KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9004)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.571/12/2001.

Tárgy: az ATI Oktató Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest VII. ker. Erzsébetváros Önkorm. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

Dr. Ábel László ügyvéd (1033 Budapest, Folyamőr u. 2.) által képviselt ATI Oktató Kft. (1082 Budapest, Baross u. 92., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét melyet a Budapest VII. ker. Erzsébetváros Önkormányzata (1073 Budapest Erzsébet krt. 6., továbbiakban: ajánlatkérő) gépjármű-vezetői engedélyhez szükséges elméleti és gyakorlati oktatás 95 fő XI. és XII. évfolyamos tanuló részére tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. július 11-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás ll. a) pontjában az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági alkalmasságának igazolására előírta többek között a Kbt. 46. § (1)(7) bekezdései szerinti igazolások és nyilatkozatok csatolását.
A felhívásra a kérelmező, az Új ATI Autósiskola Bt., az V. Sebesség Kft., a Magyar Autóklub és a Vektória Bt. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a szeptember 3-án történt eredményhirdetésen közölte, hogy kérelmezőt kizárta a közbeszerzési eljárásból. Döntését azzal indokolta, hogy kérelmező nem csatolta a Munkaügyi Központ igazolását a Munkaerő-piaci Alappal szemben fennálló tartozásáról.
Kérelmező szeptember 17-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte az eljárásból való kizárását.
Álláspontja szerint a szakképzési hozzájárulásról szóló 2001. július 1-jével hatályba lépett 2001. évi LI. törvény 5. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben keletkezik a Munkaerő-piaci Alap részére járó bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, ennél fogva az igazolást is az adóhatóság adja ki. Az APEH által kiadott igazolást csatolta ajánlatához, mely tartalmazza a Munkaerő-piaci Alappal szemben fennálló tartozásra vonatkozó nemleges igazolást is. Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérőnek az ő kizárására vonatkozó döntése megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a vonatkozó törvény rendelkezése értelmében a magánszemélyt munkaviszony keretében foglalkoztató gazdasági társaság köteles szakképzési hozzájárulást fizetni, ebből következően köteles becsatolni a Munkaügyi Központ igazolását a szakképzési hozzájárulás teljesítése és a Munkaerő-piaci Alaptól felvett támogatás visszafizetése tekintetében.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése előírja: "Az ajánlattevőnek az ajánlatához írásbeli nyilatkozatot kell csatolni, hogy az elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányban áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége."
A (6) bekezdés szerint az "elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn."
A jogorvoslati kérelem elbírálásához a jogszabályi rendelkezések tükrében vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy mely esetben áll fenn fizetési kötelezettség a Munkaerő-piaci Alappal szemben és a fizetési kötelezettségek teljesítéséről mely hatóság, szervezet adja ki az igazolást.
Az 1991. évi IV. törvény 39/C. § (1) bekezdése alapján a Munkaerő-piaci Alap bevételei a következők:
a) munkaadói járulék
b) munkavállalói járulék
c) rehabilitációs hozzájárulás
d) szakképzési hozzájárulás.
Az a), b) és c) pont szerinti bevételeket szolgáló befizetéseket kizárólag az adóhatósághoz kell teljesíteni, így ezekre nézve az igazolást az adóhatóság adja ki.
Másként rendezi azonban a jogszabály a d) pont szerinti szakképzési hozzájárulást és a g) pont szerinti "egyéb bevételek"-et illető befizetések kérdését.
A 2001. évi LI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint a gazdasági társaság szakképzési hozzájárulásra kötelezett.
A hozzájárulásra kötelezettnél keletkezett bruttó kötelezettség teljesíthető:
l. 2001. évi LI. tv. 5. § (1) bekezdés: "Az a hozzájárulásra kötelezett aki nem szervez gyakorlati képzést, köteles bruttó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni."

2. 2001. évi LI. tv. 4. §;
(1) bekezdés: "A szakképzési hozzájárulás teljesíthető" "gyakorlati képzés megszervezésével."
(6) bekezdés: "Ha a (2) bekezdésben meghatározott költségcsökkentő tételek éves szinten nem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a nettó kötelezettséget (bruttó kötelezettségcsökkentő tételek) be kell fizetni a Munkaerő-piaci Alap Kincstárnál vezetett számlájára."
(9) bekezdés: "A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik befizetési és elszámolási kötelezettsége."
1991. évi IV. törvény 39/C. § (1) bekezdés g) pontja szerint egyéb bevételek keletkeznek a Munkaerő-piaci Alap javára teljesített visszafizetésekből. Ilyen visszafizetési kötelezettséggel jár a beruházások támogatására felvett összeg a 2001. évi LI. tv. 16. § (3) bekezdése értelmében, miszerint ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni és azt az Alapnak a Kincstárnál vezetett számlájára vissza kell fizetni.
Ezen visszafizetés tehát nem az adóhatóságon keresztül, hanem közvetlenül az Alap Kincstárnál vezetett számlájára történik. Ebből következik, hogy az adóhatóságnál nyilvántartott kötelezettségek között nem szerepel, így ennek a tartozásnak a fennállásáról, illetve ilyen tartozás hiányáról a Munkaügyi Központtól kell az ajánlattevőnek igazolást csatolnia.
Kérelmező ajánlatához csak az adóhatóság igazolását csatolta be a Munkaerő-piaci Alappal szemben fennálló tartozás tekintetében, a Munkaügyi Központ igazolását nem.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a Munkaerő-piaci Alappal szemben fennálló tartozását nem megfelelően igazolta, azaz ajánlatát a 46. §-ban foglaltaktól eltérően nyújtotta be. Ajánlatkérő jogszerűen zárta ki kérelmezőt a közbeszerzési eljárásból, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett. A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. szeptember 10.

Dr. Csitkei Mária s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos