KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8789)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.308/12/2001.
Tárgy: a GEOTORR Mérnöki Szolgáltatások Kft. jogorvoslati kérelme Abony Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a GEOTORR Mérnöki Szolgáltatások Kft. (2092 Budakeszi, Fő tér 5., képviseli: dr. Boda László ügyvéd, 1114 Budapest, Fadrusz u. 2. IV/5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Abony Város Önkormányzata (2740 Abony, Kossuth tér 1., képviseli: dr. Simon László ügyvéd, 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Abony város szennyvízelvezető-hálózat építésének és szennyvíztisztító telep bővítésének megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. év XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) és (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontját. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ezt meghaladóan elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. március 4-én Abony város szennyvízelvezető-hálózatának építésére vonatkozóan beruházás lebonyolítási szerződést kötött kérelmezővel egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeként. Az eljárásfajta választásának indoka az volt a Közbeszerzési Értesítőben megjelent tájékoztató szerint, hogy Abony város gesztori szerződést kötött Törtellel a közös beruházás megvalósítására. A gesztori szerződés megkötésekor Törtel már rendelkezett egy megkötött lebonyolítási szerződéssel, így az ebben foglalt kizárólagos jogok védelme miatt tárgyalásos eljárásra került sor. A megkötött lebonyolítási szerződés szerint ajánlatkérőnek a kérelmezővel történő szerződéskötését a beruházás közös megvalósítása műszakilag és gazdaságilag is indokolja.
A megkötött szerződés II. 1. és 2. pontjai szerint kérelmező feladata volt a beruházás kivitelezéséhez szükséges közbeszerzési eljárás előkészítése, a dokumentációk összeállítása, elkészítése, majd az eljárás lebonyolítása, konzultációk levezetése, a döntéselőkészítő bizottság létrehozása, szakvélemény készítése a döntéshozó részére, a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés előkészítése. A feladata a beruházás teljes körű lebonyolítása volt, egészen a garanciális és szavatossági felülvizsgálatokig.
Ajánlatkérő még a szerződés megkötését megelőzően, 1999. február 18-án megbízást adott kérelmező ügyvezetőjének arra, hogy Abony város csatornaépítése II. ütemének megépítéséhez és a szennyvíztisztító-telep bővítéséhez kapcsolódó ügyekben nevében eljárjon.
Kérelmező elkészítette a részvételi felhívást, amely 1999. március 24-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. A felhívás szerint ajánlatkérő Törtel Község Önkormányzata, mint gesztor önkormányzat volt, az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet pedig kérelmező. A beszerzés tárgya: Abony város szennyvízcsatornázása II. ütemének kivitelezése, beüzemelése és próbaüzemé. A teljesítés helye: Abony város, II. ütem területe.
Ugyanezen Közbeszerzési Értesítőben Törtel Község Önkormányzata még egy részvételi felhívást közzé tett, amelyben az ajánlatkérő nevében eljáró személy szintén kérelmező volt, a beszerzés tárgya pedig: Törtel település szennyvízcsatornázásának, valamint az összegyűjtött szennyvíznek Abony városi szennyvíztisztító telepre történő elvezetésének kivitelezése, beüzemelése és próbaüzeme.
Az ajánlatkérővel megkötött beruházáslebonyolítási szerződés alapján kérelmező elvégezte a II. 1. és 2. pontjában meghatározott, a közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatait. Az abonyi rész vonatkozásában az eljárás eredménytelen lett. Ennek elbírálása 1999. szeptember 6-án történt meg. Ezt követően ajánlatkérő ténylegesen nem működött együtt a kérelmezővel. Ajánlatkérő 2001. január 4-én levélben azt közölte a kérelmezővel, hogy az 1999. március 4-én kötött beruházáslebonyolítási szerződés érvénytelen, ennek fenntartása mellett a szerződéstől a Ptk. alapján elállt, illetve azt felmondta.
A törteli rész szennyvízcsatornázására vonatkozó 1999-ben indult közbeszerzési eljárás eredményesen zárult.
Kérelmező továbbra is lebonyolítóként jár el Törtel Község Önkormányzatával megkötött szerződés alapján a törteli rész kivitelezése során.
Ajánlatkérő 2001. március 28-án a Közbeszerzési Értesítő 13. számában nyílt előminősítési eljárást indított Abony város szennyvízelvezető-hálózatának építése és szennyvíztisztító telep bővítése tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjában határozta meg a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság szempontjait a következők szerint:
– az elmúlt öt évben nem rendelkezik legalább egy szennyvízcsatornahálózat-építési referenciával, melynek értéke a 400 M Ft-ot meghaladja, valamint egy szennyvíztelep-beruházással, melynek értéke a 100 M Ft-ot meghaladja. A két feltételnek együtt kell fennállni,
– a jelentkező nem rendelkezik elismert minőségtanúsítási intézménytől származó tanúsítvánnyal,
– a jelentkező fizetési kötelezettségeinek banki igazolás alapján 1999. évben nem tett eleget,
– a jelentkező gazdálkodása az 1999. évben veszteséges volt,
– éves nettó árbevétele 1999. évben nem érte el az 500 M Ft-ot.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ennek megítélésére szolgáló részszempontokat nem jelölte meg.
Ajánlatkérő dokumentációt nem készített.
A részvételi jelentkezések benyújtási határidejében, 2001. április 24-ig a következő részvételre jelentkezők nyújtottak be jelentkezést: az ÖKOABONY Konzorcium (tagjai: kérelmező és a SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Rt.), Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft., PENTA Általános Építőipari Kft., HÍDÉPÍTŐ-KÖZGÉP Konzorcium (tagjai: HÍDÉPÍTŐ Rt. és KÖZGÉP Rt.), OMS-HUNGÁRIA Kft., STRABAG ÉPÍTŐ Kft., ERFOREX Közműépítő és Üzemeltető Rt., ALTERRA Építőipari Kft., 31. Általános Építő és Csúszózsalus Kft., BETONÚT Szolgáltató és Építő Rt., HOFFMANN Építőipari Rt., PURATOR Hungária Környezetvédelmi Kft., CSŐSZER Berendezéseket Szerelő Rt., RESONATOR Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. és a Kelet-magyarországi Vállalkozási, Építőipari és Kereskedelmi Kft.
A részvételi jelentkezések bontásakor ajánlatkérő az érvényesség szempontjából csak azt vizsgálta, hogy a részvételi jelentkezés határidőben érkezett-e, volt-e visszavonás a bontás időpontjáig, a jelentkezés megfelelően címzett és sértetlen-e, a példányszám megfelelő-e. Ajánlatkérő erről a jelentkezőket a bontáskor tájékoztatta, majd megállapította, hogy minden részvételi jelentkezés megfelelt a bontáskor vizsgált érvényességi szempontoknak.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezések értékelésére AD-HOC Bizottságot hozott létre. Az AD-HOC Bizottság átvizsgálta érvényesség szempontjából a részvételi jelentkezéseket, majd az érvényes jelentkezéseket benyújtó jelentkezőket értékelte a részvételi felhívásban meghatározott alkalmatlanná minősítési szempontok alapján. Az AD-HOC Bizottság 2001. május 2-án hozta meg a döntését.
Az első szakasz eredményének kihirdetésére 2001. május 7-én került sor.
Az eredményhirdetési jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő döntése a következő volt:
Ajánlatkérő hét részvételre jelentkezőt talált alkalmasnak a szerződés teljesítésére, akiknek az ajánlati felhívást meg fogja küldeni. Nyolc részvételre jelentkezőt nem talált alkalmasnak a szerződés teljesítésére, amelynek indoka a részvételi jelentkezés – köztük az ÖKOABONY Konzorcium jelentkezésének – érvénytelensége, illetve a részvételre jelentkező alkalmatlansága volt.
Ajánlatkérő az ÖKOABONY Konzorcium részvételi jelentkezését érvénytelennek minősítette a Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontja alapján, a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésére tekintettel.
Ajánlatkérő indokolása szerint kérelmezővel szemben fennáll az összeférhetetlenség két okból: Ajánlatkérő 1999-ben szerződést kötött kérelmezővel a beszerzés tárgyában megjelölt beruházás lebonyolítására, amely alapján a kérelmező közreműködésével egy eredménytelen közbeszerzési eljárást bonyolított le a kivitelezésre vonatkozóan. Jelen közbeszerzési eljárás egy ismételt kiírás ugyanarra a munkára. Így kérelmező, mint a beruházás korábbi lebonyolítója, tevékenyen részt vett a beruházás előkészítésében, ezért a Kbt. rendelkezései szerint az eljárásba bevont személynek minősül, így az eljárásban ajánlattevőként nem vehet részt.
A másik ok, amely alapján az összeférhetetlenség fennáll az, hogy a közbeszerzés tárgyát képező beruházás Abony város gesztorsága alatt Törtel község szennyvízelvezetésével és az abonyi telepre történő bevezetésével közös beruházásként valósul meg. A törteli rész lebonyolítója kérelmező.
Kérelmező 2001. május 16-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy a Döntőbizottság hívja fel ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg ajánlatkérőnek 2001. május 7-én kelt eredményhirdetését, illetve azon részét, melyben kérelmező jelentkezését érvénytelennek minősítette, kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj és a jogorvoslattal kapcsolatos költségeik viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérte továbbá a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetve ajánlatkérő felszólítását arra, hogy vonja be kérelmezőt az eljárásba.
Kérelmében ismertette, hogy az ÖKOABONY Konzorcium részvételi jelentkezését milyen indokok alapján találta ajánlatkérő alkalmatlannak, majd előadta, hogy ez a döntés következők miatt jogellenes: Ajánlatkérő jelenlegi közbeszerzési eljárásában semmilyen címen nem vett részt. Korábban valóban kötött ajánlatkérővel a lebonyolításra szerződést, azonban azt ajánlatkérő megszegte, kérelmezővel nem működött együtt. Ezt követően kérelmezőtől teljesen függetlenül írta ki ajánlatkérő a jelenlegi közbeszerzési eljárást. Ebben semmilyen módon nem vett részt. Ennek igazolására mellékelte Abony Város polgármesterének 2001. január 4-én kelt azon levelét, amely szerint a lebonyolításra 1999. március 4-én aláírt szerződés érvénytelen.
A tárgyaláson kifejtette, hogy nem lehet összekeverni a beruházás előkészítését és a közbeszerzési eljárás előkészítését. Részt vett ugyan a beruházás előkészítésében, korábbi közbeszerzési eljárás előkészítésében és lebonyolításában is, amelynek a tárgya azonban csak részben azonos a jelenlegi közbeszerzési eljárás tárgyával. A korábbi eredménytelen és a jelen eljárás két különböző közbeszerzési eljárás, ez utóbbi élőkészítésében már nem vett részt.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a kérelmező a beruházás előkészítésében tevékenyen részt vett, ezért az eljárásba bevont szervezetnek minősül. Ajánlatkérő egy közbeszerzési eljárás eredményeként lebonyolítási szerződést írt alá kérelmezővel 1999. március 4-én. Kérelmező ez alapján mindaddig részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, míg a szerződéstől ajánlatkérő el nem állt, illetve azt fel nem mondta. Ajánlatkérő a kérelmező közreműködésével meg is hirdetett egy közbeszerzési eljárást, amelyet azonban eredménytelennek nyilvánított. Ugyanaz a tárgya a jelen eljárásnak, ugyanazt kell megvalósítani és ugyanúgy, ahogyan azt ajánlatkérő korábban a kérelmező közreműködésével meghirdette, ezért ugyanarról az eljárásról van szó.
Kérelmező közreműködött a felhívás és a dokumentáció elkészítésében és az eljárás más szakaszában. A Kbt. 31. § (2) bekezdése a közbeszerzés tárgyára utal, és kérelmező részt vett e beruházás előkészítésében, ezzel az eljárásba bevont személynek minősül. Nem biztosítható az esélyegyenlőség, ha olyan szervezet is részt vehet ajánlattevőként az eljárásban, aki a közbeszerzés előkészítésében is részt vett.
Kérte a kérelem elutasítását. Mellékelte a lebonyolítási szerződést és a kérelmező ügyvezetője részére ajánlatkérő által 1999. február 18-án adott megbízást.
Ajánlatkérő az észrevételében azt is közölte, hogy az érvényességi szempontokon túl vizsgálták az ÖKOABONY Konzorcium alkalmasságát is a szerződés teljesítésére. Ennek során megállapították, hogy az ÖKOABONY Konzorcium alkalmatlan a szerződés teljesítésére, mivel kérelmező a részvételi felhívás 11. b) pontjának utolsó bekezdésében meghatározott feltétel hatálya alá tartozik, miszerint az árbevétele 1999-ben nem érte el az 500 millió Ft-ot. Az alkalmassági feltételeknek közös részvételi jelentkezés esetén is mindkét jelentkezőnek meg kell felelnie.
Kérelmező a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson álláspontját az alkalmasság körében is kifejtette. Megítélése szerint – tekintettel arra, hogy a SZEVIÉP Rt.-vel közösen nyújották be a részvételi jelentkezést – közösen kell megfelelniük az alkalmassági szempontoknak. Ezt arra is alapozta, hogy a részvételi felhívásban nem volt arra vonatkozóan előírás, hogy ha közös jelentkezést nyújtanak be, akkor is külön-külön meg kell felelniük az alkalmassági szempontoknak. Együttesen pedig az alkalmasság feltételeinek megfelelnek.
Az egyéb érdekeltek közül az ÖKOABONY Konzorcium másik tagja, a SZEVIÉP Rt. tett észrevételt, amely szerint egyetért a konzorcium vezető cége, vagyis a kérelmező észrevételeivel.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem a kérelmező részvételi jelentkezése érvénytelenségével kapcsolatos ajánlatkérői döntésre vonatkozó részében alapos, ezt meghaladóan alaptalan.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.
E szakasz (4) bekezdése szerint nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevonni kívánt vagy nevében eljáró érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve az eljárásba bevonni kívánt szervezettel vagy személlyel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.
E szakasz (5) bekezdése kimondja, hogy ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni, a d) pont szerint pedig érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése alapján a nyílt előminősítési eljárás két szakaszból álló közbeszerzési eljárás.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 37–38. §-t, a 43. § (4)–(6) bekezdését, az 51–54. §-okat és a 61. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján a Döntőbizottság szerint az e szakaszban meghatározott kizáró feltételek objektív fennállását kell vizsgálni, hiszen az összeférhetetlenség a kizáró tényeken alapul és nem függ a résztvevők szándékától, akaratától, az általuk megszerzett információktól.
A Döntőbizottságnak első sorban azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmezővel szemben fennáll-e az összeférhetetlenség abból az okból, hogy részt vett a részben azonos tárgyú, Törtel Község Önkormányzata, mint gesztor ajánlatkérő által 1999-ben lefolytatott közbeszerzési eljárás lebonyolításában, illetve a törteli beruházási rész lebonyolításában való folyamatos részvétele alapján. Ezzel a tevékenységével a Kbt. 31. § (2) bekezdése hatálya alá tartozik-e, és ennek következtében az ÖKOABONY Konzorcium részvételi jelentkezése érvénytelen-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nem tartozik a Kbt. 31. § (2) bekezdésének hatálya alá a következők szerint:
Az kétségtelen, hogy kérelmező érdekelt gazdálkodó szervezetnek minősül, ugyanis a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet.
A Kbt. 31. §-ának helyes értelmezése szerint ott, ahol a jogszabály "eljárást" említ, azon a közbeszerzési eljárást kell érteni. A közbeszerzési eljárás pedig mindig egy konkrét, részvételi vagy ajánlati felhívással induló, szerződéskötéssel vagy az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételével záruló cselekménysor, amelyét a Kbt. szabályoz.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy nem ugyanarról az eljárásról van szó, hiszen az 1999. március 24-én indult eljárás 1999. október 6-án lezárult, az új eljárás pedig 2001. március 28-án indult, és ebben az eljárásban a kérelmező nem járt el az ajánlatkérő nevében semmilyen formában, ezt a tényt maga ajánlatkérő sem vitatta.
Az viszont kérdés, hogy kérelmező részvétele a korábbi közbeszerzési eljárásban, tekinthető-e a jelen közbeszerzési eljárás előkészítésében való közreműködésnek, figyelemmel arra is, hogy a korábbi közbeszerzési eljárás ajánlatkérője Törtel Község Önkormányzata volt gesztorként.
Ajánlatkérő annak bizonyítására, hogy kérelmező milyen tevékenységet végzett el a korábbi közbeszerzési eljárás során, becsatolta a kérelmező által 1999. április 17-én írt levelet. Ebben a kérelmező a következő, addig elvégzett munkákról számol be a beruházásbonyolítási szerződés alapján: pályázat elkészítése támogatás igénybevételéhez, elkészítette a pénzügyi fedezet biztosításának konstrukcióját, elindította a víziközmű társulat szervezését, elkészítette a részvételi felhívást. Intézte a jelentkezések bontását, annak jegyzőkönyvezését, javasolta, hogy öttagú bizottságot hozzanak létre az értékeléshez, ehhez két tagot biztosít.
Ezt követően összeállította az ajánlati felhívást, annak dokumentációját, elvégezte az ajánlatok értékelését.
A megjelölt feladatok között nem található olyan tevékenység, amely a jelen közbeszerzési eljárás előkészítését (is) szolgálná. Az ajánlati dokumentáció összeállítása és az ajánlattevők rendelkezésére bocsátása az, amely kézenfekvően a jelen eljárásban is nélkülözhetetlen, így a kérelmező által elvégzett feladatok közül a Döntőbizottság szerint a részvételi és ajánlati dokumentáció és felhívás elkészítése lehet az a tevékenység, amely a jelen közbeszerzési eljárás előkészítésének minősülhet.
A jogorvoslati eljárás során egyértelműen megállapítást nyert, hogy kérelmező a tervezésben, a terveztetésben nem vett részt, ezt ajánlatkérő sem vitatta. A kérelmező részére 1999 januárjában adott megbízás azt a célt szolgálta, hogy a felhívás, a dokumentáció összeállításához felhasználhassa a már korábban mások által elkészített vízjogi létesítési dokumentációt.
Ajánlatkérő által is elismerten a korábbi közbeszerzési eljárásban még nem voltak kiviteli tervek, csak a csatornázási munkákra vonatkozó vízjogi létesítési engedély és annak a dokumentációja állt rendelkezésre, ezt nem módosították. A szennyvíztisztító telepre külön engedély vonatkozik, de ez nem is volt tárgya a korábbi eljárásnak. A jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőknek kiadott tenderdokumentáció erre a két engedélyre épül, de tartalmazza a kiviteli terveket is, és kifejezetten a jelen eljárás céljára készült. Összeállításában kérelmező nem vett részt.
A Kbt. 31. § (2) bekezdés értelmében kérelmező tevékenysége nem tekinthető a jelen közbeszerzési eljárás előkészítésének, hiszen jelen közbeszerzési eljárás előkészítése érdekében nem járt el ajánlatkérő nevében.
Emellett vizsgálta a Döntőbizottság, hogy a kérelmező tevékenysége a kérelmező szándékától függetlenül mennyiben szolgálta, készítette elő a jelen közbeszerzési eljárást, megvalósította-e a jelen közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvételt azzal, hogy lebonyolította 1999-ben az eredménytelen közbeszerzési eljárást.
A két eljárás részvételi felhívását abból a szempontból vizsgálta a Döntőbizottság, hogy azok tartalma azonos-e, közöttük összefüggés felfedezhető-e, hiszen ajánlatkérő ezek egyezőségére is hivatkozott.
A két részvételi felhívást összehasonlítva a Döntőbizottság megállapította, hogy azok egyes pontjai természetszerűleg hasonlóak a kitöltendő mellékletek hasonlóságából és a Kbt. előírásainak megfelelő kitöltésből eredően. A felhívások között azonban jelentősebbek a különbségek, amelyek részben abból adódnak, hogy a két felhívás megjelenése között a Kbt. lényegesen módosult, részben pedig abból, hogy ajánlatkérő a korábbi eljáráshoz képest ebben a közbeszerzési eljárásban más igényeket fogalmazott meg, például a beszerzés tárgyában és mennyiségében, nem kért ajánlati biztosítékot, nem készített előminősítési dokumentációt, nem határozta meg az értékelési részszempontokat, meghatározta viszont az alkalmasság elbírálásának szempontjait.
A fentiek alapján a Döntőbizottság szerint kérelmező korábbi lebonyolítói tevékenysége alapján nem tartozik a Kbt. 31. § (2) bekezdésének hatálya alá.
Vizsgálnia kellett a Döntőbizottságnak azt is, hogy a kérelmező vonatkozásában fennáll-e az összeférhetetlenség azzal, hogy az ajánlatkérő és Törtel Község Önkormányzata közös beruházásában, de külön megvalósuló törteli rész lebonyolítási munkáit kérelmező végzi. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a törteli rész lebonyolítására vonatkozó tevékenysége alapján sem esik a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglaltak hatálya alá a következők szerint:
Az vitathatatlanul megállapítható volt az 1999-ben megjelent két részvételi felhívásból, hogy törteli és az abonyi beruházás összefügg egymással. A törteli részre vonatkozóan azonban külön közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, ennek tárgya kizárólag a törteli létesítmények létrehozása volt, ez az eljárás eredményes lett, és folyik a kivitelezés. E közbeszerzési eljárás során és a kivitelezés folyamán végzett tevékenység nem tekinthető a jelen közbeszerzési eljárásban való bármilyen közreműködésnek, ugyanis a beszerzés tárgya ez esetben az abonyi műszaki létesítmények megvalósítása.
Jelen közbeszerzési eljárásban Abony Város Önkormányzata az ajánlatkérő. Önmagában az a tény, hogy ajánlatkérő és Törtel Község Önkormányzata összefogott a beruházás érdekében, nem alapozza meg az összeférhetetlenséget miután a települések a közös beruházás rájuk eső részeit külön-külön valósítják meg.
A fentiek alapján tehát a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nem esik a Kbt. 31. § (2) bekezdése hatálya alá, így erre alapítva a részvételi jelentkezése nem érvénytelen, ajánlatkérőnek az összeférhetetlenséget megállapító döntése jogsértő volt. Az érvénytelenség azonban kérelmező eljárásból történő kizárásának csak egyik oka volt. Az elutasítás másik indokát vizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az ajánlatkérő előminősítési szakaszt lezáró döntésének megsemmisítésére irányuló részében megalapozatlan.
A Kbt. 64. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, a nyílt előminősítési eljárás első, részvételi szakaszának az a célja, hogy ajánlatkérő arról döntsön, mely részvételre jelentkezők alkalmasak a szerződés teljesítésére, kiket kér fel ajánlattételre.
Az eredményhirdetésen ismertetett ajánlatkérői döntés ennek megfelelően azt tartalmazta, hogy ajánlatkérő mely részvételre jelentkezőket minősített alkalmasnak a szerződés teljesítésére, illetve akiket nem minősített alkalmasnak, ennek mi az indoka. A kérelmező részvételi jelentkezésének elutasítását ugyan az érvénytelenségre alapította, de az alkalmatlanság megállapításának ugyanaz a jogkövetkezménye.
Annak eldöntése érdekében, hogy ajánlatkérőnek az első szakaszt lezáró döntése jogsértő-e, vizsgálnia kellett a Döntőbizottságnak az ÖKOABONY Konzorcium szerződés teljesítésére való alkalmasságának kérdését is.
Ajánlatkérő a Kbt. 63. § (3) bekezdésére figyelemmel a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a Kbt. 44. § (1)–(5) bekezdése alapján meghatározta az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjának ötödik francia bekezdésében rögzítette a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjaként azt, ha éves nettó árbevétele 1999. évben nem érte el az ötszázmillió Ft-ot.
Kérelmező és a SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Rt. az eljárás során kinyilvánította, hogy ÖKOABONY Konzorciumként részt kíván venni a közbeszerzési eljárásban. Csatolták a részvételi jelentkezésben a konzorciumi megállapodást.
Kérelmező és a SZEVIÉP Rt. által benyújtott részvételi jelentkezés külön-külön, jelentkezőnként tartalmazta az ajánlatkérő által kért igazolásokat, okiratokat.
A kérelmezőre vonatkozó okiratokat tartalmazó anyagban szerepelt kérelmező 1999. évi egyszerűsített éves beszámolója is, amely szerint az 1999. évi nettó árbevétele 284 566 E Ft, ezzel kérelmező a részvételi felhívás 10. b) pontja ötödik francia bekezdésében a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjaként meghatározott feltétel hatálya alá tartozik.
A Kbt. lehetőséget biztosít a közös ajánlattételre. Kérelmező és a SZEVIÉP Rt. közös részvételi jelentkezést nyújtottak be. A konzorciumi megállapodás nem változtat azon a tényen, hogy mind kérelmező, mind a SZEVIÉP Rt. részvételre jelentkező az eljárásban.
A Kbt. külön szabályozást a közös, konzorciális formában történő részvételi jelentkezésre nem tartalmaz. A konzorciumi formában történő részvételi jelentkezésnek, ajánlattételnek az a lényege, hogy a jelentkezők, ajánlattevők azért kötnek megállapodást, hogy a közbeszerzési eljárásban közösen indulva nyertességük esetén közösen teljesítsék a szerződést. A kérelmező és a SZEVIÉP Rt. által kötött megállapodás álapján is ez állapítható meg.
Amennyiben azonban nyertes ajánlattevők lesznek, önállóan kötnek szerződést az ajánlatkérővel, a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen és önállóan is felelősséget vállalnak, még akkor is, ha csak a konzorcium vezetője, képviselője írja alá a szerződést.
A fentiek alapján a konzorcium tagjainak önállóan kell igazolniuk a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat, és nem együttesen kell megfelelniük az alkalmassági feltételeknek.
A fentiek alapján helyesen járt el ajánlatkérő akkor, amikor a közös részvételi jelentkezést benyújtó kérelmező és a SZEVIÉP Rt. vonatkozásában külön-külön vizsgálta az alkalmasságot a részvételi felhívásban meghatározott szempontok alapján. A SZEVIÉP Rt. a részvételi felhívásban meghatározott szempontok alapján alkalmas a szerződés teljesítésére, azonban kérelmező nem, így – annak ellenére, hogy az ÖKOABONY Konzorcium részvételi jelentkezése érvényes – jogszerű ajánlatkérőnek az a döntése, hogy az ÖKOABONY Konzorcium nem alkalmas a szerződés teljesítésre, így nem hívta fel ajánlattételre.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), d) és h) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. június 22.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
