KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9407)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.605/17/2001.
Tárgy: a TISZATÓ II. Konzorcium, a FŐBER Rt., az ISTER Kft. és az OVIBER Kft. jogorvoslati kérelme Tiszafüred Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A TISZATÓ II. Konzorcium (3326 Ostoros, Hunyadi u. 58.), a FŐBER Rt. (1075 Budapest, Rumbach S. u. 14., képviseli dr. Hajnal László ügyvéd, 1075 Budapest, Rumbach S. u. 14.), az ISTER Kft. (1118 Budapest, Ménesi út 19.) és az OVIBER Kft. (1054 Budapest, Alkotmány u. 24., képviseli dr. Kenyeres Valéria jogtanácsos) Tiszafüred Város Önkormányzata (5350 Tiszafüred, Fő út 1., képviseli dr. Czifra Károly ügyvéd, 5000 Szolnok, Dózsa Gy. u. 2. I/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Tiszafüred és térsége (Tiszafüred, Tiszaörvény, Tiszaszőlős) szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás fejlesztését megvalósító beruházáshoz kapcsolódó lebonyolítói és műszaki ellenőrzési feladatok elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdése második fordulatát, a Kbt. 38. § (3) bekezdését, a Kbt. 44. § (6) bekezdésére, a Kbt. 52. § (1) bekezdésére és a Kbt. 55. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdése első fordulatát, ezért ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a TISZATÓ II. Konzorcium, a FŐBER Rt., az ISTER Kft. és az OVIBER Kft. részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül egyenként 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett, a rendelkezésére álló iratok, ajánlatkérő érdemi észrevételei és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az Önkormányzatok Közlönye 2000. évi 7. számában jelent meg a kormánynak a helyi önkormányzatok 2000. évi új céltámogatásáról szóló közleménye, amely szerint ajánlatkérő 1 594 559 000 Ft céltámogatást kapott a szennyvízelvezetésre és 195 millió Ft-ot a szennyvíztisztításra. A két beruházás beruházási összköltsége 3 047 598 000 forint.
Ajánlatkérő a beruházás megvalósítása érdekében 2001. június 6-án a Közbeszerzési Értesítő 23. számában nyílt közbeszerzési eljárást indított a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás fejlesztését megvalósító beruházáshoz kapcsolódó lebonyolítói és műszaki ellenőrzési feladatók teljes körű elvégzésére.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. A műszaki alkalmasság igazolására kérte többek között a megelőző három évben a beszerzés tárgyához hasonló nagyságrendű lebonyolítói munka ismertetését, bemutatását.
A 11. b) pontban meghatározta ajánlatkérő az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait, az egyik szempont a következő volt:
Az elmúlt három évben nem rendelkezik legalább egy, 1,5 millió Ft értékű szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási beruházás és ezen belül minimum 1000 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telep lebonyolításának és műszaki ellenőrzésének referenciamunkájával.
A 13. pont tartalmazta, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, meghatározta az értékelési részszempontokat és azok súlyszámait, az adható pontszámokat a következők szerint:
részszempontok súlyszámok
– a beruházás szerződés szerinti megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek 40
– garanciális feltételek 25
– a vállalási ár 10
– fizetési feltételek 10
– pénzügyi ütemezés 10
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1–10.
A felhívásban a szerződéskötés időpontjaként az eredményhirdetést követő naptól számított 10. napot, illetve ha ez a nap nem munkanap, az ezt követő első munkanapot határozta meg.
A felhívás 16. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek és a 10%-ot meghaladó alvállalkozójának a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdései szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolni kell.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített. Ez tartalmazta az ajánlati felhívást, amelyben a vállalási ár súlyszáma 15 volt, szemben a Közbeszerzési Értesítőben megjelent 10 súlyszámmal. Az alkalmasságra vonatkozó előírásban pedig nem 1,5 millió, hanem másfélmilliárd forintos referencia szerepelt.
Tartalmazta továbbá a dokumentáció a pályázó fontosabb feladatait, az összefoglaló műszaki leírást és műszaki dokumentációkat. Az értékelésre, a beruházás költségére vonatkozóan tájékoztatás nem szerepelt benne.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során szakértő közreműködését is igénybe vette.
Az ajánlatok benyújtását megelőzően a FŐBER Rt. és a METRÓBER Kft. kérdéseket intézett az ajánlatkérőhöz. Mindkét ajánlattevő megkérdezte azt, hogy az ajánlati árat, a lebonyolítás díját egy összegben kifejezve vagy százalékban is meg lehet-e adni. A FŐBER Rt. kérte, hogy amennyiben a lebonyolítási díjat egy összegben szükséges megadni, akkor ajánlatkérő közölje a beruházás teljes bekerülési költségét. A METRÓBER Kft. pedig tájékoztatást kért a beruházás becsült értékéről.
Ajánlatkérő külön-külön válaszolt a kérdést feltevőknek. Mindkét válaszban szerepelt, hogy a megítélt állami támogatások miatt a beruházási összeg bázisa ismert, az elbírálás szempontjából azonos értékű a fix összegű vagy a százalékos ajánlat. A METRÓBER Kft. részére küldött válaszban a beruházás bázisösszege kapcsán utalt az "önkormányzati értesítő"-re.
Ajánlatkérő a kérdéseket és a válaszokat nem küldte meg a dokumentációt kiváltó lehetséges ajánlattevőknek.
Az ajánlatok benyújtási határidejére, 2001. július 17-ig hat ajánlat érkezett. Ajánlatot nyújtott be az OVIBER Kft., az ISTER Kft., a KEVITERV AKVA Kft., a FŐBER Rt., a METRÓBER Kft. és a TISZATÓ II. Konzorcium (tagjai: ÉVIBER Kft., AQUATERV'99 Bt., DARVAS és SIPOS Mélyépítő és Szolgáltató Tanácsadó Kft., TISZA-VÍZ Víztermelő és Szolgáltató Kft.)
Ajánlatkérő a bontásról jegyzőkönyvet készített.
Az ajánlatok áttekintését követően, 2001. július 26-án ajánlatkérő adatkiegészítést kért az ajánlattevőktől. Ennek során a következő kimutatásokat kérte: a vállalási árat megalapozó részletes kalkulációt, a műszaki ellenőrzésre fordítandó napok számának közlését a beruházás teljes időtartamára vetítve, havonkénti bontásban, egy mérnöknap kalkulált árát, a próbaüzemi ráfordítás részletes kimutatását szakáganként, a videokamerás csatornaátvétel felülvizsgálatára kalkulált időráfordítást. Az adat-kiegészítés benyújtására 2001. augusztus 14-ig adott határidőt. Ebben a levélben közölte azt is, hogy a felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot 2001. szeptember 11-re módosítja.
Az ajánlattevők határidőben válaszoltak az adatkiegészítés kérésre. Az ISTER Kft. a 2001. augusztus 13-án kelt válaszlevelében felhívta ajánlatkérő figyelmét többek között arra, hogy az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet az ajánlattevők részére meg kell küldeni.
A közbeszerzési eljárás során, 2001. augusztus 27-én készült egy szakértői értékelés, amelyet ajánlatkérő bíráló bizottsága megtárgyalt.
Az eljárást lezáró döntést ajánlatkérő képviselő-testülete hozta meg 2001. szeptember 10-én, a nyertes ajánlattevő a KEVITER AKVA Kft., a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő pedig a FŐBER Rt. lett. Az eredmény kihirdetésére 2001. szeptember 11-én került sor.
Az összegezés szerint a pontszámok a következők voltak:
Ajánlattevő:
KEVITER AKVA Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A beruházás szerződés szerinti megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek 40 10 400
Garanciális feltételek 25 6 150
A vállalási ár 15 6 90
Fizetési feltételek 10 6 60
Pénzügyi ütemezés 10 10 100
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 800
Ajánlattevő:
FŐBER Rt.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A beruházás szerződés szerinti megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek 40 9 360
Garanciális feltételek 25 7 175
A vállalási ár 15 8 120
Fizetési feltételek 10 6 60
Pénzügyi ütemezés 10 8 80
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 795
Ajánlattevő:
METRÓBER Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A beruházás szerződés szerinti megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek 40 7 280
Garanciális feltételek 25 8 200
A vállalási ár 15 9 135
Fizetési feltételek 10 8 80
Pénzügyi ütemezés 10 7 70
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 765
Ajánlattevő:
OVIBER Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A beruházás szerződés szerinti megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek 40 6 240
Garanciális feltételek 25 5 125
A vállalási ár 15 10 150
Fizetési feltételek 10 10 100
Pénzügyi ütemezés 10 9 90
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 705
Ajánlattevő:
TISZATÓ Konzorcium
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A beruházás szerződés szerinti megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek 40 4 160
Garanciális feltételek 25 9 225
A vállalási ár 15 – –
Fizetési feltételek 10 6 60
Pénzügyi ütemezés 10 10 100
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 545
Ajánlattevő:
ISTER Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A beruházás szerződés szerinti megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek 40 3 120
Garanciális feltételek 25 10 250
A vállalási ár 15 – –
Fizetési feltételek 10 10 100
Pénzügyi ütemezés 10 – –
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 470
Ajánlatkérő az eljárásról készült összegezést 2001. szeptember 14-én küldte meg az ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2001. szeptember 14-én megkötötte a megbízási szerződést, amely szerint a megbízási díj 24 820 000 Ft + áfa.
A TISZATÓ II. Konzorcium 2001. szeptember 17-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. előírásait azzal, hogy az ajánlatokat nem az ajánlati felhívásnak, illetve a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bírálta el, az eredményhirdetést több, mint harminc nappal halasztotta el, az ajánlatok bontásáról nem készített jegyzőkönyvet, illetve nem küldte meg azt az ajánlattevőknek, nem zárta ki az eljárásból a FŐBER Rt.-t, mivel a beruházási összegre vetítve százalékosan adta meg az árajánlatát, holott a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás, amelyben a beruházás összköltsége kialakul, még nem zárult le.
Ugyanezen a napon a FŐBER Rt. is jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a FŐBER Rt. nyertesként történő kihirdetését, ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérő által igénybe vett szakértő értékelése szerint a legtöbb pontot ők érték el, de ajánlatkérő képviselő-testülete megváltoztatta ezt az eredményt. Megítélése szerint a bontáskor ismertetett adatok alapján összességében a legjobb ajánlatot ők tették. Sérelmezte, hogy a Kbt.-ben előírt határidőben nem kapták meg az értékelés részletes ismertetését, az összegezést.
Az ISTER Kft. 2001. szeptember 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedésként kérte a 2001. szeptember 21-re tervezett szerződéskötés megtiltását. Kérelme indokául előadta, hogy az összegezésből nem állapíthatók meg a pontozás szabályai, az ajánlatok értékelt tartalmi elemei, a pontszámok indokai. Az összegezés szerint a vállalási ár súlyszáma a hirdetmény módosítása nélkül a felhívástól eltérően 10 helyett 15. Az ajánlatok bontását követően ajánlatkérő által kért adatkiegészítést jogsértőnek tartja, ezért azt az ajánlatkérő nem vehette volna figyelembe az értékelésnél. A FŐBER Rt. ajánlata érvénytelen, mivel nem egyösszegű ajánlatot tett, ez a körülmény befolyásolja az értékelést is. Kifogásolta, hogy nem kaptak bontási jegyzőkönyvet. Vitatta az ajánlatok értékelését, megítélésük szerint a legkedvezőbb ajánlatot ők tették.
Az OVIBER Kft. 2001. szeptember 28-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérőnek az eljárási költségek viselésére való kötelezését. Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő eljárása jogsértő volt, mivel nem közölte az ajánlati felhívásban, a dokumentációban azt, hogy hogyan fogja értékelni az egyes részszempontokat, megítélése szerint ajánlatkérő csak az ajánlatok ismeretében töltötte meg tartalommal a két legnagyobb súlyszámú részszempontot, ezért sérültek a közbeszerzés alapelvei. Az összegezés nem felel meg a Kbt. 5. számú mellékletében foglaltaknak. Kérte az ajánlatok érvényességének és az alkalmasságnak a felülvizsgálatát is, konkrétan a FŐBER Rt. ajánlata érvénytelenségének megállapítását kérte a százalékos árajánlata miatt, mivel a dokumentáció nem tartalmazott arra vonatkozóan adatot, hogy mi a beruházás költsége. Az alkalmasság körében pedig a METRÓBER Kft. alkalmasságának vizsgálatát kérte, tekintettel a referenciákra vonatkozó előírásra. Vitatta az ajánlatok értékelését is.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson az iratok ismertetéskor tudomásukra jutott tények alapján a FŐBER Rt., az ISTER Kft. és az OVIBER Kft. kiegészítették a jogorvoslati kérelmüket azzal, hogy kérték a jogsértés megállapítását a felhívásban meghatározottnál korábbi időpontban történő szerződéskötés miatt. Az ISTER Kft. és az OVIBER Kft. sérelmezte, hogy az ajánlattevők által feltett kérdéseket és az ajánlatkérő által adott válaszokat nem kapták meg, ezekről egyáltalán nem értesültek korábban.
Ajánlatkérő észrevételeiben és a tárgyaláson tett nyilatkozataiban kérte az alaptalan, illetve elkésett kérelmek elutasítását, részben azonban elismerte a jogsértéseket.
Előadta, hogy az eredményhirdetés időpontját valóban több, mint 30 nappal halasztották el. Elismerte, hogy a szerződés megkötésére korábban került sor, mint ahogyan azt az ajánlati felhívás tartalmazta.
Az adatkiegészítés kérésével kapcsolatosan előadta, hogy ajánlatkérő eljárása jogszerű volt, mivel a vállalási ár módosítására nem volt lehetőség, a válaszok csak a döntés megalapozottságát segítették. Egyébként az ezzel kapcsolatos kérelem és a bontási jegyzőkönyvre vonatkozó kérelmek is elkéstek.
A FŐBER Rt. ajánlata érvénytelenségével kapcsolatosan előadta, hogy a vállalási ár megadásának módját a felhívás nem szűkítette le, az állami támogatások miatt a beruházási összeg minden ajánlattevő előtt ismert volt, ha érvénytelen is lenne a FŐBER Rt. ajánlata, az az eredményen nem változtatna. A Kbt. 5. számú mellékletével kapcsolatosan előadta, hogy a 2. c) pont szerinti érdemi indokolás kiadása a beruházás összetettsége, a beérkezett anyagok és a részletes értékelés terjedelme miatt nem volt lehetséges. A kiadott táblázat azonban külön indokolás nélkül is biztosítja a szükséges információkat. Ajánlatkérő mindenki részére lehetővé tette az anyagok helyszínen történő megtekintését. Ezzel nem éltek a pályázók.
Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban előadta, hogy az az ajánlati felhívás is a Kbt. előírásainak megfelelően történt. Elismerte azonban, hogy a felhívástól eltérő súlyszámmal értékelték a vállalási ár részszempontot, ez azonban nem volt kihatással az érdemi döntésre. Elismerte, hogy nem hozható összhangba a Kbt. előírásaival, hogy három esetben nem adtak pontszámot az ajánlatra, holott a felhívás szerint adható pontszámok 1-től 10-ig terjedtek.
Ajánlatkérő a FŐBER Rt. jogorvoslati kérelmével kapcsolatban előadta, hogy a kérelmező a döntési folyamat közbeni részinformációk alapján adta be a kérelmét. Ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága az ajánlati felhívás és a Kbt. rendelkezései alapján alakította ki végleges álláspontját. Nem történt utólagos beavatkozás.
Észrevételeiben és nyilatkozataiban ismertette az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit és a pontszámok indokát is. Előadta, hogy az összes ajánlattevő által biztosított szolgáltatásokat figyelembe véve a nyertes ajánlattevő által a 654 mérnöknap és a helyszíni iroda felállítása az ajánlatkérő szempontjából a legelőnyösebb volt. Ez összhangban van a felhívásban közölt értékelési részszempontokkal. Az eljárási jellegű szabálysértések nem voltak kihatással az érdemi döntésre, az esetleges alkalmatlanság, érvénytelenség nem befolyásolta volna az eljárás eredményét.
Az egyéb érdekeltek közül a METRÓBER Kft. írásban tett nyilatkozata szerint a kiírónak észre kellett volna venni, hogy a vállalási ár súlyszáma az ajánlati felhívásban és a dokumentációban eltérő. Összességében vitatható a legelőnyösebb ajánlatot tevő kiválasztása. A FŐBER Rt. kérelmének ismeretében az eljárás során az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának elve is sérült.
A Döntőbizottság a D.563/2001., a D.565/2001., a D.575/2001. és a D.605/2001. számon indult jogorvoslati ügyeket D.605/2001. számon egyesítette.
A Döntőbizottság 2001. szeptember 19-én kelt határozatában ideiglenes intézkedésként megtiltotta az eljárást lezáró szerződés megkötését, erre az időpontra azonban a felek a szerződést már megkötötték.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben alaposak.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelmek a törvényes határidőn belül kerültek-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az adatkiegészítés kéréséről és az eredményhirdetés 2001. szeptember 11-re történő elhalasztásáról ajánlatkérő a 2001. július 26-án kelt levelében tájékoztatta az ajánlattevőket. A TISZATÓ II. Konzorcium és az ISTER Kft. a tértivevények tanúsága szerint erről 2001. július 27-én, illetve 30-án értesült. A kérelem benyújtására nyitva álló határidő 2001. augusztus 11-én, illetve 14-én letelt, így a kérelmek e vonatkozásban elkéstek.
A dokumentációt az ajánlattevők az ajánlati felhívás közzétételét követő első munkanaptól számított 20. napig, 2001. június 26-ig vehették át, annak megvásárlása az ajánlat érvényességének feltétele volt. Legkésőbb ekkor jutott tudomásukra, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban foglaltakhoz képest a felhívást módosította a vállalási ár súlyszáma vonatkozásában, valamint ekkor már ismert volt számukra az is, hogy az ajánlati felhívás, dokumentáció nem tartalmaz előírásokat az értékelésre. A kérelem benyújtására nyitva álló határidő legkésőbb 2001. július 11-én letelt, így az ISTER Kft. és az OVIBER Kft. jogorvoslati kérelme e vonatkozásban elkésett.
A Kbt. az ajánlatkérők számára a bontási jegyzőkönyv elkészítését, illetve megküldését a határidőhöz kötött kötelezettségként írja elő. Ajánlattevők felé a kötelezettség teljesítése abban nyilvánul meg, hogy vagy a bontáskor, vagy – az attól számított öt munkanapon belül megküldve – egyéb módon megkapják a jegyzőkönyvet az ajánlatkérőtől. Ezen kötelezettség elmulasztása a jogsértés. Az erről történő tudomásszerzés annak észlelése, hogy a megküldésre nyitva álló határidőben – a postázás szokásos időtartamát figyelembe véve – nem kapták meg a jegyzőkönyvet. (Az ISTER Kft. a 2001. augusztus 13-án kelt adatkiegészítés kérésre adott válaszában figyelmeztette is ajánlatkérőt arra, hogy a bontási jegyzőkönyvet meg kell küldeni.) Ajánlatkérő legkésőbb 2001. július 24-én küldhette volna meg határidőben a bontási jegyzőkönyvet. A közbeszerzési eljárás során az ajánlattevők részére az ajánlatkérő által küldött egyéb küldemények tértivevényei alapján a kézbesítés maximum háromnapos időtartamát figyelembe véve az ajánlattevők 2001. július 27-én észlelték a vélelmezett jogsértést. Ehhez az időponthoz képest a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő 2001. augusztus 11-én letelt, így az ISTER Kft. és a TISZATÓ II. Konzorcium kérelmeinek fent részletezett elemei elkésettek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek az alábbiak szerint alaposak:
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A öt ajánlattevő fix összegű árajánlatot tett. A FŐBER Rt. adta meg az általa kért ellenszolgáltatást százalékosan, a következők szerint: a meghirdetett beruházás teljes nettó bekerülési költségére vetített 0,8% + áfa.
Ajánlatkérő a FŐBER Rt. esetében a vállalási árat saját maga számította ki nettó 19 700 000 Ft értékben, és ezt hasonlította össze a többi ajánlattevő egyösszegű árajánlatával.
Ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg azt, hogy a vállalási árat milyen módon kell megadniuk az ajánlattevőknek. Az ajánlattételi határidő lejárta előtt feltett ajánlattevői kérdésekre azonban azt a választ adta, hogy az ár megadható százalékosan is, mivel a beruházási összeg bázisa az Önkormányzatok Közlönyéből ismert. Önmagában tehát az a tény, hogy a FŐBER Rt. százalékosan adta meg az árat, nem eredményezi az ajánlat érvénytelenségét.
A FŐBER Rt. azonban úgy adta meg a vállalási árát, hogy azt nem a beruházás összköltségére – mint ismert adatra – vetítette, hanem a teljes nettó bekerülési költségre, amely a kivitelezés befejezéséig nem ismert. Valójában tehát nem tudni, hogy a 0,8%-ot milyen összegre vonatkozóan kell kiszámítani. Maga ajánlatkérő ugyan meghatározott egy fix összeget (19 700 000 Ft + áfa), amely viszont nem esik egybe az Önkormányzatok Közlönyéből ismert (bruttó 3 047 598 000 Ft-ból számolt) nettó 2 438 078 400 Ft 0,8%-ával (ez utóbbi 19 504 570 Ft lenne). Az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatait éppen azért kell az ajánlatában megadnia, hogy az értékelés során az általa vállalt szerződési feltételek egyértelműek, objektíven összehasonlíthatók legyenek. A FŐBER Rt. által kért ellenszolgáltatás nem felel meg a Kbt. 43. § (1) bekezdése második fordulatában foglaltaknak, mivel annak összegére vonatkozóan az ajánlata kifejezett nyilatkozatot nem tartalmaz, hiszen az az ajánlat benyújtása, az értékelés, az eredményhirdetés időpontjában nem állapítható meg, így nem is összehasonlítható a többi vállalási árral. A FŐBER Rt. ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítania az ajánlatkérőnek, ezen döntés elmulasztásával a Kbt. 52. § (1) bekezdését sértette meg.
Kérelmezők vitatták az ajánlatkérő értékelését. Az értékelésbe csak érvényes ajánlatok vonhatók be, ezért először is vizsgálni kellett az ajánlatok – köztük a kérelmezők ajánlatának – érvényességét a kérelmekben előadottakon túl is.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a TISZATÓ II. Konzorcium négy tagja közös ajánlatot nyújtott be. A konzorciális szerződés szerint a négy tagból a DARVAS és SIPOS Mélyépítő és Szolgáltató Tanácsadó Kft. és a TISZA-VÍZ Víztermelő és Szolgáltató Kft. "tíz százalékot meg nem haladó tagok."
A Döntőbizottság megállapította, hogy a benyújtott ajánlat nem tartalmazta a tíz százalék alatti közreműködőként megjelölt tagokra vonatkozóan az ajánlati felhívás 16. pontjában előírt, a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdése szerinti, csatolandó igazolásokat és nyilatkozatokat, valamint az alkalmasság igazolására vonatkozóan a felhívás 11. a) pontjában kért adatokat és tényeket:
A Kbt. lehetőséget biztosít a közös ajánlattételre. A TISZATÓ II. Konzorcium ajánlata a négy tag közös ajánlata.
A tagoknak a teljesítésben való részesedési aránya nem változtat azon a tényen, hogy a konzorcium tagjai mind ajánlattevők az eljárásban.
A Kbt. külön szabályozást a közös, konzorciális formában történő ajánlattételre nem tartalmaz. A konzorciumi formában történő ajánlattételnek az a lényege, hogy az ajánlattevők megállapodást kötnek annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárásban közösen indulva nyertességük esetén közösen teljesítsék a szerződést. A kérelmezők által kötött megállapodás is ezt tartalmazza. Amennyiben nyertes ajánlattevők lesznek, a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen és önállóan is felelősséget vállalnak.
A fentiek alapján a konzorcium tagjainak külön-külön kellett volna csatolniuk az ajánlatkérő által előírt igazolásokat és nyilatkozatokat, ezért a TISZATÓ II. Konzorcium ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás 16. pontja 12. bekezdésében és a 11. a) pontjában foglaltaknak, így érvénytelen.
A Kbt. 44. (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
Ajánlatkérő az ajánlattevőkre vonatkozóan írt elő referenciakövetelményeket az ajánlati felhívásban. A Döntőbizottság megállapította, hogy a METRÓBER Kft. ajánlata tartalmaz referenciákat, de maga a METRÓBER Kft. is elismerte a tárgyaláson, hogy az ajánlatában a személyes (munkatársakra vonatkozó) referenciákat ismertette a beszerzés tárgyában és ezt a tényt az ajánlatában fel is tüntette.
A fentiek alapján az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (6) bekezdésében előírt kötelezettsége teljesítése során nem a felhívás 11. b) pontjában foglaltak szerint vizsgálta az ajánlattevő alkalmatlanságát, és ezzel a hivatkozott előírást sértette meg.
Tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevő, a ki nem zárt és az alkalmasnak talált ajánlattevők által benyújtott ajánlatok tartalmi elemeit lehet az értékelésbe bevonni, a Döntőbizottság a továbbiakban a nyertes ajánlattevő, valamint az ISTER Kft. és az OVIBER Kft. ajánlatának értékelését vizsgálta.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A beruházás szerződés szerinti megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek részszempont értékelése során ajánlatkérő a következő tartalmi elemeket értékelte: műszaki ellenőrzésre fordított napok száma, próbaüzemi napok száma, videókamerás ellenőrzésre fordított idő, többletvállalások.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a többletvállalások kivételével az értékelt tartalmi elemek – miután erre a felhívás nem utalt – a benyújtott ajánlatokban nem szerepeltek, azokat az ajánlattevők az ajánlatok bontását követően, ajánlatkérő kérésére, "adatkiegészítésként" közölték. Ajánlatkérő azonban az értékelés során csak az ajánlatokat veheti figyelembe, csak azokat értékelheti.
Ajánlatkérő részletesen meghatározta a dokumentációban, hogy milyen kötelezettségeket kell az ajánlattevőknek vállalniuk az előkészítés, a megvalósítás, a próbaüzem és a garanciális idő alatt. A Döntőbizottság szerint többletvállalásként csak azokat az ajánlatban szereplő vállalásokat lehet értékelni, amelyek a dokumentációban és a jogszabályi előírásokban foglaltakhoz képest többletet jelentenek. A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő, az ISTER Kft. és az OVIBER Kft. vonatkozásában összehasonlította az ajánlatokban megfogalmazott többletvállalásokat, és megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő és az ISTER Kft. ajánlata hasonlóan több, az ajánlatkérő számára kedvező többletvállalást tartalmaz, a két ajánlat között pontértékben kifejezhető különbséget megállapítani nem lehet. Ehhez képest az OVIBER Kft. vállalásai szerényebbek.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő pontozásában megjelenő értékelés nem tükrözi az ajánlatokban lévő többletvállalások közötti különbségeket, hiszen ennél a részszempontnál az ISTER Kft. alacsonyabb pontszámot kapott, mint a nyertes ajánlattevő és az OVIBER Kft.
Garanciális feltételek értékelési részszempont esetében ajánlatkérő a teljesítési garanciát, a jólteljesítési garanciát és kötbért értékelte. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által adott pontszámok tükrözik az értékelt tartalmi elemek közötti különbségeket.
A vállalási ár értékelési részszempont esetében ajánlatkérő nyilatkozata szerint az ajánlatok értékelt tartalmi eleme a vállalási ár volt.
Az értékelt tartalmi elemek a következők:
Vállalási ár (nettó)
– KEVITERV AKVA Kft. 24 820 000 Ft
– OVIBER Kft. 12 000 000 Ft
– ISTER Kft. 4 900 000 Ft
Ajánlatkérő az észrevételében azonban azt is előadta, hogy e részszempont értékelésénél figyelembe vették a Mérnöki Kamara 2001. évre vonatkozó díjazását, mivel a vállalt tevékenység irányító mérnöki és részben önálló mérnöki feladat. A beruházás költségének és a feladat bonyolultságának ismeretében a 0,5% alatti ár esetében a megkívánt folyamatos szakmai közreműködés és színvonal nem biztosítható a kiírásban foglalt feltételek mellett. Ezzel indokolta, hogy a TISZATÓ II. Konzorcium és az ISTER Kft. ajánlatára nem adott pontot, azaz nulla ponttal értékelt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban 1-től 10-ig állapította meg az adható pontszámokat, a bírálat során pedig minden ajánlatot érvényesnek nyilvánított, így azokat a meghatározott ponthatárok között értékelnie kellett volna, jogsértést követett el tehát ajánlatkérő azzal, hogy eltérve a felhívásban foglaltaktól, nulla pontszámot adott. Jogsértő azért is ajánlatkérő értékelése, mert a pontozás nem tükrözi az árak közötti különbségeket, hiszen a nyertes ajánlattevő legmagasabb árajánlatát 6 ponttal értékelte, míg az alacsonyabb árajánlat nem kapott pontot.
Sérelmezték a kérelmezők azt is, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők részére kiadott dokumentációban az ajánlati felhívástól eltérően állapította meg e részszempont súlyszámát.
Miután ezek a kérelmek elkésettek voltak, a Döntőbizottság tényként fogadta el, hogy a vállalási ár súlyszáma 15 volt.
A fizetési feltételek részszempont esetében ajánlatkérő a vállalt fizetési határidőt értékelte. Nyilatkozata szerint az az ajánlat volt számára a legkedvezőbb, amely a leghosszabb fizetési határidőt tartalmazta. Ennek megfelelően a kiosztott pontszámok tükrözik az ajánlatok közötti különbségeket.
A pénzügyi ütemezés részszempontnál ajánlatkérő a benyújtandó számlák számát értékelte.
Számlázás:
– KEVITERV AKVA Kft.: fővállalkozói számlákkal együtt
– OVIBER Kft.: 2002-től félévenként
– ISTER Kft.: egy számla a műszaki átadás után
Ajánlatkérő legkedvezőbbnek azt az ajánlatot értékelte, amely évi egy számla benyújtását tartalmazza. Az ISTER Kft. vállalására nem adott pontszámot, mert ajánlatkérő szerint a pénzügyi ütemezése tiltott, tisztességtelen hitelezési konstrukciót tartalmazott, mivel a vállalási ára 50%-át készpénzben átutalja teljesítési biztosítékként a szerződés megkötésekor. Egy számlát nyújt be, aminek összegét jólteljesítési biztosítékként 2006. december 20-ig ajánlatkérő rendelkezésére bocsátja. Ezt az ajánlatkérő nem tartotta értékelhetőnek.
Ezzel az értékeléssel egyrészt eltért a felhívásban meghatározott ponthatároktól, másrészt az érvényesként elfogadott ajánlatot nem annak tényleges tartalma szerint bírálta el.
Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint számára a KEVITERV AKVA Kft. ajánlata a legkedvezőbb, mivel a majdani kivitelező pénzügyi ütemezése szerint, azzal arányban igényli az ellenszolgáltatást, ez adminisztrációs könnyebbséget jelent a támogatások lehívásánál, hiszen a kivitelező számláival együttesen történik azokhoz az önerő biztosítása és az állami támogatások lehívása, minden más esetben több, legalább két alkalommal kell a forrásokat kezelő pénzintézettel elszámolni. A Döntőbizottság szerint a pontszámok nem tükrözik az ajánlatok értékelt tartalmi elemei közötti különbségeket, mivel az ISTER Kft. által benyújtandó egy darab számla a műszaki átadáshoz kötődik és így lehetőség van a lebonyolítói és kivitelezői számla együttes kezelésére az ő esetében is. Az ISTER Kft. ajánlatának érvénytelenségére az ajánlatkérő nem hivatkozott, a Döntőbizottság nem talált érvénytelenségre okot adó körülményt, tehát azt az elbírálásban figyelembe kellett volna venni.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok értékelése során ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Annak eldöntéséhez, hogy ez a jogsértés a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértéséhez vezetett-e, azaz befolyásolta-e az eljárás eredményét, a Döntőbizottság az ajánlatoknak az értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit értékelve, ajánlatkérő módszerét követve, de a kiírás szerinti ponthatárok között pontozva az alábbi pontozásos értékelést állította össze a nyertes ajánlattevőre, az ISTER Kft.-re és az OVIBER Kft.-re vonatkozóan:
Ajánlattevő:
KEVITER AKVA Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A beruházás szerződés szerinti megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek 40 10 400
Garanciális feltételek 25 6 150
A vállalási ár 15 2 30
Fizetési feltételek 10 6 60
Pénzügyi ütemezés 10 9 90
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 730
Ajánlattevő:
OVIBER Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A beruházás szerződés szerinti megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek 40 9 360
Garanciális feltételek 25 5 125
A vállalási ár 15 4 60
Fizetési feltételek 10 10 100
Pénzügyi ütemezés 10 8 80
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 725
Ajánlattevő:
ISTER Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A beruházás szerződés szerinti megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek 40 10 400
Garanciális feltételek 25 10 250
A vállalási ár 15 10 150
Fizetési feltételek 10 10 100
Pénzügyi ütemezés 10 10 100
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 1000
A fentiek alapján ajánlatkérő jogsértő értékelése a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértéséhez vezetett.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő – a dokumentáción kívül – további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
E § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a METRÓBER Kft. és a FŐBER Rt. által feltett kérdésekre adott válaszokat nem küldte meg a többi ajánlattevő részére, nem tette részükre hozzáférhetővé ezeket a tájékoztatásokat. Ezekről a tájékoztató levelekről a többi ajánlattevő csak a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson értesült. Az ajánlatkérő az eljárásával a Kbt. 38. § (3) bekezdését sértette meg.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról.
A Kbt. 5. számú melléklete 2. a) pontja szerint az összegezésnek tartalmaznia kell az összességében a legelőnyösebb ajánlat választása esetén az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők ajánlatának az elbírálási részszempontok szerinti tartalmi elemeit, és a 2. c) pont szerint az értékelési pontszámok indokolását is.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által készített és az ajánlattevők részére megküldött összegezés nem tartalmazza az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit és a pontszámok indokait
Rámutat a Döntőbizottság arra, hogy nem helyettesíti az összegezés elkészítését és megküldését az sem, ha az ajánlatkérő lehetőséget biztosít az ajánlattevőknek az anyagokba történő betekintésre, ugyanis a fenti rendelkezés alapján az ajánlatkérőnek kötelessége elkészíteni és kiadni az összegezést az ajánlattevők részére, akkor is, ha az nagy terjedelmű az indokolás, értékelés miatt.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az – a 71/B. § (3) és (4) bekezdése szerinti eset kivételével – nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.
Az ajánlatkérő a fenti előírásnak megfelelően az ajánlati felhívásban az eredményhirdetéstől számított 10. napot jelölte meg a szerződéskötés időpontjaként. Ezt nem módosította, ily módon a szerződéskötésre meghatározott határnapot az elhalasztott eredményhirdetési időponttól kell számolni.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásbán, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez kötve van.
Az eredményhirdetés 2001. szeptember 11-én volt. Ajánlatkérőnek a felhívás szerint 2001. szeptember 21-én kellett volna a szerződést megkötnie, ajánlatkérő azonban már 2001. szeptember 14-én megkötötte a szerződést, és ezzel jogsértést követett el.
A FŐBER Rt. jogorvoslati kérelme az alábbi részében nem megalapozott.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles arra is, hogy az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint elkészített írásbeli összegezést az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül megküldje az összes ajánlattevőnek.
A FŐBER Rt. azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő az előírt határidőben nem küldte meg az összegezést, mivel azt 2001. szeptember 18-án vették kézhez.
Az eredményhirdetés 2001. szeptember 11-én történt meg. A Döntőbizottság megállapította a rendelkezésre álló tértivevények alapján, hogy ajánlatkérő 2001. szeptember 14-én, tehát a Kbt.-ben meghatározott öt munkanapon belül postázta az összegezést az ajánlattevők részére, (azt a FŐBER Rt. az ötödik munkanapon kézhez is vette), így az ajánlatkérő nem követett el jogsértést.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés az f) pontja alapján bírságot szabott ki. Az elkésettnek és az alaptalannak minősített kérelmi részeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzési értéknek legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001–2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg egymillió Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte, különös tekintettel a beszerzés összegét, a szerződéskötés tényét, az elkövetett jogsértések súlyát.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 27.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
