LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (9145)
Kf.III.37.411/2001/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Palkó József ügyvéd (1325 Budapest, Pf. 405) által képviselt Tárnok Nagyközség Önkormányzata (Tárnok, Dózsa Gy. u. 150.) felperesnek a dr. Eke Pekács Tibor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében – amely perbe a dr. Buda György által képviselt CETASO Kft. (1373 Budapest, 5. Pf. 599) a felperes pernyertességének előmozdítása végett beavatkozott – a Fővárosi Bíróság 2001. február 20. napján meghozott 3.K.33.752/2000/6. számú ítélete ellen az alperes részéről 7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5000 (ötezer) Ft másodfokú perköltséget.
A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő felperes a Közbeszerzési Értesítő 2000. január 5-i számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására, gravitációs szennyvízcsatorna építésére Tárnok nagyközség területén. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatásával a beavatkozót bízta meg. Az ajánlatkérő a 2000. március 2-án tartott eredményhirdetésen a Hídépítő Rt. árajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Az alperes a 2000. április 21-én meghozott D.74/16/2000. számú határozatával a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Kft. jogorvoslati kérelmének részben helyt adott; megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) bekezdését és a 55. § (6) bekezdését, ezért vele szemben 3 millió forint pénzbírságot szabott ki. Az alperes álláspontja szerint az ajánlatkérő azon magatartásával, mely szerint a teljesítés biztosítékai és a vállalási ár, fizetési feltételek részszempontok tartalmi elemeihez súlyszámot és ponthatárt nem rendelt, ellenben értékelésében a fentebb említett részalszemponti tartalmi elemek körében is vizsgálta az ajánlatokat, megsértette a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdését, mivel hiányoztak az objektív értékelés jogszabályi feltételei.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását, a jogorvoslati kérelem elutasítását. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát részben megváltoztatta és a Kbt. 24. § (1) bekezdésének és 55. § (6) bekezdésének sérelme kimondását és a bírság megfizetésére kötelező rendelkezést mellőzte. Megállapította, hogy a teljesítés biztosítékául szolgáló vállalt, vagy jogszabályból következő mellékkötelezettségek körét a felperesi értékelés nem haladta túl, hiszen az ajánlati dokumentáció 5.1. pontja rögzítette, hogy a további figyelembe vett biztosítékok a Ptk. rendelkezéseiből következően a biztosítékok fogalomkörébe tartoznak. A bizonytalanságra okot adó II/4. pont szerinti szervezési, technikai stb. megoldások szempontjából – amely a dokumentáció szerint e részszempont tartalmát jelentette – az ajánlatokat a felperes azonosnak értékelte, így a pontozásnál azt figyelmen kívül hagyta. Osztotta a bíróság azon felperesi álláspontot, hogy a biztosítékok értékelésénél a felperes jogosult mérlegelni, hogy számára mely megajánlott biztosíték kedvezőbb. A vállalási ár és a fizetési feltételek vonatkozásában megállapította a bíróság, hogy a dokumentáció II/3. fejezete az értékelésre kerülő szempontokat tartalmazta, így valamennyi ajánlattevő tisztában volt az értékelés szempontrendszerével. A felperes a fizetési feltételek tekintetében a három érvényes ajánlatot tevőt azonosnak értékelte, így a vállalási ár döntött a végső pontozásnál, amely önmagában a Kbt. 55. § (6) bekezdésének sérelmével nem járt. A vállalási ár mellé rendelt pontszám kialakítása az arányosítás szempontja szerint történt, ily módon az értékelés szabályai e pontszám kialakításakor sem sérültek. A felperes az általa meghatározott értékelési szempontok szerint értékelte az érvényes ajánlatokat, ily módon a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdéseiben megfogalmazott alapelvek sérelme terhére nem volt megállapítható.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Kifejtette, nem tudta megállapítani, hogy a felperes által alkalmazott értékelési pontszám az alszempontok vizsgálatának összesítéséből miként adódik, a felperes értékelése megfelel-e a Kbt. 34. § (3) bekezdésében meghatározott bírálati részszempontoknak, figyelemmel az 55. § (6) bekezdésére. Alperes eljárásában a felperes által nem is került említésre a szervezési, technikai megajánlásokra vonatkozó értékelése, holott a dokumentációjában e részszempontnál kívánta ezt értékelni. A felperesnek a kedvezőbb feltételek körét a felhívásban, illetve a dokumentációban előre meg kell határoznia a Kbt. 34. § (3) bekezdésére figyelemmel, ezen követelmények utólag nem változtathatók meg. Álláspontja szerint az értékelendő alszempontok megvalósulása nélkül sérült a Kbt. 24. § (1) bekezdésében rögzített alapelv. Előadta továbbá, hogy ez a bírósági álláspont, amely szerint a felperes értékelése a pontszám kiosztására tekintettel is azonos mércén alapul; nem teljes mértékben megalapozott.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy nem sértette a Kbt. rendelkezéseit, az általa meghatározott szempontok alapján értékelte az érvényes ajánlatot. Hivatkozott a D.491/11/2001. számú ügyre, ahol az alperes egy másik tanácsa pozitívnak nyilvánította a közzétett részszempontok további alszempontokra bontását.
A fellebbezés alapos.
A Kbt. 24. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alperes határozatában helyesen állapította meg; a felperes megsértette a Kbt. idézett rendelkezéseit azzal, hogy az előzőekben már ismertetett részszempontok tartalmi elemeihez súlyszámot és ponthatárt nem rendelt, értékelésében azonban e körben is vizsgálta az ajánlatokat. A rendelkezésre álló peradatokból megállapítható tehát, hogy a felperes értékelése olyan alszempontokra is kiterjed, amelyeket sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott.
Az alperes nem a dokumentáció hiányossága, hibája alapján állapította meg a jogsértést, hanem a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdésében meghatározott elbírálási szabályok megsértését tárta fel keresettel támadott határozatában. Helyesen mutatott rá az alperes fellebbezésében is arra, hogy a felperes a Kbt. 34. §-ának (3) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő ajánlati felhívás alapján köteles az ajánlatokat elbírálni, azaz utólag nem lehet értékelési alszempontokat megállapítani. Ez a hiányosság a bírósági eljárás során már nem orvosolható.
Az elsőfokú bíróság a kifejtettekből következően az ajánlati dokumentáció tekintetében részben tévesen állapította meg a tényállást és az ebből levont jogi következtetése ezért sem volt helytálló.
A felperes fellebbezési ellenkérelme sem volt megalapozott, mert olyan tényezőket is figyelembe vett az értékelésnél, amelyek értékelési szempontként az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem jelölt meg. A Kbt. 24. §-ának (1) bekezdése a verseny tisztaságának és átláthatóságának igényét fogalmazza meg, ezért az itt deklarált alapelveket sérti a felperesnek az az eljárása, hogy utólag támasztott olyan feltételeket az ajánlattevőkkel szemben, amelyekről a pályázóknak a felhívás nyomán nem volt tudomása. Alapozatlanul hivatkozik a felperes ellenkérelmében az alperesi döntőbizottság hasonló ügyekben korábban hozott határozatára is, mert az ott vizsgált közbeszerzési eljárásban – szemben a jelen perbeli eljárással – maga az ajánlatkérői dokumentáció tartalmazta a bírálati részszempontokat, illetőleg ezek alszempontjait.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A pervesztes felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére.
A fellebbezési illetéket a felperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a].
Budapest, 2001. október 2.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Madarász Gabriella s. k.,
bíró
