vagy svédpadló burkolóanyagokkal lehetett tenni.
A kérelmező kérelme alapján ajánlatának a nyertes ajánlatával történő összehasonlítására nincs mód, hiszen kérelmező ajánlatának érvénytelensége okán nincs összehasonlításra alkalmas ajánlat, annak vizsgálatát a Döntőbizottság sem végezheti el.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta. A kérelmező kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001–2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
A bírság megállapításakor a Döntőbizottság figyelembe vette azon tényeket, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a szerződés megkötésre került, a beszerzés értékét és a rendelkező részben megállapított jogsértés súlyát, azt, hogy az ajánlati kötöttség megsértésével sérültek a törvényben megfogalmazott alapelvek teljesülését garantáló tételes eljárási rendelkezések. A szerződés megkötése körében a Döntőbizottság megállapította, hogy arra a felhívás szerinti műszaki taralommal a módosított ajánlati ár mellett került sor.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 10.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
