KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8877)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.572/12/2001.
Tárgy: a HUNÉP Rt. jogorvoslati kérelme az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A HUNÉP Universal Építőipari Rt. (4025 Debrecen, Simonffy utca 34–36., képviseli: dr. Varga Péter ügyvéd 4026 Debrecen, Darabos utca 63., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (1145 Budapest, Amerikai út 57., képviseli: dr. Bűrös László ügyvéd 1135 Budapest, Tahi út 53–59., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az ajánlatkérő új diagnosztikai tömbjének beruházás keretében történő megvalósítása (3339/OITI/01 diagnosztika, ambulancia, labor" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. április 11-én a Közbeszerzési Értesítő 15. számában nyílt előminősítéses eljárás megindítására részvételi felhívást (2499/2001) tett közzé a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. c) pontja szerint nem engedélyezte részajánlat tételét és a 11. pont alapján a többváltozatú ajánlatételt sem tette lehetővé.
Ajánlatkérő meghatározta a felhívás 9. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolásához kért adatokat és tényeket, a 10. a) pontban a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait és a 10. b) pontban a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. Az ajánlatok elbírálásának a szempontja a részvételi felhívás 10. c) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is készített és 2001. április 26-án helyszíni konzultációt tartott, ahol a felvetődött kérdéseket szabályosan megválaszolta.
A részvételi jelentkezés határideje 2001. május 7. volt. Eddig a határidőig 7 jelentkezést nyújtottak be. Jelentkezett a kérelmező, az ALBA RÉGIA Rt., a BÁÉV Rt., a Mélyépítő Bp. Kft., a Középületépítő Rt., a Magyar Építő Rt. és a KIPSZER RT.
Ajánlatkérő a Mélyépítő Bp. Kft.-t alkalmatlannak minősítette, a 6 alkalmas jelentkezőt 2001. június 5-én ajánlattételre felhívta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 10. b) pontjában az alábbiak szerint határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére vonatkozó részszempontokat és az azokhoz tartozó súlyszámokat:
részszempontok súlyszámok
– az ajánlat műszaki tartalma 5
– az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke 4
– az ajánlati dokumentációban foglaltaknál az ajánlatkérő számára előnyösebb szerződéses feltételek 4
– műszaki, kivitelezési, pénzügyi ütemterv 2
Az egyes részszempontokra adható pontszám: 1–20-ig.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben, az ajánlattétel tartalmi, formai követelményeit és a beszerzés tárgyát határozta meg, valamint ajánlati útmutatót adott ki.
Ajánlatkérő 2001. június 18-án és 2001. június 25-én helyszíni bejárást és konzultációt tartott, ahol a felvetődött kérdéseket szabályosan megválaszolta.
2001. július 16-ig, az ajánlattételi határidőig 4 db ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Ajánlatot tett: a kérelmező, az ALBA RÉGIA Rt., a Középületépítő Rt. és a Magyar Építő Rt.–KIPSZER RT. konzorcium. Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyv készült, melyet ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőnek megküldött.
Az ajánlatok értékelése után ajánlatkérő 2001. szeptember 14-én tartott eredményhirdetést, amelyen a Magyar Építő Rt.–KIPSZER RT. konzorcionális ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Kérelmező az eredményhirdetésen jelen volt és az értékeléssel kapcsolatban kérdést tett fel.
Ajánlatkérő elkészítette az Összegzés az eljárásról című iratot és az ajánlattevőknek 2001. szeptember 21-én kelt levéllel megküldte.
Ajánlatkérő a nyertessel az ajánlati felhívásnak megfelelően a szerződést megkötötte.
Kérelmező 2001. szeptember 17-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyet 2001. szeptember 28-án kiegészített. Kiegészített kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy jogszabálysértő ajánlatkérő eljárást lezáró döntése és értékelése, mert véleménye szerint ajánlatkérő értékelése nem objektív. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a birtokában lévő összegzés lényeges adatainak ismertetéséről az eredményhirdetésen elzárkózott, és ezt a jegyzőkönyvben nem rögzítették. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő az összegzést csak az 5. munkanapon küldte meg és ezzel korlátozta az esélyegyenlőséget azzal, hogy nem állt rendelkezésére kellő adat a szerződéskötés időpontja előtt, hogy megalapozott kérelmet tudjon előterjeszteni.
A fentiek alapján kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, annak megállapítását, hogy az ő ajánlata az összességében legelőnyösebb, a jogsértés megtörténtének megállapítását, ajánlatkérő kötelezését a költségeinek megtérítésére és ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a Kbt. szerint járt el, a jogorvoslati kérelem feltételezéseken alapul. Álláspontja szerint a Kbt. nem írja elő az eredményhirdetésről jegyzőkönyv felvételét, de ő a gyakorlatnak megfelelően azt rögzítette, ajánlatkérő tételesen ismertette a pontszámokat és utalt arra, hogy a megadott elbírálási szempontokban megfogalmazottaknak megfelelő tartalmi elemeket értékelte. A kérelmező által feltett konkrét kérdésre a választ ott megadta, amely válasz azonos az összegzés tartalmával. Az értékelése megfelel a Kbt. 55. § (6) bekezdésnek, a bírálatba több szakértőt is bevontak, az értékelésről részletes anyag készült. Ennek alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek részéről a Magyar Építő Rt. tett észrevételt, melyben előadta, hogy az ajánlati árra kérelmező a maximum pontot kapta. A bírálati szempontok között nem szerepelt az építés időtartama, de a feladatot működő egészségügyi intézményben kell végezni, ezért fontosak a pontos és precíz ütemtervek, amelyeket ajánlatkérő megkövetelt. Ezzel ajánlatkérő az ajánlat műszaki kidolgozottságát és műszaki megvalósíthatóságát értékelte ajánlatonként. Abban az esetben, ha kérelmező az 1. és 3. részszempontra is a maximum pontszámot kapná, akkor is csak 276 pontot érne el, ami kevesebb, mint a nyertes pontszáma (287).
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a rendelkezésre álló adatok alapján – a megkötött szerződésre is tekintettel – annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság áttekintette a kérelmező által kifogásolt ajánlatkérői értékelést és pontozást.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és az írásban, valamint a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi részében megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
1. bírálati részszempont
Műszaki tartalom – súlyszám: 5
Ajánlatkérő az épületre komplett kiviteli tervdokumentációt készített műszaki leírással és árazatlan költségvetéssel, orvostechnológiai és belsőépítészeti kiírást adott ki, valamint a kiadott költségvetési kiírás alapján készített tételes költségvetés csatolását írta elő. Ajánlatkérő meghatározta továbbá a dokumentáció 25. és 26. oldalán azt, hogy a technológia különbözőségéből, vagy a terv hiányából, ellentmondásából, hiányosságból származó eltéréseket (többlet vagy hiány), a munkanemenkénti költségvetési kiírás egyes fejezeteinek végén, tételes különbözeti költségvetésben kell szerepeltetni, műszaki indokolással és mennyiségi számítással.
Ajánlatkérő meghatározta a dokumentációban, hogy a tervekben gyártmány és típus szerinti összegek, szerkezetek és berendezések az alapkövetelmények meghatározását szolgálják, ennek megfelelően azokkal azonos műszaki paraméterű termékek megajánlhatóak, ezeket pontos gyártmány és típus megjelölésével kell megajánlani. A kiviteli tervtől eltérő gyártmány és típus esetén a műszaki és minőségi paramétereket gyártmánykatalógussal és minőségi bizonyítvánnyal kell igazolni.
Ajánlatkérő az értékelés során e szempontnál az organizációt, az építésszervezési tervet, valamint az összes szakági feladatot vizsgálta.
Ajánlatkérő az alábbiakat állapította meg az összegzésben:
"HUNÉP Rt.: 17 pont
Az építészeti szempontból igen fontos külső homlokzati kőburkolatra nem ajánlott meg típust és származási helyet, nem a kiírásnak megfelelően tette meg mennyiségi észrevételeit.
MAGYAR ÉPÍTŐ Rt. – KIPSZER Rt.: 20 pont
Az épület műszaki színvonalát döntően meghatározó homlokzati kőburkolat anyagára KANFANAR-SELINA horvát mészkövet ajánlott meg. A külső nyílászárókra és függönyfalakra megajánlotta a SCHÜCO rendszert. Orvostechnológia vonatkozásában a legjobb ajánlatot tette."
A kiadott költségvetés – építőmesteri munkák burkolás munkanem 13. tétele a homlokzati kőburkolás, a műszaki leírás és terv az igényszintet és követelményt írta le,
A nyertes – az előírásnak megfelelően – a tételt a kiírással egyező tartalommal beárazta, és a beépítésre kerülő anyagok részletes leírása és alkalmassági idejük fejezetben a 403. oldalon megadta a termék ismertetését és ÉMI-minősítését is.
Az eltérésekkel (többlet/hiány) kapcsolatos mennyiségi észrevételeit az egyes fejezetek végén külön-külön tette meg és műszakilag indokolta, valamint számításokkal igazolta azokat.
Kérelmező ajánlatában – a kiírás automatikus beárazásán túl a dokumentáció 26. oldal (1) bekezdés előírása ellenére az anyagok, gyártmányok, típus megjelölését nem adta meg teljeskörűen; pl. külső kőburkolatra nem ajánlott meg típust, származási helyet (összesen, 2200 m2 kőburkolást jelent). Kérelmező a homlokzati kőburkolat esetében nem adta meg az alkalmazni kívánt gyártmányt, és a típust, és nem csatolta az arra vonatkozó minőségi bizonyítványt.
Kérelmező ajánlata a dokumentáció 25. oldal I. (3) bekezdés előírása ellenére az eltérésekkel (többlet/hiány) kapcsolatos mennyiségi észrevételeit nem az egyes fejezetek végén külön-külön, hanem összesítve tette meg, valamint műszakilag nem indokolta és számításokkal nem igazolta azokat. Ezáltal az ajánlata műszakilag kevésbé volt áttekinthető.
A kérelmező ajánlatában (pl. homlokzati ALUMIL burkoló panel esetében) a műszaki kiviteli tervből eltérő típus és gyártmány megajánlásakor a megkövetelt gyártmánykatalógusokat, minőségi bizonylatokat nem, vagy csak részben csatolta, amely szintén az ajánlat műszaki. tartalmát tette előnytelenné.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlata kedvezőbb, mint a kérelmezőé és az ajánlatkérő értékelése megfelelően tükrözi az ajánlatok közötti különbséget e részszempont tekintetében.
2. részszempont
Fizetendő ellenszolgáltatás mértéke – súlyszám: 4.
Ajánlattevők Nettó Hely Pont
Középületépítő Rt. 1 455 203 118 3 18,55
HUNÉP Rt. 1 349 827 982 1 20
Alba Regia Rt. 1 648 358 397 4 16,38
M. Építő Rt.–Kipszer Rt.: 1 358 157 617 2 19,88
Az értékelés során alkalmazott képlet:
legjobb ár
vizsgált ár × 20 pont = adott pontszám
Kérelmező e bírálati részszempont értékelését nem vitatja. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelése megfelelően tükrözi az ajánlatok közötti különbséget e részszempont tekintetében.
3. bírálati részszempont
az ajánlati dokumentációban foglaltaknál előnyösebb szerződéses feltételek vállalása – súlyszám: 4
Ajánlatkérő az e bírálati részszemponthoz kapcsolódó minimális elvárásait a kiadott szerződéstervezetben rögzítette, és ahol lehetőség volt kedvezőbb vállalásra, ott helyet hagyott erre a célra, Az ajánlati dokumentáció
49. oldalán az ajánlatkérő a szerződéses vállalások (7 féle tartalmi elem) minimum értékeit az alábbiak szerint megszabta.
3.2 pont teljesítési határidő Szerződés hatálybalépésétől 18 hó
7.5 ont nettó fedezeti össze 10%
7.6 pont végszámla összegének mértéke 10%
8.2 pont napi kötbér 2 000 000 Ft/nap
8.3 pont meghiúsulás 12%
9.3 pont jótállás 12 hó
9.5 pont jóteljesítési garancia 5%
Ajánlatkérő az összegzésben e bírálati részszempont értékelésével és a pontszámok megállapításával, valamint azok indokolásával kapcsolatban semmilyen adatot nem tüntetett fel.
Ajánlatkérő az összegezésben csak az alábbi 4 értékelt tartalmi elemet sorolta fel:
Középületép. HUNÉP Alba Regia M. Építő Rt.-
Rt. Rt. Rt. Kipszer Rt.
Napi kötbér 4 M 10 M 3 M 1-15 nap:
Ft/nap Ft/nap Ft/nap napi 0,4%=
6790,788
15. naptól
napi 1%
16 976 970
max. 20%
Meghiúsulási 14% 30% 15% 21%
kötbér
Jótállási idő 36 hó 66 hó 24 hó 36 hó + 30 nap
Jóltelj. garancia 10% 5% 10% 10%
Pontozás 13 pont 15 pont 11 pont 17 pont
A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy ajánlatkérő meghatározta azokat a szerződéses feltételeket, amelyekben az ajánlattevők szabadon megtehették kedvezőbb vállalásaikat, ezzel egyértelműen arra utalt, hogy ezek lesznek az értékelés alapjául szolgáló szerződéses feltételek. E bírálati részszempont értékelése során ezeket figyelembe kell venni és nem lehet ezek közül figyelmen kívül hagyni egy tartalmi elemet sem.
Ennek megfelelően e részszempontban ajánlatkérőnek értékelni kellett volna a további 3 alszempontot is:
Középületépítő HUNÉP Rt. Alba M. Építő -
Rt. Regia Rt. Kipszer Rt.
Határidő 2002. 2002. 2003. 2003.
okt. 24. aug. 14. márc. 31. febr. 14.
Fedezet
(visszatartás) 15% 10% 10% 10%
Végszámla 15% 10% 10% 10%
Ennek alapján a Döntőbizottság az ajánlatkérő által meghatározott tartalmi elemeknek megfelelően tekintette át az ajánlatok pontozását.
Napi kötbér tekintetében a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a nyertes ajánlata jobb, ugyanis hamarabb éri el a kötbér összege az általa megajánlott 20%-os maximumot, mint a kérelmező esetében, mert az első 15 napos késedelemre a kérelmező ajánlata a kedvezőbb és csak a 16. naptól válik kedvezőbbé a nyertes ajánlata, amíg csak el nem éri a 20%-os maximumát (+14 nap). Ennek alapján a két ajánlatot azonos értékűnek lehet tekinteni, tekintettel arra is, hogy kérelmező esetében nincs felső határa a napi kötbérvállalásnak.
A meghiúsulási kötbér tekintetében a kérelmező ajánlata objektíven tekintve lényegesen kedvezőbb, mint a nyertesé és a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon álláspontját, hogy ezt a tartalmi elemet kisebb súllyal vette figyelembe, mert ennek érvényesítéséhez bírósági eljárás szükséges és ezért nehezebb az igénybevétele, mint a jóteljesítési garanciának.
A jótállási idő tekintetében a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a kivitelezés hibái döntő mértékben az első három évben jelentkeznek, és ezért az azt követő időszak jelentősége csekélyebb, így a nyertes és a kérelmező ajánlata egyenértékűnek tekinthetők. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatokat a valódi tartalmuk alapján kell értékelni és így ajánlatkérő nem hagyhatta volna figyelmen kívül azt, hogy a kérelmező lényegesen hosszabb jótállási időt ajánlott meg. A jótállási időben kérelmező ajánlata 29 hónappal hosszabb a nyertes ajánlatánál és ténylegesen a legkedvezőbb ajánlat e tartalmi elem tekintetében.
A jólteljesítési garanciában a nyertes ajánlata kétszer olyan kedvező, mint a kérelmezőé.
A teljesítési határidőben kérelmező ajánlata mintegy hat hónappal korábbi időpontot tartalmaz, mint a nyertesé, így az lényegesen kedvezőbb az ajánlatkérő számára.
Az összes tartalmi elemre elvégezve a pontozási számítást az ajánlatkérő által az ajánlati ár részszempontnál alkalmazott képlettel:
legjobb ajánlat
vizsgált ajánlat × 20 = alpontszám
összes alpontszám
7 = kapott pontszám
Közép.Rt. Hunép Alba Regia M. Építő Rt.-
Rt. Rt. Kipszer Rt.
Napi kötbér 8 20 6 20
Meghiúsulási 4 20 5 11
kötbér
Jótállási idő 8,88 20 4,44 9,25
Jólteljesítési 20 10 20 20
garancia
Határidő 13,83 20 1 3,96
Fedezet 20 13,33 13,33 13,33
Végszámla 20 13,33 13,33 13,33
Összesen: 94,71:7 116,60:7 63,1:7 90,87
Pontszám 13,53 16,66 9,01 12,98
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő e részszempont pontozásos értékelése során egyrészt nem az összes tartalmi elemet értékelte, ami a szerződéses feltételek körébe tartozik, másrészt kérelmező több tartalmi elem tekintetében tett kedvezőbb felajánlásokat e körben a nyertesnél, de ez a pontszámokban nem jelenik meg. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő pontozása nem tükrözi valósan az ajánlatok tartalmi elemeiben levő különbségeket és a bírálati részszempont értékelését jelentősen torzítja az, hogy ajánlatkérő nem vett figyelembe minden általa meghatározott tartalmi elemet, továbbá az egyes tartalmi elemeket különböző súllyal vette figyelembe az értékelése során, noha erről előzetesen nem adott semmiféle tájékoztatást az ajánlattevők számára. Ajánlatkérő e bírálati részszempont pontozásos értékelése során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezését. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő a 7 alszempont értékelését mérlegeléssel is végezhette volna, azonban ez esetben is a kérelmező javára kellett volna döntenie.
4. bírálati részszempont
műszaki, kivitelezési és pénzügyi ütemterv súlyszám: 2.
Az összegzés szerint ajánlatkérő az alábbiakat értékelte e bírálati részszempontban:
– műszaki ütemtervet (határidők stb.)
– pénzügyi ütemtervet (számlázás stb.)
– minőségbiztosítási ütemtervet
Ajánlatkérőnek az összegzésben rögzített megállapításai:
Kérelmező
"A vonalas ütemterv nem kellően átgondolt, a munkafolyamatok technológiai sorrendje zavaros, és ellentmondásos, amiből nem derül ki, hogy 10,5 hónap alatt a beruházás megvalósítható. A hálós és sávos ütemterv között nincs összhang. Az energiaszolgáltatás biztosítása (átkapcsoláshoz, illetve üzembehelyezéskor) sem a folyamatábrából, sem a leírásból nem derül ki. Túlfeszített ütemezés, a munkafolyamatok időszakonként torlódnak. A műszaki és pénzügyi ütemterv összhangban van egymással. A minőségbiztosítási ütemterv nem megfelelően részletézett. 1 db végszámla, részszámlánként 10% visszatartás: 8 pont."
Magyar Építő Rt. – Kipszer Rt.
"Ideális ütemezés, a záros ütemterv átgondolt. Az organizációs leírás részletes, tartalmazza a különböző építőipari egységek elhelyezését, az energiaellátást, közműellátást, a meglévő gépészeti csatlakozási pontokat a minőségbiztosítási ütemterv részletes, mindenre kiterjedő.
1 db végszámla, részszámlánként 10% visszatartás.
20 pont."
Az organizációs tervben nincs lényeges különbség, a kérelmező feltüntette a felvonulási és építési területet, a közművek csatlakozási pontját megadta. Az átkötésekkel, üzemszünetekkel kapcsolatban az ajánlatkérővel előzetes egyeztetést ajánl annak meghatározására, hogy mit mikor lehet kiiktatni, illetve arra mikor lehet rácsatlakozni.
Nyertes ajánlata ugyanezt valamivel részletesebben tartalmazza, de tartalmában értékelhető többletként csak az jelentkezik, hogy ismertette a kórház üzemét érintő részek és a közműellátás – víz, csatorna, mosás, gáz, elektromos áram – előre tervezhető rövid leállásait.
A műszaki ütemtervben a technológiai folyamatot mindkét ajánlattevő ismerteti, hálós és vonalas ütemtervben bemutatja azokat.
A kérelmező ajánlatában a hálós ütemterv nincs összhangban a vonalas ütemtervvel és a kérelmező által megajánlott teljesítési határidővel. A kivitelezési szakasz hosszabbnak látszik, mint a kérelmező által vállalt teljesítési határidő. Az egyes munkafolyamatok ütemezését tartalmazó folyamatábrák nincsenek pontos dátumokkal ellátva.
A nyertesnél a hálós és a vonalas ütemterv összhangban van, és az egyes munkafolyamatok jól elhatároltak.
A kérelmező a műszaki és pénzügyi ütemtervet együttesen dolgozta ki, kimunkálta részletesen az egyes részmunkákhoz tartozó teljesítést, a számlázás időpontját, a számlák értékét és a 10% visszatartást. A pénzügyi ütemtervben azonban nincs egyértelműen meghatározva az – figyelemmel arra, hogy a beárazott tételes költségvetésben szereplő árak összegzése nem azonos a csatolt főösszesítőben szereplő árakkal, mert kérelmező árkedvezménnyel ajánlotta meg a munkát –, hogy a kérelmező által ajánlott árengedmény mely számlákra vonatkozik, illetve hogy az hogyan kerül érvényesítésre.
A nyertes műszaki és pénzügyi ütemezése részletes és a dokumentációnak megfelelő.
A minőségbiztosítási ütemterv a Döntőbizottság álláspontja szerint e bírálati részszempont tartalmába a műszaki ütemtervhez kapcsolódóan, mint tartalmi elem beletartozik és így az értékelhető is. A nyertes ajánlatában – a kérelmező általános ismertetésén túl – konkrét intézkedések részletes ismertetése szerepel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelése megfelelően tükrözi az ajánlatok közötti különbséget e részszempont tekintetében.
Az ajánlatok pontozásos értékelése a Döntőbizottság álláspontjának megfelelően az alábbi:
Kérelmező Nyertes
Műsz. tart. 5 16 80 20 100
Ajánlati ár 4 20 80 19,88 79,52
Szerz. 4 16,66 66,64 12,98 51,92
feltételek
Ütemezés 2 8 16 20 40
242,64 271,44
Az előzőekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezéseit, de ez a közbeszerzési eljárás eredményét, az összességében legjobb ajánlat tekintetében nem befolyásolta. Tehát a jogorvoslati kérelemnek azon részét a Döntőbizottság nem találta megalapozottnak, hogy a kérelmező tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
A Döntőbizottság az ajánlatok értékelésének áttekintése után az eredményhirdetési eljárást vizsgálta meg.
Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az eredményhirdetési eljárásról felvett jegyzőkönyvben ajánlatkérő rögzítette, hogy kérelmező az eredményhirdetés során kérte az összegzésben foglalt, az ajánlatok elbírálásakor értékelt tartalmi elemek ismertetését. A kéréssel kapcsolatban ajánlatkérő az alábbi nyilatkozatot tette: "...az értékelt tartalmi elemek megegyeznek az ajánlati felhívásban foglalt elbírálási szempontokkal, melyek és az adott pontszámok ismertetésre kerültek."
A Kbt. 61. § (1) bekezdés második fordulata úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok értékeléséről készített – Kbt. 5. számú melléklete szerinti – összegzésben szereplő adatokat az eredményhirdetésen ismertetni kell. Az összegzésnek az 5. számú melléklet 2. a) pontja alapján része az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és – az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén – annak résszempontjai szerinti tartalmi elemei.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az eredményhirdetéskor az összegzésben szereplő valamennyi adatot ismertetni kell és nem lehet azokat elhallgatni, illetve a jelen levő ajánlattevők esetében az összegzés megküldésével "ismertetni". A Kbt. ezen rendelkezése a verseny nyilvánosságát biztosítja az eredményhirdetés és az ajánlatok értékelése tekintetében, mert az ajánlattevők így kapnak az eljárás értékeléséről adatokat, melyek alapján megítélhetik, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő értékelése. Ennek alapján adott esetben időveszteség nélkül és megalapozottan – a kellő adatok ismeretében – dönthetnek ajánlattevők arról, hogy jogorvoslati eljárást kezdeményeznek-e, vagy sem.
A Döntőbizottság – az ajánlatkérő által sem vitatottan – megállapította, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetés során nem közölte az ajánlattevőkkel az összegzés Kbt. 5. számú mellékletében meghatározott valamennyi adatát és ezzel megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozott.
Kérelmező sérelmezte azt, hogy az ajánlatkérő az összegzést részére az eredményhirdetésen nem adta át, illetve azt részére az eredményhirdetésen közölt öt napon belül nem küldte meg.
Az eredményhirdetés 2001. szeptember 14-én volt. A kérelmező az összegzést 2001. szeptember 21-i dátumú levélben 2001. szeptember 24-én kapta meg.
A Kbt. már idézett 61. § (1) bekezdése – mely az összegzésnek az ajánlattevőkkel való közlését rendezi – nem írja elő azt, hogy az összegzést az eredményhirdetésen át kell adni az ajánlattevők részére, hanem csak az ajánlattevők részére való megküldést írja elő öt munkanapon belül.
Jelen esetben az eredményhirdetés pénteki napon történt, így az 5 munkanapos határidő csak 2001. szeptember 17-én, a következő hét hétfőjén kezdődött meg és 2001. szeptember 21-én pénteken járt le. Az ajánlatkérő az összegzést a rendelkezésre álló határidő utolsó napján postára adta, így az összegzés megküldési kötelezettségének eleget tett. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem ebben a részében is megalapozatlan.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy az megfelelő súlyú az elkövetett jogsértésekre tekintettel, hiszen a megállapított bírság mértéke még a nettó beszerzési érték 1%-át sem éri el, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésében szereplő 30%-kal.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 17.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.