FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (8864)
3.K.34.575/2000/4.
A Fővárosi Bíróság a Sédné dr. Vigh Márta ügyvéd által (1034 Budapest, Zápor u. 5/A. I/6.) képviselt Plásztán Kft. (1165 Budapest, Centenáriumi sétány 20.) felperesnek, kinek pernyertessége érdekében a dr. Nimila László ügyvéd (1558 Bp. Pf. 51) által képviselt Bp. Főváros XVII. Kerületi Önkormányzat (1173 Budapest, Pesti út 165.) beavatkozott, a Ruthner Oszkár közbeszerzési biztos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság az alperes 2000. június 28. napján kelt D.211/15/2000. számú határozatát részben megváltoztatja, és a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 59. § (1) bekezdés első fordulata sérelmének kimondását mellőzi.
Ezt meghaladóan elutasítja a keresetet a bíróság.
A peres felek felmerült költségeiket maguk viselik.
A feljegyzett 10 000 Ft illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, 4 pld.-ban, jogi képviselettel, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve előterjeszteni.
INDOKOLÁS
A beavatkozó, mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. február 2-i, 5. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a fenntartásában lévő általános iskolák, gimnázium és nyári napközis tábor közétkeztetési feladatainak ellátása tárgyában 1300 adag reggeli, 3500 adag ebéd, 1300 adag uzsonna szolgáltatására, míg a fenntartásában lévő óvodák és szociális intézmények közétkeztetési feladatainak ellátására átlagosan 2500 adag reggeli, 3200 db ebéd, 2500 adag uzsonna és 21 adag vacsora szolgáltatására [3. a) 1.2. pont] a dokumentációban részletezettek szerint. A beszerzés tárgyának egy részére ajánlat tehető volt [3. c); 3. d) pont]. A részajánlat tételének szempontja szerint részajánlat külön-külön, illetve együttesen az általános iskolák, gimnázium és nyári napközis tábor, illetve óvodák és szociális intézmények közétkeztetési feladatainak ellátására lehetséges volt. A felhívás 14. pontja szerint többváltozatú ajánlat tételére lehetőség volt. Az ajánlati felhívás egyéb információk között a 16. pont második francia bekezdésében rögzítette, hogy az ajánlatok összeállításához a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet (R.) előírásait kell alkalmazni. A részletes dokumentáció 1.2. pont alatt előírta, hogy az R.-ben ajánlott tápérték figyelembevételével kell a reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora nyersanyagértékét megállapítani, az árat pedig az alábbi szerkezetben kérte megadni:
A R. 2. számú mellékletének "A" táblázata szerinti részletezésben, korcsoportonként kérte a beavatkozó megadni az ajánlott étkeztetés élelmiszer-nyersanyagok energia- és tápanyagtartalmának, illetve élelmiszer-felhasználásának mennyiségi értékeit egy főre, egy napra vonatkozóan, valamint a "C" és "D" táblázat szerint az élelmiszer-felhasználás mennyiségét egy főre, tíz napra vonatkozóan.
Az ajánlattételi határidőig 7 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, Herdlicska Márton László, a Sodexho Magyarország Kft., az Elemen Kereskedelmi és Vendéglátó Rt., a Junior Vendéglátó Rt. (jogorvoslati kérelmet előterjesztők), a Pensio 17. Kft., a Kinder K + F Kft. és a felperes.
A felperes ajánlatának 0016, 0018, 0030, 0032 és 0039 azonosítóval ellátott részében évszakokhoz igazítottan tette meg ajánlatát 7–14 éves korcsoportra tízórai, ebéd, uzsonna étkeztetési típusra a napi szükséglethez képest megadott energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszerfelhasználási értékkel. Az "A" táblázat szerinti kimutatás napi, a "C" táblázat szerinti kimutatás tíznapi bontásban került megadásra. Az energiaszükséglet és tápanyagbevitel tekintetében a napi adag 65%-a került figyelembevételre, mivel a megajánlott étkeztetés nem a teljes napra vonatkozó étkeztetési típusokat ölelte fel. A "D" típusú táblázat kiállítására nem került sor, mivel az csak ebédre vonatkozhat.
A beavatkozó az ajánlatokat értékelte és 2000. június 2-án az általános iskolák, gimnázium és nyári napközis tábor közétkeztetési feladataira a Pensio 17. Kft.-t, míg az óvodák és szociális intézmények közétkeztetésére a felperest hirdette ki nyertesnek.
A jogorvoslati kérelmet előterjesztő ajánlattevők az eljárást lezáró döntést kifogásolták.
Az alpereshez érkezett 4 jogorvoslati kérelem tárgyalására egyesített eljárás során került sor. Az utolsó jogorvoslati kérelem az alpereshez 2000. június 7. napján érkezett.
Az alperes a lefolytatott jogorvoslati eljárása során első lépésként azt vizsgálta, hogy az ajánlatok érvényesek-e. 2000. június 28. napján kelt D.211/15/2000. számú határozatában megállapította, hogy a beavatkozó megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, az 55. § (2) bekezdését, valamint az 53. § (2) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdés első fordulatát, ezért az eljárást lezáró döntést megsemmisítette. Az alperes megállapította, hogy az ajánlattevők az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak nem tettek eleget az R. "A", "C", "D" táblázatai alkalmazása szempontjából. E tekintetben az alperes a felperes terhére azt rótta, hogy nem bontotta szét az R.-nek megfelelően a 7–11 és 11–14 éves korcsoportot. A beavatkozó döntéséhez kapcsolódóan ezért azt állapította meg, hogy megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdés első fordulatát is, amikor az érvénytelen ajánlatok közül hirdetett nyertest. Az alperes a továbbiakban a beavatkozó értékelési módszerét a Kbt. rendelkezései tükrében nem vizsgálta; tekintettel arra, hogy – nézete szerint – érvénytelen ajánlatok összehasonlítására került sor. Utalt az alperes arra, hogy a Kbt. 55. § (2) bekezdését is megsértette a beavatkozó, mivel egyes ajánlattevőkhöz az írásbeli tájékoztatás az eredményhirdetés elhalasztásáról csak az eredményhirdetés napján, nem a határidő lejárta előtt jutott el. Az alperes négy pontban összegezve a Kbt. szerinti helyes eljárásra felhívta a beavatkozó figyelmét határozata indokolásának 8. oldalán.
A felperes és a felperesi beavatkozó a határozatot 2000. június 30-án átvette.
A beavatkozó beszerzési igénye érvényesítésére új közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
A felperes pontosított kereseti kérelmében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte, kérve állapítsa meg a bíróság, hogy az ajánlata érvényes volt figyelemmel arra, hogy az mind a 7–10, mind pedig a 11–14 éves korosztály étkeztetését lefedi, egységes étrendet biztosítva ezen korosztályi csoport számára. Az általa megadott tápanyagértékek elfogadható mértékben megközelítették az R.-ben foglalt értékeket, az ajánlatok értékelésében részt vevő dietetikai szakértő azt megfelelőnek tartotta. Így önmagában ezen korcsoport táblázat szerinti kettébontásának hiánya olyan formai kifogás az alperes részéről, amely azért sem helytálló, mivel a táblázatban 1–3 éves korosztály is szerepel, melynek étkeztetést a beavatkozó nem biztosít. A beavatkozó az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján az R.-ben foglalt bontástól eltérően kérte az árat meghatározni. Az R. táblázataiban foglalt értékek ajánlásjellegűek, tehát az ezen értékektől való eltérés megengedett. A dokumentáció az ajánlatnak a szerkezetére tartalmazott előírást, amikor meghatározott részletezésben kívánta meg az adatokat, és nem arra szólította fel az ajánlattevőt, hogy a R. táblázataiban szereplő értékeket szolgaian kimásolják. Kérte a felperes ezen túlmenően, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a Kbt. 86. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, mivel 30 napon belül határozatot nem hozott. Sérelmezte, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdésével ellentétesen az alperes határozata olyan figyelemfelhívó rendelkezéseket tartalmaz, mellyel kapcsolatosan az alperes határozatának rendelkező részében egyáltalán nem foglalkozott.
A beavatkozó a kereseti kérelemben foglaltakhoz csatlakozva kiemelte, hogy az alperes számára a Kbt.-ben szabályozott és számára nyitva álló eljárási határidők késedelmes teljesítése olyan súlyos eljárásjogi jogszabálysértés, amely az alperesi határozatot semmissé teszi.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és perköltségének megállapítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az R.-ben foglaltakhoz képest az ajánlati felhívás és dokumentáció eltérést nem engedett, így a felperesi ajánlatban lévő alaki hiányosság az ajánlat érvénytelenségét eredményezi a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. Az alperes határozatának 8. oldalán szereplő felhívások nem a Kbt. 88. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti jogkövetkezményként értékelendők, csupán a helyes eljárásra történő utalással ajánlást jelentettek az ajánlatkérő számára. A továbbiakban az alperes arra hivatkozott, hogy az eljárási határidőket betartotta, egyebekben az eljárási szabályok sérelme csak az esetben vehető figyelembe, ha az anyagi jogi szabályok sérelmével is jár. A Kbt. 86. § (2) bekezdése a 30 napos határidőt a döntés meghozatalához és nem a döntés közléséhez köti. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezései annyiban alkalmazandók, amennyiben a Kbt. eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
A bíróság értesítette a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslatot előterjesztő ajánlattevőket, akik ezzel élni nem kívántak.
A kereset az alábbiak szerint részben alapos.
A bíróság a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja a közigazgatási határozat felülvizsgálata során, hogy az megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és eljárási szabályoknak. Az eljárási szabályok megsértése eredményezte-e az anyagi jogszabályok megsértését is. A bíróság csak ilyen jogsértés esetén jogosult a határozat megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére a Kbt. 91. § (5) bekezdése alapján a Pp. 339. § (1) és (2) bekezdés q) pontja szerint.
A bíróság az alperes határozatát a további 6 ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét megállapító részében nem érintette figyelemmel arra, hogy a kereseti kérelem erre nem terjed ki.
Az R. 21. § (l) bekezdése szerint a közétkeztetésre vonatkozó energia-tápanyagbeviteli, illetve élelmiszernyersanyag-felhasználási ajánlásokat – a hivatásos és hadköteles katonák közétkeztetését kivéve – az R. 2. számú melléklete tartalmazza. A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy a közétkeztetésnél és annak ellenőrzésekor a korcsoportonként megadott napi engergia- és tápanyagbevitel ajánlott értékeit, valamint az egésznapos étkeztetéshez, a napi háromszori étkeztetéshez és a csak ebédszolgáltatáshoz megadott (egy főre 10 élelmezési napra vonatkozóan) a 2. számú melléklet "A", "B", "C" és "D" táblázat szerinti élelmiszer-felhasználási ajánlásokat, javaslatokat kell figyelembe venni. Az R. 2. számú melléklete "A" táblázata 1–3, 4–6, 7–10, 11–14, 15–18, 19–60 év és 60 év feletti korcsoportokat határoz meg, míg a "C" táblázat 1–3, 4–6, 7–10, 11–14 éves korcsoportokat rögzít.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Az ajánlati felhívás az R. előírásainak betartására szólított fel, míg a dokumentáció az R. 2. számú mellékletében szereplő táblázatok megfelelő alkalmazását írta elő. Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az árajánlat megtételénél a beavatkozó a táblázatok szerinti bontástól eltérő szerkezetű ajánlatot várt el az ajánlattevőktől, míg a beszerzés tárgyához igazodóan az R. 2. számú melléklete figyelembe vételére teljeskörűen nem kerülhetett sor, hiszen ott olyan korcsoportok is megjelentek, amely korcsoportokra vonatkozó ajánlatot a beavatkozó nem várt. A "D" táblázat összeállítására pedig csak ebéd biztosítása esetén kerülhet sor. Mindebből kitűnik, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció az R. rendelkezéseinek figyelembevételével annak megfelelő alkalmazásával várta el az ajánlattevőktől az ajánlatok elkészítését. Mindez az R. 21. § (2) bekezdésre figyelemmel azt jelentette, hogy a 3. számú mellékletben szereplő korcsoportok ajánlott energia- és tápanyagbeviteli értékeket kell az ajánlattevőnek figyelembe vennie. Ehhez képest a bíróság azt vizsgálta, hogy a felperes ajánlata a beszerzés tárgya szerint, az ajánlati felhívás 3. a) 1.2., valamint 3. c) és 3. d) pontjában foglalt feltételek alapján teljes körű-e a felhívásnak, valamint az ajánlati dokumentációnak megfelelő-e, amennyiben az általános iskolások korcsoportja teljes egészében felöleli-e és tartalmazza valamennyi, a 2. számú melléklet táblázataiban megjelenő adatot olyan bontásban, hogy az energia-, tápanyagbeviteli, illetve élelmiszernyersanyag-felhasználás megfelelősége ellenőrizhető legyen. A bíróság megállapította, hogy a felperes ajánlata ezeknek a kívánalmaknak megfelel, mivel a teljes iskolai korcsoportot felöleli. Erre vonatkozóan önmagában az az ajánlat érvénytelenségét nem eredményezheti, hogy a 7–10, illetőleg 11–14 éves korcsoport összevonása megtörtént, mivel mind a két korcsoportra vonatkozó ajánlott értékek a jogszabályi kívánalmakkal teljesítik. A megadott számadatokból megállapítható, hogy az ajánlat mind a két korcsoport szám
ára az ajánlásnak megfelelő nagyságrendű energia- stb. szükségletet biztosítja.
Ezért a bíróság azt állapította meg, hogy a felperes ajánlata érvényes volt.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt, aki érvénytelen ajánlatot tett. A Kbt. 59. § (1) bekezdésének első fordulata szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és dokumentációban) a meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Ezen rendelkezésekre figyelemmel megállapítható, hogy a beavatkozó a felperes vonatkozásában ezen jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, figyelemmel a felperes érvényes ajánlatára. Az alperes határozatának a többi ajánlattevő ajánlatát érintő és ehhez képest a beavatkozói magatartás jogsértő voltát megállapító része érintetlenül hagyása mellett, ezért a bíróság az alperes határozatát részben és annyiban változtatta meg, amennyiben a Kbt. 59. § (1) bekezdése első fordulata szerint jogsértő volt a beavatkozó részéről a felperes nyertessé nyilvánítása. Mivel a beavatkozó újabb közbeszerzési eljárást írt ki az alperesi döntés alapján, ezért a bíróság az eljárást lezáró döntés megsemmisítésére vonatkozó rendelkezés mellőzésére nem látott lehetőséget.
Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint az alperes eljárására a Kbt. eltérő rendelkezése hiányában az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 86. § (2) bekezdése szerint, ha az alperes a jogorvoslati eljárás során tárgyalást tartott a 80. § (1) bekezdésnek megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől számított 30 napon belül köteles határozatot hozni. Ennek megfelelően az alperesi kötelezettség a határozat meghozatalára vonatkozik a 30 napos határidő tekintetében. Mivel az alperes a perbeli eljárás során több jogorvoslati kérelmet egy eljárásban tárgyalt, helytálló volt az az alperesi hivatkozás, hogy a legkésőbb érkezett jogorvoslati kérelemhez képest számított 30 napon belül kellett határozatát meghoznia figyelemmel arra, hogy a határidő meghosszabbítására nem került sor. A bíróság a felperes által felmutatott tértivevényekből megállapította, hogy az alperes a 30 napot nem lépte túl. Ehhez képest helytállóan hivatkozott az alperes arra is, hogy az eljárási jogsértés – annak megállapítása esetén – az esetben eredményezheti a határozat megváltoztatását, illetőleg hatályon kívül helyezését, ha az az anyagi jogi szabályok sérelmével is jár. Így önmagában a 30 napos határidő túllépésének megállapítása esetén sem lehet helye a határozat hatályon kívül helyezésének. A felperes és a beavatkozó erre sikerrel nem hivatkozhat.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint az alperes határozatában a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértés okozóját a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti.
Az alperes határozata indoklása 8. oldalán található négy pontban összefoglalt figyelemfelhívás nem minősül a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának, ezért a felperes keresete e részben megalapozatlan. A határozat e részének tartalmából is kitűnően az alperes szándéka szerint a helyes eljárásra kívánta a beavatkozó figyelmét felhívni, amely a beavatkozóra semminemű kötelezettséget nem rótt, pusztán általános "kioktatásnak" minősül az alperes szándéka szerint a beavatkozó által a jövőben lefolytatandó közbeszerzési eljárások jogszerűségének elősegítése érdekében.
A bíróság a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről oly módon, hogy azt a felek maguk viselik, míg az illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a felperes részbeni pernyertességére figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja, 43. § (3) bekezdése, 62. § (1) bekezdés h) pontja és 65. § (1) bekezdése figyelembevételével történt meg.
Budapest, 2001. május 10.
dr. Sára Katalin s. k.,
bíró
