KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9412)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.617/10/2001.
Tárgy: a Főv-2 Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Vakok Állami Intézete ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Főv-2 Építőipari és Beruházó Rt. (1139 Budapest, Hajdú u. 46., képviseli: dr. Pécsváradi János ügyvéd, 1036 Budapest, Bécsi u. 67., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Vakok Állami Intézete (1443 Budapest, Hermina u. 21., továbbiakban: ajánlatkérő) "Intézet Bp. XIV., Hungária krt. 146–148. sz. épület tetőfelújítása, a XIV., Hungária krt. 146–148., valamint Hermina út 21. sz. épületekben vizesblokkok, öltöző és irodák felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi IV. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 1. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 31. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 4. pontjában meghatározta, hogy a teljesítés határideje szakaszos teljesítéssel 2002. február 28. napja, de ajánlatkérő korábbi teljesítést is elfogad.
A felhívás 9. pontjában az alábbiakat határozta meg a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeiként: "a pénzügyi teljesítés a megbízási szerződésben rögzített ütemezés szerint 20 nap átutalási határidővel történik. A benyújtandó pénzügyi ütemterv legfeljebb havi 1 számla benyújtását irányozhatja elő. Ajánlatkérő előleget nem biztosít. Ajánlatkérőre nézve fentieknél kedvezőbb fizetési feltételt kérjük az ajánlatban feltüntetni."
Ajánlatkérő a felhívás 13. a) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el, ennek megfelelően a 13. b) pontban a következőképpen adta meg az elbírálás résszempontjait, súlyszámait és az adható ponthatárokat:
részszempontok súlyszámok
– az ajánlat műszaki tartalma 4
– ajánlati ár 3
– garanciavállalás 2
– fizetési feltételek 2
– jólteljesítési vállalás 2
– kedvező befejezési határidők 3
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1–10.
A felhívás 16. "Egyéb információk" pontjának 14. francia bekezdésében ajánlatkérő nyilatkozat csatolását kérte ajánlattevőktől arra vonatkozóan, hogy garantálják az épület folyamatos működését, üzemképes állapotának fenntartását a munkák végzésének ideje alatt.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, amely segédletet adott az ajánlatok összeállításához, meghatározta a műszaki követelményeket, ismertette az ajánlatok értékelésének menetét, valamint tartalmazta a szerződéstervezetet.
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt is tartott 2001. augusztus 17. napján.
Az ajánlattételi határidőre kérelmező, a RENOVIT Kft., a TÓ-NETT Kft., az M + M Kft., a HÍRÉP Kft., az EXCLUZIV-BAU Kft. és a DIAGRÁL Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő értékelő bizottsága az ajánlatokat megvizsgálta, értékelte, majd ajánlatkérő 2001. szeptember 26. napján kihirdette az eljárás eredményét, miszerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot a HÍRÉP Kft. tette 131 ponttal, a második legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette 129 ponttal.
Kérelmező 2001. október 3. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő értékelését és ennek alapján meghozott eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően értékelt a 4. részszempont – fizetési feltételek – körében. Előadta, hogy ajánlatában 1 részszámla és egy végszámla benyújtását vállalta, emellett a kiírás szerint 20 nap helyett 30 napos átutalási határidőt ajánlott, amely ajánlatra 3 pontot kapott, ezzel szemben a nyertes – kérelmező álláspontja szerint nála kedvezőtlenebb – vállalása 2 részszámla 1 végszámla 20 napos átutalásra 6 pontot kapott.
Álláspontja szerint, ha ajánlatkérő jogszerűen értékeli ezen részszempont körében az ajánlatok tartalmi elemeit, úgy magasabb pontszámot kellett volna kapnia nyertesnél ezen részszempontra, s így az összességében legelőnyösebb ajánlat már az övé lett volna.
A tárgyaláson előadta, hogy álláspontja szerint ezen értékelési részszempont keretében kizárólag a fizetési feltételek körében tett ajánlati elemek (részszámlák száma, átutalási határidők) kerülhetnek figyelembevételre. Ajánlatkérő által a felhívásban, illetve a dokumentációban meg nem határozott feltételeket értékelt, amelyre jogszerűen nem lett volna lehetősége.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, kötelezze az eljárással felmerült költségek viselésére. Ideiglenes intézkedés alkalmazásával kérte a szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint az értékelés a Kbt. szabályainak, a felhívásban, illetve dokumentációban megadottak szerint, jogszerűen történt. Észrevételében ismertette, hogy a részszempontokon belül milyen elemek kerültek értékelésre.
A negyedik – fizetési feltételek – részszempont körében értékelte a szakaszos megvalósítást, a szakaszos számlázást, a 2001. évi pénzügyi teljesítést, a 2001. december havi pénzügyi teljesíthetőséget és a kötbér mértékét. Ezen részszempont értékelése körében a megajánlott kedvezőbb fizetési feltételeket elsősorban és döntően az Intézet működőképességének maradéktalan biztosítása érdekében, illetve a rendelkezésre álló és lekötött felújítási előirányzat felhasználása alapján vizsgálták és értékelték. Kérelmező által hivatkozott részszámla számát 2001-re vonatkozóan nem értékelték, mivel úgy ítélték meg, hogy kérelmező által megjelölt határidőre a teljesítése – az általuk irreálisan feszített munkavállalás miatt – nem tartható és így a 2001. évi kifizetés veszélybe kerülhet. A 30 napos átutalási határidőre tett ajánlatot sem értékelték kedvezőnek, mivel a felhívásban is megadott 20 napos fizetési határidő a maximum, ettől hosszabb vállalásnak nincs jelentősége. Az értékelés keretében elsődlegesen és alapvetően a teljesítés szakaszos megvalósítása, tehát, hogy az egyes építési munkafázisok külön – külön elvégzéséhez rendelt számlázások összefüggésében vizsgálták. Szakaszos megvalósítás alatt azt értették, hogy minden munkafázis (vizesblokkok, öltözők, tetőtér stb.) külön kerül elvégzésre, ajánlattevők több munkaterületen egyszerre ne dolgozzanak. Mindezek figyelembevételére álláspontja szerint jogszerűen, az Intézet működőképessége és az Intézetben lakók életvitelének zavartalansága okán került sor az értékelésre.
Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárásban érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a D.617/5/2001 sz. alatt meghozott határozatával ideiglenes intézkedést alkalmazott és a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta, mert a rendelkezésre álló iratokból az ideiglenes intézkedés alkalmazásának törvényi feltételei fennálltak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint:
A Kbt. 34. § (3) bekezdése előírja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljésítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérőnek az ajánlatokkal kapcsolatos elvárásait, a részletes szerződési feltételeket, a teljesítéssel kapcsolatos kívánalmait előre meg kell határoznia az ajánlati felhívásban és ezzel összefüggésben az ajánlati dokumentációban. Ajánlattevők az ajánlatuk tartalmát az ajánlatkérő által ismertetett követelmények, műszaki elvárások stb. ismeretében tudják megadni.
A fentiek alapján kell ezt követően azt is előre a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatároznia ajánlatkérőnek, hogy az ajánlatokat milyen szempont alapján kívánja elbírálni, a legalacsonyabb ellenszolgáltatás szempontja szerint, avagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szerint. Ha ez utóbbit választja, akkor a fent már citált Kbt. 34. § (3) bekezdés értelmében meg kell adni a legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, a jelentőségüket meghatározó súlyszámokat.
Ajánlatkérő elkészítette az ajánlati dokumentációt, amely tartalmazta a lényeges szerződési feltételeket, ajánlatkérő elvárásait, egyéb feltételeket, műszaki követelményeket. Meghatározásra kerültek az értékelés részszempontjai is összefüggésben az ajánlatkérő elvárásával, követelményeivel. Minderre tekintettel ajánlattevők megtették az ajánlatukat.
Ezt követően az ajánlatkérő olyan követelményeket kívánt érvényesíteni, amelyek előre nem kerültek meghatározásra, nevezetesen, hogy az ajánlattevők által vállalt szakaszos teljesítés ajánlatkérő számára történő kedvezősége, illetve kedvezőtlensége, a szakaszosságra figyelemmel számlázások rendje, annak ajánlatkérő – előre nem ismertetett okok miatti – számára jelentkező előnyei.
Mindezen szempontokat, követelményeket olyan értékelési részszempont keretében kívánta értékelni, amely részszempont tartalmi elemei körébe nem vonhatóak. A fizetési feltételek, mint részszempont keretében nem kerülhet sor sem a szakaszos megvalósítás értékelésére, sem a műszaki ütemezés/befejezési határidő és számlázás egymáshoz való kapcsolatának és ebből kifolyólag történő megítélése. Nem tartozik a fizetési feltételek körébe a vállalt kötbérmérték értékelése sem.
Ajánlatkérő a felhívásban, illetőleg a dokumentációban a fizetési feltételek részszempont körébe tartozóan a részszámlák tekintetében és az átutalási határidőre vonatkozóan határozott meg kifejezett követelményeket, és e körben lehetővé tette, hogy ajánlattevők kedvezőbb vállalásokat tegyenek. Ajánlatkérőnek a Kbt. 26. § (2) bekezdésében megfogalmazott ajánlati kötöttség elve alapján ezen ajánlati elemeket kell értékelnie.
A fentieken túli, ajánlatkérő az általa tett észrevételben, illetve a tárgyaláson előadott további szempontokat akkor vehette volna figyelembe, és értékelhette volna kedvezőbbnek illetőleg kedvezőtlenebbnek e szempontból az ajánlattevők ajánlatát, ha ezen követelményeit a dokumentációban előre, konkrétan meghatározza, és ezzel összefüggésben olyan értékelési részszempontot határoz meg, amely körében az ajánlatok ezekre vonatkozó tartalmi elemei relevánsan értékelésre kerülhetnek, illetőleg, ha ajánlatkérő a részszempontok tartalmi elemeit a dokumentációban részletesen kifejti, meghatározva, hogy milyen elemeket fog azon belül értékelni. Ajánlatkérő e helyett a beérkezett ajánlatok közül kiválasztotta azt, amelyik – előre meg nem határozott – elvárásait a legjobban megközelítette, és ezt vette alapul a többi ajánlat értékelésénél. Ajánlatkérő ezen eljárása nem felel meg a Kbt. – értékelés vonatkozásában – 55. § (6) bekezdésében rögzített elvárásoknak. Ajánlatkérő értékelése így nem tükrözi megfelelően az egyes ajánlatok tartalmi elemei közötti valós különbségeket az egyes értékelési részszempontokon belül, hiszen olyan elemek is értékelésre kerültek, amelyek figyelembevételére a fent kifejtett indokok alapján nem lett volna mód.
A fent kifejtettek alapján állapította meg a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési eljárás a során a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Abban a kérdésben, hogy ki tette a legelőnyösebb ajánlatot a Döntőbizottság nem foglalt állást az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése és ennek alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása ajánlatkérő feladata, a Döntőbizottság az eljárás során ideiglenes intézkedéssel élt, és az eljárást lezáró szerződéskötést megtiltotta, így az ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (6) bekezdése alapján lehetősége van a döntést megalapozó tényezők ismételt mérlegelésével új döntést hozni, amennyiben az újraértékelés mellett dönt.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. október 30.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bújdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
