KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9225)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.559/24/2001.
Tárgy: a Radiant Rt I. r. és a Compaq Computer Magyarország Kft. II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme a Sportfólió Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Radiant Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Rt.-nek (1158 Budapest, Késmárk u. 7/B, továbbiakban I. r. kérelmező, képviseli: dr. Kovács Anikó jogtanácsos) a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság (1056 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 57. képviseli: dr. Mészáros Tünde, 1056 Budapest, Belgrád rkp. 11., továbbiakban: ajánlatkérő) "Egységes beléptető és informatikai rendszer tervezése, magvalósítása a hazai labdarúgó-stadionokban" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság a Compaq Computer Magyarország Kft. (1024 Budapest, Németvölgyi út 97., képviseli: dr. Egri Károly ügyvéd, 1095 Budapest, Apor Vilmos tér 18., továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelme vonatkozásában az eljárást megszünteti.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 27-én megjelent 26. számában (4876) tett közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában ajánlatkérő a beszerzés tárgyát így határozta meg:
"Egy olyan egységes informatikai alapon organizált rendszer tervezése és megvalósítása a hazai labdarugó-stadionokban, melynek célja, hogy az ajánlattételi dokumentációban (továbbiakban: "dokumentáció") részletezett megvalósítási követelmények szerinti műszaki tartalommal és ütemezésben megoldást adjon egy központilag szervezett és ellenőrzött rendszer kialakítására, mely egyszerre oldja meg az egyes sportesemények jegyeladási, ellenőrzési, beléptetési jogosultságellenőrző feladatait."
A teljesítés helye a felhívás 3. b) pontja szerint egyrészt a budapesti számítógépközpont, mely a rendszer leendő irányító központja és országszerte 38 stadion, a dokumentációban részletezett feltételek szerint.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket. A 13. pontban pedig rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és megállapította a részszempontokat, súlyszámokat és ponthatárokat.
Ajánlatkérő részletes ajánlati dokumentációt is összeállított. Ennek 2.3. pontjában rögzítette, hogy az "Egységes beléptető és informatikai rendszer" kiterjed a futballszervezetek által használt labdarúgó stadionok, sportszervezetek klubjai és egyéb jegyárusító helyek központosított jegy- és bérleteladására, valamint a labdarúgó stadionok beléptető és térfigyelő rendszerére.
Ezen pont utolsó mondata szerint a rendszer általános leírása a 3. pontban, a technikai feltételek részletes leírása a 4. pontban olvasható.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 2.7. pontjában tételesen meghatározta a kötelezően benyújtandó dokumentumokat, köztük műszaki ajánlat a 2.6.5. (helyesen 2.6.4.) pontban leírt tartalommal.
A 2.6.4. pontban az alábbiak szerint határozta meg a műszaki ajánlat tartalmát:
"A műszaki ajánlatban a pályázó ismertesse az általa javasolt rendszer kialakítását és működési módját, különös tekintettel a központi jegyértékesítési rendszerre, a szurkolói kártyák kezelésére és a biztonságos beléptetés megvalósítására.
A leírásnak tartalmaznia kell:
– A teljes rendszerarchitektúra ismertetését
– A rendszer szervezeti ábráját, a rendszerelemek kapcsolódását egymáshoz valamint a központi irányításhoz
– A főbb folyamatok ismertetését
– A jegyértékesítési rendszer leírását
– A beléptető rendszer leírását
– A térfigyelő rendszer leírását
– A rendszer teljesítménygaranciájára vonatkozó referenciák ismertetését."
A dokumentáció 4. fejezetének címe: "Műszaki és informatikai követelmények".
Az ajánlatkérő az alábbiak szerint rendelkezett a fejezetről:
"Ez a fejezet a megvalósítandó informatikai rendszer műszaki, informatikai követelményeit tartalmazza. A konkrét követelmények táblázatos formában kerülnek megadásra, ahol minden követelmény mellett egy egyedi hivatkozási kód található. A kód egy betűből és egy sorszámból áll, ahol a betű a követelmény kötelező (K) vagy opcionális (O) jellegét jelöli, a szám pedig a követelmény egyértelmű azonosítására szolgál.
A kötelezően előírt követelmények bármelyikének nem teljesítése esetén az Ajánlat érvénytelen."
Ajánlatkérő példát is mutatott be, az alábbiak szerint:
"K-026 kód olyan követelményt jelöl, amelynek teljesítése a megajánlott Rendszerben kötelező, és erről az Ajánlattevőnek egyértelműen nyilatkoznia kell."
Ajánlatkérő a 4. fejezet további részében tételesen megállapította a követelményeket a rendszer a funkcionális tagolása szerint alfejezetekre bontottan. Az alábbi struktúrában:
4.1. Rendszer architektúra
4.2. A központi nyilvántartási rendszer
4.2.1. Jegyértékesítési modul
4:2.2. Törzsszurkolói modul
4.3. Értékesítési alrendszer
4.3.1. Klubok, rendezvénygazdák
4.3.2. Jegypénztárak
4.3.2.1. Klubpénztárak
4.3.2.2. Stadionpénztárak
4.3.2.3. Elővételi jegypénztárak
4.3.3. Telefonos jegyértékesítés
4.3.4. Internetes jegyeladás
4.4. Beléptető alrendszer
4.4.1. Helyi alközpontok
4.4.2. Külső beléptetési pontok
4.4.3. Belső beléptetési pontok
4.4.4. Személyazonosítás a beléptetési pontokon
4.5. Térfigyelő alrendszer
4.6. Informatikai infrastruktúra
4.6.1. Hálózati infrastruktúra
4.6.1.1. A WAN hálózat követelményei
4.6.1.2. A LAN hálózat követelményei
4.6.2. A központi nyilvántartási rendszer infrastruktúrája
4.6.3. A helyi alközpontok infrastruktúrája
4.6.4. Végfelhasználói pontok infrastruktúrája
Ajánlatkérő mindenegyes alfejezetnél külön feltüntette, hogy követelményként kerülnek meghatározásra az előírások.
Az ajánlati dokumentáció 5. sz. Mellékletében ajánlatkérő tájékoztatást adott a rendszerbe bevonni kívánt
38 futballpályáról, megjelölve a sportszervezetek nevét és a létesítmények kapacitását.
Az ajánlati dokumentáció részét képezte a szerződéses feltételek meghatározása.
Az ajánlatkérő – az ajánlattevők által feltett kérdésekre – három alkalommal válaszolt írásban és a válaszokat a többi ajánlattévő részére is megküldték.
Az ajánlattételi határidő leteltéig – 2001. augusztus 9-ig – kilencen nyújtották be ajánlatukat: a Debis IT Services Dataware Kft., a MATÁV Rt., a SIEMENS Rt., a HEWLET-PACKARD Mo. Kft., a MATÁV Com Kft., a MONTANA Rt., az ALBACOMP Számítástechnikai Rt. és a kérelmezők.
Ajánlatkérő – halasztást követően – 2001. szeptember 3-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Az eredményhirdetésen minden ajánlattevő képviselője részt vett. Ajánlatkérő a Debis IT Services Dataware Kft. és a SIEMENS Rt. ajánlatát kivéve minden ajánlatot érvénytelenné nyilvánított.
Nyertes a Debis IT Services Dataware Kft., míg a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő a SIEMENS Rt. lett.
Ajánlatkérő az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet készített. Ebben ajánlatkérő rögzítette:
"Az ajánlatokkal kapcsolatos megállapítások ismertetése az alábbi sorrendben történt:
Compaq észrevételt nem tett.
Radiant Rt. a műszaki észrevételekről tételes tájékoztatás azok nagy száma és bonyolultsága miatt nem történt, ez ellen észrevételt nem tett."
Ajánlatkérő már az eredményhirdetésre elkészítette az írásbeli összegezést. Az írásbeli összegezést és az eredményhirdetésről felvett jegyzőkönyvet minden ajánlattevő részére faxon megküldte, az I. r. kérelmező azokat 2001. szeptember 10-én átvette.
Ajánlatkérő mindkét kérelmező ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvánította érvénytelennek és az I. r. kérelmező vonatkozásában az írásbeli összegezésben az alábbi érvénytelenségi okokat jelölte meg:
– "k-184: a megajánlott WAN hálózat elsődleges kommunikációs vonalak kiesése esetére nem rendelkezik tartalék vonalakkal.
– k-193, 193: a kapuk nem Ethernet-TCP/IP protokollal csatlakoznak a rendszerhez.
– A következő tételes válaszok nem szerepelnek a műszaki ajánlatban: k-101-117, k-121-122, k-181-184, k-186, k-191, k-235, valamint a k-224 és k-225 esetében nem a követelményekre válaszolt.
– Nem válaszolta meg elfogadhatóan, hogy a kapuk off-line működése esetén a beléptetés ellenőrzöttsége milyen mértékben csökken (k-138).
– Ajánlatában a véghatáridőt feltételhez (szeptemberi szerződéskötés) köti, amely lehetőséget ad a kötelezettség negligálására."
A II. r. kérelmező vonatkozásában pedig az alábbi érvénytelenségi okokat jelölte meg:
– "Az ajánlatot nem a kötelezően előírt sorrendben fűzte össze
– Az Ajánlattevő 30 helyett csak 29 db szakmai önéletrajzot mellékel, ebből 2 nincs aláírva, hiányzik a szakemberek aláírásukkal hitelesített nyilatkozata, amelyben tudomásul veszik, hogy az Ajánlattevő őket erre a projektre jelölte. Az önéletrajzok jó részéből nem derül ki, hogy az adott szakember hol dolgozik (Ajánlati felhívás 16. j) pontja)
– Ajánlattevő ajánlatában fenntartja az árváltoztatás jogát.
– Az Ajánlattevő teljesítési határidőt csak a központi rendszerre ad meg, a stadionok átadási határidejére nincsen utalás. (ugyanakkor nyilatkozik a Vezetői összefoglalóban)."
Az I. r. kérelmező 2001. szeptember 11-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét.
Ebben – részletesen, a műszaki követelményekre is kitérően – kifejtette, hogy álláspontja szerint benyújtott ajánlata érvényes és erre tekintettel kérte ajánlatkérőnek az ajánlatát érvénytelenné minősítő döntésének, továbbá az eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését.
Előadta továbbá, hogy a szóbeli eredményhirdetésen elhangzottakról készített egy hangfelvételt és álláspontja szerint az eredményhirdetésen közölt érvénytelenségi okok nem azonosak az "Összegzés az eljárásról" c. jegyzőkönyvben szereplő okokkal. Erre hivatkozással kérte megállapítani, hogy ajánlatkérő eljárása a Közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (továbbiakban Kbt.) 24. § (1) bekezdésébe ütközik és sérti a verseny tisztaságát.
Ideiglenes intézkedésként kérte az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi feltételei a rendelkezésre álló iratok alapján nem voltak megállapíthatóak.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró szerződést 2001. szeptember 13-án megkötötte az eljárás nyertesével.
A II. r. kérelmező 2001. szeptember 26-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, majd hiánypótlást követően a II. r. kérelmező vonatkozásában a jogorvoslati eljárás D.599/2001. ügyszám alatt 2001. október 1-jén indult meg.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében részletesen nyilatkozott az ő vonatkozásában megállapított érvénytelenségi okokról, és kérte ajánlatkérőnek az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító és az eljárást lezáró döntésének megsemmisítését.
Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltása iránt terjesztett elő kérelmet. A Döntőbizottság a törvényi feltételek hiánya és a megtörtént szerződéskötésre tekintettel ideiglenes intézkedést nem hozott.
A Döntőbizottság 2001. október 4-én egyesítette a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján D.599/2001. sz. alatt folyamatbán levő ügyet, az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján D.559/2001. sz. alatt folyamatban levő ügyhöz.
A II. r kérelmező 2001. október 9. napján bejelentette, hogy jogorvoslati kérelmét visszavonja.
Az I. r. kérelmező a jogorvoslati kérelmét az eljárás során többször módosította, pontosította. A 2001. október 15. napján tartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmét az alábbiak szerint tartotta. fenn:
Kérte jogsértés megállapítását:
– egyrészt amiatt, mert ajánlatát – mely álláspontja szerint érvényes – ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította,
– másrészt amiatt, mert ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a verseny tisztaságára és az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelveket.
Az I. kérelmező az alábbiakat jelölte meg, mint jogsértő ajánlatkérői magatartásokat:
– a szóbeli eredményhirdetésen elhangzottaktól teljesen eltérő tartalmú jegyzőkönyv készült és ettől szintén eltér az írásbeli összegezés tartalma,
– ajánlatkérő nem tett eleget értékelési kötelezettségének azzal, hogy az I. r. kérelmező ajánlatában a kód jelzéssel el nem látott válaszokat nem kereste meg és tisztázó jellegű kérdéseket sem tett fel,
– a többi ajánlattevő ajánlatában sem kereste meg a válaszokat, hiányosságokra utalt a szóbeli eredményhirdetésen, hivatkozott továbbá a MATÁV Com Kft. jogorvoslati kérelmére,
– a nyertes nem kizárólag labdarúgó pályákra, hanem más sportesemények megrendezésére is tett ajánlatot információi szerint,
– 2001. október l-jén jutott tudomására, hogy az ajánlati felhívásban megjelölt 38 labdarúgó pálya közül nem mindegyik áll az ajánlatkérő tulajdonában, illetve kezelésében.
Az I. r. kérelmező nem tartotta fenn jogorvoslati kérelmének a nyertes és a SIEMENS Rt. ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó részét.
Az I. r. kérelmező álláspontja szerint ajánlata érvényes, mert nem volt kötelező előírás arra, hogy az ajánlatban a kért követelményekre a válaszokat kóddal, betű és számjelöléssel kell megadni. Érvényes az az ajánlat is, amely nem tartalmazza ugyan a dokumentáció szerint kódmegjelölést, de a követelményre tartalmi választ ad. Előadta, hogy az ajánlata jelentős részében követte ajánlatkérő előírását és kódjelzéssel adta meg a követelményekre a választ, azonban a megajánlott rendszer műszaki jellege miatt számos követelménynél a válaszokat nem jelölte meg a vonatkozó kóddal, de a válasz ajánlatában megtalálható.
A jogorvoslati kérelmében, az írásbeli és a tárgyaláson szóban tett nyilatkozataiban tételenként nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a kóddal meg nem jelölt válaszok ajánlata mely fejezetének, mely pontjában találhatók meg kifejezetten vagy ajánlata mely részének a tartalmából vonható le az a következtetés, hogy megfelel egy konkrét követelménynek. Utalt továbbá arra, hogy megtette a teljességi nyilatkozatát, így ha esetlegesen egy konkrét követelményre kifejezett válasz nem is lenne megtalálható a teljességi nyilatkozata ezt pótolja.
Előadta, hogy alaptalan az ajánlatkérő azon álláspontja, hogy ajánlatában a teljesítési véghatáridőt feltételhez – a 2001. szeptemberi szerződéskötéshez – kötötte. Ajánlatában, a "Felolvasó lap"-on naptári napokban is meghatározta a teljesítési időt, 426 napban. Előadása szerint ajánlatának az a kitétele, hogy amennyiben a szerződés megkötésére még 2001 szeptemberében sor kerül, akkor a teljesítés már 2001. december 1-jével megtörténik nem tekinthető önkényes feltétel szabásnak, hiszen egyértelmű, hogy a 426 napos határidő nem kezdődhet korábban, mint a tényleges szerződéskötés, ekkortól kell számítani a megadott napokat.
Ajánlatkérő kérte a kérelmezők alaptalan jogorvoslati kérelmének az elutasítását. Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatban rámutatott arra, hogy érvényességi feltétel, követelmény volt az ajánlati dokumentáció 4. fejezete szerint az, hogy a "K" betűvel és számjellel ellátott követelményre ugyanilyen módon kell egyértelműen nyilatkozni és erre mintát is adtak. Ezt I. r. kérelmező nyilvánvalóan tudta, hiszen a nem kifogásolt követelményeknél, nagy számban ezt így is tette. A hivatkozott részeknél ezt elmulasztotta, így az ajánlata különféle helyein erre utaló leírások, megjegyzések nem tekinthetők válasznak, főleg nem megfelelő válasznak. Ajánlatkérő – két követelmény kivételével (K-121, K-181) – fenntartotta azt az álláspontját, hogy az I. r. kérelmező által a jogorvoslati eljárás során megjelölt válaszok tartalmi szempontból sem felelnek meg a követelményeknek, nemcsak a kódjelzés hiánya miatt. Erre vonatkozóan az írásbeli észrevételeiben, illetve a tárgyaláson tételesen nyilatkozott. Hivatkozott továbbá arra, hogy az I. r. kérelmező több követelmény vonatkozásában nem kötelezettségvállalást tett, hanem vagy feltételesen vagy tájékoztató jelleggel nyilatkozott csak.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a teljességi nyilatkozat nem pótolja a konkrét követelményekre való válaszadás elmaradását, annál is inkább nem, mert az I. r. kérelmező teljességi nyilatkozatában csak az ajánlati felhívást elfogadását, illetve annak való megfelelést jelölte meg.
Ajánlatkérő hivatkozása szerint I. r. kérelmező a teljesítési határidő betartását feltétellel – 2001. szeptember 30-i szerződéskötéssel – vállalta ajánlatában, így az emiatt is érvénytelen. Megállapítható ugyanis, hogy amennyiben ezen időpontnál később történne a szerződéskötés a megjelölt 426 napos teljesítési időtartam mellett a 2001. december 1-jei teljesítési határidő már nem tartható.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a közbeszerzési eljárást szabályosan folytatták le, a Kbt. 24. §-ában meghatározott alapelveket nem sértették meg. A szóbeli eredményhirdetésen elhangzottak, a jegyzőkönyv és az írásbeli összegezés tartalma között nincs ellentmondás. Az engedély nélküli hangfelvétel sem támasztja alá az I. r. kérelmező hivatkozását, hiszen az is tartalmazza, hogy a nyertes és a SIEMENS Rt. ajánlata érvényes volt, a színvonalbeli különbségeket pedig ajánlatkérő az értékelés során adott pontszámokban fejezte ki.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a Kbt. csak lehetőséget ad tisztázó kérdések feltevésére. Az pedig szintén nem kötelezettsége ajánlatkérőnek, hogy a kötelező előírás ellenére kódjelzéssel el nem látott válaszokat az ajánlatban megkeresse, beazonosítsa.
A SIEMENS Rt., mint egyéb érdekelt észrevételében előadta, hogy benyújtott ajánlata maradéktalanul megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlat értékelése során lehet a műszaki színvonalbeli különbségeket figyelembe venni.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottság először az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító ajánlatkérő döntést vizsgálta és megállapította, hogy az I. r. kérelmező ajánlata érvénytelen.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés első fordulata szerint:
"Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie."
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő érvénytelenségi okként tüntette fel azt, hogy az I. r. kérelmező ajánlatában nem kódjelzéssel adott választ több követelménynél: "A következő tételes válaszok nem szerepelnek a műszaki ajánlatban: k-101-117, k-121-122, k-181-184, k-186, k-191, k-235".
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati dokumentációjában kötelező jelleggel határozta meg azt, hogy az egyes követelményekre a választ az ajánlatban a betű és a számjelzés feltüntetése mellett kell megadni.
Az ajánlati dokumentáció 2.7. pontjában ajánlatkérő előírta melyek az ajánlatban kötelezően benyújtandó dokumentumok. Ezek benyújtása így figyelemmel a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára érvényességi feltétel.
A konkrét esetben ajánlatkérő azonban nem csak műszaki ajánlat benyújtási kötelezettséget állapította meg, hanem azt is, hogy milyen tartalommal kell benyújtani. A dokumentáció 2.7. pontjában előírta, hogy a műszaki ajánlatot a 2.6.5. (számelírás folytán helyesen 2.6.4.) leírt tartalommal kell benyújtani: A 2.6.4. pontban az első követelmény:
"A leírásnak tartalmaznia kell
– A teljes rendszerarchitektúra ismertetését."
Ajánlatkérő dokumentációja 4. fejezetében határozta meg a műszaki és informatikai követelményeket, ez magának a fejezetnek is a címe. A fejezet 4.1. pontja alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a 4. fejezetben a teljes rendszerre, a rendszerarchitektúrára határozta meg a követelményeket. Itt ugyanis az alábbiakat mondta ki:
"A megvalósítandó rendszer egy országos informatikai központból (továbbiakban központi nyilvántartási rendszer), és az ahhoz online kapcsolódó alrendszerekből áll. Utóbbiak funkcionális szempontból a következőképpen csoportosíthatók:
– értékesítési rendszer,
– beléptető rendszer,
– térfigyelő rendszer.
A fejezet további részében először a rendszer egészére vonatkozó általános követelmények kerülnek megfogalmazásra, majd a további alfejezetekben az egyes rendszerelemekre vonatkozó követelmények."
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő által a 4. fejezet alfejezeteiben megjelölt egyes követelmények csak tartalmi követelmények, így nem kötelező a betű és számjelzés feltüntetése.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmező ezen hivatkozását nem fogadta el.
Ugyanis ajánlatkérő a dokumentációban nemcsak a követelményeket határozta, mint érvényességi feltételeket, hanem azt is, hogy az egyes konkrét követelményekre miként kell ajánlattevőknek az ajánlatukban nyilatkozni. A 4. fejezet bevezető része szerint: ;,A konkrét követelmények táblázatos formában kerülnek megadásra, ahol minden követelmény mellett egy egyedi hivatkozási kód található. A kód egy betűből és egy sorszámból áll, ahol a betű a követelménykötelező (K) vagy opcionális (O) jellegét jelöli, a szám pedig a követelmény egyértelmű azonosítására szolgál."
A követelmény önmagában egyébként sem elegendő, hiszen ezen kategórián belül különbözteti meg ajánlatkérő a kötelező jellegűeket és az opcionális jellegűeket. Így a betű elhagyása esetén a követelmény jellege nem lenne megállapítható sem az ajánlati dokumentációban, sem az ajánlatban.
A szám feltüntetési kötelezettséget ajánlatkérő azzal indokolta "a követelmény egyértelmű azonosítására szolgál". Ezen kitételt a Döntőbizottság elfogadta. A dokumentációban közel 200 műszaki, informatikai követelményt határozott meg ajánlatkérő, így azok számmal való azonosításának előírása alappal nem kifogásolható.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a dokumentációban az ajánlatkérő által feltüntetett – fentiekben idézett – "Példák" is épp azt mutatják be, miként kell a válaszadásnak megtörténnie, nem pedig példálódzó jellegűek, miként hivatkozta azt I. r. kérelmező. Ez a "Példák" megszövegezése alapján egyértelműen megállapítható.
A Döntőbizottság áttekintette az I. r. kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy műszaki ajánlatában, a rendszer architektúra ismertetetése vonatkozásában – az ajánlatkérő által érvénytelenségi okként feltüntetett k-101-117, k-121-122, k-181-184, k-186, k-191, k-235 kódjelölésű műszaki, informatikai követelményekre ilyen kódjelölésű nyilatkozat, válasz nem található. Emiatt műszaki ajánlata nem felel meg a dokumentációban támasztott követelményeknek, így ajánlata a Kbt. fentiekben idézett 52. §.(2) bekezdése alapján érvénytelen.
A Döntőbizottság erre tekintettel ezen kódszámú pontokat egyenként, tételesen nem is vizsgálta.
Az I. r. kérelmező ajánlatának áttekintése során azonban is megállapítható volt, hogy több követelmény vonatkozásában nemcsak kódjelzéses válasz nem történt, hanem I. r. kérelmező – hivatkozásával ellentétben – a konkrét követelményre egyértelmű nyilatkozatot sem tett, ilyenek voltak – többek között – az alábbiak:
Ajánlatkérő K-186 alatt követelményként jelölte meg:
"Központi hálózatmenedzsment biztosítása megfelelő szoftvereszközökkel.
A hálózatmenedzsment szoftver tegye lehetővé az operátor számára a hálózat működőképességének egyszerű, vizuális ellenőrzését, a leterheltség adatok grafikus megjelenítését. Hiba esetén adjon automatikus riasztást, előre beállítható csatornán (pl. képernyőre, email, sms)."
Az I. r. kérelmező a jogorvoslati eljárás során nem jelölte meg, hogy ajánlatában erre a követelményre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat hol található. A jogorvoslati kérelmében és a 2001. október 1. napján kelt írásbeli beadványában arra hivatkozott: "A GTS Magyarország országos lefedettségű kommunikációs hálózata rendelkezik központi hálózatmenedzsment eszközökkel."
A K-183 alatt ajánlatkérő az alábbi követelményt jelölte meg:
"Jegyeladásnál a hálózati kommunikáció válaszideje nem lehet több 1 másodpercnél."
Az I. r. kérelmező ennél a követelménynél úgy nyilatkozott, hogy ugyan ajánlatában sem a hálózati válaszidőt nem tüntette fel, sem arra külön, kifejezetten nem nyilatkozott, hogy az 1 másodpercnél rövidebb, azonban a rendszerbe ajánlott műszaki berendezések alkalmasak ilyen válaszidő elérésére, illetve ezt pótolja teljességi nyilatkozata.
A K-182 alatt ajánlatkérő az alábbi követelményt jelölte meg:
"Megfelelő sávszélesség, a rendszer későbbi bővíthetőségét is figyelembe véve. Ajánlattevőnek dokumentálnia kell, hogy a megajánlott sávszélesség megfelel az Ajánlatban szereplő informatikai alkalmazás kommunikációs igényeinek, és megfelelő kapacitás tartalékkal rendelkezik a rendszer újabb végpontokkal illetve újabb típusú jegyértékesítési szolgáltatásokkal (pl. koncertek, egyéb rendezvények) történő bővítése esetére."
Az I. r. kérelmező az eljárás során megjelölte, hogy ajánlatában miként határozta meg a sávszélességet, illetve az milyen lépésekben állítható. A dokumentálási kötelezettség vonatkozásában pedig akként nyilatkozott, hogy a sávszélesség műszaki adatai önmagukban tükrözik a hozzáértő szakemberek számára a megfelelőséget.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a teljességi nyilatkozat, illetve a műszaki adatokból kikövetkeztethetőség nem pótolja az ajánlati dokumentációban meghatározott egyértelmű nyilatkozatot és dokumentálási kötelezettséget az egyes követelményeknek való megfelelőség igazolására.
Ajánlatkérő már az ajánlati felhívásában (3. a) pont) meghatározta azt alapvető követelményét: "az ajánlattételi dokumentációban… részletezett megvalósítási követelmények szerinti műszaki tartalommal és ütemezésben megoldást adjon egy központilag szervezett és ellenőrzött rendszer kialakítására."
Az I. r. kérelmező ajánlatának áttekintése során a Döntőbizottság megállapította, hogy több követelmény vonatkozásában a kódjelzés nélküli válaszok nagy részénél épp a "megoldást adjon" hiányzik az I. r. kérelmező által válasznak feltüntetett részből. Ilyennek minősíthetők – többek között – az alábbiak:
A K-106-os követelmény szerint: "Biztosítsa a VIP beléptetés elkülönített kulturált megoldását", míg a K-109-es követelmény szerint: "Oldja meg a mozgáskorlátozottaknak a többi nézőtől elkülönített beléptetését". Az I. r. kérelmező ezeknél, kódjelzés nélküli válaszának az ajánlata A-4 fejezet 2.1., 2.2. és 2.4. pont első három francia bekezdését jelölte meg. A Döntőbizottság áttekintette az I. r. kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy a megadott részek közül csak az A-4 fejezet 2.4. pont harmadik francia bekezdése hozható összefüggésbe a követelménnyel, annyiban, hogy itt megjelölte az I. r. kérelmező azt, hogy a forgókaros beléptetők között léteznek különleges modellek mozgássérültek, VIP-beléptetők számára. Ez viszont ezekre a követelményekre nem válasz, nem állapítható meg, hogy az I. r. kérelmező miként adna megoldást a VIP és a mozgássérültek elkülönített, kulturált beléptetésére.
A Döntőbizottság fentiekben több az ajánlati dokumentációban meghatározott érvénytelenségi követelmény vonatkozásában megállapította, hogy azoknak az I. r. kérelmező ajánlata sem a kötelező formai, sem a tartalmi követelmények miatt nem felel meg, így ajánlata érvénytelen. A Döntőbizottság ezért mellőzte a további számos érvénytelenségi ok vizsgálatát, hiszen azoktól függetlenül is megállapítható az I r. kérelmező ajánlatának érvénytelensége.
A Döntőbizottság – az alábbi indokok alapján – megállapította, hogy alaptalan az I. r. kérelmezőnek a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésének megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelme.
Az I. r. kérelmező ebben a körben elsődlegesen a szóbeli eredményhirdetés, annak jegyzőkönyve, illetve az írásbeli összegezés tartalma közötti eltérésekre hivatkozott, mint alapelveket sértő körülményekre.
A Döntőbizottság nem vette figyelembe az I. r. kérelmező által hivatkozott hangkazettát, illetve annak leírását.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik az eredményhirdetésről, az írásbeli összegezésről:
"Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetésekor ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
A Döntőbizottság a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontjára elkészítette az írásbeli összegezést. Ezt az írásbeli összegezést az előírt öt munkanapon belül meg is küldte az ajánlattevőknek. E vonatkozásban tehát nem állapítható meg törvénysértés.
Ajánlatkérő készített a szóbeli eredményhirdetésről jegyzőkönyvet – bár ilyen készítési kötelezettséget a Kbt. nem határoz meg. Ez a jegyzőkönyv ajánlattevőként nem tünteti fel tételesen az ismertetett megállapításokat, csak rögzíti, hogy a megállapítások ismertetése megtörtént, azzal, hogy az I. r. kérelmező esetében kifejezetten rögzíti: "a műszaki észrevételekről tételes tájékoztatás, azok nagy száma és bonyolultsága miatt nem történt".
Ebből megállapítható, hogy I. r. kérelmezőt a szóbeli eredményhirdetésen tájékoztatták arról, hogy ajánlatát érvénytelenné nyilvánították, egyrészt mert a teljesítési határidőt feltételhez kötötte, másrészt mert számos műszaki követelménynek nem felelt meg az ajánlata.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ilyen összetett, műszaki, informatikai rendszer esetén ahol közel 200 követelmény van, és az ajánlatkérő legalább 30 műszaki követelmény vonatkozásában állapított meg írásbeli összegezésében problémát, nem sérti az eljárás tisztaságát ha ezek tételes ismertetése nem történik meg a szóbeli eredményhirdetésen. Ebben a körben utal a Döntőbizottság arra is, hogy ajánlatkérő döntés- előkészítő iratai alapján megállapítható, hogy az I. r. kérelmező ajánlata vonatkozásában a megállapításokat már a szóbeli eredményhirdetést megelőzően elkészítették.
A Döntőbizottság álláspontja szerint – I. r. kérelmező hivatkozásával szemben – ajánlatkérő teljesítette értékelési kötelezettséget. Az érvénytelenné nem nyilvánított ajánlatokat a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint a felhívásában meghatározott értékelési – szempont alapján elbírálta.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint: "Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében."
A Kbt. ezt lehetőségként biztosítja ajánlatkérők számára és nem kötelezettségként. Épp ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint nem tekinthető az alapelvek sérelmének az, hogy ajánlatkérő nem tesz fel tisztázó kérdést.
Ajánlatkérő az I. r. kérelmező ajánlatát az abban foglaltak, leírtak alapján minősítette, a konkrét esetben érvénytelennek nyilvánította.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a Kbt. egyébként is nagyon szűk körben teszi lehetővé tisztázó kérdések feltevését: "nem egyértelmű kijelentés tartalmának tisztázása". Az I. r. kérelmező ajánlata vonatkozásában azonban ezt meghaladó mértékűek voltak a műszaki követelmények vonatkozásában a kifogásolt részek.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy nem vette figyelembe a MATÁV Com Kft. jogorvoslati kérelmét, mert az egyrészt a D.589/2001. szám alatt folyamatban levő, tehát más jogorvoslati eljárás tárgya, másrészt mert maga a MATÁV Com Kft. vissza is vonta a kérelmét.
Az I. r. kérelmező hivatkozott arra, hogy sérti a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget az, hogy információi szerint a nyertes más sportesemények megrendezésére is tett ajánlatot.
A Döntőbizottság a nyertes ajánlatának áttekintése alapján megállapította, hogy a nyertes az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott követelményekre tette az ajánlatát.
Az I. r. kérelmező kifogásolta, hogy információi szerint nem minden stadion áll az ajánlatkérő tulajdonában, illetve kezelése alatt. A Kbt. 76. § (1) bekezdése kógensen meghatározza, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatban a mely jogviták tartoznak a Döntőbizottság hatáskörébe. A Döntőbizottsági megállapította, hogy ezen "vitás kérdés" elbírálására a Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján nincs hatásköre.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő sem a felhívásában, sem a dokumentációban nem tett olyan kijelentést, hogy a stadionok tulajdonosa, illetve kezelője lenne, a sportpályák tulajdonosairól, használóiról, a sportszervezetekről tett nyilatkozatokat. Az egész rendszer felépítése olyon széles körű, hogy a sportpályákon kívüli egységekre, pontokra is kiterjed pl. klubok, egyéb értékesítő helyek. Az ezzel kapcsolatos jogok, kötelezettségek megállapítása, tisztázása azonban nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe.
A Döntőbizottság Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján megállapította, hogy az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, ezért azt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét 2001. október 9-én visszavonta.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (1) bekezdése szerint az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ilyenkor a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a közigazgatási szerv az eljárást folytatja. A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének visszavonására tekintettel a Döntőbizottság az Áe. 14. § (1) bekezdése alapján eljárást ezen jogorvoslati kérelem vonatkozásban megszüntette.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. október 19.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
