KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9223)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.568/11/2001.
Tárgy: a Bayer Center Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a BAYER CENTER Építőipari Kft. (7615 Pécs Cserkút, Külterület 090/2 hrsz., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1091 Budapest, Üllői u. 45., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest IX., Berzenczey u. 11. sz. alatti lakóépület teljes felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi IV. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben (K. É.) 2001. június 20-án közzétett ajánlati felhívásával a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában nyílt közbeszerzési eljárást indított.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja alapján kívánja elbírálni az ajánlatokat. Ennek megfelelően az ajánlati felhívásban meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlyszámait, és adható pontszámokat. Ezek a következők voltak:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 9
– vállalt jólteljesítési garancia mértéke 5
– teljesítési határidő 4
– késedelmes teljesítés esetén vállalt napi kötbér mértéke 3
Az adható pontszámot 1–10 pont között határozta meg.
Ajánlatkérő részletes dokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, amely tartalmazta a részletes ajánlati feltételeket, és pontos műszaki tartalmát.
Az ajánlattételi határidőre 2001. augusztus 1-jére 6 db ajánlat érkezett, a kérelmező, a Fővárosi Építő Rt., Kalotherm Építészeti és Épületgépészeti Rt., 3T. FŐÉP Kft., M és M Kft., ARCADOM Rt. részéről. Az ajánlatokat a Bizottság értékelte, majd 2001. szeptember 12-én megtartott eredményhirdetésen a Kalotherm Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező 2001. szeptember 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Jogorvoslati kérelmében az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezte. Álláspontja szerint az ajánlatkérő olyan számítási metódust alkalmazott, amely a Kbt. szabályaiba ütközik, és ezért ajánlatkérő megszegte a Kbt. 55. § (6) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését is. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott számítási módszer nem volt ismert ajánlattevők előtt, ezt sem az ajánlati felhívásban, sem azt követően nem tette közzé, arról csak az eljárást lezáró döntés kihirdetésekor az összegzésből értesültek.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Kbt. nem határoz meg értékelési módszert, amelyet az értékelés során alkalmazni kell, ezen kívül azt sem írja elő, hogy ajánlatkérőnek az általa alkalmazott számítási metódust előre közzé kellene tennie. Kizárólag csak annyit határoz meg a törvény 34. § (3) bekezdésében, hogy ajánlatkérőnek előre meg kell adni az értékelési részszempontokat és azok súlyszámait, valamint az értékelési ponthatárokat, abban az esetben, ha úgy dönt, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján kíván értékelni. Ennek megfelelően került az ajánlati felhívás közzétételre, hiszen az tartalmazta mind a részszempontokat, mind a súlyszámokat és az adható pontokat is a törvény előírásainak megfelelően.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson előadta, hogy az összegzésben foglaltaknak megfelelően történt az ajánlatok tartalmi elemeinek értékelése akként, hogy az 1. részszempont tekintetében az ajánlati árnál a legkedvezőbb ajánlati ár kapta a maximum pontot, ehhez viszonyítva 2,5 M Ft-onként csökkentették a többi ajánlati ár pontszámát, így alakultak ki a kiosztott pontszámok.
Az ajánlati árnál alkalmazott értékelési metódus a Bíráló Bizottság műszaki szakemberei javaslatára került kialakításra, meg volt határozva az az összeg, amely rendelkezésre áll a beruházás megvalósításához és ezzel összefüggésben került kialakításra a számítási módszer.
A 2. értékelési részszempont jóteljesítési garanciák körében ajánlatkérő nyilatkozott, hogy kizárólag a garanciák mértéke került értékelésre, miután az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő meghatározta, hogy a jólteljesítési garancia összege az egyéves felülvizsgálatot követően visszafizetésre kerül. Az értékelésre úgy került sor, hogy a maximum pontot az 5%–10% közötti vállalások kapták, 9 pontot az 5%–4%, 8 pontot a 2,5%–3% közötti vállalások, a 2,5% alatti vállalásokra 1–7 közötti pontok kerültek (volna) kiosztásra. Az ajánlati dokumentációban a minimális jóteljesítési garancia mértéke 2%-ban került meghatározásra.
A harmadik részszempont (teljesítési határidő) értékelése során a pontszámok akként kerültek kiosztásra, hogy a legkedvezőbb ajánlat (a dokumentációban előírásra került, hogy 240 napnál rövidebb nem lehet a teljesítési határidő) kapta a maximum 10 pontot és e fölött 30 napos eltérésenként 1 pont került levonásra.
A negyedik részszempont (kötbér mértéke) pontozására is felállítottak sávos határokat és ehhez rendelték a pontokat, úgy, hogy 1,1 M Ft feletti kötbér 10 pont, 1,1 M Ft–800 000 Ft között 9 pont, 800 000–500 000 Ft napi kötbér vállalás 8 pont, 500 000–300 000 Ft között 7 pont, 300 000–200 000 Ft között 6 pont, 100 000 Ft–50 000 Ft között 5 pont, 50 000 Ft alatti vállalások esetén 10 000 Ft-onként 1 pont kerül levonásra. Az értékelés során csak a napi kötbér mértéke került értékelésre, a kötbér maximális összege nem, mert az ajánlati dokumentációban az meg volt határozva 12%-ban a nettó vállalási árra vetítve.
Ajánlatkérő tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy annak ellenére, hogy ideiglenes intézkedés meghozatalára nem került sor, a jogorvoslati kérelemre tekintettel, a nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötését felfüggesztették, így szerződéskötésre nem került még sor.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint.
A kérelmező jogorvoslati kérelme keretei között a Döntőbizottság elsődlegesen szükségesnek látja a kifejteni az alábbi jogi álláspontját az ajánlatok értékelésével kapcsolatban, mielőtt ajánlatkérő közbeszerzési eljárásban végzett értékelésének jogszerűségét konkrétan megvizsgálja.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése az értékelésre vonatkozóan kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
E körben a törvény az ajánlatkérő részére kötelezően előírja, hogy az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelően az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján is elbírálhatja [Kbt. 34. § 1. b) pont], de ebben az esetben a Kbt. 34. § (3) bekezdése további feltételeket határoz meg, nevezetesen, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívásban, illetve az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat, részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (súlyszámokat). Valamint az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát is meg kell adni, melynek minden részszempont esetében azonosnak kell lenni.
Ajánlatkérő magatartását a közbeszerzési eljárás során az ajánlatok értékelése során alapvetően tehát a fent idézett törvényi rendelkezések határozzák meg. Akkor amikor ajánlatkérő értékelésének jogszerűsége, illetve annak jogszerűtlensége merül fel, azt kell vizsgálni, hogy a vizsgált értékelés megfelel-e a fent idézett jogszabályhelyeknek, illetve nem ütközik-e a törvény által meghatározott alapelvek valamelyikébe.
A Kbt. nem írja elő, illetve nem rendelkezik arról, hogy az ajánlatok elbírálása során az előre meghatározott részszempontok szerinti tartalmi elemek értékelése alapján a pontszámok megállapítására milyen módszer alkalmazásával juthat el ajánlatkérő. Azt sem írja elő a törvény, hogy előre ismertetni kell, hogy milyen módszer alkalmazásával kell a pontszámokat kiosztani az egyes részszempontok körében.
Ajánlatkérőtől tehát nem lehet megkövetelni, hogy az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban ismertesse, hogy milyen módszer alapján kívánja a pontszámokat kiosztani, így a pontozási rendszer előre megadásának a hiánya nem róható a terhére, ennek alapján nem állapítható meg jogsértés, továbbá önmagában nem alapozza meg az értékelés jogsértő voltát, ha nem adja meg előre a pontozás során alkatmázott módszert.
A fentiek alapján ajánlatkérő bármely módszer alkalmazásával elvégezheti az értékelést és kioszthatja a pontszámokat, azzal a kikötéssel, hogy értékelésének az általa választott módszer mellett is meg kell felelnie a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaknak. Ez annyit jelent, hogy az ajánlatok egyes tartalmi elemeinek a részszempontok szerinti értékelése és az adott pontszámoknak ki kell fejeznie az ajánlatok közötti tényleges különbségeket.
A pontszámok kiosztása alapulhat különböző módszereken, azonban az esélyegyenlőség akkor teljesül, ha a jobb ajánlatra magasabb, mégpedig a tartalmi elemek közötti különbségeket azonos mértékben (arányban) kifejező pontszámot kapnak az egyes ajánlattevők.
Amennyiben az ajánlatkérő által az értékelés során a pontszámok megállapítására vonatkozó módszer nem alkalmas arra, hogy azáltal ajánlatkérő eleget tudjon tenni az ajánlatok értékelésé körében – a törvényben megfogalmazott alapelvekkel is összefüggésben – a Kbt. 55. § (6) bekezdése által támasztott követelményeknek, úgy ajánlatkérő értékelése nem felelhet meg a törvény rendelkezésének. Az értékelés jogsértő voltát ebben az esetben nem a választott értékelési metódus milyensége alapozza meg, hanem az, hogy ajánlatkérő értékelésével nem teljesítette az a Kbt. 55. § (6) bekezdésében megfogalmazott követelményt, hogy az egyes tartalmi elemek pontszámaiban azok közötti valós tartalmi különbségek kifejeződjenek.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését az általa előírt egyes részszempontok körében a pontszámok meghatározását megalapozó értékelési metódus ismeretében és a fentebb kifejtettekre figyelemmel megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtaknak, az ajánlatok tartalmi elemei értékelése nem tükrözi az ajánlatok valós tartalmi elemei közötti különbségeket.
Ajánlatkérő értékelése az első részszempont vonatkozásában azért jogsértő, mivel az általa választott értékelési módszer mellett a legkedvezőbb ajánlati árat tartalmazó ajánlaton kívül az ajánlatok tartalmi elemei nem kerülnek értékelésre, hiszen ajánlattevők különböző ajánlati árakat adtak meg, mégis a nyertes legkedvezőbb ajánlati árra adott 10 pontot, ezt követően a többi ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás – függetlenül az ajánlat ezen tartalmi elemei közötti különbségekre – egységesen 1-1 pontot kapott. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő hivatkozását a rendelkezésére álló fedezetre, ugyanis erre a felhívásban nem hivatkozott, az ajánlattevők nem ismerhették ajánlatkérőnek a pontozás során fontossá vált ezen követelményét.
Ajánlatkérő a 2., 3., 4. értékelési részszempont körében egy sávos – a tényállás ismertetése körében megadottak szerinti – értékelési metódust alkalmazott. Ezen részszempontok esetén alkalmazott sávok megállapításánál azonban – a 3. teljesítési határidő részszempont esetét kivéve – az "értékelési sávok" nem egységesen kerültek meghatározásra még az egyes részszempontokon belül sem. Ez azt jelenti, hogy például a 2. részszempont esetén, a jóteljesítési garancia mértékének értékelésekor az ajánlatok tartami elemei közötti 5%-os eltérés is csak egy pont különbséget jelen, és 1% eltérés ugyancsak 1 pont különbséget eredményez.
A 4. részszempont körében az alkalmazott sávos módszer alkalmazásával 1-1 pont különbséget jelent az, hogy a vizsgált ajánlatok tartalmi elemei közötti (a kötbér napi mértéke körében) 300 000 Ft-os, vagy 200 000 Ft-os a különbség, illetve 100 000 Ft-os különbség is 1 pont különbséget jelent a pontszámokban.
Azzal, hogy ajánlatkérő az általa választott sávos értékelési módszer esetében az egyes részszempontok esetében változó mértékben határozta meg a sávokat, azt eredményezte, hogy nem tudott eleget tenni értékelésében a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaknak, nem kerültek kifejezésre az egyes részszempontok szerinti tartalmi elemek közötti különbségek a pontszámokban, illetve hogy a pontszámok különbsége nem tükrözte a tartalmi elemek különbségét.
A Döntőbizottság nem vizsgálódott továbbiakban a kérdéskörben, hogy a beérkezett ajánlatok közül melyiket kell az összességében legelőnyösebb ajánlatnak tekinteni, hiszen az ajánlatok értékelése ajánlatkérő feladata. Mivel ajánlatkérő nyilatkozott, hogy az általa nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel a szerződést nem kötötte meg és a Döntőbizottság határozatának kézhezvételéig nem is köti meg, erre tekintettel a Döntőbizottság az eljárást lezáró döntés megsemmisítése jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, így ajánlatkérő, amennyiben a Kbt. 88. § (6) bekezdésében foglalt lehetőséggel él, úgy az ajánlatok újraértékelése mellett új eljárást lezáró döntést hozhat.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 25.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
