KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9151)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.554/11/2001.
Tárgy: a Hídépítő Rt. jogorvoslati kérelme és a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett eljárása az UKIG közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hídépítő Rt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20., képviseli: dr. Horváth László Lajos jogtanácsos, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) (1024 Budapest, Fényes Elek u. 7–13. nevében és megbízásából eljár a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. (2800 Tatabánya, Táncsics M. út 1/C, képviseli: dr. Völner Pál ügyvéd, 2536 Nyergesújfalu, Zelk Z. u. 64., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Esztergom városban a Mária Valéria híd forgalmának levezetése tehermentesítő út kiépítésével" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be elutasítja, míg a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) által ugyanezen tárgyban hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő az UVATERV Rt. által készített tervdokumentációra – melynek tárgya az Esztergom–Párkány közötti Duna-híd építése volt – 3932/1998. számon 1999. január 18-án kapott építési engedélyt, amelyet a hatóság 623/5/1999. számú határozatában kiegészített. Ezen engedély alapján a beruházó legkésőbb a híd használatbavételének engedélyezéséig köteles a hídra vezető forgalom elvezetéséhez szükséges intézkedéseket megtenni. A nehézjármű forgalom számára a Prímás szigeti út és a Kis-Duna-híd építése szükséges.
A híd építése a 2000. október 12-én megkötött vállalkozói szerződés alapján megindult, a teljesítési határidő 2001. szeptember 30-a, a forgalomba helyezés 2001. október 11-e. Egyidejűleg kapcsolódó beruházásként – ideiglenes megoldásként – átépítésre kerül a forgalom levezetése céljából a Táncsics M. út, amely azonban a város számára kedvezőtlen. A végleges elkerülő útra (Árok utca) vonatkozó tervdokumentációt a TURA Kft. készítette el 2000 júliusára, azonban a nyomvonalat illetően az egyeztetés – így az engedélyezés – elhúzódott, mert az Esztergom Város Képviselő-testülete 220/2000. (VI. 22.) számú határozatában ezt a megoldást nem támogatta. Ajánlatkérő ezért a Töltés utcai nyomvonalra áttervezte az útépítést, melynek költségkihatása jelentősen meghaladta volna az Árok utca költségét. 2001. árpilis 23-án a KöViM pénzügyi államtitkárának levele alapján az önkormányzat 162/2001. (IV. 26.) számú testületi döntésével a korábbi határozatát visszavonta, mely alapján az engedély kiadása megtörtént. Így a véglegesített nyomvonalra a terveket módosították, engedélyezésre benyújtották, majd 2001. augusztus 14-én az engedélyt a III/655-5/2001. számú határozat alapján ajánlatkérő megkapta. Egyidejűen ajánlatkérő adatszolgáltatást kért és kapott a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól az árvízveszély időbeli alakulását illetően. Eszerint a szeptembertől márciusig terjedő időszakban a legkisebb a kockázata annak, hogy az építkezést zavaró árvízi helyzet következzen be.
A fenti előzményeket követően 2001. augusztus 23-án küldte meg ajánlatkérő a felkért ajánlattevőknek és a Döntőbizottság elnökének az ajánlati felhívást. Ebben a beszerzés tárgyát részletesen meghatározta (új út építése a kapcsolódó munkákkal és új acélhíd építése), valamint szabályosan előírta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásának módját, az ajánlatok elbírálásának szempontját.
Ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolása körében előírta a megelőző három év azon referenciamunkáinak ismertetését, amelyek a beruházás becsült költségeinek legalább 25%-át elérték.
Ajánlatkérő kiemelte, hogy a műszaki alkalmasság vonatkozásában akkor minősíti az ajánlattevőt alkalmasnak, ha az ajánlattevő, illetve az általa megnevezett alvállalkozói együttesen igazolják az alkalmassá minősítéséhez az előírtakat.
Az alkalmatlanná minősítés szempontjai között rögzítésre került, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, ha nincs hídépítés területén megfelelő saját referenciája, vagy referenciákkal rendelkező szakalvállalkozója, vagy társvállalkozója.
Teljesítési határidőként 2002. április 30-át jelölte meg az előteljesítés lehetőségével. Dokumentációt is biztosított az ajánlattételhez. 2001. október 4-ét határozta meg eredményhirdetési időpontként, a szerződést 2001. október 12-én kívánta megkötni.
A Döntőbizottság elnöke részére megküldött tájékoztatóban ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapította és ezt azzal indokolta, hogy Esztergom város és a KöViM közötti hosszas egyeztetés eredményeként 2001. április 23-án történt döntés a tehermentesítő út eredeti, Árok utcai tervek alapján történő megépíthetőségéről. Az építési engedély kiadására 2001. augusztus 13-án került sor. Ezt követően vált lehetővé a közbeszerzési eljárás megindítására.
A Döntőbizottság elnöke 2001. szeptember 7-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg.
Kérelmező 2001. szeptember 14-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás törvénysértő részeinek megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását, ajánlatkérő kötelezését a felmerült költségek viselésére. Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 70. (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása jogsértő, nem áll fenn az előre nem látható okból előálló sürgősség esete. Az elkerülő út kiépítésének szükségessége már a híd építése során ismert volt. Ajánlatkérőnek tehát elegendő idő állt rendelkezésére a nyílt eljárás lefolytatásához. Az sem jogos indoklás ajánlatkérő részéről, hogy a sürgősség az árvízveszély miatt áll fenn. Ajánlatkérő éppen úgy jelölte meg a teljesítési határidőt, hogy az valószínűsíthetően az árvizes időszakra esik, amikor nem lehet semmiféle kivitelezési munkát végezni. A híd átadása 2001. október 16-án várható. A forgalom meg tud indulni, még ha az forgalmi és környezetvédelmi problémákat okoz is, az elkerülő út hiánya rendkívüli helyzetet nem eredményez. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlattételre felhívást nem kapott, holott megfelelő út- és hídépítési referenciákkal rendelkeznek, míg az ajánlattételre felkértek jó részének egyidejűleg mindkét referenciája nincs.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését, illetve a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Indoklásként előadta, hogy a két ország között nemzetközi egyezmény lehetővé teszi az elkészült hídon a nehéz járművek (autóbusz, tehergépjármű) forgalmát. Az építési engedély előírja erre tekintettel a Kis-Duna híd és az elkerülő út egyidejű elkészültét. Az elkerülő út engedélyezési eljárása elhúzódott, ezért korábban nem indíthatta meg a közbeszerzési eljárását. A híd és az elkerülő út építésének fedezete is egységes előirányzaton belül szerepel, a két létesítmény egy beruházási egységet képez. Az útépítés sürgős, mert a napi 4000 jármű okozta forgalomterhelés Esztergom történelmi városmagját érinti. A híd 2001. október 11-i forgalomba helyezéséhez az eljáró hatóság csak úgy ad ideiglenes engedélyt, ha a kiviteli szerződésben lát arra garanciát, hogy az út a jövő év elején átadásra kerül. A 2001. október 2-i bejáráson jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy az elkerülő út megépítéséig ideiglenes használatbavételi engedély kiadása történik 2002. május 15-i határidő kitűzésével. A vízügyi hatóság igazolása szerint a téli időszak a legkevésbé árvízveszélyes, így az áprilisi befejezés e szempontból is optimális. Az elkerülő út megépítéséről Esztergom város képviselő-testülete 2001. április 26-án döntött. Ezt követően ajánlatkérő a szükséges eljárást megkezdte, a már korábban elkészült terveket engedélyezésre beadta. A hatósági építési engedélyt 2001. augusztus 13-án kapták meg. Az útépítés miatt a jelenlegi védőgátat is át kell törni, ezért fontos az árvízveszélyes időszak elkerülése. A vízügyi hatóság álláspontja szerint március-áprilistól kezdődik a veszélyeztetett időszak, az érintett rész építésével addigra el kell készülni, ebből adódik az április 30-i véghatáridő. Mindezek teljesítéséhez az október elejei munkakezdés szükséges, amely csak a tárgyalásos eljárással biztosítható.
A kérelmező kérelmére tett észrevételben ajánlatkérő hivatkozik arra, hogy az ajánlattevői kör azonos az elkerülő út egy korábbi szakaszának, az Esztergom, Táncsics M. utca építésére kiírt közbeszerzési eljárásban résztvevőkkel. Az útépítés a beszerzés közel 70%-a, ezért nem írták elő követelményként a hídépítési referencia egyidejű meglétét, megengedett az alvállalkozói, illetve társvállalkozói hídépítési referencia igazolása is. Kérelmezőt nem zárták ki a közbeszerzési eljárásból, szakalvállalkozóként, illetve társvállalkozóként az eljárás részese lehet.
Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy az ajánlatok beérkeztek, az eredményhirdetés időpontja 2001. október 15.
A Döntőbizottság a D.562/2001. szám alatti jogorvoslati kérelmet egyesítette a D.554/2001. szám alatt a Döntőbizottság elnöke kezdeményezésére indított eljárással.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása nem jogsértő.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. § tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban ezen feltételek megvalósulnak-e. Tény, hogy ajánlatkérő a Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló döntést követően tudomással bírt arról, hogy elvezető utat kell építenie. Ajánlatkérő ennek alapján a szükséges terveket elkészíttette, azok 2000-ben már rendelkezésre álltak. Az engedélyezési eljárást megelőző egyeztetési folyamat elhúzódása nem ajánlatkérő érdekkörében merült fel, hanem az önkormányzat volt az, aki késleltette az elterelő út engedélyezését, illetve építését. Az önkormányzat pedig jelen közbeszerzési eljárásnak nem alanya. Az önkormányzati döntést követően ajánlatkérő a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, az építési engedély kiadása 2001. augusztus 14-én történt meg lényegében a már 2000-ben elkészült tervek alapján.
Ajánlatkérő ezt követően volt abban a helyzetben, hogy a közbeszerzési eljárás megindításáról intézkedjen.
Ajánlatkérő az építési engedély birtokában késlekedés nélkül, rövid határidőn belül 2001. augusztus 24-én az eljárását meg is indította.
A mielőbbi teljesítéshez ajánlatkérőnek nem vitathatóan érdeke fűződik, hiszen a Mária Valéria híd építési engedélyében az elkerülő út egyidejű megépítése is meghatározásra került. Az út építésénél az árvízveszélyhez alkalmazkodni kell, ezt ajánlatkérő megfelelően igazolta is, így az útépítés időigényére is figyelemmel a mielőbbi megvalósításhoz szükséges az őszi munkakezdés.
A fentiek alapján a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállnak.
A kérelmező jogorvoslati kérelmének további része is megalapozatlan.
A tárgyalásos eljárásban ajánlatkérő szabadon választhatja meg az ajánlattételre felhívottak körét. Ajánlatkérő kérelmezőt ajánlattételre nem hívta fel, ez az ajánlatkérői magatartás azonban nem jogsértő.
Kérelmező így a közbeszerzési eljárásnak nem részese, ebből következően az ajánlati felhívás előírásai jogát, jogos érdekét nem sértik.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ajánlatkérőnek az alkalmasság, illetve alkalmatlanná minősítés kérelmező által sérelmezett részei nem jogsértőek, ajánlatkérő ezen előírása nem zárja ki kérelmező részvételét az eljárásból.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján a Bizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást – ha a megindításra vagy folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn – megszünteti.
A fentiek alapján a Döntőbizottság az eljárást megszüntette, illetve a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 8.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
