KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9217)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.577/16/2001.

Tárgy: a Bertelé S.n.c. kérelmező jogorvoslati kérelme a Stadion Invest Rt. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Bertelé S.n.c. (22040 Lurago d'Elba, Via degli Artigiani 23., Italia., képv.: Eurodelta Kft. 1137 Budapest, Szent István park 26.) kérelmező kérelmét, melyet a Stadion Invest Rt. (1015 Budapest, Hattyú u. 14.) ajánlatkérő "32 db futballstadionba kerülő lelátószékek szállítása és helyszíni szerelése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság kérelmező jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelme, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. július 25. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 30. számában közzétett részvételi felhívással tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 8. pontjában határozta meg a jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására csatolni kért adatok és tények körét. E körben előírta, hogy a jelentkezőknek csatolni kell a jelentkezéshez a Kbt. 46. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat figyelemmel a Kbt. 46. § (4)–(8) bekezdéseire mind a részvételre jelentkező, mind a teljesítésbe – a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben – bevonandó alvállalkozók tekintetében.
A részvételi felhívás 13. Egyéb információk elnevezésű pontjában a következő ajánlatkérői elvárások kerültek meghatározásra "A részvételi jelentkezést 5 db zárt borítékban "Stadionrekonstrukció – lelátószékek" felirattal, 5 példányban (1 eredeti és 4 másolat) kell benyújtani legkésőbb a 6. a) és b) pontban megjelölt időben és helyen."
"A részvételi jelentkezéshez csatolni kell a teljesítésbe bevont szakemberek teljes, bizonyító erejű magánokiratba foglalt elfogadó nyilatkozatát a szerződésben való részvételre."
A részvételi jelentkezés határidejére, 2001. augusztus 22. napjára a kérelmező a LÉZER-PLAST Kft., a SANATMÖBEL Kft., a HANEX Kft., az ÖNRINGER SCHULMÖBELFABRIK EHEIM GmbH. Szé-Kes Konzorcium, Josef Vojtek-Kino-Export, a DUMAWORK Kft., a Vegyépszer Rt. a COMPACK-BAU Kft. nyújtotta be részvételi jelentkezését.
A kérelmező képviseletében, megbízottjaként az Eurodelta Kft. nyújtotta be a részvételi jelentkezést. A részvételi jelentkezés tartalmazta, hogy a jelentkezést, mint a kérelmező magyarországi megbízottja nyújtja be az Eurodelta Kft.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket, a bontást követően megvizsgálta, majd döntött arról, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hiánypótlást biztosít a részvételre jelentkezők számára, amelyről a jelentkezőket postai úton értesítette. A hiánypótlásra lehetőséget a részvételére jelentkezőknek 2001. szeptember 4. 14.00 órájáig adott a konkrét hiányosságok pontos megjelölése nélkül. Ajánlatkérő a hiánypótlásra tekintettel az eredményhirdetés időpontját elhalasztotta. Az eredményhirdetés elhalasztásáról fax útján tájékoztatta ajánlatkérő a jelentkezőket.
Ajánlatkérő 2001. szeptember 8. napján kihirdette az eljárás eredményét, amely során megállapította, hogy a SANATMÖBEL Kft. és a LÉZER-PLAST Kft. részvételre jelentkezőn kívül a többi jelentkező érvénytelen pályázati anyagot nyújtott be, így az eljárás további szakaszából kizárásra kerültek. Kérelmezőt az eredményhirdetésen is az Eurodelta Kft. képviselte, mint megbízott.
Kérelmező ajánlatát egyrészt a Kbt. 46. § (1) bekezdése szerinti hatósági igazolások hiánya, illetve a 46. § (8) bekezdés szerinti nyilatkozat hiánya, másrészt a nem megfelelő példányszámban benyújtott jelentkezés okán, harmadrészt pedig a teljesítésben bevont szakemberek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt elfogadó nyilatkozatának hiánya okán minősítette érvénytelennek ajánlatkérő.
Kérelmező 2001. szeptember 20. napján, megbízottja, az Eurodelta Kft. útján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmező kifogásolta egyrészt az ajánlatkérő által választott eljárási formát, álláspontja szerint ajánlatkérő által a tárgyalásos eljárás választásának indokai nem felelnek meg a Kbt. 70. §-ában foglaltaknak. Másrészt kifogásolta, hogy ajánlatkérő az általa biztosított hiánypótlás során nem konkrétan jelölte meg, hogy milyen hiányok pótlását kéri a részvételre jelentkezőktől, másrészt olyan rövid időt biztosított a hiányok pótlására, amely alatt annak nem lehetett eleget tenni, figyelemmel arra, hogy nem kerültek megjelölésre a jelentkezések hiányai ajánlatkérő által.
Harmadrészt sérelmezte, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívásában olyan nyilatkozat csatolását kérte – nevezetesen a teljesítésbe bevont szakemberek külön nyilatkozatát – amely teljesen abszurd, tekintve, hogy ő mint a világ egyik legjelentősebb lelátószék szállítója a saját maga által gyártott termékeket, saját gyakorlott szakembereivel szereli fel. A teljesítésbe bevont szakemberekről, vezetőkről a felhívásban foglaltaknak megfelelően a cégvezető büntetőjogi felelőssége tudtában nyilatkozott, amit ajánlatkérőnek el kellett volna fogadnia és így nem nevezhette volna meg hiányként a teljesítésbe bevont szakemberek nyilatkozatainak hiányát. Álláspontja szerint a részvételi jelentkezésben a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására előírt adatokat és dokumentumokat magyar fordításban és szükséges OFFI hitelesítéssel csatolta.
Kérelmező a tárgyaláson kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő nem közvetlenül a részére, mint részvételre jelentkező részére, hanem az Eurodelta Kft. részére juttatta el az egyes eljárási cselekményekről szóló értesítéseket, felhívásokat. Álláspontja szerint jogszerűen csak a részére küldhette volna meg ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során keletkezet iratokat.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő részvételi szakaszt lezáró döntését, tegye lehetővé, hogy a tárgyalásokba kerüljön bevonásra. Ideiglenes intézkedés megtételét is kérte.
Ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelmet, mint alaptalant kéri elutasítani. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás során jogszerűen járt el, a kérelmező vonatkozásában megállapított érvénytelenségi okok valósak és megalapozták az eljárásból történő kizárását kérelmezőnek. A részvételi felhívásban egyértelműen megkövetelték a hatósági igazolásokat a köztartozásokról, valamint a Kbt. 46. § (8) bekezdése szerinti nyilatkozatot tekintettel arra, hogy a kérelmező külföldi cég. A kérelmező részvételi jelentkezése nem tartalmazta a kért igazolásokat a köztartozásokról, sem pedig a Kbt. 48. § (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot. A kérelmező jelentkezése ezen kívül sem felelt meg több okból a felhívásban foglaltaknak, egyrészt nem megfelelő példányszámban került a jelentkezés benyújtásra, másrészt nem tartalmazta a teljesítésbe bevont szakemberek elfogadó nyilatkozatát sem. A fent ismertetett hiányok álláspontja szerint megfelelően alátámasztják a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára alapított érvénytelenség jogszerűségét.
A kérelmező által kifogásolt eljárás forma alkalmazásával kapcsolatban előadta, hogy a választás indoka a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja, s nem általában a Kbt. 70. § (1) bekezdésére alapították.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy valamennyi jelentkező részére ugyanolyan tartalmú hiánypótló levelet küldött meg postai úton. Álláspontja szerint a Kbt. nem írja elő kötelezettségként, hogy a hiánypótlás során meg kell jelölni a konkrétan a pótolandó nyilatkozatok és igazolások körét. Véleménye szerint a jelentkezők részére azonos feltételekkel biztosította a hiánypótlás lehetőségét és az esélyegyenlőséget.
Egyéb érdekeltek közül a Szé-Kes Konzorcium tagjaként Szunoman Gyula és a LÉZER PLASZT Kft. tett érdemi észrevételt. Álláspontjuk, hogy ajánlatkérő eljárásával nem sérültek a törvény rendelkezései. A hiánypótlást ajánlatkérő minden jelentkező részére azonos feltételekkel biztosította. A kérelmező kérelmét megalapozatlannak tartják.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme egyrészt elkésettség okán, másrészt megalapozatlanság okán nem alapos.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás során az Eurodelta Kft. a kérelmező képviseletében, meghatalmazottjaként járt el. Ezt támasztja alá, hogy a részvételi jelentkezést, mint a kérelmező magyarországi megbízottja nyújtotta be, az eredményhirdetésen is a kérelmező képviseletében eljárva, helyette vett részt. A fentiek alapján Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogosan tekintette úgy az Eurodelta Kft.-t, mint a kérelmező meghatalmazottját, így az egyes eljárási cselekményekről történő értesítéseknek az Eurodelta Kft. részére történő megküldését úgy kell tekinteni, mint amellyel a kérelmező, mint részvételre jelentkező tájékoztatva lett ajánlatkérő cselekményeiről, úgy mint hiánypótlás elrendelése, eredményhirdetési időpont elhalasztása, eljárást lezáró döntés stb.
A fentiek alapján a kérelmező vonatkozásában az egyes eljárási cselekményekről, ajánlatkérő döntéseiről való tudomásszerzés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amely időpontban az ajánlatkérő iratai, döntéseiről készült jegyzőkönyvek az Eurodelta Kft. részére kézbesítésre kerültek.
A fenti megállapításokra is tekintettel kérelmező kérelmében foglalt kérelmi elemek vizsgálata során a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek az ajánlatkérő által választott tárgyalásos eljárási forma jogszerűségére vonatkozó, valamit az ajánlati felhívásban meghatározott előírások, feltételek kifogásolására vonatkozó, valamint a hiánypótlás elrendelésének formájának és jogszerűségének kifogásolására vonatkozó kérelmi elemei elkésettek, arra vonatkozó jogorvoslati kérelem a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint rendelkezésre álló jogvesztő, 15 napos határidőn túl került benyújtásra.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül lehet kérelmezni. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező az ajánlatkérő által közzétett részvételi felhívás alapján a részvételi jelentkezés benyújtásának határidejére (2001. augusztus 22.) jelentkezést nyújtott be, így ezen legkésőbbi időpontban megállapítható, hogy kérelmező tudomással bírt, mind a választott eljárási forma indokairól, valamint a részvételi felhívás feltételeiről, előírásairól. A tudomásra jutás időpontjaként figyelembe vett ajánlattételi határidő időpontját (2001. augusztus 22.) is tekintve a tudomásra jutás időpontjának ezt követő 15 napja lett volna kérelmezőnek arra, hogy joghatályosan kifogásolja, mind a tárgyalásos eljárási forma választását, mind pedig a részvételi felhívásban megfogalmazott feltételek, előírások jogszerűségét. Az ajánlattételi határidőtől számítottan is erre 2001. szeptember 6. napjáig lett volna lehetősége, ettől eltérően 2001. szeptember 20. napján (2001. szeptember 19. napján postára adott) előterjesztett jogorvoslati kérelme ezen elemei vonatkozásában elkésettek a fentiek szerint.
Kérelmező kifogásolta jogorvoslati kérelmében továbbá, hogy ajánlatkérő nem egyenlő esélyek biztosításával és nem méltányosan élt a hiánypótlás törvényben megadott lehetőségével, mivel nem jelölte meg a konkrét hiányok körét, valamint a hiánypótlás teljesítésre adott rövid határidő nem méltányos, figyelembe véve, hogy külföldi pályázók is szerepelnek az eljárásban.
A Döntőbizottság e kérelmi elem vonatkozásában is megállapította, hogy kérelmező a törvényben biztosított 15 napos jogvesztő határidő elteltét követően kifogásolta a hiánypótlás jogszerűségét.
Ajánlatkérő a hiánypótlás elrendeléséről 2001. augusztus 29. napján kelt levélben tájékoztatta a jelentkezőket, ezen levelet postai úton küldte meg valamennyi jelentkező részére. Kérelmező nyilatkozata alapján 2001. szeptember 3. napján kapta meg, így ezen a napon tudomást szerzett arról, hogy ajánlatkérő a hiánypótlást milyen formában és milyen feltételekkel rendelte el. Kérelmező jogorvoslati kérelmet 2001. szeptember 19. napján adta postára, azonban a 15 napos jogvesztő határidő a hiánypótlás tekintetében 2001. szeptember 3. napját követő naptól számítottan 2001. szeptember 18. napján lejárt, így kérelmező erre vonatkozó kérelme is elkésett a fent már hivatkozott Kbt. 79. § (7) bekezdésében foglaltak miatt.
A kérelmező kérelmében kifogásoltak közül Döntőbizottságnak érdemben az ajánlatkérő által kérelmező vonatkozásában megállapított érvénytelenségi okok jogszerűségét vizsgálta, miután a jogorvoslati kérelmet e kérelmi elem vonatkozásában lehetett határidőben érkezettnek tekinteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által megállapított érvénytelenségi okok kifogásolására irányuló kérelmezői jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Kbt. 63. § (6) bekezdése alapján a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a nyílt eljárásra vonatkozó rendelkezések közül az érvénytelenségre, kizárásra vonatkozó előírásokat megfelelően alkalmazni kell. A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát a Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak [a Kbt. 53. § (2) bekezdés].
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban – összhangban a Kbt. 46. § (5) és (8) bekezdéseivel – előírta, hogy a részvételre jelentkezőknek hatósági igazolást kell csatolni a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott köztartozásokról. Ezzel összefüggésben a külföldi részvételre jelentkezők esetében szükséges volt csatolni a nyilatkozatot arról, hogy az jelentkező székhelye szerinti országban milyen köztartozásnak felelnek meg a Kbt.
46. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak, és milyen szervezet tartja nyilván.
A részvételi felhívásban ezen túl ajánlatkérő meghatározta, hogy a jelentkezéseket milyen példányszámban kell beadni (felhívás 13. pont 2. bekezdés), valamint az egyéb információk között előírta, hogy csatolni kell a teljesítésbe bevont szakemberek külön nyilatkozatát a szerződés teljesítésében való részvételről.
Az ajánlati felhívás tartalmát senki nem vitatta a rendelkezésre álló határidőn belül, s annak kifogásolásával kérelmező is elkésett a fent részletezettek szerint, így a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a kérelmező jelentkezésére figyelemmel ajánlatkérő által megállapított érvénytelenségi okok helytállóan-e, s azok alapján az eljárásból történő kizárása kérelmezőnek jogszerűen történt-e.
A rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy valamennyi ajánlatkérő által megállapított érvénytelenségi okban szenvedett kérelmező jelentkezése. A részvételi jelentkezések nem megfelelő példányszámban kerültek csatolásra, a köztartozásokra vonatkozó hatósági igazolások és a Kbt. 48. § (8) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem tartalmazta a jelentkezés, valamint nem került csatolásra a teljesítésbe bevont szakemberek elfogadó nyilatkozata.
A fent ismertetett hiányok egyenként, külön-külön is megalapozzák az érvénytelenségre alapítottan azon ajánlatkérő döntést, hogy kérelmezőt az eljárás további szakaszában való részvételből kizárja.
Mindazonáltal megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a törvényben megfogalmazott hiánypótlási lehetőség ajánlatkérő és az ajánlattevők számára is azzal a gyakorlati jelentősséggel bír a közbeszerzési eljárás során, hogy a kizárólag formai hibában szenvedő ajánlatokat az eljárás további szakaszában való részvételre alkalmassá lehessen tenni és így szélesebb verseny során kerülhet kiválasztásra a nyertes pályázó. A hiánypótlás biztosítása elveszti az fenti gyakorlati jelentőségét akkor, ha ajánlatkérő ugyan a törvény rendelkezését betartva ad lehetőséget a formai hiányok pótlására, azonban a hiánypótlás elrendelésének módja miatt olyan rövid ideje jut ajánlattevőknek a hiányok pótlására, hogy gyakorlatilag ajánlatkérő az így elrendelt hiánypótlással nem éri el azt a célt, amelyre tekintettel a jogszabályalkotó a hiánypótlás jogintézményét a törvényben szabályozta.
Rámutat a Döntőbizottság, hogy a kérelmező vonatkozásába megállapított 3 érvénytelenségi ok közül kettő olyan, amely pótlására a hiánypótlás keretében lehetőség lett volna, azonban a teljesítésbe bevonni kívánt a szakemberek nyilatkozata olyan tartalmi elvárás volt, amely tekintetében a Kbt. 43. § (4) bekezdésben biztosított hiánypótlás lehetősége nem terjed ki, így annak pótlására e körben sem lett volna lehetősége kérelmezőnek.
Ennek alapján a részvételi jelentkezése a hiánypótlással sem lett volna érvényessé tehető, a nyilatkozatok hiánya miatt mindenképpen érvénytelennek minősült volna.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. október 20.

Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel