F�V�ROSI B�R�S�G (8848)
3.K.30.224/2001/5.
A F�v�rosi B�r�s�g a dr. Kov�rik Erzs�bet �gyv�d (1121 Budapest, Sz�chenyi eml�k�t 10.) �ltal k�pviselt F�v�ros XI. Ker�leti �nkorm�nyzat �d�m Jen� Fenntart� Gyakorl� �ltal�nos Iskola (1118 Budapest, K�b�lk�t u. 27.) felperesnek a dr. Eke Pek�cs Tibor jogtan�csos �ltal k�pviselt K�zbeszerz�sek Tan�csa K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen k�zigazgat�si hat�rozat fel�lvizsg�lata ir�nt indult per�ben meghozta a k�vetkez�
�T�LET-et:
A b�r�s�g az alperes 2000. december 14. napj�n kelt D.575/10/2000. sz�m� hat�rozat�t r�szben megv�ltoztatja, �s a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�ny (Kbt.) 59. � (1) bekezd�s�ben foglaltak s�relm�nek kimond�s�t, tov�bb� az 1 000 000 Ft (azaz egymilli� forint) b�rs�g kiszab�s�ra vonatkoz� rendelkez�s�t mell�zi.
Ezt meghalad�an elutas�tja a keresetet a b�r�s�g.
A feljegyzett 10 000 Ft illet�ket az �llam viseli.
A felek felmer�lt k�lts�geiket maguk viselik.
Az �t�let ellen a k�zbes�t�st�l sz�m�tott 8 napon bel�l fellebbez�snek van helye, melyet enn�l a b�r�s�gn�l lehet �r�sban, 3 p�ld�nyban, jogi k�pviselettel, a Magyar K�zt�rsas�g Legfels�bb B�r�s�g�hoz c�mezve el�terjeszteni.
INDOKOL�S
Felperes aj�nlatk�r�k�nt a K�zbeszerz�si �rtes�t� 39. sz�m�ban 2000. szeptember 27-�n 5643 sz�m alatt ny�lt elj�r�s lefolytat�s�ra aj�nlati felh�v�st tett k�zz� felperesi �ltal�nos iskola napi k�z�tkeztet�s�nek szorgalmi id�ben t�rt�n� biztos�t�s�ra.
Az aj�nlati felh�v�s szerint az aj�nlatok elb�r�l�s�nak szempontja az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat, ezen bel�l a heti �telaj�nlat-sor elk�sz�t�se 10 s�lysz�mmal, a szolg�ltat�s ellen�rt�ke 8 s�lysz�mmal, mint elb�r�l�si r�szszempontok ker�ltek meghat�roz�sra. A ponthat�r mindk�t r�szszempont eset�ben 1-t�l 10 pontig terjedt.
A felperes az �ltala k�sz�tett dokument�ci�ban az aj�nlati �rak k�r�ben felh�vta az aj�nlattev�ket annak megjel�l�s�re, hogy a sz�ll�t�s k�lts�g�t az aj�nlati �r tartalmazza-e, tov�bb�, hogy az aj�nlatban meghat�rozott �rat mennyi ideig garant�lja az aj�nlattev�.
Az aj�nlatt�teli hat�rid�ig, 2000. okt�ber 7-ig �t aj�nlat �rkezett. Valamennyi aj�nlattev� az �raj�nlat�t a dokument�ci�ban meghat�rozott bont�sban adta meg, �s ugyancsak valamennyi p�ly�z� meghat�rozta a v�llalt �rtart�s id�tartam�t. Az �rtart�s az al�bbiak szerint alakult:
1. nyertes aj�nlattev�: 2001. janu�r 1.
2. jogorvoslatot el�terjeszt�: 2001. december 30.
3. P. Dussmann: 2001. j�nius 30.
4. Elamen: 2001. augusztus 31.
5. Junior: 2001. december 31.
A felperes a v�llal�si �rat az aj�nlati �rat meghat�roz� nyersanyagnorma �s haszonkulcs �sszehasonl�t�s�val �rt�kelte, az �rtart�s id�tartam�t nem pontozta. 5 pont volt az �ltala egy-egy r�szelemre adhat� legt�bb pontsz�m, teh�t 5-5 pontot az az aj�nlattev� kapott, aki a legmagasabb nyersanyagnorm�val �s a legalacsonyabb haszonkulccsal adta meg aj�nlat�t.
A felperes 2000. november 9-�n �rt�kelte az aj�nlatokat. Ennek sor�n mind az �t aj�nlatot �rv�nyesnek tal�lta, az elj�r�s nyertes��l a S�ll�s �s S�ll�s Bt.-t hirdette ki.
Az alperes az egyik aj�nlattev�, a Sodexho Magyarorsz�g Kft. k�relm�re jogorvoslati elj�r�st folytatott le. A felperes a jogorvoslati elj�r�s sor�n nyilatkozott, mely szerint az �rtart�sra 10%-os korrekci�t l�t indokoltnak figyelembe venni az eddigi tapasztalatai alapj�n a nyertesn�l. Az alperes 2000. december 14-�n kelt D.575/10/2000 sz�m� hat�rozat�ban meg�llap�totta, hogy a felperes megs�rtette a Kbt. 55. � (6) bekezd�s�re figyelemmel az 59. � (1) bekezd�s�t, ez�rt vele szemben 1 M Ft p�nzb�rs�got szabott ki. Az indokol�s szerint felperes �rt�kel�se a m�sodik elb�r�l�si r�szszempont, a szolg�ltat�s ellen�rt�k�n�l volt jogs�rt�. A felperes ugyanis nem az aj�nlati felh�v�s �s dokument�ci� tartalm�nak megfelel�en �rt�kelt, amikor az aj�nlati �rat meghat�roz� nyersanyagnorma �s haszonkulcs vizsg�lata alapj�n t�rt�nt az �sszehasonl�t�s. Az alperes meg�llap�totta, hogy a sz�ll�t�si k�lts�get minden aj�nlattev� aj�nlati �ra tartalmazta. Hivatkozott a Kbt. 55. � (6) bekezd�s�ben foglaltakra azzal, hogy a felperes �rt�kel�se a m�sodik r�szszempont eset�ben nem volt k�vetkezetes, illetve nem felelt meg az aj�nlati felh�v�s �s a dokument�ci� tartalm�nak. Erre figyelemmel min�s�tette a felperes elj�r�st lez�r� d�nt�s�t a Kbt. 59. � (1) bekezd�se szerint jogs�rt�nek �s szabott ki vele szemben 1 M Ft p�nzb�rs�got.
Ideiglenes int�zked�st a jogorvoslati elj�r�s sor�n alperes nem tett.
Felperes pontos�tott kereset�ben els�dlegesen a jogs�rt�s kimond�s�nak �s a b�rs�g kiszab�s�nak mell�z�s�t, m�sodlagosan a b�rs�gt�l val� eltekint�st k�rte, perk�lts�gig�nye mellett. Felperes el�adta, hogy jogs�rt�st nem k�vetett el, elj�r�sa megfelel a k�zbeszerz�si elj�r�s eddig kialakult gyakorlat�nak is. Hivatkozott arra, hogy jogs�rt�s csak akkor val�sul meg, ha alapelvi s�relem, illetve t�nyleges jogs�rt�s bek�vetkezik, azaz; az az eredm�nyre is kihat�ssal van (BH.564/98.). Azt elismerte, hogy az �rtart�s id�tartam�t az �rt�kel�sn�l nem vette figyelembe, t�bb sz�m�t�ssal azonban levezette, hogy az �rtart�s id�tartam�nak pontokban t�rt�n� megjelen�t�se eset�n az eredm�ny nem v�ltozott volna. M�lt�nytalannak tartotta az alperes d�nt�s�t, mivel a b�rs�gol�s lehet�s�ge csak az�rt mer�lhetett fel, mert a szerz�d�sk�t�s m�r megt�rt�nt. V�lem�nye szerint lehet�s�ge lett volna az alperesnek ideiglenes int�zked�ssel a szerz�d�sk�t�st megtiltani, �m � ezzel a lehet�s�ggel nem �lt.
Hivatkozott tov�bb� arra is, hogy a b�rs�g kiszab�sa nem felt�tlen k�vetkezm�nye a jogs�rt�s meg�llap�t�s�nak, mert a Kbt. 88. �-�ban felsorolt jogk�vetkezm�nyek k�z�tt a jogs�rt�s meg�llap�t�sa �n�ll�an megtal�lhat�.
Alperes ellenk�relm�ben arra hivatkozott, hogy hat�rozata mind a t�ny�ll�s meg�llap�t�sa, mind pedig a jogi megalapozotts�ga tekintet�ben helyt�ll�. A felperes �rt�kel�se jogs�rt� volt egyr�szt az�rt, mert nem lehetett meg�llap�tani, hogy az �rtart�s m�rt�k�t a pontsz�mok kioszt�sakor figyelembe vette-e, m�sr�szt azt sem lehetett meg�llap�tani, hogy a nyersanyagnorma �s a haszonkulcs az egyes aj�nlattev�k v�llal�s�t figyelembe v�ve milyen ar�nyban oszlik meg a pontoz�sn�l.
�ll�spontja szerint a Kbt. 88. � (1) bekezd�s f) pontja szerinti k�vetkezm�ny alkalmaz�sa a jogs�rt�s meg�llap�t�sa mellett nem m�rlegel�s k�rd�se, �gy � figyelemmel a m�r megk�t�tt szerz�d�sre � csak a hat�rozatban foglalt int�zked�sek megt�tel�re maradt lehet�s�g.
A kereset az al�bbiak szerint r�szben alapos.
A b�r�s�g a kereseti k�relem �s ellenk�relem korl�tai k�z�tt kiz�r�lag azt vizsg�lhatja a k�zigazgat�si hat�rozat fel�lvizsg�lata sor�n, hogy az megfelel-e t�madott rendelkez�seiben az anyagi �s elj�r�si szab�lyoknak, az elj�r�si szab�lyok megs�rt�se eredm�nyezte-e az anyagi jogszab�lyok megs�rt�s�t is. A b�r�s�g csak ilyen jogs�rt�s eset�n jogosult a hat�rozat megv�ltoztat�s�ra vagy hat�lyon k�v�l helyez�s�re a Kbt. 91. � (5) bekezd�se alapj�n a Pp. 339. � (1) �s (2) bekezd�s q) pontja szerint.
A k�zbeszerz�sekkel kapcsolatos jogorvoslati elj�r�st a Kbt. 76. � (1) bekezd�se az alperes hat�sk�r�be utalja. Az alperes elj�r�s�ra � a t�rv�ny elt�r� rendelkez�se hi�ny�ban � az �llamigazgat�si elj�r�s �ltal�nos szab�lyair�l sz�l� 1957. �vi IV. t�rv�ny (�e.) szab�lyait kell alkalmaznia Kbt. 79. � (1) bekezd�se rendelkez�seinek megfelel�en.
A b�r�s�gnak azt kellett megvizsg�lnia, hogy a szolg�ltat�s ellen�rt�ke r�szszempont �rt�kel�se jogszer�en t�rt�nt-e meg, ehhez k�pest � �rintetlen�l hagyva a m�sik r�szszempont alapj�n felperes �ltal kiosztott pontokat � ki tette az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot.
A Kbt. 55. � (6) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r�nek az aj�nlatokat a felh�v�sban meghat�rozott �rt�kel�si szempont alapj�n kell elb�r�lnia. Amennyiben az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot v�lasztja, akkor az aj�nlatoknak az elb�r�l�s r�szszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felh�v�sban meghat�rozott ponthat�rok k�z�tt �rt�keli, majd az �gy, az egyes tartalmi elemekre adott �rt�kel�si pontsz�mot meg kell szorozni a s�lysz�mmal, a szorzatokat pedig aj�nlatonk�nt �ssze kell adni.
A Kbt. 59. � (1) bekezd�se szerint az elj�r�s nyertese az, aki az aj�nlatk�r� r�sz�re az aj�nlati felh�v�sban �s a dokument�ci�ban meghat�rozott felt�telek alapj�n a legkedvez�bb aj�nlatot tette.
Az alperes �ltal sem vitatottan a nyersanyagnorma �s a haszonkulcs az aj�nlati �r elemei, ez�rt nem volt t�rv�nys�rt� a felperes elj�r�sa, amikor az �rt�kel�s sor�n ezt vizsg�lta. Az egyes elemek �rt�kel�se adott r�szszemponton bel�l adott szempontnak, mint eg�sznek az �rt�kel�s�t is jelentik m�g abban az esetben is, ha azok nem jelentek meg k�l�n sem az aj�nlati felh�v�sban, sem a dokument�ci�ban tov�bbi alszempontk�nt.
Nem alapos az alperesi hivatkoz�s a tekintetben, hogy az aj�nlattev�k kedvez�bb aj�nlatot is tehettek volna, ha ezek a tov�bbi szempontok el�zetesen valamilyen form�ban megjelentek volna. Az aj�nlattev�k mindegyike � figyelemmel a vend�gl�t�s �s k�z�tkeztet�s keret�ben t�rt�n� �lelmiszer-el��ll�t�s �s forgalmaz�s felt�teleir�l sz�l� 80/1999. (XII. 28.) GM�E�M�FVM egy�ttes rendeletben foglaltakra is � a szolg�ltat�s ellen�rt�k�t a felperes �ltal figyelembe vett �rt�kel�si alszempontok szerinti bont�sban adta meg, �gy nem �rhette �ket v�ratlanul az �r bont�s szerinti �rt�kel�se. Ezen �rt�kel�s el�zetes ismerete eset�n sem k�pzelhet� el az aj�nlattev�k r�sz�r�l m�s v�llal�si �r megjel�l�se, hiszen az elemek v�ltoztat�sa a brutt� aj�nlati �r v�ltoz�s�t is eredm�nyezn�, m�rpedig ezen �rt�kel�si r�szszempont nem vit�san ismert volt.
Miut�n a szolg�ltat�s ellen�rt�k�nek elemenk�nti �rt�kel�se az es�lyegyenl�s�get nem csorb�totta, biztos�totta az egy�rtelm� �sszehasonl�t�st, ugyanakkor a fenti okfejt�s szerint az egyes r�szek k�l�n �rt�kel�se az eg�sz �rt�kel�s�re is kihat�ssal volt, meg�llap�that�, hogy a kiosztott pontsz�mok ar�nyaiban mutatj�k az aj�nlattev�k v�llal�sait, ez�rt az v�gs� soron megfelel a Kbt. 59. � (1) bekezd�s�ben foglaltaknak, �gy a felperes elj�r�s�t e tekintetben nem lehetett jogs�rt�nek min�s�teni.
A Kbt. 56. � (6) bekezd�s�be �tk�zik viszont a felperes �rt�kel�se a tekintetben; hogy � �ltala is elismerten � az �rtart�s id�tartam�t nem vette figyelembe annak ellen�re, hogy a dokument�ci�ban ez az alszempont meghat�roz�sra ker�lt. (A sz�ll�t�si k�lts�g benne volt az �rban, �gy annak �rt�kel�se megt�rt�nt.) Az aj�nlatk�r� a Kbt. 26. � (2) bekezd�se szerint az aj�nlati felh�v�sban, illetve a dokument�ci�ban meghat�rozott felt�telekhez k�tve van. Az aj�nlattev�k teh�t okkal sz�m�thattak arra, hogy az �rtart�s �rt�kel�se megt�rt�nik.
A b�r�s�g ez�rt a Kbt. 59. � (1) bekezd�se tov�bbi s�relme vizsg�latakor ezen alszempont figyelembev�tel�vel sz�m�t�sokat v�gzett arra n�zve, hogy az �rtart�s m�rt�k�nek pontokban val� megjelen�se eset�n a helyez�si sorrend v�ltozott volna-e. A b�r�s�g a vitatott r�szszempont eset�ben azt vizsg�lta, hogy az egyes aj�nlattev�k a felperes �ltal �rt�kelt 2 alszemponton t�l az �rtart�s szempontj�b�l milyen aj�nlatot tettek:
(a b�r�s�g a felperes �rt�kel�si anyag�t haszn�lta fel, amely a haszonkulcs%-ok �s nyersanyagnorma-�rt�kek t�bl�zatos kimutat�s�t tartalmazza)
Nyertes aj�nlattev�:
� haszonkulcs els� (3,3)
� nyersanyagnorma harmadik (1,98)
� �rtart�s �t�dik (0,66)
Jogorvoslatot el�terjeszt�:
� haszonkulcs �t�dik (0,66)
� nyersanyagnorma m�sodik (2,64)
� �rtart�s �t�dik (0,66)
P.Dussmann:
� haszonkulcs m�sodik (2,64)
� nyersanyagnorma negyedik (1,32)
� �rtart�s m�sodik (2,64)
Elamen:
� haszonkulcs negyedik (1,32)
� nyersanyagnorma harmadik (1,98)
� �rtart�s els� (3,3)
Junior:
� haszonkulcs harmadik (1,98)
� nyersanyagnorma els� (3,3)
� �rtart�s negyedik (1,32)
(a kioszthat� 10 pontot 3 egyenl� r�szre osztva ar�nyosan kapt�k meg az aj�nlattev�k).
Az els� r�szszempont figyelembev�tel�vel teh�t m�g az �rtart�sra tekintettel vizsg�lt szempont �rt�kel�se sem jelenthet v�ltoz�st a helyez�sben (a s�lysz�mokra is tekintettel).
A b�r�s�g meg�llap�totta, hogy a felperes az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot tev� p�ly�z�t hirdette ki gy�ztesnek, a jogs�rt� �rt�kel�s az eredm�nyt nem befoly�solta. Nem fogadta el a b�r�s�g a felperes �rvel�s�t, mivel az �ltala hivatkozott joggyakorlat az 1999. szeptember 1-je el�tt hat�lyos Kbt. rendelkez�sei alapj�n alkalmazhat�, mikor a d�nt�s folyamata a jelenlegi szab�lyoz�st�l elt�r�en nem volt r�szleteiben �gy meghat�rozva, ez�rt a Kbt. alapj�n tetten �rhet� jogs�rt�s kimond�sa nem mell�zhet�. A b�r�s�g azonban a t�rv�nys�rt�s kimond�sa mellett m�g a legkisebb m�rt�k� b�rs�g kiszab�s�t sem tartotta indokoltnak, ez�rt az alperes hat�rozat�t r�szben megv�ltoztatta, a Kbt. 59. � (1) bekezd�s megs�rt�s�nek kimond�s�t �s a b�rs�g kiszab�s�t mell�zte. A felperes fentieket meghalad� kereset�t, figyelemmel a hivatkozott t�rv�nys�rt�sre, mint megalapozatlant, elutas�totta a b�r�s�g.
A b�r�s�g nem osztotta az alperesi �ll�spontot a jogs�rt�s meg�llap�t�sa �s a b�rs�g kiszab�s�nak �sszef�gg�se tekintet�ben, mert � t�rv�ny elt�r� rendelkez�se hi�ny�ban � a Kbt 88. � (1) bekezd�s d) pontj�ban foglalt jogk�vetkezm�ny �n�ll� alkalmaz�s�nak nincs t�rv�nyes akad�lya.
A b�r�s�g az ideiglenes int�zked�s alkalmaz�s�nak vagy annak elmulaszt�s�nak jogszer�s�g�t nem vizsg�lhatja, �gy a felperes erre vonatkoz� hivatkoz�s�t figyelmen k�v�l hagyta.
A felperes, alperes pernyertess�ge, pervesztess�ge k�zel azonos volt, ez�rt a b�r�s�g a Pp 81. � (1) bekezd�se, 83. � (1) bekezd�se alapj�n a perk�lts�g visel�s�r�l akk�nt rendelkezett, hogy a felmer�lt k�lts�geiket a felek maguk viselik, m�g az illet�k kiszab�s�ra vonatkoz� rendelkez�s, figyelemmel arra; hogy a peres felek t�rgyi illet�kfeljegyz�si jogot �lveznek, az illet�kekr�l sz�l� 1990. �vi XCIII. t�rv�ny 5. � (1) bekezd�s b) �s c) pontja, a 43. � (3) bekezd�se, a 62. � (1) bekezd�s h) pontja �s az 59. � (1) bekezd�se alapj�n ker�lt meghat�roz�sra.
Budapest, 2001. szeptember 18.
dr. S�ra Katalin s. k.,
b�r�