KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9219)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.610/7/2001.
Tárgy: a Trio-Lab Kft. jogorvoslati kérelme a Szegedi Tudományegyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Kardos Péter ügyvéd (6722 Szeged, Béke u. 5/A) által képviselt Trio-Lab Kft. (6722 Szeged, Petőfi S. sgt. 10., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet dr. Kelemen Zoltán ügyvéd (6725 Szeged, Tisza L. u. 26.) által képviselt Szegedi Tudományegyetem (6720 Szeged, Dugonics tér 13., továbbiakban: ajánlatkérő) az ajánlatkérő Klinikai Kémiai Intézetében és Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetében laboratóriumi vizsgálati tevékenység végzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. szeptember 5-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt szolgáltatásnak 2008. december 31-ig történő végzésére legelőnyösebb ajánlatot tevő kiválasztására. Ajánlatkérő 2 millió vizsgálatot kíván évente elvégeztetni. A felhívás 11. b) pont első "–"-ében ajánlatkérő kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére azt az ajánlattevőt, akinek a pénzintézeti számláján az elmúlt egy év alatt sorban állás mutatkozott. A 16. pontban előírta, hogy az ajánlattevőnek legalább 50 millió Ft jegyzett tőkével kell rendelkeznie. A 16. pont 14, "–" bekezdésében közölte, hogy az "ajánlattevőnek – a dokumentáció szerint – részt kell vennie az intézetek informatikai rendszerének korszerűsítésében", a 12. "–" bekezdés szerint "ajánlattevőnek a mindenkori könyv szerinti értékkel számolva vételi jogot kell biztosítania ajánlatkérő részére a szerződés megszűnése/megszüntetése esetére".
Kérelmező szeptember 28-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz sérelmezve az előző bekezdésben ismertetett előírásokat. Előadta, hogy csak inkasszó megállapodás esetén merülhet fel a szállítók részéről való sorban állás ténye, a hatályos pénzügyi szabályozás szerint pedig nem köteles a gazdálkodó szervezet inkasszó megállapodást kötni. A megállapodást nem kötő szervezet akár 30–60 napos késedelemmel is teljesítheti kifizetéseit a szóban forgó alkalmatlansági kritériumnak való meg nem felelés veszélye nélkül. Így ez a kikötés sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Az 50 millió Ft-os jegyzett tőkét illetően arra hivatkozott, hogy egy cég tőkeerejét nemcsak a jegyzett tőke fémjelzi, a gazdálkodó szervezet tőkeereje nem azonos a jegyzett tőkével.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy az általa meghatározott alkalmassági kritérium – a sorban állás hiánya – a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolási körbe tartozik, ezért nem tekinthető jogsértő kikötésnek. Az 50 millió Ft jegyzett tőkét nem alkalmassági, hanem érvényességi feltételként írta elő, a 200–400 ezer Ft/év összegű szolgáltatást elővigyázatosságból csak megbízható pénzügyi háttérrel rendelkező ajánlattevővel kívánja végeztetni.
A Döntőbizottság a felek írásbeli észrevételei alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 43. §-a alapján az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az igazolás módjára a 44. § tartalmaz eligazítást. Az (1) bekezdés a) pontja szerint a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható "pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal".
Az évi 200–400 millió Ft értékű szolgáltatás teljesítéséhez a vállalkozónak (nyertes ajánlattevőnek) ráfordításokat kell eszközölnie. A megrendelő (ajánlatkérő) számára a szerződés zökkenőmentes teljesítése szempontjából fontos, hogy a vállalkozó folyamatosan tudja finanszírozni a költségeket. Erre viszont kevésbé képes az az ajánlattevő, akinek már eddig is sorban állási gondjai voltak a szállítói részére történő kifizetéseket illetően. Ily módon ajánlatkérőnek azon előírása, hogy a számlavezető pénzintézet igazolásának a sorban állás tényéről is szólnia kell, összhangban áll a 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolási móddal.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek ezen előírása nem volt jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező érvelését, miszerint a gazdálkodó szervezetek részére nem kötelező a sorban állás kimutathatóságát feltételező inkasszó megállapodás megkötése, így inkasszó rendszerbe nem szereplő ajánlattevő előnyösebb helyzetben van a közbeszerzési eljárásban. Abban az esetben ugyanis, ha az inkasszó rendszerben nem szereplő ajánlattevő nyújt be ajánlatot, a pénzintézet csak azt közölheti, hogy inkasszó megállapodás hiányában a sorban állás tényére nem rendelkezik adattal. Emiatt ajánlatkérő nem nyilváníthatja az ajánlatot érvénytelennek, sem pedig az ajánlattevőt alkalmatlannak. Az ajánlattevők esélyegyenlősége sérelmének veszélye tehát nem áll fenn.
Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő 50 millió Ft jegyzett tőkével való rendelkezést írt elő, ezen kikötést egyrészt a fizetőképesség megállapítására alkalmatlannak, másrészt túlzott mértékűnek tartja.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja szerint a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható "az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb – fizetőképességének megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal."
A jegyzett tőke a cégre vonatkozó egyik olyan adat, melynek alapján az ajánlattevő fizetőképessége megállapítható.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező érvelését, miszerint a jegyzett tőke nem azonos a tőkeerővel és ezért nem alkalmas az ajánlattevő tőkeerejének mérésére. Kétségtelen, hogy egy cég tőkeereje nemcsak a jegyzett tőkéből áll, de a társasági törvény rendelkezései szerint a jegyzett tőke mértékének megfelelő vagyonnal a cégnek mindig rendelkeznie kell, így ennél fogva a cég tőkeereje – fizetőképessége – ezen adat alapján biztonsággal mérhető.
Az ajánlatkérő által szükségesnek talált tőkeerő mértéke megfelelőségét a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételek alapján lehet megítélni. Ajánlatkérő hosszú távra, 2008. december 31-ig kíván szerződést kötni az eljárás nyertesével évi 2 millió vizsgálat elvégzésére. A szolgáltatás tárgya egészségügyi laboratóriumi vizsgálati tevékenység. A felhívás 16. pontjának 12. és 14. "–" bekezdéséből következtetni lehet arra, hogy a nyertes ajánlattevőnek a szerződés teljesítésének időszakában beruházásokat is kell eszközölnie (pl. részt kell vennie az intézetek informatikai rendszerének korszerűsítésében).
Mindezen adatok alátámasztják az ajánlatkérő szinte feltétlen biztonságra való törekvését az ajánlattevők fizetőképességének, stabilitásának bizonyítására nézve. Ajánlatkérő az ajánlattevő viszonylag stabil adata, a jegyzett tőke jelentős mértékű meghatározásában látta elérhetőnek, hogy a hosszú távra tervezett szerződéses jogviszony a vállalkozó anyagi ellehetetlenülése miatt ne szűnjön meg.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérőnek az alkalmasság igazolására vonatkozó ezen előírása nem volt jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. október 26.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
