KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9406)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.613/7/2001.
Tárgy: a Swietelsky Út-Vasút Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest-Zugló Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Swietelsky Út-Vasút Kft. (2120 Dunakeszi, Székesdűlő u. 135., képviseli: Rónayné dr. Csordás Ilona ügyvéd, 1077 Budapest, Wesselényi utca 16/A, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Budapest-Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2., képviseli dr. Balla Miklós ügyvéd, 1068 Budapest, Benczúr u. 39/B félemelet 4., a továbbiakban ajánlatkérő) "Budapest-Zugló Önkormányzata tulajdonában és a Polgármesteri Hivatal kezelésében levő 147 km úthálózat és 343 km járdahálózat fenntartási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal a határozat végrehajtására.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. április 11-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
A felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pontban az alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg ajánlatkérő.
Ajánlatkérő az ajánlatfelhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az összességébe legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melynek részszempontjai és súlyszámai a következők:
részszempontok súlyszámok
1. ajánlati ár 10
2. az azonnali beavatkozást igénylő munkák esetén a dokumentációban kiírt mértéknél rövidebb helyszínre érkezési és balesetveszély-elhárítási idő megajánlása (órában megadva) 8
3. az éves áremelés mértéke 7
4. szavatossági idő megajánlása 5
5. késedelmes teljesítés esetén a dokumentációban kiírt mértéken felül vállalt kötbér mértéke 1
Az adható pontszám valamennyi részszempont esetén 0–10.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt biztosított, melyben pontosította, illetve részletesen meghatározta az ajánlat összeállításának szempontjait, az ajánlatok kötelező tartalmát. Az ajánlati dokumentáció tartalmazott részletes műszaki leírást, az éves műszaki tervet, egységárgyűjteményt, szerződéstervezetet, adatokat, térképeket, valamint 3 db információs adatlapot.
Az ajánlatkérő a dokumentáció 9.2. C. pontjában meghatározta a benyújtásra kerülő ajánlatok kötelező tartalmát:
"A beszerzés tárgyára tett ajánlat:
– beárazott éves műszaki terv, az ajánlati árat egy összegben kérjük megadni."
Az ajánlati dokumentáció részét képező vállalkozási szerződés 4. pontja szerint ajánlatkérő a vállalkozói díjat 2001. július 1-jétől 2002. június 30-ig kéri bruttó összegben meghatározni, a további időszakra az éves infláció figyelembevételével növelik annak mértékét.
Az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezet 4.1. pont második bekezdésében az áremelésre vonatkozóan az alábbi feltételt határozták meg:
"Felek megállapodnak abban, hogy a vállalkozói díjat 2002. július l-jétől minden évben – az előző évre megállapított vállalkozói díjat bázisnak tekintve – legfeljebb a KSH által megadott inflációs rátával növelik."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban az áremeléssel kapcsolatban más feltételt nem határozott meg.
A felhívás meghatározta a helyszíni konzultáció időpontját, melyről ajánlatkérő azt nyilatkozta 2001. június 26-án kelt faxában, hogy azon az ajánlattevők nem jelentek meg.
Az ajánlattételi határidő 2001. május 22. volt, eddig az időpontig 5 ajánlatot nyújtottak be: a kérelmező, a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., a Tükör Gm Kft., a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. és az Aszfaltbeton Kft.
Ajánlatkérő az Aszfaltbeton Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, a többi ajánlatot érvényesnek minősítette és azokat a tartalmuk szerint értékelte. Ajánlatkérő 2001. június 7-én kihirdette az eredményt, mely szerint legkedvezőbb a Swietelsky Kft., második a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt., míg harmadik a Tükör Gm Kft. ajánlata.
A Tükör Gm Kft. az eljárást lezáró döntés ellen 2001. június 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be.
A Döntőbizottság a D.385/16/2001. számú határozatával ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
Ajánlatkérő ezt követően élve a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti lehetőséggel az ajánlatokat újra értékelte.
Az ismételt értékelés alapján ajánlatkérő az eredményhirdetést 2001. augusztus 6-án tartotta meg, mely szerint legkedvezőbb a Swietelsky Kft., míg második a Tükör Gm Kft. ajánlata.
A Tükör Gm Kft. az eljárást lezáró döntés ellen 2001. augusztus 13-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be.
A Döntőbizottság a D.509/7/2001. számú határozatával ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
Ajánlatkérő ezt követően az ajánlatokat újra értékelte.
Az ismételt értékelés alapján ajánlatkérő az eredményhirdetést 2001. szeptember 19-én tartotta meg, mely szerint legkedvezőbb a Tükör Gm Kft., míg második a kérelmező ajánlata.
Kérelmező 2001. október 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és a költségek viselésére és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Kérelmének indokolásául előadta, hogy ajánlatkérő nem vette figyelembe, hogy a nyertes ajánlata valószínűleg nem a teljes műszaki tartalomra vonatkozik és ezért érvénytelen, az éves áremelés mértéke esetében nem megfelelően járt el, mert nyertes ajánlata álláspontja szerinte érvénytelen és értékelhetetlen, továbbá a helyszínre érkezési, valamint a balesetveszély-elhárítási részszempont tekintetében nem az ajánlat tényleges tartalma alapján értékelt. Ezért ajánlatkérő nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot hirdette nyertesnek.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében előadta, hogy a 2. bírálati részszempont, vagyis az éves áremelés mértékének az általa végzett értékelése a jogszabályoknak és a dokumentációnak megfelelt. A nyertes ajánlata teljes körű és érvényes volt. Ajánlati árnál nem az egységárakat kellett figyelembe vennie, hanem a megajánlott vállalási árat. A helyszínre érkezés részszempont tekintetében az ajánlatok tartalma alapján pontozott. Kéri az alaptalan kérelem elutasítás.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Döntőbizottság először a nyertes ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó kérelemrészt vizsgálta meg.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A kérelmező által hivatkozott szakértői vélemény a Tükör Gm Kft. és a kérelmező ajánlataiban szereplő egységárak összehasonlításáról készült.
A Tükör Gm Kft. ajánlatának 8. oldalán található az általa tett, az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció előírásait kötelezőként elismerő és annak alapján elkészített szerződéstervezet maradéktalan teljesítésére irányuló nyilatkozata.
A kérelmező által hivatkozott szakvélemény 5. oldalán a 11. pontban az alábbi értékelés található:
"A 11. sz. tételnél a TÜKÖR GM Kft.-nek feltételezhetően a mart aszfalt lerakásáért nem kell lerakóhelyi díjat fizetni (ez m3-enként kb. 5000–6000 Ft-ot jelenthet)."
A Döntőbizottság álláspontja szerint a szakértői vélemény nem azt állítja, hogy a nyertes ajánlata nem tartalmaz valamilyen tételt. Nem azt mondja a szakvélemény, hogy a nyertes ajánlata nem tartalmazza a veszélyes hulladék elhelyezésének költségét, hanem azt, hogy ezért ajánlattevőnek nem kell fizetnie. A Döntőbizottság elfogadta a nyertes azon nyilatkozatát, hogy a mart aszfalt elhelyezésével kapcsolatban azért nem tüntetett fel költséget, mert az nem jelent számára külön költséget, ugyanis ajánlatában nevesített 10% fölötti alvállalkozója a STRABAG Kft., akinek van aszfaltfeldolgozója, és aki a nyertes által a részére átadott mart aszfaltot újrahasznosítja. Ennek alapján e tétellel kapcsolatban a nyertesnek ténylegesen nincs fizetési kötelezettsége. E szempontból a nyertes ajánlata teljes körűnek tekintendő, ezért jogszerűen járt el az ajánlatkérő, amikor nem minősítette érvénytelennek a nyertes ajánlatát.
Az éves áremelés mértékével kapcsolatban az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezet 4.1. pontjának második mondatában az alábbiakat határozta meg: "Felek megállapodnak abba, hogy a vállalkozói díjat 2001. július 1-jétől minden évben – az előző évre megállapított vállalkozói díjat bázisnak tekintve – legfeljebb a KSH által megadott inflációs rátával növelik."
A Tükör Gm Kft. ajánlatában az éves áremelés mértékének az adott év március 1-jén érvényben lévő jegybanki alapkamat 75%-át határozta meg.
Az ajánlatok benyújtásának időpontjában az MNB elnöke által meghatározott jegybanki alapkamat 11%, míg a KSH által megállapított 2000. évi infláció mértéke 9,8% volt. Az ajánlatok benyújtásának időpontjában a Tükör Gm Kft. ajánlata szerint az éves áremelés mértéke 8,25%, ami alacsonyabb a 2000. évi infláció nagyságánál.
Az éves áremelés mértékének meghatározásával kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem határozta meg azt az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban, hogy az áremelés éves mértékét az inflációhoz viszonyítva kell megadni, azt viszont meghatározta, hogy az éves áremelés mértéke nem haladhatja meg az infláció mértékét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az előzőek alapján az infláció mértékét meg nem haladóan tervezett áremelés – akkor is, ha azt nem az inflációhoz, hanem például a jegybanki alapkamathoz viszonyítva határozták meg – megfelel a dokumentációban meghatározott feltételnek, így értékelése az ajánlati elem tényleges tartalma szerint történhet. Tekintettel arra, hogy – az ajánlattételi határidőben rendelkezésre álló adatok alapján – a nyertes ajánlata százalékokban kifejezve ennek a feltételnek megfelel, ezért jogszerűen járt el az ajánlatkérő amikor e szempontból nem minősítette érvénytelennek a nyertes ajánlatát.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a jegybanki alapkamat mértéke, illetve annak változása a Magyar Közlönyben közzétételre kerül és ezért annak mértéke konkrétan meghatározott és alkalmazható.
A Döntőbizottság az érvénytelenség vizsgálata után áttekintette a bírálati részszempontok kérelmező által kifogásolt értékelését.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékélési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy
– visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező az 1., 3., 4. és az 5. bírálati részszempont értékelését nem vitatta, ezért a Döntőbizottság a kérelemnek megfelelően csak a 2. bírálati részszempont értékelését vizsgálta felül.
2. bírálati részszempont:
Az azonnali beavatkozást igénylő munkák esetén a dokumentációban kiírt mértéknél rövidebb helyszínre érkezési és balesetveszély-elhárítási idő megajánlása (órában megadva).
Ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg e részszemponttal kapcsolatban a dokumentáció részét képező szerződéstervezet 2.2. pontjában:
"A vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy az azonnali beavatkozást igénylő munkák elvégzését – függetlenül attól, hogy a beavatkozás szükségessége mikor merül fel – a tudomásszerzéstől számított legfeljebb 12 órán belül megkezdi és a műszakilag szükséges legrövidebb időn belül befejezi. Ennek érdekében a Vállalkozó munkaidőn kívül, valamint a heti pihenő- és munkaszüneti napokon ügyeletet tart fenn, amelyet a munkahelyi vezetővel azonos intézkedési joggal ruház fel.
Jelen szerződés alkalmazása szempontjából azonnali beavatkozást igénylő munkáknak minősülnek mindazok a munkák, amelyeket az élet- és balesetveszély megszüntetése (pl. út- vagy járdabeszakadás, táblakidőlés, meghibásodott utcabútor javítása stb.) érdekében kell elvégezni.
A késedelmes beavatkozás miatt keletkezett károkat a vállalkozó köteles megtéríteni. Ezekről a munkákról a vállalkozó 24 órán belül köteles a megrendelőt értesíteni."
Nyertes ajánlatának 207. oldalán vállalta, hogy az azonnali beavatkozást igénylő munkákat a tudomásszerzéstől számított 1 órán belül megkezdi és a műszakilag szükséges legrövidebb időn belül befejezi – kapott pontszám: 10 pont.
Kérelmező ajánlatának 113. oldalán vállalta, hogy sürgős esetben 6 órán belül a helyszínre érkezik és a balesetveszély elhárítását azonnal megkezdi – kapott pontszám 6 pont.
Ajánlatkérő a balesetveszély elhárításának megkezdését és a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belüli befejezését kérte az ajánlattevőktől. A kérelmező és a nyertes ajánlataiban – a kérelmező által is elismerten – csak a helyszínre érkezési és a balesetveszély-elhárítás megkezdésére vonatkozóan szerepelt időtartam-meghatározás és ebben a nyertes kedvezőbb ajánlatot adott, melyet ajánlatkérő ennek megfelelően magasabb pontszámmal értékelt. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő értékelése e részszempont tekintetében jogszerű volt.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 25.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
