KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9148)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.513/13/2001.
Tárgy: az Uni-Fortius Hungary Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Uni-Fortius Hungary Kft. (2030 Érd, Estike u. 2., továbbiakban: kérelmező, képviseli: dr. Simon Sándor ügyvéd, 1465 Budapest, Pf. 1672) a Budapest Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás (1135 Budapest, Lehel u. 43–47. továbbiakban: ajánlatkérő, képviseli: dr. Mezeiné dr. Nyitrai Beáta ügyvéd, 1054 Budapest, Steindl I. u. 9. fszt. 2.) "egyes működési feltételek biztosítása ajánlatkérő székhelyén és telephelyén" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontját, az 59. § (1) bekezdését és a 62. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírsággal sújtja.
Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. május 16-i 20. számában (3305) tette közzé nyílt eljárás megindítására ajánlati felhívását.
A felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát, mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
– "az épületek és a hozzá tartozó területek napi takarítása, karbantartása, zöldterületek gondozása, 2300 m2,
– laboratóriumok takarítása, laboreszközök tisztítása, 750 m2 takarítás, petricsészék, pipetták, lombikok mosogatása, előkészítése,
– 24 órás portaszolgálat ellátása,
– az ajánlatkérő mindennemű textíliájának tisztítása, vasalása, javítása 650 kg/hó,
– az ajánlatkérő szállítási feladatainak ellátása, romlott hús-, hentesárukobzás szállítása, bútor, ruhanemű, posta és személyszállítás,
– gázkazánok és lift kezelése, karbantartása,
– épületkarbantartási és kisebb felújítási munkák elvégzése."
A feladatok pontos ismertetését és mennyiségét ajánlatkérő dokumentációja tartalmazza.
Ajánlatkérő a felhívása 3. c) pontjában a részajánlat tételét kizárta. A 4. pont szerint határozatlan időtartamú teljesítésre, illetve szerződésre kért ajánlatot. Ajánlatkérő felhívása 11. pontjában határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, amelyeket mind az ajánlattevők, mind – a 11. b) pont alapján – a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók vonatkozásában kért. A 11. a–d) pont alapján kérte: "az előző 2 évre vonatkozó, hasonló jellegű és nagyságrendű szervezeteknél nyújtott takarítási és őrző-védő szolgáltatásainak, referenciamunkáinak felsorolását". Míg a 11. a–f) pontban előírta a minőségbiztosítási rendszert tanúsító okirat csatolásának kötelezettségét.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat, és az alábbi részszempontokat és súlyszámokat állapította meg:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 6
– alkalmazott tisztítószerek összetétele, minősége, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra 4
Az értékelés során adható pontszámokat 1–10. határozta meg ajánlatkérő.
A felhívás 15. b) pontjában az eredményhirdetést követő naptól számított 8. napban határozta meg a szerződéskötés időpontját.
Míg a 16. pont harmadik francia bekezdésében előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a kiadott dokumentáció szerinti műveleteknél használt technológiát, takarítószerek összetételét, minőségét.
Ajánlatkérő részletes dokumentációt is készített. A dokumentációban az egyes munkafolyamatok leírásánál, továbbá a 9. oldalon tájékoztatást adott a jelenlegi munkaerőről. A laboratóriumok takarítása, laboreszközök tisztítása munkafolyamat vonatkozásában – a 6. oldalon – a speciális feladatokra hivatkozással javasolta a meglévő munkaerők átvételét, és a V.1.G. pontban kérte, hogy a műszaki ajánlatban tüntessék fel a kiemelten speciális feladatokat végzők esetleges továbbfoglalkoztatását és annak feltételeit.
Az ajánlati dokumentáció "C" mellékletében ajánlatkérő kötelezően előírta azon személyek bemutatási kötelezettségét – név, iskolai végzettség, a tevékenységhez szükséges képesítés, szakmai gyakorlat ismertetése – feladatonkénti bontásban, akikkel a szolgáltatást nyújtani fogja. Ugyanakkor lehetővé tette ezen bemutatási kötelezettség mellőzését a következő indokok alapján: "Amennyiben az ajánlattevő a feladatokat – a tőle független okoktól eltekintve – a szerződés teljes időtartama alatt a jelenlegi állománnyal kívánja ellátni, és erre az ajánlatában egyértelműen nyilatkozik, ez a pont elhagyható."
Az ajánlati dokumentáció tartalmazta ajánlatkérő szerződési blankettáját is.
Az ajánlattételi határidőig – 2001. június 26-ig – négyen nyújtották be ajánlatukat: a Consuland Kft., Horváth Károly vállalkozó; a Tiszt-Őr Kft. és a kérelmező. A Consuland Kft. egy nappal korábban, már június 25-én benyújtotta ajánlatát, míg a többi, ajánlattevő június 26-án.
A bontási eljárás során a Tiszt-Őr Kft. ajánlatát visszavonta.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését – halasztást követően – 2001. július 20-án hirdette ki. Horváth Károly ajánlatát érvénytelennek minősítették, a többi ajánlattevőt alkalmasnak és az ajánlatukat pedig érvényesnek fogadták el. Az eljárás nyertesének a Consuland Kft.-t hirdették ki, az őt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek pedig a kérelmezőt jelölték meg.
Az ajánlatok értékelése során különbség az első, az ajánlati ár részszempontnál volt, itt a nyertes – a havi bruttó 4 725 000 Ft ajánlati árára – a maximális 60 pontot, míg a kérelmező – a havi bruttó 4 790 000 Ft ajánlati árára – 54 pontot kapott. A második részszempontnál mindketten a maximális pontszámot kapták. A nyertes összpontszáma 100, míg a kérelmezőé 94 volt.
Ajánlatkérő írásbeli összegezést készített, azt az ajánlattevők részére kézbesítették.
Az eljárást lezáró szerződést ajánlatkérő 2001. július 25-én megkötötte.
Kérelmező 2001. augusztus 3-án adta postára a jogorvoslati kérelmét, amely augusztus 13-án érkezett meg a Döntőbizottságra és – a hiánypótlást követően – az eljárás augusztus 28-án indult meg.
A kérelmező a tárgyaláson módosított jogorvoslati kérelmében elsődlegesen kérte az ajánlatkérő által megkötött eljárást lezáró szerződés semmisségének a megállapítását. Előadása szerint a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja és a (7) bekezdés alapján a szerződés semmisségét is kimondhatja. A szerződés pedig semmis – álláspontja szerint –, mert jogszabályt sért, ugyanis érvénytelen ajánlattevővel kötötték meg és méghozzá a kötelező 8 napos határidő letelte előtt. A nyertes ajánlata érvénytelen, mert több ok miatt nem felel meg az ajánlati felhívás, dokumentáció feltételeinek. A nyertes ajánlattevő nem rendelkezik minőségbiztosítással, erre vonatkozó dokumentumot nem csatolt ajánlatához. Az őrző-védő tevékenység vonatkozásában hiányoznak a szükséges engedélyei és referenciái. A nyertes ajánlattevő nem rendelkezett személyi, munkavállalói állománnyal. A nyertes által ajánlatában megjelölt tisztítószerek vonatkozásában a környezetbarát jelleg nem tisztázott.
A tudomásszerzés vonatkozásában előadta, hogy részben – a tisztítószerek vonatkozásában – július 20-án, részben – a minőségbiztosítás és a többi feltétel vonatkozásában – július 30-án szerzett tudomást.
Kérte ajánlatkérő marasztalását az eljárási költségekben.
Ajánlatkérő a tárgyaláson módosított érdemi észrevételében elfogadta, hogy a kérelmező augusztus 3-án adta postára jogorvoslati kérelmét, így elkésettségre vonatkozó ellenkérelmét nem tartotta fenn. Ugyanakkor álláspontja szerint a tudomásszerzés időpontja július 20-a, a július 30-i napot nem igazolta kérelmező.
Elismerte, hogy a szerződést a Kbt. előírása ellenére az eredményhirdetést követő 5. napon megkötötték, ennek indokául a nyári szabadságolásra hivatkozott. Utalt arra, hogy a szerződést – annak 2.1. pontjában foglalt rendelkezés értelmében – augusztus 1-jétől kezdődően határozatlan időtartamra kötötték.
Azt a tényt is elismerte, hogy a nyertes ajánlattevő nem csatolta ajánlatához a minőségbiztosítási rendszerét igazoló okirat, illetve semmilyen okiratot nem csatolt a minőségbiztosítással kapcsolatban. Ebben a körben hivatkozott arra, hogy maga a kérelmező sem az igazoló okiratot csatolta, hanem arról szóló tájékoztatást, hogy folyamatban van az okirat kiadása iránti eljárás.
Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő az őrző-védő feladatok ellátására az ajánlati felhívásnak, dokumentációnak megfelelő ajánlatot tett. Jogszerűen, alvállalkozó bevonásával tette ajánlatát, az engedélyek csatolása nem volt követelmény, az ajánlatban erre megjelölt referenciákat pedig elfogadták. A tisztítószerek vonatkozásában a környezetbarát jelleg igazolását nem kérték. A személyi, dolgozói állomány vonatkozásában pedig az ajánlati dokumentáció tartalmazott rendelkezéseket.
Egyéb érdekeltként, a Consuland Kft. – a tárgyaláson módosított – észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy az ajánlatukat egy nappal korábban nyújtották be a többi ajánlattevőnél. Álláspontja szerint ajánlatuk megfelelt az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak. Környezetbarát, elismert német márkát ajánlottak. Az őrző-védő feladatokra az alvállalkozójukat jelölték meg, aki rendelkezik a szükséges engedélyekkel és referenciával. A személyi dolgozói állomány átvételét maga az ajánlati dokumentáció tette lehetővé. A minőségbiztosítást tanúsító okiratot nem csatolták, mert úgy értelmezték a felhívást, hogy nem szükséges. A tárgyaláson előadta – erre vonatkozó okirat csatolása mellett –, hogy 2001. április 9-től megkezdődött cégüknél az ISO 9001 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer kiépítése, amely jelenleg is folyamatban van. A felkészítő tevékenységet követően kerül majd sor – várhatóan novemberben – a tanúsító cég részéről az auditra.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet részben találta alaposnak.
A Döntőbizottság a tudomásszerzés időpontjának 2001. július 20-át fogadta el. Figyelemmel arra, hogy maga a kérelmező is részben ezt jelölte meg, illetve a július 30-i időpontot az eljárás során rendelkezésre álló adatok nem támasztották alá.
A Döntőbizottság alaposnak ítélte a nyertes ajánlat érvénytelenségére vonatkozó kérelmet az alábbi indokok alapján.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint: "Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek."
Az ajánlati felhívás 11. af) pontja kötelezően előírta ajánlattevő minőségbiztosítási rendszerét tanúsító okirat csatolását. Ez a kötelezettség a 11. b) pontra figyelemmel az alvállalkozóra is vonatkozott.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlatának áttekintése alapján megállapította, hogy az sem az ajánlattevő, sem az alvállalkozó minőségbiztosítását igazoló okiratát nem tartalmazza. Emiatt az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívásnak és ezért a Kbt. idézett 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
A Döntőbizottság álláspontja szerint irreleváns az ügyben, hogy a nyertes ajánlattevőnél folyamatban van-e az előkészítő munka vagy sem. Az ajánlati felhívás értelmében a meglétet tanúsító okiratot kellett volna csatolni.
A Döntőbizottság a kérelmező által hivatkozott többi érvénytelenségi okot nem látta megállapíthatónak.
A kérelmező hivatkozott még az őrző-védő tevékenységgel kapcsolatban a szükséges engedélyek, referenciák hiányára.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció nem tartalmazott arra vonatkozó előírást, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyeket, igazolásokat csatolni kell. Így a Döntőbizottság sem vizsgálta ezeket a jogorvoslati eljárás során. Más hatóságok, szervek hatáskörébe tartozik annak vizsgálata, hogy az adott tevékenységet a szükséges engedélyek, igazolások birtokában végzik-e.
A referenciák vonatkozásában az ajánlati felhívás 11. a–d) pontja az alábbiakat mondja ki: "előző 2 évre vonatkozó, hasonló jellegű és nagyságrendű szervezeteknél nyújtott takarítási és őrző-védő szolgáltatásainak, referenciamunkáinak felsorolását".
A Döntőbizottság áttekintette a nyertes ajánlatát és megállapította, hogy alvállalkozót jelölt meg az őrző-védő feladatok ellátására és az alvállalkozó által csatolt referencialista megfelel az ajánlati felhívásban támasztott követelményeknek. Továbbá a többi feladat vonatkozásában is megtalálható az ajánlatban olyan referencialista, amely megfelel az ajánlati felhívásnak, ez a referencia már magára az ajánlattevőre, a Consuland Kft.-re vonatkozik.
A Döntőbizottság nem minősítette alaposnak a személyi állomány biztosításával kapcsolatos kifogásait a kérelmezőnek.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációjában – különösen annak a fentiekben idézett "C" mellékletében – elfogadta a szolgáltatást végző személyi állomány alkalmasságának igazolására a meglévő, a szolgáltatást nyújtó munkavállalók átvételét. Az ajánlati dokumentáció ezen részét a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül az érdekeltek jogorvoslattal nem támadták meg.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő ajánlatát és megállapította, hogy e részében megfelel az ajánlati dokumentáció előírásainak. Részben – a kért adatok megadása mellett – nyilatkozik az új személyi állományról, részben pedig nyilatkozik a meglevő személyi állomány átvételéről.
Annak elbírálása, hogy az eddigi szolgáltatást nyújtó személyi állomány átvétele, munkaviszonyának rendezése miként történt – megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak –, nem a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik, emiatt a munkaügyi bíróság előtt indítható eljárás, illetve – a körülmények függvényében – más hatóságok előtt kezdeményezhető eljárás.
A Döntőbizottság nem találta alaposnak a tisztítószerek vonatkozásában előterjesztett kifogásait a kérelmezőnek.
Az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció e vonatkozásban nem tartalmazott igazolási kötelezettséget. Az ajánlati felhívásban – a 13. b) pontban a második részszempontnál, továbbá a 16. pont 3. francia bekezdésében – ajánlatkérő a tisztítószerek minőségének, összetételének a feltüntetését kérte, és azt jelezte, hogy a környezetvédelmi szempontokra figyelemmel bírálja el az ajánlatokat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes, az ajánlatához csatolt részletes tisztítószer-bemutató prospektussal teljesítette a tisztítószerek minőségének, összetételének a bemutatását. Ebben külön csoportban feltüntetésre kerültek a környezetbarát termékek is. Erre tekintettel a Döntőbizottság e körben érvénytelenségre okot adó körülményt nem észlelt.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy a nyertes ajánlata – a minőségbiztosítási rendszert tanúsító okirat hiánya miatt – érvénytelen. A Kbt. 53. § (2) bekezdése kötelezően kimondja, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot.
Ajánlatkérő az a Consuland Kft.-t hirdette ki nyertesnek és vele kötötte meg az eljárást lezáró szerződést.
Ugyanakkor a Kbt. 59. § (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépés esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést."
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, mert érvénytelen ajánlatot nem értékelhette volna, nem hirdethette volna ki nyertesnek és nem köthette volna meg vele az eljárást lezáró szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 62. § (2) bekezdését. Eszerint:
"A szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az – a 71/B. § (3)–(4) bekezdése szerinti eset kivételével – nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívása 15. b) pontjában a szerződéskötés időpontját az eredményhirdetést követő naptól számított 8. napban jelölte meg. Ajánlatkérő 2001. július 20-án hirdetett eredményt. Azonban az eljárást lezáró szerződést már 2001. július 25-én megkötötte. Ezzel a magatartásával megsértette a Kbt. 62. § (2) bekezdését, törvényesen legkorábban csak július 28-án köthette volna meg a szerződést.
Ajánlatkérő hivatkozásával szemben, az ügyben a Kbt. egyértelmű rendelkezése alapján a szerződéskötés időpontja az irányadó. Irreleváns, az ajánlatkérő által hivatkozott – más jogi tartalmat jelentő – azon körülmény, hogy a 2.1. pont értelmében a szerződés időbeli hatálya 2001. augusztus 1-jétől kezdődik. Ugyanis magához a szerződéskötés tényéhez is számos jogkövetkezmény fűződik, függetlenül az időbeli hatálytól.
A Döntőbizottság alaptalannak találta a kérelmezőnek a megkötött eljárást lezáró szerződés semmisségének megállapítása iránti kérelmét:
A Kbt. 76. § (1) bekezdés a)–c) pontja taxatíve meghatározza, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok közül melyek tartoznak a Döntőbizottság hatáskörébe. Eszerint:
"a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása."
Míg a Kbt. 76. § (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdésben nem említett egyéb jogvita elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. A Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja csak ajánlatkérő döntésével szembeni jogorvoslat elbírálására határozza meg a Döntőbizottság hatáskörét, a megkötött eljárást lezáró szerződéssel szembeni kérelem elbírálására már nem, így annak elbírálása a Kbt. 76. § (2) bekezdése értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik.
A kérelmező hivatkozásával szemben a Kbt. 88. § (1) bekezdése azt határozza meg, hogy a Döntőbizottság a határkörébe tartozó ügyekben milyen jogkövetkezményt alkalmazhat. Egyébként ha a szerződést megkötötték, a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja még az eljárást lezáró döntés megsemmisítését sem teszi lehetővé. Ilyen esetekben a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján csak a jogsértést állapíthatja meg. A jogsértés megállapítása pedig – szemben a kérelmező hivatkozásával – nem azonos a megkötött szerződés semmisségének a megállapításával.
A Kbt. 88. § (7) bekezdése pedig épp azt mondja ki, ha alkalmazza is a Döntőbizottság a számára biztosított jogkövetkezményeket, attól még a szerződés semmisségének megállapítása kérhető. Azonban ezt a kérelmet a Kbt. 76. § (2) bekezdése alapján már a bíróság bírálja el.
Ezen indokokra tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Döntőbizottság elutasította a kérelmezőnek a megkötött eljárást lezáró szerződés semmisségének megállapítása iránti kérelmét.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, az 59. § (1) bekezdését és a 62. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján szabott ki bírságot, mert ajánlatkérő a fentiek szerint megsértette a Kbt. rendelkezéseit és ezek olyan súlyú jogsértések, amelyek bírság kiszabását megalapozzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint:
"A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg." Ez a minimum összeg jelenleg 1 millió Ft. A megkötött szerződés alapján a beszerzés havi bruttó értéke 4 725 000 Ft, egy évi bruttó értéke 56 700 000 Ft, azzal, hogy a szerződést határozatlan időtartamra kötötték.
A Döntőbizottság, figyelemmel a többszöri jogsértésre a minimális bírságnál magasabb összegű bírság megállapítását tartotta indokoltnak. Érvénytelen ajánlat értékelése és nyertesként való kihirdetése súlyos jogsértés. A Döntőbizottság szintén súlyos jogsértésnek minősítette azt, hogy Kbt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott nyolc napnál korábbi szerződéskötési tilalom ellenére megkötötte ajánlatkérő az eljárást lezáró szerződést. Emiatt a Döntőbizottság mérlegelési jogkörében úgy ítélte meg legalább három millió Ft összegű bírság kiszabása indokolt.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 21.
Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
