KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8792)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.561/11/2001.

Tárgy: a Középületépítő Rt. jogorvoslati kérelme Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Középületépítő Rt. (1056 Budapest, Molnár u. 19., képviseli: dr. Bihari Tibor ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 59., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal (9021 Győr, Városház tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Győr Városi Egyetemi Csarnok generálkivitelezése, 5600 m2 beépített összes szintterületű csarnok teljes körű generál-kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, mely a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelenül zárult. Ezt követően ajánlatkérő 2001. június 20-án a Közbeszerzési Értesítő 25. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos eljárás megindítására a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
A részvételi felhívás szerint a részajánlattétel nem volt megengedett, azonban többváltozatú ajánlattétel benyújtására ajánlatkérő lehetőséget biztosított oly módon, hogy a kötelező alapajánlat megtétele mellett az ajánlati felhívásban meghatározott feltételekkel lehetett többváltozatú ajánlatot benyújtani.
A részvételi felhívás 9. c) pontja alapján az ajánlatok elbírálása a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján történik.
A részvételi jelentkezés határidejéig 2001. július 16-ig részvételi jelentkezést nyújtott be KÉSZ Kft., Óvár Építőipari Kft., Globál Kft., Integrál-H. Rt., Mitring Építőipari Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárások lebonyolításának rendjéről szóló belső szabályzata alapján a beérkezett részvételi jelentkezéseket először a véleményező bizottság, majd a javaslattevő bizottság bírálta el és a javaslatok alapján a polgármester döntött.
A részvételi szakaszt lezáró döntés kihirdetésére 2001. július 24-én került sor. Ennek alapján valamennyi részvételi jelentkezést ajánlatkérő elfogadott. Ajánlatkérő még ugyanezen a napon a részvételi jelentkezőket ajánlattételre felhívta, és az ajánlati felhívásban határozta meg az ajánlat kötelező tartalmát és fontosabb szerződési feltételeit. Ajánlatkérő dokumentációt is készítetett, ennek része volt az "ajánlati feltételek" című irat, a szerződéstervezet és a műszaki dokumentáció is.
Az ajánlattételi határidőig 2001. augusztus 21-ig valamennyi ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát.
Kérelmező az Óvár Kft. és a Globál Kft. az alapajánlaton túl alternatív ajánlatot is benyújtott.
Az ajánlatkérő megkezdte az ajánlatok vizsgálatát és hiánypótlásra lehetőséget biztosított. Az ajánlatkérő véleményező bizottsága 2001. augusztus 27-én értékelte az ajánlatokat és három ajánlat érvénytelenné nyilvánítására tett javaslatot. A kérelmező alap- és alternatív ajánlatát, illetőleg az Óvár és a Globál Kft. alternatív ajánlatát javasolta érvénytelenné nyilvánítani. A kérelmező esetében az érvénytelenné nyilvánítás indoka az volt, hogy az ajánlathoz csatolt műszaki leírás olyan korlátozásokat tartalmaz a műszaki tartalomra vonatkozóan, amelyek miatt az ajánlat nem felel meg a dokumentáció szerinti műszaki tartalomnak. Ezt követően a javaslattevő bizottság is a fentiek szerint hozott döntést, amelyet 2001. augusztus 29-én a polgármester helybenhagyott.
Ajánlatkérő kérelmezőt 2001. augusztus 29-én írásban tájékoztatta ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról. Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevőknek kérdést tett fel, amelyre írásos nyilatkozat formájában kellett válaszolniuk. Ajánlatkérő lényegében az ajánlati ár módosítására biztosított lehetőséget. Az ajánlattevők a nyilatkozataikat írásban, zárt borítékban megtették, melyeket ajánlatkérő 2001. szeptember 3-án bontott fel és azok tartalmát jegyzőkönyvben rögzítette.
A közbeszerzési eljárást lezáró döntés 2001. szeptember 5-én történt meg. A legalacsonyabb árat ajánló Globál Kft. alapajánlata lett a nyertes, ezt követő legkedvezőbb a Mitring Kft. ajánlata volt.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lezáró döntését 2001. szeptember 6-án a nyilvános eredményhirdetésen kihirdette.
Kérelmező 2001. szeptember 16-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte az ajánlatkérő kérelmező ajánlatát érvénytelenné minősítő döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, illetőleg ajánlatkérő kötelezését a felmerült költségek viselésére. Indoklásként előadta, hogy az ajánlatkérő döntése jogsértő, az érvénytelenné nyilvánítás indoka, nevezetesen az, hogy a "Műszaki leírás az alapajánlathoz" címmel becsatolt irat a műszaki tartalomra vonatkozóan korlátozásokat tartalmaz, nem jogszerű. Ezek közül ajánlatkérő kifogásolta a meglévő anyagok fedezetét, a kivitelezés közben adódó módosításokat, az alapozási módot és a csarnok burkolóanyagának költségét. Ezek a kifogások ajánlatkérő részéről nem elfogadhatóak, hiszen tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. Ajánlatkérő által kifogásolt tételek a tárgyalásos eljárás során tisztázhatóak lettek volna, az ajánlat pedig a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő kívánalmának megfelelően módosítható lett volna. Az eljárás során a kérelmezővel tárgyalást nem is folytattak, csupán a nyertes ajánlattevővel.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint döntése jogszerű volt. Álláspontja szerint kérelmezőajánlatához csatolt "Műszaki leírás az alapajánlathoz" című irat a 3., 4., és 6., 7. pontja az ajánlati felhívással ellentétes tartalmú feltételeket tartalmaz. Az ajánlatkérő részéről átadott anyagok vonatkozásában kérelmező ragaszkodik a költségek érvényesítéséhez, ami jogosulatlan árbevételhez juttatná, ezzel a beruházási forrást csökkenti. A megbízó igényeinek módosítása esetén kizárja a költségmegtakarítás terhére történő esetleges többletköltség elszámolást, ami különbözeti árelszámolás igényével ellentétes, műszaki tartalom korlátozását eredményezi. Az alapozási mód költségvonzata az ajánlati árban szerepel, ennek későbbi megváltozása nem okozhat ármódosítást. Ugyancsak nem vezethet ármódosításhoz a szigetelési mód esetleges későbbi változása sem, így a vaslemez szigetelés szükségességének esete sem. A küzdőtér padlóburkolataként a kérelmező olyan alternatívát is ajánlott, aminek a minősége feltehetően gyengébb a dokumentációban kérteknél, azonos áron pedig nem beszerezhető. A kifogásolt ajánlati nyilatkozatok nem tették egyértelművé az ajánlatot, konzultációs kérdések lehettek volna, azonban a kérelmező nem vett részt a konzultáción. Tárgyalást kérelmezővel nem folytatott, mert csak érvényes ajánlattevővel lehet álláspontja szerint tárgyalásokat folytatni.
IntegrálH Rt. érdemi észrevételében előadta, hogy kérelmező ajánlatán kívül álláspontja szerint más ajánlatok is érvénytelenek voltak, illetve a nyertes ajánlati ára aránytalanul alacsony.
A Döntőbizottság eljárása során a D.561/3/2001. számú határozatában az eljárást lezáró szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
Ajánlatkérő jelen eljárása a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontjára alapított tárgyalásos eljárás volt.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése kiemeli, hogy a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 4850. § szerinti ajánlati kötöttsége.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése szerint pedig a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként ha e törvény másként nem rendelkezik a nyílt eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
A tárgyalásos eljárásban is így értelemszerűen alkalmazandók a Kbt. 52. §-ában foglaltak, azaz ajánlatkérő ez esetben is jogosult, sőt köteles meggyőződni arról, hogy a beérkezett ajánlatok érvényesek-e. Érvénytelen ajánlat esetén természetszerűleg alkalmazni kell a kizárás jogkövetkezményét. Nyilvánvaló tehát, ha pld. egy ajánlat az ajánlatkérő által megjelölt ajánlattételi határidőn túl érkezik, az érvénytelen és azt az eljárás további szakaszából ki kell zári.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára alapította, azaz, hogy az ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció előírásainak. Figyelemmel arra, hogy a tárgyalásos eljárásban a nyílt eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni, illetve arra a tényre, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlati kötöttség elve nem érvényesül, és a szerződéses feltételekről ajánlatkérő szabadon tárgyalhat a Döntőbizottság vizsgálta, hogy kérelmező ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen-e.
Kérelmező elkészítette az alap és alternatív ajánlatát. Ajánlatkérő az alap és alternatív ajánlatot elfogadta, az ajánlat érvénytelenségét kizárólag arra a tényre alapította, hogy kérelmező egy kiegészítést tett "Műszaki leírás az alapajánlathoz" címmel, melyben 18. pontban fogalmazta meg észrevételeit a dokumentáció számára nem egyértelmű műszaki előírásaira, melyet az alternatív ajánlatára vonatkozóan is irányadónak tekintett.
Ajánlatkérő kérelmezőnek a 3., 4., 6., 7. pontokban megfogalmazottakra tekintettel minősítette az ajánlatot érvénytelennek.

3. "Az ajánlati feltételekben rögzítettek elfogadása mellett, a feltételek pontosítása végett az alábbiakat rögzítjük:
ad. 1.7. Az átadásra kerülő anyag költségének visszavonását elfogadjuk, azonban ennek beépítéséhez szükséges segédanyagok, rezsianyagok, raktározás, anyagmozgatás költségének és a vállalkozói fedezetmegtérítésére igényt tartunk.
ad. 2.2.4. A Megbízó módosítási igényeinek teljesítését a megadott egyösszegű ajánlati áron belül vállaljuk, ha az többletköltségeket nem eredményez."
Ajánlatkérő e körben a vállalkozói fedezet megtérítésére történő igénytartást sérelmezte, azonban e megfogalmazás ajánlatkérő számára sem volt egyértelmű, csupán a mondatszerkezet alapján következtetett arra, hogy kérelmező a rendelkezésre bocsátott anyagokra is vállalkozói fedezetet kíván felszámítani, amit ajánlatkérőnek nem állt szándékában felajánlani. Ajánlatkérő kérelmező további nyilatkozatát úgy értelmezte, hogy tételes elszámolásra kíván áttérni, holott egyösszegű átalányáron kellett az ajánlatot megtenni.
A fentiekben megfogalmazottak lényegében az ajánlati árat érintő kérdések, a szerződési feltételek körébe tartozóak, így tárgyalásokon szükség szerint tisztázhatók.

4. "Az ajánlati árunkat a tervezett alapozási sík ismeretében adtuk meg. A végleges alapozási sík függvényében az ajánlati árat kölcsönös megegyezéssel korrigáljuk."
A 4. pontot illetően megállapítható, hogy az ajánlati felhívási dokumentáció tartószerkezeti műszaki leírása az alapozási síkra vonatkozóan nem volt egyértelmű. Általában 4,5 m-ben jelölte meg az alapozási mélységet annak lehetőségét is megemlítve, hogy esetleg ettől eltérő mélységig kell alapozni. A talajmechanikai szakvélemény is hasonló megállapításokat tett. Így valóban csak becslésnek tekinthetőek a költségvetési kiírás mennyiségei. A kivitelezés során lesznek ismertek a végleges adatok.
Kérelmező e körben is az ajánlati ár esetleges módosítását veti fel, de kölcsönös megegyezés esetén helyezi ezt kilátásba.
A kölcsönös megegyezés magában foglalja azt is, hogy ajánlatkérő nem fogadja el kérelmező ármódosítási javaslatát, és így kérelmező a megajánlott áron köteles a munkát elvégezni.

6. "A statikus terv megjegyzése szerint a merevítő falak alatt vaslemez szigetelés készítendő az építésztervnek megfelelően, de az építészdokumentáció nem tartalmazza. Szükségessége eldöntendő, jelenleg az árunk nem tartalmazza. A kútalapoknál szulfátálló betonnal kalkuláltunk."
Az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció e vonatkozásban ellentmondásos.
Az építész műleírás "bitumenes lemezszigetelést" említ, a statikus terv leírásában utalás van az esetleg szükséges acéllemezzel való helyettesítésre is. Konkrétan ennek mennyisége viszont nem jelenik meg a dokumentációban és mennyiségi kiírásban.
A Döntőbizottság megállapította, hogy valamennyi ajánlattevő a kiírásnak megfelelően készítette el az ajánlatát, így egyetlen ajánlattevő sem tett ajánlatot a vaslemez szigetelésre.
Kérelmező ezzel a megjegyzésével csupán pontosította az ajánlatát figyelemmel a dokumentációban fellelhető ellentmondásokra.

7. "A jelenlegi ajánlatunk a küzdőtéren Megasport Superlast 501 típusú parkettaburkolatot tartalmaz. Készek vagyunk a helyben gyártott GRABO-Superlast 501 termék beépítésére, amennyiben ezt a másik termékkel azonos áron beszerezhető, illetve kivitelezhető vagy a felmerülő többletköltségek Megrendelő részéről megtéríthetők."
A dokumentációban az előírás "TARKETT Sportpadló" volt. A kérelmező által megajánlott termék csak gyártmányban különbözik, amely az ajánlatadásnál megengedett volt.
Kérelmező ezen kiegészítésében csupán egy alternatív javaslatot tett ajánlatkérő felé, amit ajánlatkérő minden további nélkül elutasíthatott volna.
Az ajánlatkérő nyilatkozatában a Megasport Superplast 501 típusú parkettára tett ajánlatot elfogadta.
A Döntőbizottság részére a Megasport Superplast parkettával kapcsolatos 2001. október 8-i tervezői nyilatkozat becsatolása jelen eljárásban figyelembe nem vehető, egyrészt mert ajánlatkérő a döntését nem erre alapította, másrészt pedig figyelemmel a Kbt. 83. § (1) bekezdésére, mely szerint a tárgyalás befejezéséig lehet bizonyítékokat előterjeszteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező által megfogalmazott valamennyi kiegészítés szerződési feltétel körébe tartozó olyan észrevételek, amelyek lényegében az ajánlati árat érintik, amelyek a tárgyalásos eljárásban pontosíthatók, tisztázhatók, így az ajánlat érvénytelensége e körben fel sem merülhet. Ennek alapján a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazható. A Döntőbizottság nem fogadta el azt az ajánlatkérői észrevételt, hogy ezen kérdéseket a Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján kérelmezőnek az ajánlat benyújtása előtt kellett volna tisztázni. Az eljárás tárgyalásos eljárás volt, így kérelmező joggal feltételezte, hogy az ajánlathoz csatolt észrevételeit tárgyalások keretében tisztázzák és egyértelműsítik.
A műszaki észrevételben közöltek egyebekben arra is utalnak, hogy a dokumentációban bizonytalanul (pontos mennyiség nélkül) meghatározott igények az ajánlati ár meghatározására is kihatással vannak. A tárgyalások ez esetben az ajánlati ár módosításához éppen ezen okból vezethettek volna. A tárgyaláson egyébként a szintén szerződési feltételnek minősülő anyag- (termék-) fajtákat illetően is törvényes lehetősége van bármelyik ajánlattevőnek ajánlata módosítására, azaz kérelmező e tekintetben is kedvezőbbé tehette volna ajánlatát.
A tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetére vonatkozóan a Kbt. kógensen alkalmazandó szabályokat nem állapít meg, így ennek alapján a tárgyalásos eljárás menetét ajánlatkérő saját maga határozhatja meg, pl. az ajánlat beadását követően kíván-e ténylegesen tárgyalásokat folytatni, ad-e lehetőséget az ajánlat módosítására, külön-külön vagy együttesen tárgyal-e az ajánlattevőkkel. Ha viszont tárgyalásra sor kerül, akkor azt a Kbt. 26. § (5) bekezdés szerint a szerződési feltételek körében kell biztosítania az ajánlattevő által véglegesnek tekintett ajánlat kialakulásáig.
Ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás során a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek érvényesülését is biztosítani köteles. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a tárgyalásos eljárásban a nyílt eljárás szabályát alkalmazta, ugyanis jelen eljárásban tárgyalásra lehetőséget biztosított, hiszen az ajánlattevők ármódosítást tehettek, amely szintén csak az alkalmazott eljárásfajtában megengedett.
Ajánlatkérő tehát jelen eljárásában a tárgyalásokra ténylegesen lehetőséget biztosított a szerződési feltételek körében, így az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezésének érvényesülése érdekében ezt a kérelmező számára is biztosítani kell.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította kérelmező ajánlatát érvénytelennek.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és a c) pont alapján döntött az eljárást lezáró döntés megsemmisítéséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. október 12.

Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos