KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9002)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.591/11/2001.
Tárgy: az Alba Regia Építő Vállalkozó Rt. jogorvoslati kérelme a Sárvári Gyógyfürdő Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Alba Regia Építő Vállalkozó Rt. (8000 Székesfehérvár, Ady E. u. 11–15., képviseli: dr. Liva Erika ügyvéd 8000 Székesfehérvár, Ányos Pál u. 3. fszt. 3. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Sárvári Gyógyfürdő Kft. (9600 Sárvár, Vadkert u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Sárvári Gyógyfürdő és kapcsolódó járulékos technológiai szerelési, generál-kivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részen helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 43. § (7), 49. § (2), az 55. § (6) és a 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárását lezáró döntését megsemmisíti, és egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 6-án megjelent 23. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A beszerzés tárgyát és mennyiségét ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg: Sárvári Gyógyfürdő és kapcsolódó járulékos technológiai, szerelési, generálkivitelezési munkái saját forrás és a Széchenyi tervpályázati támogatásból megvalósuló új építés két építési ütemben. Az épület pince, földszint, tetőtér szintekkel kialakított.
I. ütem: főépület a kapcsolódó vendéglátó, gyógyászati, hotel (szerkezetkész állapot), vendéglátó szárnnyal, a belső és kapcsolódó külső medencékkel.
II. ütem: nyári bejárat, pavilonsor, vízgépház, kapcsolódó teljes körű járulékos munkákkal, külső medencékkel, út-, parkolótérburkolat-, kerítés-, közmű- és kertépítési munkák. Beépített alapterület 6045,60 m2, az épülete nettó alapterülete 11297,70 m2.
A részvételi felhívás szerint részajánlattételre, illetve többváltozatú ajánlattételre az ajánlatkérő lehetőséget nem biztosított.
A részvételi jelentkezés határidejéig 2001. július 2-ig hét részvételi jelentkező nyújtotta be jelentkezését.
A részvételi jelentkezéseket ajánlatkérő elbírálta és 2001. július 13-án négy jelentkező alkalmasságát állapította meg, akiket ajánlattételre felhívott: kérelmező, Strabag Kft., ZÁÉV Rt., és Alterra Kft.
Az alkalmasnak minősített részvételi jelentkezők részére az ajánlati felhívás 2001. július 19-én került megküldésre.
Az ajánlati felhívás tartalmazta, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 35
– ajánlat teljes tartalmának megítélése 30
– teljesítési határidő 28
– szavatossági garanciális feltételek 15
– szerződéses feltételek 12
– helyi munkaerő foglalkoztatása 5
A részszempontok értékelésére adható pontszám 1–10-ig.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított ajánlattevők részére. A dokumentáció részei voltak: a kiírási dokumentáció, felsorolólap minta, az ajánlati főösszesítők, a vállalkozási szerződés minta, a tervjegyzék és a kiviteli tervdokumentáció.
A dokumentáció egyes fogalmak értelmezésére tartalmazott előírást. Így meghatározta az alternatív ajánlattétel fogalmát, mely azon költségvetési tételeken jelentette, melyeket (nem kötelezően) az ajánlattevő ajánl meg az alapajánlat egyes tételeire, azok a kiírással azonosítható minőséget és esztétikai megjelenést tartalmaznak, és nem csökkentik a közbeszerzés tárgyát.
Az opciós tételek a főösszesítőben a hotel-szárny befejező munkáira vonatkoztak, melyekre "vételi jogot" tartott fenn ajánlatkérő.
Az ajánlatok elbírálására vonatkozóan az alábbi előírást tette:
1. ajánlati ár:
Azonos műszaki tartalom szerint ajánlati díj, illetve az elfogadott alternatív ajánlati díj megítélése, a 13. c) pont szerint.
2. Az ajánlat teljes tartalmának megítélése:
A kötelező, kért és benyújtott dokumentumok megítélése.
3. Teljesítési határidő:
A megajánlott határidők megítélése.
4. Szerződéses feltételek:
Az ajánlatkérő kiadott szerződésmintájában rögzített vállalkozói kötelezettségeken felüli többletvállalások megítélése.
5. Szavatossági, garanciális feltételek:
A kötelező és a szerződésmintában rögzített szavatossági, garanciális feltételeknél kedvezőbb többletvállalások megítélése.
6. Helyi munkaerő foglalkoztatása:
A Kbt. 35. § elvei szerint a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítésére megajánlottak megítélése.
Az ajánlatok tartalmi és formai követelményeit a 16. pont részletezte, ezen belül a 16/6. pont a műszaki ajánlat tartalmi előírásainak követelményrendszerét fogalmazta meg 12 francia bekezdésben részletezve.
A dokumentáció továbbá előírta, hogy "a kiírónak joga van bármelyik vagy mindegyik ajánlatot egészében, vagy részleteiben elutasítani vagy elfogadni, az eljárást eredménytelennek értékelni a szerződés odaítélése előtt bármely időpontban, döntésének indoklásával a közbeszerzési törvényben előírt kötelem szerint. A kiíró rögzíti azon jogát, hogy az ajánlat egyes részleteiben történő elutasítás helyett, opciót biztosítson."
Ezen túlmenően ajánlatkérő rögzítette, hogy "Kiíró minden ajánlatot részleteiben, vagy teljes egészében elfogadhat, vagy elutasíthat, szerződést az ajánlatban foglaltak bármely részére köthet."
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére 2001. augusztus 14-én helyszíni konzultációt is biztosított.
A 2001. augusztus 29-i ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be kérelmező, a ZÁÉV Rt. és a Strabag Kft.
A bontási eljáráson ismertetésre került a vállalt ajánlati ár, teljesítési határidő.
Az ajánlattevők árajánlataikat az alábbiak szerint tették meg: Kérelmező: 3 811 852 929 Ft
ZÁÉV Rt.: 4 240 389 457 Ft
Ajánlatkérő ezt követően az ajánlatok értékelését elvégezte és 2001. szeptember 26-án hirdette ki eljárást lezáró döntését, mely szerint a nyertes ajánlat a ZÁÉV Rt. lett 4 564 296 212 Ft végösszeggel, a második pedig kérelmező ajánlata lett 4 148 672 989 Ft végösszeggel.
Ajánlatkérő elkészítette az "Összegzés az eljárásról" című iratát is, mely tartalmazta az ajánlattevők nevét, a vállalási árukat és a vállalt teljesítési határidőt és az értékelésről készült ponttáblázatot.
Kérelmező 2001. szeptember 25-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen. Jogorvoslati kérelmében kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedés alkalmazását, illetőleg ajánlatkérő kötelezését a felmerült költségek viselésére. Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Álláspontja szerint a legkedvezőbb ajánlat az eljárásban az ő ajánlata volt. Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során eltért az ajánlati felhívásban meghatározott szempontoktól, szubjektív módon határozta meg a pontszámokat. A harmadik részszempont kivételével (teljesítési határidő) valamennyi részszempont vonatkozásában vitatta ajánlatkérő értékelését. Ajánlatkérő továbbá jogsértést követett el a tekintetben is, hogy az összegzés nem tartalmazta a Kbt.-ben előírt adatokat.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlatok értékelése az ajánlati felhívásban megadott szempontok alapján történt meg. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az árakat korrigálták annak érdekében, hogy azonos műszaki tartalmú ajánlatok kerülhessenek összehasonlításra. Az ajánlatok számszaki hibát is tartalmaztak, ezek korrigálását is elvégezték. Az idő rövidségére tekintettel nem volt módjuk arra, hogy a számszaki hiba javításáról az ajánlattevőket tájékoztassák. Az eljárás összegzéséről készített irat pedig tartalmazta azokat az adatokat, amelyeket a törvény előír.
A ZÁÉV Rt. a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte érdemi észrevételében. Álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelése helyes volt, a felhívás alapján az opciós tételekkel tetszés szerint kiegészíthette az ajánlatokat az ajánlatkérő. Az ajánlata tartalmilag igen kedvező volt.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján ideiglenes intézkedésként a D.591/3/2001. számú határozatában az eljárást lezáró szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelését az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásai szerint végezte-e el.
Első részszempont az ajánlati ár:
Az ajánlatkérő döntése az összegzés szerint az alábbiakon alapult:
Az azonos műszaki tartalomra hozott ajánlati árak legkisebb és legnagyobb összegei 1–10 pontszám között, "számtani súlyozással" kialakított pontszámok, két tizedespont pontossággal:
A bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlati árak a következők voltak: Kérelmező: 3 811 852 929 Ft ZÁÉV Rt.: 4 240 389 457 Ft
Az ajánlatok értékelésénél ajánlatkérő az alábbi árak alapján hasonlította össze a két ajánlatot: ZÁÉV Rt. ajánlatát 4 564 296 212 Ft végösszeggel, kérelmezőét pedig 4 148 672 989 Ft-tal. A kérelmező 10 pontot a nyertes ajánlattevő pedig 8,24 pontot kapott.
A rendelkezésre álló iratokból és ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő az opciós tételekkel együtt fogadta el az ajánlatokat, a ZÁÉV Rt. költségcsökkentő alternatíváit nem fogadta el. Ajánlatkérő bizonyos árkorrekciókat végzett a főösszesítőn, így a végleges árakat azonos – szándéka szerint – műszaki tartalomra állapította meg. Ajánlatkérő az árajánlatokat két szempontból módosította. Egyrészt számítási hibákat talált az ajánlatokban és ezeket korrigálta az ajánlaton belül, azonban a számítási hiba módosításáról az ajánlattevőket nem értesítette. Másrészt a számára elfogadhatatlan áron pl. túl olcsón vállalt műszaki részeket (pl. kérelmező esetében a locsoló hálózatra tett árajánlatát, amelyet túl olcsónak minősített) más ajánlatból vett, általa reálisnak ítélt árajánlattal cserélte fel.
Ajánlatkérő ezen eljárása azonban a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint jogsértő.
A Kbt. 43. § (7) bekezdése lehetővé teszi a számítási hiba miatti korrekció ajánlatkérő általi elvégzését az alábbiak szerint: ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
Ajánlatkérő által is elismerten azonban a számítási hibák korrekciójáról az ajánlattevőket nem értesítette. Ezzel a magatartásával ajánlatkérő a Kbt. 43. § (7) bekezdés rendelkezését megsértette.
Ajánlatkérő eljárása továbbá jogsértő a nyílt eljárásban irányadó szigorú ajánlati kötöttség elvére tekintettel is.
A Kbt. szerinti ajánlati kötöttség elve két irányban érvényesül, azaz a Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján, mely szerint ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez kötve van, másrészt a Kbt. 49. § (2) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók, tehát ajánlattevő az ajánlat benyújtását követően még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatja az ajánlatát.
E fenti rendelkezésekből következően az ajánlatkérő amennyiben kikötötte, hogy alternatív ajánlatadásra lehetőség nincs, úgy alternatív ajánlatokat nem fogadhat el, másrészt az árajánlatokat csak és kizárólag a számítási hiba tekintetében vizsgálhatja felül: Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban helyesen járt el akkor, amikor a ZÁÉV Rt. által adott alternatív ajánlatot nem fogadta el, azonban helytelenül járt el, amikor a számítási hibákon túlmenő árkorrekciókat végzett el az ajánlatokon.
Ennek alapján ajánlatkérőnek nincs joga ahhoz, hogy az egyes tételekre tett számára elfogadhatatlan árajánlatot más ajánlatból általa reálisnak ítélet árajánlattal cserélje fel, és azokat hasonlítsa össze. Ajánlatkérő eljárása ez esetben akkor lett volna helyes, amennyiben a számára kétséges műszaki tartalom vonatkozásában tisztázó kérdést tesz fel ajánlattevőnek, a válaszokra figyelemmel pedig dönt az ajánlat érvényességéről, majd az érvényes ajánlatokat bírálja el.
Ajánlatkérő ugyan a dokumentációban kikötötte azt, hogy az ajánlatoknak tetszése szerint fogadja el bármely részét, azonban ezen előírás nem vezethet az ajánlati kötöttség elvének megsértésére. Az ajánlat "opciós" részében volt meg számára az a szabadság, amelyre a felhívásban utalt, az alapajánlat tekintetében a változtatás joga nem illette meg. Miután az opciós ajánlatokat fogadta el a teljes műszaki tartalomra, az ajánlatokat teljes körűen változtatás nélkül kellett értékelnie.
Mindezekre figyelemmel, megállapítható, hogy ajánlatkérő az első részszempont tekintetében az ajánlatokat nem megfelelően bírálta el, ugyanakkor minden ajánlatnál számítási hibákra is hivatkozott, amelyek javítása áttekinthetetlen módon történt meg, így eldönthetetlen, hogy ajánlatkérő pontozásos értékelése helytálló-e.
A Döntőbizottság nem tudja megállapítani, és nem is jogosult megállapítani ajánlatkérő helyett a tényleges ajánlati árat, így e pontozás felülvizsgálatának helyessége nem lehetséges jelen jogorvoslati eljárásban.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerinti rendelkezést is, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A rendelkezés megsértését ajánlatkérő azáltal követte el, hogy nem az ajánlatok tényleges tartalmi elemeit bírálta el az első részszempont vonatkozásában.
A Döntőbizottság az ajánlati árnál elkövetett jogsértő értékelésre tekintettel a további részszempontok – vonatkozásában az ajánlatok pontozásos összehasonlítását nem végezte el, mert az első részszempont értékelésénél elkövetett jogsértés alapján már indokolt az eljárást lezáró döntés megsemmisítése, a jogorvoslati kérelemben foglaltakra tekintettel azonban vizsgálta azt, hogy ajánlatkérő az értékelést a további részszempontok vonatkozásában az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció előírásai szerint végezte-e el.
A második részszempont az ajánlat teljes tartalmának megítélése volt. A részszempont értékelésénél ajánlatkérő helyesen vonta be a dokumentáció 10. oldalán a 16/6 pontban felsorolt szempontokat. Nem kifogásolható az sem, hogy a listán megjelölt szerződéses feltételeket a részszempontok között felsorolt, kifejezetten a szerződéses feltételekre vonatkozó részszempont alatt értékelte. Az sem volt jogsértő, hogy a részszempontba tartozó egyes elemeket (alszempontokat) külön-külön pontszámokkal értékelte, ugyanis mindvégig következetesen alkalmazta az értékelés matematikai elveit, az alszempontokat egyenrangúként kezelte, a matematikai módszer elvezethetett a helyes pontszám meghatározásához. Az alszempontok között a Döntőbizottság egyedül az alternatív ajánlat tételének értékelését tartja jogsértőnek, ugyanis a felhívás a többváltozatú ajánlat tételét kizárta, ebből következik, hogy a nyertes ajánlattevő alternatív ajánlatát nem lehet kedvezőként értékelni. Ez a tény azonban nem befolyásolja a nyertes alapajánlatának érvényességét. A bemutatóanyagok iránti igény megjelent a felhívásban, így az értékelhető volt.
Az ezen részszempontnál értékelt tényezők mindegyike az ajánlat tartalmára vonatkozott. Minden esetben matematikailag meghatározhatatlan tartalmi elemekről van szó, amelyeknek a bírálatban való szubjektív megítélése előbbiek miatt szükségszerű. A Kbt. szabályai nem zárják ki azonban azt, hogy matematikai képletre nem váltható tartalmi elemeket is értékeljen ajánlatkérő. A felhívásban ily módon meghatározott részszempont értékelését ajánlatkérő helyesen végezte el a dokumentáció 16/6 pontjára tekintettel. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatta, hogy az értékelés megfelelt-e a "jobb ajánlat – magasabb pontszám" elvének, az ajánlatkérő indokai igazolják-e a pontszám meghatározásához vezető megállapításokat.
A tervezői költségvetés beárazása a nyertesnél volt a legteljesebb, a kiadott dokumentációnak a legnagyobb mértékben felelt meg, a műszaki észrevételeit áttekinthetően az ajánlatkérői igényt szem előtt tartva tette meg, a főösszesítője a kiírásnak megfelelő bontásban készült.
A kérelmezőnél az ajánlati felhívás szerinti tételek módosultak több esetben, ennek indokoltságára a kérelmező nem tett megfelelő nyilatkozatokat, a műszaki ütemek (és opció) tételeit átcsoportosította, észrevételei nem különülnek el. Az alvállalkozói teljesítések tartalmát egyedül a nyertes részletezte. A műszaki és pénzügyi ütemezés kidolgozása is a nyertesnél a legrészletesebb, konkrét műszaki teljesítések időben és értékben pontosan nyomon követhetőek. Csak a nyertes élt azzal a lehetőséggel, hogy bemutatóanyagokat, termékismertetőket csatolt és a minőségügyi tervét is az ajánlat részévé tette. Egyebekben nem volt a két ajánlat között lényeges különbség. Mindezek alapján a pontszámok arányai nem változnak, az alternatívák értékelésének törlése ugyanakkor magukban a pontszámokban szükségszerűen módosításhoz kell, hogy vezessenek egy esetleges újraértékelés során.
A negyedik és ötödik részszempont is több szerződési feltétel együttes összehasonlításán alapult és a felhívást meghaladó többletvállalásokra szorítkozott, amely a felhívásnak megfelelt.
A módszer – összességében mérlegelt – nem jogsértő, de szükségképpen szubjektív megítélést jelent. Az ajánlatkérő értékelését a Döntőbizottság e két részszempontnál megfelelőnek tartotta, miután valóban a részszempont körébe tartozó valamennyi ajánlati elemre vonatkozott, az egyes elemek megítélése pedig – betartva a "jobb ajánlat – magasabb pontszám" elvét – az ajánlatkérő kompetenciája. Jogsértés ezen körben nem volt megállapítható.
A hatodik részszempont értékelése az ajánlatok valós tartalmának megfelelt, a nyertes kimagaslóan kedvező ajánlata a helyi alvállalkozók konkrét meghatározásán alapult.
Összességében megállapítható, hogy ajánlatkérő az egyes kifogásolt részszempontoknál az ajánlati felhívásban előzetesen meghatározottakat értékelte, így e tekintetben a jogorvoslati kérelem nem megalapozott. A Döntőbizottság nem összegezte a pontszámokat, miután azokat az egyes és kettes részszempontoknál ajánlatkérőnek az esetleges újraértékelése során kell a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel meghatároznia.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az ajánlatkérő az 5. számú mellékletet elkészítette és a jogszabályban meghatározott határidőn belül az ajánlattevők részére meg is küldte. Megállapítható azonban, hogy az összegzés az 5. számú mellékletben meghatározott azon követelménynek nem tett eleget, hogy nem tartalmazta az egyes ajánlattevők vállalásait (kivéve az ajánlati ár és teljesítési határidő) és az értékelési pontszámok indoklását. Az összegzésben adott indokolás pedig a pontozásbeli különbségeket egyáltalán nem igazolta pl. a kettes részszempont körében, ahol a szöveges értékelés szerint az ajánlatok teljesen egyformák voltak, míg a pontozás jelentős különbségről árulkodott. Lényegében megállapítható, hogy az ajánlati tartalmi eleme és azok értékeléséhez tartozó indokolás csak ajánlatkérő döntés-előkészítő anyagában volt részletesen kifejtve. Ennek eredményeként az ajánlattevők nem tudták megállapítani, hogy egyes részszempontokon belüli pontszám kialakulását milyen ajánlati vállalások eredményezték. A Kbt.-ben rögzített nyilvánosság alapelvi rendelkezés alapján pedig az ajánlattevők jogosultak az ajánlatkérő értékelését megismerni, amelyre alapítottan hozta meg az eljárást lezáró döntését.
Ennek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és a
c) pont alapján döntött az eljárást lezáró döntés megsemmisítéséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 19.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
