K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (9002)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.591/11/2001.

T�rgy: az Alba Regia �p�t� V�llalkoz� Rt. jogorvoslati k�relme a S�rv�ri Gy�gyf�rd� Kft. k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen.

A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi

HAT�ROZAT-ot:

A D�nt�bizotts�g az Alba Regia �p�t� V�llalkoz� Rt. (8000 Sz�kesfeh�rv�r, Ady E. u. 11�15., k�pviseli: dr. Liva Erika �gyv�d 8000 Sz�kesfeh�rv�r, �nyos P�l u. 3. fszt. 3. a tov�bbiakban: k�relmez�) jogorvoslati k�relm�nek, melyet a S�rv�ri Gy�gyf�rd� Kft. (9600 S�rv�r, Vadkert u. 1., a tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "S�rv�ri Gy�gyf�rd� �s kapcsol�d� j�rul�kos technol�giai szerel�si, gener�l-kivitelez�si munk�i" t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen ny�jtott be, r�szen helyt ad.
A D�nt�bizotts�g meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� � t�bbsz�r m�dos�tott � 1995. �vi XL. t�rv�ny a (tov�bbiakban: Kbt.) 43. � (7), 49. � (2), az 55. � (6) �s a 61. � (1) bekezd�s�t, ez�rt aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�s�t lez�r� d�nt�s�t megsemmis�ti, �s egyebekben a jogorvoslati k�relmet elutas�tja.
A D�nt�bizotts�g k�telezi aj�nlatk�r�t, hogy a k�relmez� r�sz�re a hat�rozat k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgat�si szolg�ltat�si d�jat fizessen meg.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani. A keresetlev�l beny�jt�s�nak a hat�rozat v�grehajt�s�ra nincs halaszt� hat�lya.

INDOKOL�S

A D�nt�bizotts�g a k�zbeszerz�si elj�r�sban keletkezett iratok, a felek t�rgyal�son tett nyilatkozatai alapj�n az al�bbi t�ny�ll�st �llap�totta meg:
Aj�nlatk�r� a K�zbeszerz�si �rtes�t� 2001. j�nius 6-�n megjelent 23. sz�m�ban tett k�zz� r�szv�teli felh�v�st el�min�s�t�si elj�r�s megind�t�s�ra a rendelkez� r�szben megjel�lt beszerz�s t�rgy�ban. A beszerz�s t�rgy�t �s mennyis�g�t aj�nlatk�r� az al�bbiak szerint hat�rozta meg: S�rv�ri Gy�gyf�rd� �s kapcsol�d� j�rul�kos technol�giai, szerel�si, gener�lkivitelez�si munk�i saj�t forr�s �s a Sz�chenyi tervp�ly�zati t�mogat�sb�l megval�sul� �j �p�t�s k�t �p�t�si �temben. Az �p�let pince, f�ldszint, tet�t�r szintekkel kialak�tott.
I. �tem: f��p�let a kapcsol�d� vend�gl�t�, gy�gy�szati, hotel (szerkezetk�sz �llapot), vend�gl�t� sz�rnnyal, a bels� �s kapcsol�d� k�ls� medenc�kkel.
II. �tem: ny�ri bej�rat, pavilonsor, v�zg�ph�z, kapcsol�d� teljes k�r� j�rul�kos munk�kkal, k�ls� medenc�kkel, �t-, parkol�t�rburkolat-, ker�t�s-, k�zm�- �s kert�p�t�si munk�k. Be�p�tett alapter�let 6045,60 m2, az �p�lete nett� alapter�lete 11297,70 m2.
A r�szv�teli felh�v�s szerint r�szaj�nlatt�telre, illetve t�bbv�ltozat� aj�nlatt�telre az aj�nlatk�r� lehet�s�get nem biztos�tott.
A r�szv�teli jelentkez�s hat�ridej�ig 2001. j�lius 2-ig h�t r�szv�teli jelentkez� ny�jtotta be jelentkez�s�t.
A r�szv�teli jelentkez�seket aj�nlatk�r� elb�r�lta �s 2001. j�lius 13-�n n�gy jelentkez� alkalmass�g�t �llap�totta meg, akiket aj�nlatt�telre felh�vott: k�relmez�, Strabag Kft., Z��V Rt., �s Alterra Kft.
Az alkalmasnak min�s�tett r�szv�teli jelentkez�k r�sz�re az aj�nlati felh�v�s 2001. j�lius 19-�n ker�lt megk�ld�sre.
Az aj�nlati felh�v�s tartalmazta, hogy aj�nlatk�r� az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja kiv�lasztani az al�bbiak szerint:
r�szszempontok s�lysz�mok
� aj�nlati �r 35
� aj�nlat teljes tartalm�nak meg�t�l�se 30
� teljes�t�si hat�rid� 28
� szavatoss�gi garanci�lis felt�telek 15
� szerz�d�ses felt�telek 12
� helyi munkaer� foglalkoztat�sa 5
A r�szszempontok �rt�kel�s�re adhat� pontsz�m 1�10-ig.
Aj�nlatk�r� dokument�ci�t is biztos�tott aj�nlattev�k r�sz�re. A dokument�ci� r�szei voltak: a ki�r�si dokument�ci�, felsorol�lap minta, az aj�nlati f��sszes�t�k, a v�llalkoz�si szerz�d�s minta, a tervjegyz�k �s a kiviteli tervdokument�ci�.
A dokument�ci� egyes fogalmak �rtelmez�s�re tartalmazott el��r�st. �gy meghat�rozta az alternat�v aj�nlatt�tel fogalm�t, mely azon k�lts�gvet�si t�teleken jelentette, melyeket (nem k�telez�en) az aj�nlattev� aj�nl meg az alapaj�nlat egyes t�teleire, azok a ki�r�ssal azonos�that� min�s�get �s eszt�tikai megjelen�st tartalmaznak, �s nem cs�kkentik a k�zbeszerz�s t�rgy�t.
Az opci�s t�telek a f��sszes�t�ben a hotel-sz�rny befejez� munk�ira vonatkoztak, melyekre "v�teli jogot" tartott fenn aj�nlatk�r�.
Az aj�nlatok elb�r�l�s�ra vonatkoz�an az al�bbi el��r�st tette:

1. aj�nlati �r:
Azonos m�szaki tartalom szerint aj�nlati d�j, illetve az elfogadott alternat�v aj�nlati d�j meg�t�l�se, a 13. c) pont szerint.

2. Az aj�nlat teljes tartalm�nak meg�t�l�se:
A k�telez�, k�rt �s beny�jtott dokumentumok meg�t�l�se.

3. Teljes�t�si hat�rid�:
A megaj�nlott hat�rid�k meg�t�l�se.

4. Szerz�d�ses felt�telek:
Az aj�nlatk�r� kiadott szerz�d�smint�j�ban r�gz�tett v�llalkoz�i k�telezetts�geken fel�li t�bbletv�llal�sok meg�t�l�se.

5. Szavatoss�gi, garanci�lis felt�telek:
A k�telez� �s a szerz�d�smint�ban r�gz�tett szavatoss�gi, garanci�lis felt�telekn�l kedvez�bb t�bbletv�llal�sok meg�t�l�se.

6. Helyi munkaer� foglalkoztat�sa:
A Kbt. 35. � elvei szerint a helyi foglalkoztat�spolitikai c�lkit�z�sek �rv�nyes�t�s�re megaj�nlottak meg�t�l�se.
Az aj�nlatok tartalmi �s formai k�vetelm�nyeit a 16. pont r�szletezte, ezen bel�l a 16/6. pont a m�szaki aj�nlat tartalmi el��r�sainak k�vetelm�nyrendszer�t fogalmazta meg 12 francia bekezd�sben r�szletezve.
A dokument�ci� tov�bb� el��rta, hogy "a ki�r�nak joga van b�rmelyik vagy mindegyik aj�nlatot eg�sz�ben, vagy r�szleteiben elutas�tani vagy elfogadni, az elj�r�st eredm�nytelennek �rt�kelni a szerz�d�s oda�t�l�se el�tt b�rmely id�pontban, d�nt�s�nek indokl�s�val a k�zbeszerz�si t�rv�nyben el��rt k�telem szerint. A ki�r� r�gz�ti azon jog�t, hogy az aj�nlat egyes r�szleteiben t�rt�n� elutas�t�s helyett, opci�t biztos�tson."
Ezen t�lmen�en aj�nlatk�r� r�gz�tette, hogy "Ki�r� minden aj�nlatot r�szleteiben, vagy teljes eg�sz�ben elfogadhat, vagy elutas�that, szerz�d�st az aj�nlatban foglaltak b�rmely r�sz�re k�thet."
Aj�nlatk�r� az aj�nlattev�k r�sz�re 2001. augusztus 14-�n helysz�ni konzult�ci�t is biztos�tott.
A 2001. augusztus 29-i aj�nlatt�teli hat�rid�re aj�nlatot ny�jtott be k�relmez�, a Z��V Rt. �s a Strabag Kft.
A bont�si elj�r�son ismertet�sre ker�lt a v�llalt aj�nlati �r, teljes�t�si hat�rid�.
Az aj�nlattev�k �raj�nlataikat az al�bbiak szerint tett�k meg: K�relmez�: 3 811 852 929 Ft
Z��V Rt.: 4 240 389 457 Ft
Aj�nlatk�r� ezt k�vet�en az aj�nlatok �rt�kel�s�t elv�gezte �s 2001. szeptember 26-�n hirdette ki elj�r�st lez�r� d�nt�s�t, mely szerint a nyertes aj�nlat a Z��V Rt. lett 4 564 296 212 Ft v�g�sszeggel, a m�sodik pedig k�relmez� aj�nlata lett 4 148 672 989 Ft v�g�sszeggel.
Aj�nlatk�r� elk�sz�tette az "�sszegz�s az elj�r�sr�l" c�m� irat�t is, mely tartalmazta az aj�nlattev�k nev�t, a v�llal�si �rukat �s a v�llalt teljes�t�si hat�rid�t �s az �rt�kel�sr�l k�sz�lt pontt�bl�zatot.
K�relmez� 2001. szeptember 25-�n terjesztett el� jogorvoslati k�relmet aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�st lez�r� d�nt�se ellen. Jogorvoslati k�relm�ben k�rte az elj�r�st lez�r� d�nt�s megsemmis�t�s�t, a jogs�rt�s meg�llap�t�s�t, ideiglenes int�zked�s alkalmaz�s�t, illet�leg aj�nlatk�r� k�telez�s�t a felmer�lt k�lts�gek visel�s�re. Indokl�sk�nt el�adta, hogy aj�nlatk�r� nem az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot hirdette ki nyertesnek. �ll�spontja szerint a legkedvez�bb aj�nlat az elj�r�sban az � aj�nlata volt. Az aj�nlatk�r� az aj�nlatok �rt�kel�se sor�n elt�rt az aj�nlati felh�v�sban meghat�rozott szempontokt�l, szubjekt�v m�don hat�rozta meg a pontsz�mokat. A harmadik r�szszempont kiv�tel�vel (teljes�t�si hat�rid�) valamennyi r�szszempont vonatkoz�s�ban vitatta aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t. Aj�nlatk�r� tov�bb� jogs�rt�st k�vetett el a tekintetben is, hogy az �sszegz�s nem tartalmazta a Kbt.-ben el��rt adatokat.
Aj�nlatk�r� �rdemi �szrev�tel�ben k�rte a megalapozatlan jogorvoslati k�relem elutas�t�s�t. �ll�spontja szerint az aj�nlatok �rt�kel�se az aj�nlati felh�v�sban megadott szempontok alapj�n t�rt�nt meg. Aj�nlatk�r� hivatkozott arra, hogy az �rakat korrig�lt�k annak �rdek�ben, hogy azonos m�szaki tartalm� aj�nlatok ker�lhessenek �sszehasonl�t�sra. Az aj�nlatok sz�mszaki hib�t is tartalmaztak, ezek korrig�l�s�t is elv�gezt�k. Az id� r�vids�g�re tekintettel nem volt m�djuk arra, hogy a sz�mszaki hiba jav�t�s�r�l az aj�nlattev�ket t�j�koztass�k. Az elj�r�s �sszegz�s�r�l k�sz�tett irat pedig tartalmazta azokat az adatokat, amelyeket a t�rv�ny el��r.
A Z��V Rt. a megalapozatlan jogorvoslati k�relem elutas�t�s�t k�rte �rdemi �szrev�tel�ben. �ll�spontja szerint az aj�nlatk�r� �rt�kel�se helyes volt, a felh�v�s alapj�n az opci�s t�telekkel tetsz�s szerint kieg�sz�thette az aj�nlatokat az aj�nlatk�r�. Az aj�nlata tartalmilag igen kedvez� volt.
A D�nt�bizotts�g a rendelkez�sre �ll� iratok alapj�n ideiglenes int�zked�sk�nt a D.591/3/2001. sz�m� hat�rozat�ban az elj�r�st lez�r� szerz�d�sk�t�st megtiltotta.
A D�nt�bizotts�g a k�zbeszerz�si elj�r�sban keletkezett iratok, a felek t�rgyal�son tett nyilatkozatai alapj�n meg�llap�totta, hogy a jogorvoslati k�relem r�szben megalapozott.
A D�nt�bizotts�g megvizsg�lta, hogy aj�nlatk�r� az aj�nlatok �rt�kel�s�t az aj�nlati felh�v�s �s a dokument�ci� el��r�sai szerint v�gezte-e el.
Els� r�szszempont az aj�nlati �r:
Az aj�nlatk�r� d�nt�se az �sszegz�s szerint az al�bbiakon alapult:
Az azonos m�szaki tartalomra hozott aj�nlati �rak legkisebb �s legnagyobb �sszegei 1�10 pontsz�m k�z�tt, "sz�mtani s�lyoz�ssal" kialak�tott pontsz�mok, k�t tizedespont pontoss�ggal:
A bont�si jegyz�k�nyv szerint az aj�nlati �rak a k�vetkez�k voltak: K�relmez�: 3 811 852 929 Ft Z��V Rt.: 4 240 389 457 Ft
Az aj�nlatok �rt�kel�s�n�l aj�nlatk�r� az al�bbi �rak alapj�n hasonl�totta �ssze a k�t aj�nlatot: Z��V Rt. aj�nlat�t 4 564 296 212 Ft v�g�sszeggel, k�relmez��t pedig 4 148 672 989 Ft-tal. A k�relmez� 10 pontot a nyertes aj�nlattev� pedig 8,24 pontot kapott.
A rendelkez�sre �ll� iratokb�l �s aj�nlatk�r� t�rgyal�son tett nyilatkozata alapj�n meg�llap�that�, hogy aj�nlatk�r� az opci�s t�telekkel egy�tt fogadta el az aj�nlatokat, a Z��V Rt. k�lts�gcs�kkent� alternat�v�it nem fogadta el. Aj�nlatk�r� bizonyos �rkorrekci�kat v�gzett a f��sszes�t�n, �gy a v�gleges �rakat azonos � sz�nd�ka szerint � m�szaki tartalomra �llap�totta meg. Aj�nlatk�r� az �raj�nlatokat k�t szempontb�l m�dos�totta. Egyr�szt sz�m�t�si hib�kat tal�lt az aj�nlatokban �s ezeket korrig�lta az aj�nlaton bel�l, azonban a sz�m�t�si hiba m�dos�t�s�r�l az aj�nlattev�ket nem �rtes�tette. M�sr�szt a sz�m�ra elfogadhatatlan �ron pl. t�l olcs�n v�llalt m�szaki r�szeket (pl. k�relmez� eset�ben a locsol� h�l�zatra tett �raj�nlat�t, amelyet t�l olcs�nak min�s�tett) m�s aj�nlatb�l vett, �ltala re�lisnak �t�lt �raj�nlattal cser�lte fel.
Aj�nlatk�r� ezen elj�r�sa azonban a Kbt. vonatkoz� rendelkez�sei szerint jogs�rt�.
A Kbt. 43. � (7) bekezd�se lehet�v� teszi a sz�m�t�si hiba miatti korrekci� aj�nlatk�r� �ltali elv�gz�s�t az al�bbiak szerint: ha az aj�nlatban nyilv�nval� sz�m�t�si hiba van, annak jav�t�s�t az aj�nlatk�r� v�gzi el �gy, hogy a beszerz�s t�rgya elemeinek t�telesen meghat�rozott �rt�keit alapul v�ve sz�m�tja ki az �sszes�tett ellen�rt�ket. A sz�m�t�si hiba jav�t�s�r�l az �sszes aj�nlattev�t egyidej�leg, halad�ktalanul, �r�sban t�j�koztatni kell.
Aj�nlatk�r� �ltal is elismerten azonban a sz�m�t�si hib�k korrekci�j�r�l az aj�nlattev�ket nem �rtes�tette. Ezzel a magatart�s�val aj�nlatk�r� a Kbt. 43. � (7) bekezd�s rendelkez�s�t megs�rtette.
Aj�nlatk�r� elj�r�sa tov�bb� jogs�rt� a ny�lt elj�r�sban ir�nyad� szigor� aj�nlati k�t�tts�g elv�re tekintettel is.
A Kbt. szerinti aj�nlati k�t�tts�g elve k�t ir�nyban �rv�nyes�l, azaz a Kbt. 26. � (2) bekezd�se alapj�n, mely szerint aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�sban, illetve a r�szletes szerz�d�si felt�teleket tartalmaz� dokument�ci�ban meghat�rozott felt�telekhez k�tve van, m�sr�szt a Kbt. 49. � (2) bekezd�se alapj�n az aj�nlatt�teli hat�rid� lej�rt�t k�vet�en a beny�jtott aj�nlatok az aj�nlatk�r� hozz�j�rul�s�val sem m�dos�that�k, teh�t aj�nlattev� az aj�nlat beny�jt�s�t k�vet�en m�g az aj�nlatk�r� hozz�j�rul�s�val sem m�dos�thatja az aj�nlat�t.
E fenti rendelkez�sekb�l k�vetkez�en az aj�nlatk�r� amennyiben kik�t�tte, hogy alternat�v aj�nlatad�sra lehet�s�g nincs, �gy alternat�v aj�nlatokat nem fogadhat el, m�sr�szt az �raj�nlatokat csak �s kiz�r�lag a sz�m�t�si hiba tekintet�ben vizsg�lhatja fel�l: Aj�nlatk�r� jelen k�zbeszerz�si elj�r�sban helyesen j�rt el akkor, amikor a Z��V Rt. �ltal adott alternat�v aj�nlatot nem fogadta el, azonban helytelen�l j�rt el, amikor a sz�m�t�si hib�kon t�lmen� �rkorrekci�kat v�gzett el az aj�nlatokon.
Ennek alapj�n aj�nlatk�r�nek nincs joga ahhoz, hogy az egyes t�telekre tett sz�m�ra elfogadhatatlan �raj�nlatot m�s aj�nlatb�l �ltala re�lisnak �t�let �raj�nlattal cser�lje fel, �s azokat hasonl�tsa �ssze. Aj�nlatk�r� elj�r�sa ez esetben akkor lett volna helyes, amennyiben a sz�m�ra k�ts�ges m�szaki tartalom vonatkoz�s�ban tiszt�z� k�rd�st tesz fel aj�nlattev�nek, a v�laszokra figyelemmel pedig d�nt az aj�nlat �rv�nyess�g�r�l, majd az �rv�nyes aj�nlatokat b�r�lja el.
Aj�nlatk�r� ugyan a dokument�ci�ban kik�t�tte azt, hogy az aj�nlatoknak tetsz�se szerint fogadja el b�rmely r�sz�t, azonban ezen el��r�s nem vezethet az aj�nlati k�t�tts�g elv�nek megs�rt�s�re. Az aj�nlat "opci�s" r�sz�ben volt meg sz�m�ra az a szabads�g, amelyre a felh�v�sban utalt, az alapaj�nlat tekintet�ben a v�ltoztat�s joga nem illette meg. Miut�n az opci�s aj�nlatokat fogadta el a teljes m�szaki tartalomra, az aj�nlatokat teljes k�r�en v�ltoztat�s n�lk�l kellett �rt�kelnie.
Mindezekre figyelemmel, meg�llap�that�, hogy aj�nlatk�r� az els� r�szszempont tekintet�ben az aj�nlatokat nem megfelel�en b�r�lta el, ugyanakkor minden aj�nlatn�l sz�m�t�si hib�kra is hivatkozott, amelyek jav�t�sa �ttekinthetetlen m�don t�rt�nt meg, �gy eld�nthetetlen, hogy aj�nlatk�r� pontoz�sos �rt�kel�se helyt�ll�-e.
A D�nt�bizotts�g nem tudja meg�llap�tani, �s nem is jogosult meg�llap�tani aj�nlatk�r� helyett a t�nyleges aj�nlati �rat, �gy e pontoz�s fel�lvizsg�lat�nak helyess�ge nem lehets�ges jelen jogorvoslati elj�r�sban.
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 55. � (6) bekezd�s szerinti rendelkez�st is, mely szerint az aj�nlatk�r� az aj�nlatokat a felh�v�sban meghat�rozott �rt�kel�si szempont alapj�n b�r�lja el. Ha az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja v�lasztani, akkor az aj�nlatoknak az elb�r�l�s r�szszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felh�v�sban meghat�rozott ponthat�rok k�z�tt �rt�keli, majd az �gy az egyes tartalmi elemekre adott �rt�kel�si pontsz�mot megszorozza a s�lysz�mmal, a szorzatokat pedig aj�nlatonk�nt �sszeadja. Az �rt�kel�si folyamatban az 59. � (2)�(3) bekezd�seiben foglaltakat is �rv�nyes�teni kell. Az az aj�nlat az �sszess�g�ben legel�ny�sebb, amelynek az �sszpontsz�ma a legnagyobb, vagy amelyet az egyen�rt�k� (azonos �sszpontsz�m�) aj�nlatok k�z�l a 35. � (1) bekezd�se vagy az 59. � (4)�(5) bekezd�sei alapj�n el�nyben kell r�szes�teni.
A rendelkez�s megs�rt�s�t aj�nlatk�r� az�ltal k�vette el, hogy nem az aj�nlatok t�nyleges tartalmi elemeit b�r�lta el az els� r�szszempont vonatkoz�s�ban.
A D�nt�bizotts�g az aj�nlati �rn�l elk�vetett jogs�rt� �rt�kel�sre tekintettel a tov�bbi r�szszempontok � vonatkoz�s�ban az aj�nlatok pontoz�sos �sszehasonl�t�s�t nem v�gezte el, mert az els� r�szszempont �rt�kel�s�n�l elk�vetett jogs�rt�s alapj�n m�r indokolt az elj�r�st lez�r� d�nt�s megsemmis�t�se, a jogorvoslati k�relemben foglaltakra tekintettel azonban vizsg�lta azt, hogy aj�nlatk�r� az �rt�kel�st a tov�bbi r�szszempontok vonatkoz�s�ban az aj�nlati felh�v�s, illet�leg a dokument�ci� el��r�sai szerint v�gezte-e el.
A m�sodik r�szszempont az aj�nlat teljes tartalm�nak meg�t�l�se volt. A r�szszempont �rt�kel�s�n�l aj�nlatk�r� helyesen vonta be a dokument�ci� 10. oldal�n a 16/6 pontban felsorolt szempontokat. Nem kifog�solhat� az sem, hogy a list�n megjel�lt szerz�d�ses felt�teleket a r�szszempontok k�z�tt felsorolt, kifejezetten a szerz�d�ses felt�telekre vonatkoz� r�szszempont alatt �rt�kelte. Az sem volt jogs�rt�, hogy a r�szszempontba tartoz� egyes elemeket (alszempontokat) k�l�n-k�l�n pontsz�mokkal �rt�kelte, ugyanis mindv�gig k�vetkezetesen alkalmazta az �rt�kel�s matematikai elveit, az alszempontokat egyenrang�k�nt kezelte, a matematikai m�dszer elvezethetett a helyes pontsz�m meghat�roz�s�hoz. Az alszempontok k�z�tt a D�nt�bizotts�g egyed�l az alternat�v aj�nlat t�tel�nek �rt�kel�s�t tartja jogs�rt�nek, ugyanis a felh�v�s a t�bbv�ltozat� aj�nlat t�tel�t kiz�rta, ebb�l k�vetkezik, hogy a nyertes aj�nlattev� alternat�v aj�nlat�t nem lehet kedvez�k�nt �rt�kelni. Ez a t�ny azonban nem befoly�solja a nyertes alapaj�nlat�nak �rv�nyess�g�t. A bemutat�anyagok ir�nti ig�ny megjelent a felh�v�sban, �gy az �rt�kelhet� volt.
Az ezen r�szszempontn�l �rt�kelt t�nyez�k mindegyike az aj�nlat tartalm�ra vonatkozott. Minden esetben matematikailag meghat�rozhatatlan tartalmi elemekr�l van sz�, amelyeknek a b�r�latban val� szubjekt�v meg�t�l�se el�bbiek miatt sz�ks�gszer�. A Kbt. szab�lyai nem z�rj�k ki azonban azt, hogy matematikai k�pletre nem v�lthat� tartalmi elemeket is �rt�keljen aj�nlatk�r�. A felh�v�sban ily m�don meghat�rozott r�szszempont �rt�kel�s�t aj�nlatk�r� helyesen v�gezte el a dokument�ci� 16/6 pontj�ra tekintettel. A D�nt�bizotts�g csak azt vizsg�lhatta, hogy az �rt�kel�s megfelelt-e a "jobb aj�nlat � magasabb pontsz�m" elv�nek, az aj�nlatk�r� indokai igazolj�k-e a pontsz�m meghat�roz�s�hoz vezet� meg�llap�t�sokat.
A tervez�i k�lts�gvet�s be�raz�sa a nyertesn�l volt a legteljesebb, a kiadott dokument�ci�nak a legnagyobb m�rt�kben felelt meg, a m�szaki �szrev�teleit �ttekinthet�en az aj�nlatk�r�i ig�nyt szem el�tt tartva tette meg, a f��sszes�t�je a ki�r�snak megfelel� bont�sban k�sz�lt.
A k�relmez�n�l az aj�nlati felh�v�s szerinti t�telek m�dosultak t�bb esetben, ennek indokolts�g�ra a k�relmez� nem tett megfelel� nyilatkozatokat, a m�szaki �temek (�s opci�) t�teleit �tcsoportos�totta, �szrev�telei nem k�l�n�lnek el. Az alv�llalkoz�i teljes�t�sek tartalm�t egyed�l a nyertes r�szletezte. A m�szaki �s p�nz�gyi �temez�s kidolgoz�sa is a nyertesn�l a legr�szletesebb, konkr�t m�szaki teljes�t�sek id�ben �s �rt�kben pontosan nyomon k�vethet�ek. Csak a nyertes �lt azzal a lehet�s�ggel, hogy bemutat�anyagokat, term�kismertet�ket csatolt �s a min�s�g�gyi terv�t is az aj�nlat r�sz�v� tette. Egyebekben nem volt a k�t aj�nlat k�z�tt l�nyeges k�l�nbs�g. Mindezek alapj�n a pontsz�mok ar�nyai nem v�ltoznak, az alternat�v�k �rt�kel�s�nek t�rl�se ugyanakkor magukban a pontsz�mokban sz�ks�gszer�en m�dos�t�shoz kell, hogy vezessenek egy esetleges �jra�rt�kel�s sor�n.
A negyedik �s �t�dik r�szszempont is t�bb szerz�d�si felt�tel egy�ttes �sszehasonl�t�s�n alapult �s a felh�v�st meghalad� t�bbletv�llal�sokra szor�tkozott, amely a felh�v�snak megfelelt.
A m�dszer � �sszess�g�ben m�rlegelt � nem jogs�rt�, de sz�ks�gk�ppen szubjekt�v meg�t�l�st jelent. Az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t a D�nt�bizotts�g e k�t r�szszempontn�l megfelel�nek tartotta, miut�n val�ban a r�szszempont k�r�be tartoz� valamennyi aj�nlati elemre vonatkozott, az egyes elemek meg�t�l�se pedig � betartva a "jobb aj�nlat � magasabb pontsz�m" elv�t � az aj�nlatk�r� kompetenci�ja. Jogs�rt�s ezen k�rben nem volt meg�llap�that�.
A hatodik r�szszempont �rt�kel�se az aj�nlatok val�s tartalm�nak megfelelt, a nyertes kimagasl�an kedvez� aj�nlata a helyi alv�llalkoz�k konkr�t meghat�roz�s�n alapult.
�sszess�g�ben meg�llap�that�, hogy aj�nlatk�r� az egyes kifog�solt r�szszempontokn�l az aj�nlati felh�v�sban el�zetesen meghat�rozottakat �rt�kelte, �gy e tekintetben a jogorvoslati k�relem nem megalapozott. A D�nt�bizotts�g nem �sszegezte a pontsz�mokat, miut�n azokat az egyes �s kettes r�szszempontokn�l aj�nlatk�r�nek az esetleges �jra�rt�kel�se sor�n kell a jogszab�lyi rendelkez�sekre figyelemmel meghat�roznia.
A Kbt. 61. � (1) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r� k�teles az aj�nlatok elb�r�l�s�nak befejez�sekor az 5. sz�m� mell�kletben meghat�rozott minta szerint �r�sbeli �sszegz�st k�sz�teni az aj�nlatokr�l, az ebben foglalt adatokat az elj�r�s eredm�ny�nek vagy eredm�nytelens�g�nek kihirdet�se sor�n ismertetni kell, �s azt az eredm�nyhirdet�st k�vet� �t munkanapon bel�l meg kell k�ldeni az �sszes aj�nlattev�nek.
Az aj�nlatk�r� az 5. sz�m� mell�kletet elk�sz�tette �s a jogszab�lyban meghat�rozott hat�rid�n bel�l az aj�nlattev�k r�sz�re meg is k�ldte. Meg�llap�that� azonban, hogy az �sszegz�s az 5. sz�m� mell�kletben meghat�rozott azon k�vetelm�nynek nem tett eleget, hogy nem tartalmazta az egyes aj�nlattev�k v�llal�sait (kiv�ve az aj�nlati �r �s teljes�t�si hat�rid�) �s az �rt�kel�si pontsz�mok indokl�s�t. Az �sszegz�sben adott indokol�s pedig a pontoz�sbeli k�l�nbs�geket egy�ltal�n nem igazolta pl. a kettes r�szszempont k�r�ben, ahol a sz�veges �rt�kel�s szerint az aj�nlatok teljesen egyform�k voltak, m�g a pontoz�s jelent�s k�l�nbs�gr�l �rulkodott. L�nyeg�ben meg�llap�that�, hogy az aj�nlati tartalmi eleme �s azok �rt�kel�s�hez tartoz� indokol�s csak aj�nlatk�r� d�nt�s-el�k�sz�t� anyag�ban volt r�szletesen kifejtve. Ennek eredm�nyek�nt az aj�nlattev�k nem tudt�k meg�llap�tani, hogy egyes r�szszempontokon bel�li pontsz�m kialakul�s�t milyen aj�nlati v�llal�sok eredm�nyezt�k. A Kbt.-ben r�gz�tett nyilv�noss�g alapelvi rendelkez�s alapj�n pedig az aj�nlattev�k jogosultak az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t megismerni, amelyre alap�tottan hozta meg az elj�r�st lez�r� d�nt�s�t.
Ennek alapj�n meg�llap�that�, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 61. � (1) bekezd�s�t.
A D�nt�bizotts�g a Kbt. 76. � (1) bekezd�s c) pontj�ban biztos�tott jogk�r�ben elj�rva a Kbt. 88. � (1) bekezd�s d) pontja alapj�n a jogs�rt�st meg�llap�totta �s a
c) pont alapj�n d�nt�tt az elj�r�st lez�r� d�nt�s megsemmis�t�s�r�l.
A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.

Budapest, 2001. okt�ber 19.

Dr. Engler Magdolna s. k., Kalm�rn� Di�sy Ildik� s. k.,
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos

F�bi�n P�ter s. k.,
k�zbeszerz�si biztos


 

index.html Fel