KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9152)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.354/5/2001.

Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata közbeszerezési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85. a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata (1073 Budapest, Erzsébet krt. 6., képviseli: dr. Kovács Marianne ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 29. II/4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest VII., Wesselényi u. 11. szám alatti helyiség megosztása és 3 db üzlethelyiség kialakítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő képviselő-testülete 265/2001. (IV. 19.) számú határozatában döntött a GOZSDU udvarral kapcsolatos adásvételi szerződésről. A vételár kifizetésének azonban az volt a feltétele, hogy a bérházakban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kiürítése megtörténjen. A szerződés konkrét időpontot a kiürítésre vonatkozóan nem tartalmaz, azonban a szerződésben az került rögzítésre, "ha észszerűen feltételezhető időtartamon belül" nem történik meg a lakóingatlanok, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kiürítése, úgy a vevő jogosult a szerződéstől egyoldalúan elállni. A szerződő felek "észszerűen feltételezhető időtartamot" 30 napban állapították meg. Ajánlatkérő ennek alapján megkezdte az egyeztetést az ingatlanban lakó bérlőkkel. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői közül két üzlethelyiség bérlőjével az egyeztetés pénzbeli megváltás tekintetében nem járt eredménnyel. A két bérlő ragaszkodott ahhoz, hogy részére csere üzlethelyiség kerüljön felajánlásra. A két bérlő végül is a VII. kerület, Wesselényi u. 11. szám alatti helyiségeket tartotta megfelelőnek, azonban ezen helyiségeket üzlethelyiséggé kell átalakítani.
Ezen előzmények alapján indított ajánlatkérő 2001. május 22-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
A Döntőbizottság elnöke részére megküldött tájékoztatóban ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg: 1077 Budapest, Wesselényi u 11. szám alatti (hrsz: 34504/A/1) földszinti helyiség megosztása és 3 db üzlethelyiség kialakítása a rendelkezésre bocsátott ajánlati dokumentáció alapján.
Az eljárásfajta választását ajánlatkérő azzal indokolta, hogy a tárgyi munka elvégzése rendkívüli sürgősséget igényel, mert az átalakítási munkák kivitelezése előfeltétele a GOZSDU udvari ingatlanok értékesítése tárgyában megkötött vételi jogot biztosító, illetve adásvételi szerződések teljesítésének. A tárgyi beszerzést indokolja továbbá, hogy a GOZSDU udvarban bentlakó bérlők hosszas tárgyalás eredményeként készek az átalakítandó üzlethelyiségbe átköltözni. Az üzlethelyiség átalakításának határideje 80–100 nap. Egyéb eljárásfajta alkalmazása esetén a GOZSDU udvar eladásából származó vételárhoz jelentős késedelemmel jutna ajánlatkérő.
Ajánlatkérő a következő ajánlattevőket hívta fel ajánlattételre: MONZORICH Kft.-t, Pilon-Bau Kft.-t és Eggi Kft.-t.
Ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített, melyben a teljesítési határidőt legkésőbb 2001. augusztus 15-ében jelölte meg. Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére való alkalmasság, illetve alkalmatlanná minősítés szempontjait. Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani.
Ajánlatkérő a felhívásában meghatározta az eljárás lefolytatásának menetét. Az ajánlattételi határidő 2001. május 30-a, a tárgyalások lefolytatására 2001. május 31-én kerül sor. Az eredményhirdetés időpontja 2001. június 1.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta ennek megfelelően és a nyertes ajánlattevővel a MONZORICH Kft.-vel a vállalkozási szerződést 8 688 691 Ft + áfa vállalkozási áron 2001. június 1-jén megkötötte.
A Döntőbizottság elnöke 2001. június 5-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogalap feltételeinek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, ezért indítványozta az eljárás jogalapjának és az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte az eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint jelen esetben a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalap fennáll, eljárása jogszerű.
A közbeszerzési eljárásban előre nem látható ok volt, hogy a bérlők a pénzügyi rendezést nem fogadják el, hanem ragaszkodnak ahhoz, hogy csere üzlethelyiségeket biztosítsanak részükre. A rendkívüli sürgősségnek gazdasági okai vannak, mert a GOZSDU udvar eladásából származó vételár szükséges, hogy az Önkormányzat részére mielőbb rendelkezésre álljon. Ajánlatkérő képviselője elismerte, hogy ugyan két bérlővel nem sikerült a megállapodás, azonban a 3 db üzlethelyiség kialakítását műszaki szempontok indokolták.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Kbt. negatív megközelítésben határozza meg a rendkívüli sürgősség miatt alkalmazott tárgyalásos eljárás feltételeit, azaz az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá gyors eljárás szükségessége miatt nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatók. A rendkívüli sürgősség esetén a közbeszerzésre irányuló szerződés gyors megkötésének és teljesítésének elmaradása a közbeszerzéssel érintettek helyzetében nagymértékű súlyos hátrányt, kárt okozna. Egyetlen feltétel hiánya már nem teszi jogszerűvé a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazását.
Ajánlatkérő a rendkívüli sürgős helyzet kialakulását azzal indokolta, hogy nem volt előre látható, hogy a bérlőkkel rövid határidőn belül nem sikerül megegyezni, illetve a mielőbbi teljesítést gazdasági okok indokolják, hiszen ajánlatkérő részére az adásvételi szerződés teljesülése jelentős bevételt eredményez.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló helyzet nem ajánlatkérő érdekkörén kívüli okból következett be, hanem a saját érdekkörén belül keletkezett okból állt elő. A GOZSDU udvarra kötött adásvételi szerződésben ajánlatkérő saját maga vállalt kötelezettséget arra, hogy észszerűen feltételezhető időtartamon belül vállalja az ingatlan kiürítését. Ezt az időtartamot pedig a szerződében harminc napban állapították meg.
Előrelátható volt tehát ajánlatkérő részéről a rendkívüli sürgős helyzet kialakulása azáltal, hogy a szerződésben saját maga rövid határidőn belül vállalta az ingatlan kiürítését, és nem számolt azzal a körülménnyel, hogy ezen időtartamon belül a kiürítés ténylegesen megvalósítható-e.
A törvényi tényállás azon feltétele tehát jelen esetben nem áll fenn, mely szerint előre nem látható okból állt elő a rendkívüli sürgősség és az, hogy ez nem ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek jelen közbeszerzési eljárásban nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította.
A Döntőbizottság jelen ügyben a pénzbírság kiszabásától eltekintett, figyelemmel a közbeszerzés értékére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. július 10.

Dr. Engler Magdolna s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel