KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9143)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.580/17/2001.
Tárgy: a DÉLÉPÍTŐ Rt. jogorvoslati kérelme a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A DÉLÉPÍTŐ Építő és Szerelő Rt. (6721 Szeged, Bocskai u. 10–12., képviseli: dr. Győry András ügyvéd, 6720 Szeged, Széchenyi tér 5., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (1095 Budapest, Mester u. 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Kiszombor személyi forgalmi közúti határátkelőhely kialakítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) bekezdés a) pontjára és (5) bekezdésére, valamint az 52. § (2) bekezdés b) és d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek a kérelmező kizárására vonatkozó és az eljárást lezáró – az eljárást eredménytelenné nyilvánító – döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérőt, hogy a kérelmező ajánlatát a Döntőbizottságtól történő visszavételt követően bontsa fel és végezze el az ezzel kapcsolatos eljárási cselekményeket, majd – tekintettel a korábbi döntésének megsemmisítésére – hozzon újabb eljárást lezáró döntést és azt a Kbt. 61. § (1)–(2) bekezdései szerint hirdesse ki, illetve tegye közzé, figyelemmel a Kbt. 61. § (5) bekezdésére is.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, valamint 43 600 Ft, azaz negyvenháromezer-hatszáz forint jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költséget fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő megrendelésére az UVATERV Rt. mint szervezet, kinek építésvezető tervezője Kottai Béla és irodavezetője Szilágyi Tibold – akik egyben a KÉSZ Kft. alkalmazottai – 2001. május 7-én "építészet" és egyéb szakági tervet készített el 51071/6/505-2/1933 tervszámon.
Ezt követően ajánlatkérő 2001. június 20-án részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 25. számában előminősítési eljárás megindítására (3629/2001) a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 3. c) pontja szerint részajánlattétel nem volt megengedett. A 4. pont a teljesítés határidejéül 2002. december 30-át jelölte meg. A részvételi felhívás a Kbt. szerint tartalmazta a szükséges adatokat és információkat. Ajánlatkérő a részvételi szakaszban is készített dokumentációt és már ennek 5.3.3. pontjában tett az ajánlatkérő a csomagolásra vonatkozó formai előírást. A részvételi dokumentáció terveket még nem tartalmazott.
2001. július 18-ig 11 részvételre jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz, ebből egyet nem bontott fel ajánlatkérő a csomagolásra vonatkozó előírásaira tekintettel. A jelentkezők közül ajánlatkérő ajánlattételre hívta fel 2001. augusztus 6-án a kérelmezőt, a Mélyépítő Budapest Kft.-t, a KÉSZ Kft.-t, a STRABAG Kft.-t, az ALTERRA Kft.-t, a BAUCONT Rt.-t és a BETONÚT Rt.-t. Az ajánlati felhíváshoz részletes ajánlati dokumentáció tartozott, amely ajánlatkérő ajánlati és szerződéses feltételeit és a kiviteli tervdokumentációt tartalmazta. A 6. fejezet az ajánlattal szemben támasztott követelményeket rögzítette. A 6.3. pont az ajánlat külső csomagolását írta elő oly módon, hogy azon szerepelnie kell a következő feliratnak:
"Ajánlat a PM VPOP részére Kiszombor határátkelőhely megvalósítására. Felbontása: 2001. szeptember 17-e hétfő, 10.00 óra." Megjegyezte továbbá azt is ajánlatkérő, "a csomagolásra kívülről is kérjük feltüntetni az ajánlattevő nevét és címét."
Az ajánlatokat a VPOP Beszerzési Hivatal címén 1122 Budapest, Hajnóczi út 7–9. sz. alatt kérték benyújtani.
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt is tartott 2001. szeptember 5-én és az ott felmerült kérdésekre írásban válaszolt az ajánlattevők kérdésére szeptember 7-én.
Az ajánlatok bontására 2001. szeptember 17-én került sor. Az itt felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint egy ajánlat csomagolásán nincs feltüntetve az ajánlattevő neve és ezért azt nem bontják fel, mivel azt érvénytelennek tekintik és a további eljárásból kizárják. E jegyzőkönyv azt is tartalmazza, hogy ajánlatkérő a Mélyépítő Budapest Kft., a KÉSZ Kft., a STRABAG Kft. és a Betonút Rt. ajánlatát bontotta fel. Ugyanezen jegyzőkönyv kérelmező nevét csak a jelenléti íven szerepelteti. A jegyzőkönyv egyébként a felbontott négy ajánlat esetében a Kbt. szerinti kötelező adatokat rögzíti.
Ajánlatkérő 2001. szeptember 26-án 14.00 órakor 6 fős bizottságban értékelte az ajánlatokat. Ennek során vizsgálat tárgyává tették a Mélyépítő Budapest Kft., a STRABAG Kft. és a Betonút Rt. 1-1, valamint a KÉSZ Kft. 3 (1 alap + 2 alternatív) ajánlatát.
A bizottsági ülésen felvett Emlékeztetőben Seres Péter elnök – aki a SZÁMÍT Szövetkezet, mint bonyolító részéről vett részt az eljárásban – azt rögzítette többek között, hogy "Az alapajánlatokra (1,1–1,3 milliárd forint) nem áll Beruházó rendelkezésére fedezet, hisz a Kormányrendelet csak 950 M Ft-ot biztosít, melyből már több 10 millió forint el lett költve tervezésre és a külső közműveket (gáz, víz, villany, szennyvíz) is ebből kell fedezni". Az Emlékeztető következtetésként azt is tartalmazza, hogy "Felvetődik az a lehetőség, hogy eredménytelennek hirdesse az Ajánlatkérő az eljárást, melyet követően tárgyalásos eljárásban tud szerződni. A tárgyalásos eljárás során lehetőség van a műszaki tartalom szabad változtatására az alapvető funkciók meghagyása mellett. A tárgyalásos eljárás során várhatóan 2001. decemberében tud a nyertessel szerződni."
A bizottsági emlékeztető alapján az ajánlatkérő Határügyi és Ügyeleti Főosztály vezetője 2001. szeptember 27-én feljegyzést készített az ajánlatkérő Pénzügyi Főigazgatója részére, melyben többek között az alábbi megállapításokat rögzítette:
– "egy pályázó 2. sz. alternatív pályázata tartalmazta a két héttel ezelőtti észrevételeinket és ez kb. 850 millió forint körüli költséggel számol".
– "a 2. sz. alternatív pályázat szöveges része és a 10. sz. főösszesítő ellentétes megállapításokat, illetve megoldást javasol és tartalmaz. Ezen alternatív pályázat részben tartalmazza a korábbi értékcsökkentő javaslatunkat, de a szöveges rész oldalanként 1-1 busz/szgk. sáv létesítésével számol, megépíti a kilépő szgk. másodlagost, az előterjesztésünkben, a kilépő másodlagost elhagyásra javasoltuk. Nem tudjuk elfogadni (nem is javasoltuk) a személyforgalmi és buszsáv elhagyását, illetve ezen sávokra a kezelőfülkék és sorompók, jelzőlámpák elhagyását. Ennek eredményeként szűkösen, oldalanként 1-1 forgalmi sáv maradna, amely érthetetlenné teszi az egész beruházást."
Ajánlatkérő bírálóbizottsága 2001. szeptember 26-án értékelte az ajánlatokat és az erről szóló BH.917/2001. számú feljegyzés szerint az ajánlatkérő Beruházási és Elhelyezési Hivatal vezetőhelyettese azt javasolta a döntésre jogosult Pénzügyi Főigazgató részére, hogy: "Tekintettel arra, hogy az eljárással kapcsolatosan a Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogorvoslati eljárás van folyamatban, valamint a költségvetési forrás nem elegendő a teljes kiépítésre (a pályázati tervanyagban), így javaslom, hogy az eredménytelenséget hirdessük ki." E javaslatot az arra jogosult elfogadta és azzal egyetértett 2001. szeptember 28-án.
A döntés alapján ajánlatkérő elkészítette a tájékoztatót az eljárás eredményéről, valamint az összegzést az eljárásról.
A tájékoztató 1. c) pontjában azt rögzítette ajánlatkérő, hogy az eljárás nem volt eredményes, majd a 11. pontban az szerepelt, hogy az eredménytelenség oka a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, azaz az, hogy egyik ajánlattevő sem tett az ajánlatkérő részére megfelelő ajánlatot. Ugyanezeket tartalmazta az összegzés az eljárásról is az 1. c), illetve az 1. d) pontjaiban, valamint azon adatokat, amelyeket a Kbt. szerint kötelező az összegzésben szerepeltetni. Ajánlatkérő ebben rögzítette az értékelés során adott pontokat is mind a 6 ajánlatra (ebből 3 a KÉSZ Kft. ajánlata – szerk.).
Az eredményhirdetésre – a felhívásban megjelöltek szerint – 2001. október 1-jén 10.00 órakor került sor, ahol az ajánlattevők nem képviseltették magukat.
Kérelmező 2001. szeptember 21-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Kérelmét a tárgyaláson pontosítva kérte az ajánlatuk érvénytelenségére vonatkozó és az ajánlatkérő eljárást lezáró – azt eredménytelenné nyilvánító – döntésének megsemmisítését és a jogsértés megállapítását. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását, valamint ajánlatkérő kötelezését az eljárás során keletkezett költségeinek (igazgatási szolgáltatási díj, ügyvédi költség és útiköltség) megfizetésére. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatát jogsértően nyilvánították érvénytelennek a csomagoláson feltüntetett felirat miatt, az ugyanis megfelelt az ajánlatkérő előírásainak. Álláspontja szerint a bontáskor felvett jegyzőkönyv nem felel meg a Kbt. 51. § (3) bekezdésének, mert kérelmezőt, mint ajánlattevőt nem tüntette fel névvel, címmel, nem ismertette a vállalás összegét és a teljesítési határidőt, viszont a többi ajánlatból a kötbér és garanciavállalásokat – amelyek ismertetésre kerültek – nem tartalmazza a jegyzőkönyv. Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérőnek a KÉSZ Kft.-t ki kellett volna zárnia az eljárásból összeférhetetlenség miatt, ugyanis a dokumentációt készítő UVATERV Rt. nevében a KÉSZ Kft. dolgozói, nevezetesen Koltai Béla vezető tervező és Szilágyi Tibold irodavezető aláírták a terveket, azaz a közreműködésüket jelezték a tervek lapjain. Álláspontja szerint azért is jogsértő volt az ajánlatuk érvénytelenné nyilvánítása, mert az ajánlatukat kísérő levéllel adták át ajánlattételkor azt ajánlatkérőnek, így nyilvánvalóvá vált a számára, hogy ki az, aki benyújtotta az ajánlatot. Igaz, hogy a csomagolás borítóján ezt nem jelezték, de valójában egy kísérő levéllel nyújtották be az ajánlatukat, melynek fejrészén a küldő kérelmező megnevezése szerepelt, így abból ajánlatkérő az átvételkor megállapíthatta volna az ajánlattevő személyét. Azt is nyilatkozta, hogy az ajánlatok bontása során vált ismertté számára, hogy a KÉSZ Kft. is mint ajánlattevő vesz részt az eljárásban, de csak az eljárás eredménytelenné nyilvánítását is tartal
mazó tájékoztató alapján szembesült azzal, hogy ajánlatkérő a KÉSZ Kft. ajánlatait nem nyilvánította érvénytelennek.
Álláspontja szerint abból is következtetnie. kellett volna ajánlatkérőnek a kérelmező személyére, hogy a bontási eljárás alkalmával a megbízottjuk személyesen vitte be ajánlatkérőhöz a kellően csomagolt és felirattal ellátott ajánlatot egy kísérő levél mellékletével, melynek egy példányán az átvételt az ajánlatkérő képviselője a segédhivatalban aláírással igazolta. Az is az ismertségüket tanúsítja, hogy ajánlatkérő a bontási eljárásról szóló jegyzőkönyv mellékletében a kérelmező nevét és a bontási eljárás során név szerint jelen lévő képviselőjét is feltüntette, illetve azon a képviselőjük aláírása is szerepel. Ez azt is eredményezte, hogy részükre – mint az ügyben érdekelt ajánlattevő részére – is biztosította ajánlatkérő a bontásról szóló jegyzőkönyv egy példányát.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint. Ezt azzal indokolta, hogy az ajánlati felhívás dokumentációjának 6.3. pontja szerint az ajánlat csomagolásán fel kellett tüntetni az ajánlattevő nevét, címét. Előadta azt is, hogy a bontáskor 1 db név és cím nélküli csomag is rendelkezésre állt. Azt nem bontották fel, mert a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján azt érvénytelennek, a további eljárásból kizártnak kellett tekinteniük.
Az ajánlatkérőt a jogorvoslati eljárás tárgyalásán meghatalmazás alapján képviselő SZÁMÍT Szövetkezet elnöke – Seres Péter – úgy nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárás során megbízás keretében segítették, illetve bonyolították a közbeszerzési eljárást. Ennek keretében vett részt személy szerint az ajánlatok bontása, valamint értékelése során is a bizottságok munkájában. Kérdésre azt is előadta, hogy a terveket az ajánlatkérő rendelte meg, azokat a bonyolító nem ismeri és azokkal személy szerint nem találkozott. Az ajánlatok benyújtásával kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy azok az ajánlatkérőhöz az iktatóba érkeztek. Az ajánlatokat ott leadva, az azt kísérő átirat már a bontás helyiségébe nem került be, csak a csomag, így arról nem tudták megállapítani, hogy valójában kitől származik. Álláspontja alátámasztására előadta azt is, hogy az előminősítési eljárásban is szerepelt egy összesítő, amit a felek részére megküldtek és már ebben is értesülhetett kérelmező arról, hogy a KÉSZ Kft.-t is ajánlattételre alkalmasnak minősítették, így álláspontja szerint a kérelmező tudomással bírhatott ettől az időponttól arról, hogy a KÉSZ Kft. is részt vett az eljárásban, így a jogorvoslati kérelme az összeférhetetlenség vonatkozásában elkésett. Nem vitatta azt a tényt sem, hogy a bontási eljárásról készült jegyzőkönyv mellékletében a kérelmező képviselője általuk történt feltüntetésre, így tisztában voltak azzal, hogy kérelmező az ajánlatot megbízottja útján továbbította ajánlatkérőhöz. Nem vitatta azt sem, hogy a képviselő az ajánlatot kísérőlevéllel nyújtotta be ajánlatkérőhöz. A tárgyaláson Döntőbizottsági kérdésre ajánlatkérő képviselője azt is nyilatkozta, hogy a Kbt. szabályai szerint az eljárás végéig, azaz az eredményhirdetésig kell az érvénytelen ajánlatokat megállapítani, illetve az érvénytelen ajánlattevőket a további eljárásból kizárni, de nincs relevanciája annak – mivel az eljárást eredménytelenné nyilvánították –, hogy a KÉSZ Kft. ajánlata érvényes volt-e vagy sem. Azt is nyilatkozta, hogy az eredményhirdetésr
ől külön jegyzőkönyv nem készült csak a tájékoztató és az összegzés, amit a Döntőbizottság részére becsatoltak, illetve be fognak csatolni. Az eredményhirdetési jegyzőkönyv hiányát azzal indokolta, hogy az eredményhirdetésen az ajánlattevők nem jelentek meg, így annak elkészítése nem volt szükséges. Határozottan nyilatkozta azt is, hogy a KÉSZ Kft. ajánlatát mindvégig érvényesként kezelték és értékelték, annak érvénytelenségét az összeférhetetlenség miatt nem állapították meg. A jogorvoslati eljárás során ajánlatkérő képviselője nem vitatta azt a tényt, hogy a KÉSZ Kft. munkatársai a dokumentáció részét képező tervek készítésében közreműködtek, illetve azokat készítették.
Az ügyben érdekelt felek közül a KÉSZ Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy a közbeszerzés tárgyához korábban kapcsolódott az UVATERV Rt. alvállalkozójaként a tervezési feladat ellátásával. Álláspontja szerint ily módon, figyelemmel a Kbt. rendelkezésére, jelen esetben a KÉSZ Kft.-t nem lehet érdekelt szervezetnek tekinteni a tárgyi közbeszerzési eljárással kapcsolatban.
A Mélyépítő Kft. képviselője a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az ajánlattevőnek nem kötelessége vizsgálni amikor a dokumentációból megismeri a tervezőt, hogy annak készítője érvénytelenség szempontjából érintett-e.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból, dokumentumokból, írásos és a tárgyaláson előterjesztett szóbeli nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak miatt:
A Kbt. 31. § (2) bekezdésének a) pontja az alábbiakat tartalmazza:
Az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
E kötelező rendelkezést a Döntőbizottság megvizsgálva és összevetve a megállapított tényállással megállapította, hogy a csatolt felhívási dokumentációban igen sok szakági kiviteli terv készítője volt az a két magánszemély, akik a tervlapokon is jelölésre kerültek.
A dokumentációt a kérelmező 2001. augusztus 14-én vette át, azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint ez az időpont nem tekinthető a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos jogvesztő határidő számítása tekintetében tudomásra jutási időpontnak. Ezt az álláspontját arra alapozza a Döntőbizottság, hogy a dokumentációt nem a KÉSZ Kft., hanem magántervezők, akik a KÉSZ Kft. alkalmazottai – a KÉSZ Kft. által is elismerten – készítették, aminek nem kellett már a dokumentáció kézhezvételével nyilvánvalóvá válnia.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által is elismerten megállapította, hogy az ajánlatkérő egyáltalán nem vizsgálta az összeférhetetlenséget sem az eljárása kezdetén, sem annak folyamán és ilyen tartalmú iratot sem csatolt be a Döntőbizottsághoz.
A Kbt. 31. § (4) és (5) bekezdése azt tartalmazza, hogy "Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevonni kívánt vagy nevében eljáró érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve az eljárásba bevonni kívánt szervezettel vagy személlyel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.
Ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet."
A fenti szabály alapján ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett volna az összeférhetetlenséget, majd annak észlelése esetén a konzekvenciákat le kellett volna vonnia. Ezen álláspontot az is alátámasztja, hogy maga a KÉSZ Kft. is az írásos észrevételében elismerte, hogy a két tervező személy az alkalmazásában áll és alvállalkozóként vett részt a tervezési munkában. A Döntőbizottság rendelkezésére álló iratokból azt is kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálata és bírálata során is elmulasztotta az összeférhetetlenség vizsgálatát, hisz a KÉSZ Kft. mindhárom ajánlatát értékelte és azok érvénytelenségét nem állapította meg az eredményhirdetés időpontjáig.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
A fenti rendelkezések figyelembevételével megállapítható, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme a KÉSZ Kft. ajánlata érvénytelenségére vonatkozóan nem késett el, hisz ajánlatkérőnek az eredményhirdetésig lehetősége lett volna azokat érvénytelenné nyilvánítani és ennek elmulasztását kérelmező csak a részére megküldött tájékoztatóból észlelte.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság nem tudta elfogadni ajánlatkérőnek azon álláspontját, hogy e kérelmi elem vonatkozásában a jogorvoslati kérelem elkésett.
Az is megállapítható, hogy ajánlatkérő, mivel nem nyilvánította érvénytelenné a KÉSZ Kft. ajánlatait, ezért megvalósította a Kbt. 52. § – fentebb hivatkozott – (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdésének megsértését, ezért a Döntőbizottság a rendelkező részben írtak szerint határozott.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint akkor érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság a tényállást – felek által sem vitatottan – tisztázva megállapította, hogy a kérelmező ajánlatán a dokumentáció 6.3. pontjában "kért szöveg" szerepelt az előírásnak megfelelően. Az is megállapításra került a jogorvoslati eljárás során ajánlatkérő által sem vitatottan, hogy kérelmező kísérőlevéllel – melyen a kérelmező mint ajánlattevő neve és címe is szerepel – adta át ajánlatkérőnek a megfelelő helyen és időben az ajánlatát, melyet az ajánlatkérő képviselője aláírással is igazolt. Ebből megállapítható az is, hogy ajánlatkérő előtt ismert volt az ajánlattevő neve és címe, tehát ajánlatkérőnek tudnia kellett annak benyújtójáról.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kísérőlevélre tekintettel ajánlatkérő nem zárhatta volna ki a kérelmező ajánlatát felbontatlanul a további eljárásból, mivel nincs jelentősége annak, hogy a csomagra hogyan kerül az azonosító, a borítóra írják azt fel, vagy a kísérőlevélben jelenik meg annak tartalma. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon álláspontját, hogy az ajánlat nem felelt meg a dokumentációban írt feltételeknek, különös tekintettel arra, hogy az ajánlat, illetve annak csomagolása eltérő fogalmakat takarnak, mivel a csomagolás maga az ajánlat zártságát biztosítva látja el funkcióját és annak minősége, vagy egyéb mutatói nem befolyásolják magának az ajánlatnak a tartalmát.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során olyan indokot nem terjesztett elő – nem is terjeszthetett elő, mivel a kérelmező ajánlatát fel sem bontotta –, mely szerint a kérelmező ajánlata nem felelt volna meg a dokumentációban, vagy a felhívásban írt feltételeknek.
A fenti indokokat figyelembe véve a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés b), c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A fentebb hivatkozott Kbt. 61. § (1)–(2) és (5) bekezdésekre tekintettel – figyelemmel az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítésére – hívta fel a Döntőbizottság ajánlatkérőt a kérelmező ajánlatának felbontására és az azt követő, kötelezően előírt eljárási cselekmények foganatosítására is.
A Döntőbizottság azért látta indokoltnak – a mérlegelést követően – ajánlatkérővel szemben bírság alkalmazását, mert azon jogsértő magatartásával ajánlatkérő, hogy egy megfelelő helyen, időben és módon benyújtott ajánlatot fel sem bontott, annak tartalmát nem vizsgálta, így össze sem vetette a többi érvényesnek tekintett ajánlattal, súlyos – nehezen korrigálható – jogsértést követett el. A bírság kiszabásánál azt is figyelembe vette a mérlegelés során a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő az összeférhetetlenség ellenére mindvégig érvényesként kezelte a KÉSZ Kft. mindhárom ajánlatát, annak érvénytelenségét nem állapította meg az eljárás során és nem zárta ki az eljárás további szakaszából. A bírság mértékénél figyelembe vette a Döntőbizottság a beruházásra rendelkezésre álló 950 000 000 Ft-os keretet, aminek mintegy 0,52%-a csak a bírság, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésében szereplő 30%-os lehetőséggel.
A 30 000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díjon túlmenően a Döntőbizottság azért kötelezte ajánlatkérőt a 43 600 Ft-os egyéb költség viselésére, mert a kérelmező két fővel képviseltette magát a döntőbizottsági jogorvoslati eljárás tárgyalásán, így részükre a Szeged–Budapest–Szeged útvonalon a vasúti költségek megtérítését takarja a 2 × 1800, azaz 3600 Ft, valamint becsatolásra került a Döntőbizottsághoz egy szabályos számla is az ügyvédi munkadíjról, mely 40 000 Ft kérelmezői költség kifizetését igazolja.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 29.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
